Szeged és Vidéke, 1912. június (11. évfolyam, 125-148. szám)

1912-06-01 / 125. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP XI Molyam, 125 (3222) sz. SZEGED, 1912. Junius I, sznmy. Politikai napilap :: Magjelen minden déhrtin. Ffiazarkeeztö: BALASSA ARMIN dr. Felelős szerkesztő: BALASSA JÓZSEF. Kiadja a Dugonics-nyomda részvény- társaság. Nyomja a Dugonics-nyomda részvény­társaság könyvnyomdája, Lorilleux Ch. és Társa budapesti festékgyáros festékével. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kálvária-utca 6. szám. Telefon (Interurbán és helyi) 84. — A főszerkesztő telefonja 3. — A felelős szerkesztő telefonja 828. Előfizetési árak: Szegeden: eg'ész évre 12 korona, fél évre 6 korona, három hónapra 3 korona, egy hónapra I korona; ridéken : egész évre 18 Ko­rona, fél évre 9 korona, negyed évre 4 korona 50 Mér, ogy hónapra I ko­rona 50 fillér; külföldre a postai ozállitással drágább. Aki előfizetni akar, annak egy hétig mutatványszámot Ingyen küld a kiadóhivatal. Egyes szám ára 4 fliiér. Kapható az njság minden dohánytőzsdében, ujsá- goaboltban és rikkancsoknál, vidéken minden hirlapirodában. Kéziratokat nem ad vissza, névtelen levelekre nem válaszol, névtelen pana­szokat nem közöl a szerkesztőség. Hirdetéseket díjszabás szerint vesz föl a kiadóhivatal (Kálvária-ntca 6.), továbbá minden bel- és külföldi hir­detési iroda és hirlapiroda. Apróhirdetések rovatában minden sző egyszeri hirdetése négy fillér, a cim- szó, valamint minden vastagabb betű­ből szedett szó kétszeresen számító­dik. Tíz szóig teijedő apróhirdetésnek az ára 80 fillér. Csak előleges kész- pénfizetés mellett, ha közlésre alkal­mas. A hirdetés alatt álló kis szám alapján mondható a cím a kiadó- hivatalban. Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges postabélyeget. Apró hir­detéseket postautalványnyal is lehet föladni, a szelvényen a szöveg köny- nyen elfér. Apró hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal, minden dohánytőzsde és ujságosbolt. Családi értesítő (eljegy­zés, házasság, születés, haláleset) köz­lése egyszer őt koronába kéről. Minden közérdekű közlést, kérést, panaszt közzétesz a Szeged éa Vidéke. ÜZENETEK. Gazda. Meteor szerint junius válto­zási napjai 3., 4., 13., 14., 16., 17., 18., 21., 27. és 29-éré esnek. Legerősebb hatásúak: 3-án^változó hőmérséklet mellett inkább száraz jellegű, 13-án viharos vagy zivataros jelleggel, 16-án meleg, közben kiadóbb csapadék, esetleg szeles idő, majd állandóbb meleg, 27-én zivatar vagy viharos szél, inkább száraz jelleggel, amely júliusra is átmegy. Diák. A kolozsvári magyar királyi gazdasági akadémiánál a tanév végé­vel több erdélyi alapítványi és állami ösztöndíjas hely üresedik meg. Az erdélyi alapítványi ösztöndíjas helyek, amelyekre csak erdélyi származású ifjak vétetnek föl, julius hóban kerül­nek betöltés alá. Pályázni óhajtók folyamodványaikat julius 15-ig adhat­ják be fönt nevezett akadémiai igaz­gatóságnál. Az állami ösztöndíjas he­lyek, amelyekre nem erdélyi szárma­zású ifjak is pályázhatnak, csak a jövő tanév elején lesznek betöltve. E. M. A fiúnak kezdetben mint istállófiunak kell kezdenie a pályát. Ha a fiúnak van kedve és tehetsége, akkor adják be valamelyik nagyobb istállóba. Már megint. Az uj koalíció nevében Kos­suth Ferenc a képviselöház szombati ülésén előterjesztette azt a bizonyos határozatot, ame­lyet oly nagy egyezséggel szül­tek és amelyet szivük mélyén mindnyájan fölborítani szándé­koznak. Lukács László minisz­terelnök meg is kezdte az ellen­zékkel a tanácskozásokat — a béke felől. Az ellenzék választójogi ja­vaslatát a nemzeti munkapárt nem tekintheti ultimátumnak, mert van valami, amit a munka­pártnak és a kormánynak kell megvédelmeznie az uj koalíció­val szemben. Ha nézzük ugyanis ezt a javaslatot, egyszerre kide­rül, hogy nyoma sincs benne a polgárság szerepének, a pol­gári érdek hatásának, a pol­gári szempont érvényesülésének. Mintha ebben az országban pol­gárság nem is találtatnék, olyan a blokkterv, az uj koalíció vá­lasztójogi platformja. Amily ke­véssé bizonyos, hogy ebből a javaslatból, igy ahogy van, va­laha törvény lesz, olyan bizo­nyos, hogy igy nem is szabad törvénynyé lennie, mert való­ságos arculcsapása a városi polgári elemnek. Még csak azt sem lehet mondani, hogy össze- tervelői megfeledkeztek volna arról, hogy városi polgárság is van a világon. Dehogy: gon- goltak rá és nyilvánvaló szán­dékkal rövidítették meg és sem- mizték ki. Látnivaló igyekvés- sel és föltűnő örömmel osztoz­kodtak mintegy a bőrén — s kiki ebből a bőrből szabott a másiknak, hogy a magáénak épségét megmentse. A dolog egyszerű: minálunk minden rend és foglalkozás szervezve van már, csak a polgárság nincsen. Mindnek van hát szava és befolyása, csak a polgárság­nak nincsen. Mindnek érdeke kielégül hát valamely fokig, csak a polgárságé marad éhkoppon. Mert nélküle döntenek róla. A választójogi reform megal­kotása elkerülhetetlen, de hogy miért éppen a polgárság mel- löztessék, annak okát nem tud­juk megérteni. Ámde ez nem először történik igy, csak jel­lemző, hogy éppen a választó­jog demokratikus kiterjesztése kapcsán történik. Ugyanez tör­tént a koalíciós adóreformnál is, amely, méltóztatnak rá em­lékezni, szintén demokratikus volt. A polgárság az, amelyet nálunk pofoznak fölülről, rúg­nak alulról és szipolyoznak mindenfelől, úgy a konzervati­vizmus, mint a demokrácia nevé­ben. Az ember azt hinné, hogy ennél gyöngébb és kisebb számú osztály nincs az egész ország­ban, hogy igy lehet vele bánni. Ha idegennek elmondanék: azt hinné, hogy ebben az ország­ban talán város sincsen és in­telligenciája nem alakult. Ha megmondanék neki, hogy ennek az országnak virágzó ipari és kereskedő városai vannak, s mind egyben főforrásai az any- nyira féltett magyar hegemóniá­nak: hanyatt esnék a csodál­kozástól. Már megint a városok pol­gársága ellen megy a harc! Vájjon kell-e mondani, hogy a nemzeti munkapárt és a kor­mány a tervvel szemben tudni fogja a kötelességét? A polgári rend a mai Magyarország erős­sége és aki ez ellen vét, boto­rul cselekszik. Újságírók mozgalmai. Tisztujitás a VHOSZ-ben. (Saját tudósitónktól.) Junius 30-án Győrött tartja évi rendes közgyűlését a Vidéki Hirlapirók Országos Szövetsége. A közgyűlés iránt nagy az érdeklődés. Az idén tisztujitás lesz, továbbá tárgyalják a sajtójog reformjának ügyét. A tisztujitás előtt. Anélkül, hogy a vidéki ujság- irók belső ügyeit a nagy nyilvá­nosság elé akarnék vinni, föl­jegyezzük, hogy az idén a tiszt­ujitás harcot fog jelenteni. Az elnökségben és az igazgatóságban egy nagy és tekintélyes csoport vál­tozást akar, nem annyira forrada­lommal, mint inkább fölfrissitéssel és természetesen az újabb újságíró gárda bevonásával. A VHOSZ ve­zetősége húsz év óta szinte ugyanaz, holott húsz esztendő alatt mégis csak fölnövekedett egy más, talán nem tehetségesebb, de érdemes nemzedék. A mozgalom nagy erővel indult meg és közelebb e felől értekezle­tek is lesznek a nagyobb sajtó- központokon. A hivatásos újság­írók e végből tömegesen lépnek be a szövetségbe. El a hivatásos? A szövetség most húsz éves és ez alkalommal Palócz László, a szövetség érdemes titkára, nagyobb jelentést irt, amelynek bevezetése az újságírói hivatásosság kérdé­sével foglalkozik. Palócz László erről ezeket mondja: — A győri közgyűlésen tölti be a Vidéki Hirlapirók Országos Szövetsége fönnállásának tizen­ötödik évét. A szövetség vezetői lemondanak állásaikról, uj válasz­tás lesz. — Mielőtt megválnék attól a po­zíciótól, amelyet a szövetség veze­tésében elfoglaltam, ezen utolsó jelentésemben egy fontos kérdést szeretnék tisztázni. Az újságírói hivatásosság kérdése ez, amely tizenöt év alatt nagyon sok vitára adott alkalmat s amely miatt a mi szövetségünk sok kíméletlen és célzatos támadásoknak volt kitéve. — Akinek valamely lapvállalat tu­lajdonosa újságírói szerződést adott, az kétségtelenül újságíró. A lap­tulajdonosnak természetes érdeke az volna, hogy ilyen újságírói szer­ződést csak talentumos egyénisé­geknek adjon. Viszont a laptulaj­donosnak az is természetes érdeke, hogy az újságíró-szerződésekkel a saját vagyoni erejét túl ne terhelje. Ez a két érdek ad kvalifikációt az újságírásra. így és ezért nincs ki­zárva az, hogy a hirlapirók között olyan/alkalmazottak is lehetnek, akikben erre a foglalkozásra nincs elég hivatás. —A sajtó szellemi munkásai azon­ban nemcsak ily módon kvalifikált hírlapírókból állanak. A lapok vezércikkeit publicisták és politi­kusok írják, a tárcákat rendszerint a lap kötelékében nem álló irók Írják. A nagy társadalmi kérdé­sekről a szociológusok elmélked­nek. A szenzációs aktuálitásokról szakemberek mondanak a sajtóban véleményt. Közgazdasági kérdések­ben, külön ezen kérdésekkel fog­lalkozó hirlapirók nyilatkoztatják meg a sajtót és mindazok a hír­lapírók túlnyomó részben olyanok.

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents