Szeged és Vidéke, 1912. október (11. évfolyam, 226-252. szám)
1912-10-01 / 226. szám
jelent, de a fogorvosok és technikusok még mindig éles harcban állanak egymással szemben. Kampis János dr. belügyminiszteri osztálytanácsos — aki a rendeletet készítette — ez ügyben most így nyilatkozott: —A fogorvosok és a fogtechnikusok között dúló viszálykodás megszüntetését célzó 112.026/1911. szám alatti belügyminiszteri rendeletet eddig nem a fogorvosok szövetkezése, hanem teljesen más okok miatt nem hajtották végre. A minisztériumnak egyébként most már szilárd elhatározása, hogy a fogtechnikusok és fogorvosok ügyében kiadott rendeletet a legrövidebb időn belül minden változtatás nélkül életbe lépteti. Milyen módon tervezi ezt a minisztérium, azt természetesen nem árulhatom el, így a belügyminisztériumban. Szóval remény van rá, hogy a nagy harc után béke lesz és megpihennek a harc bátor küzdői. Vegyes fölvágott. Szeged város közgyűlése. Saját tudósítónktól.) Vakáció után fokozott érdeklődéssel jöttek el a városatyák hétfőn az első közgyűlésre. A tömeges megjelenés fő oka ugyan mégsem a hosszú pihenés volt, amely után talán jobban esik ismét a közdolgok fölötti vitázás, hanem az, hogy választás volt kilátásban. Csakhogy ez elhalasztódott mára. S kedden ennélfogva zsúfolt és érdeklődő ismét a közgyűlés. Az első napon voltaképpen semmi érdemleges dolgot nem végeztek. A gázgyár megváltásáról, a gazdasági bank palotájának megvételéről sokáig vitatkoztak, de végül elfogadták a közgyűlés javaslatait. Ezek szerint a gázgyár megváltása ügyében kimondotta a közgyűlés, hogy a tanács indítsa meg a tárgyalást a gázgyárral s hat hónap múlva tegyen a közgyűlésnek újabb javaslatot. A gazdasági bank palotájára vonatkozóan a tanács javaslata az, hogy ha az árverésen az épület el nem kel, akkor a tanács a megvétel iránt folytasson tárgyalást a bankkal. Arra az indítványra, hogy a város tagadja meg a kormány új sajtórendeletének végrehajtását, szintén halasztó határozatot hozott a közgyűlés. Kiadta ugyanis az indítványt a jogügyi bizottságnak és utasította a tanácsot, hogy októberben tegyen újabb javaslatot. Csak egy indítványra hoztak érdemleges határozatot. Nevezetesen utasította a közgyűlés a tanácsot, hogy a belügyminiszter által még jóvá nem hagyott záróóra szabályrendeletet hajtsa végre, így a kávéházakat és vendéglőket ezentúl egész éjjel nyitva szabad tartani. , SZEGED ÉS VIDÉKE. Boldogasszony anyánk... Két nappal a Rákóczi-szobor avatása után bizony bevallhatjuk, hogy az ünnepségből hiányzott az igazi melegség. A rendezőség nem tudta közel hozni a népet az ünnephez, kissé hideg volt és csöppet sem közvetlen. Egy jelenet mégis volt, ami megragadta azoknak a lelkét, akik látták . . . A tápéi magyarok is bejöttek a leleplezésre. Szépen átgyalogoltak a városba, ünneplőbe öltözvén, hogy megnézzék, miként áldott Szeged a legnagyobb magyar hazafi emlékezetének. Megállottak a Széchenyi-téren, lökdösték őket ide-oda, az ördög sem törődött velük, mígnem véget ért az ünnepség, ők nagy nehezen körülnézték a szobrot, aztán úgy, ahogy voltak, — csapatosan — megindultak az ártézi kút felé. Az ártézi kutat aztán körülülték, elővették a cókmókjukból a harapnivalót, megették az ebédjüket, azután úgy ahogy voltak, szemközt fordultak a kútnak, a szobor felé fordították tekintetüket és kórusban énekelni kezdtek. Mint ahogy búcsún szokás, férfiak, asszonyok, lányok vegyest énekelték a Boldogasszony anyánk . . . versét. Hangosan, őszintén, igazán. Úgy, ahogy a szívükből jött. Ének után pedig fölkeltek és megindultak. Hazamentek Tápéra. Rákóczi szobra pedig ittmaradt egyedülvalóságában . . . Szegedi földek veszedelme. — A Maros és Tisza áradása. — (Saját tudósítónktól.) A Maros és a Tisza áradása Szeged környékén is veszedelmes mérveket öltött. A Maros és Tisza közti szegedi bérföldeket teljesen elöntötte az áradat, úgy hogy itt a két folyó egyetlen végnélküli tengerré olvadt össze. A kukorica nem látszik ki a vízből , az áradat a fák koronáit mossa. Az állami kotrótelep tápéi műhelyét is az elöntés veszedelme fenyegeti. Sok tanyaház már vízben áll s a töltés sem menekül meg a pusztulástól, ha az áradat nem csökken. Szegedi, tápéi és deszki gazdák már eddig is sok ezer korona kárt szenvedtek. A két folyó mentén mindenütt csak a pusztulás képe tárul elő s az áradás fokozódik. A városi nyomda. Szegeden is fölmerült az ötlet, hogy a város nyomdát csináljon. A kereskedelmi és iparkamara a nyomdaterv ellen foglalt állást, mire a tanács ezt a határozatot hozta. A kamara a mai viszonyok között városi nyomda alapítását nem találja célszerűnek, sem pedig haszonhajtó vállalatnak, mert a korszerű igényeknek megfelelően berendezett nagyobb nyomda felszerelése és fentartása nagy befektetést és sok áldozatot igényelne, amelyet megfelelően kamatoztatni a városi kezelés nem volna képes. A városi nyomtatványszükségletek ellátása egymaga egy nagy nyomda foglalkoztatását biztosítani nem tudná, ki kellene tehát terjeszkednie az üzemnek más vállalatok lebonyolítására is, e téren pedig oly mozgékonyságot és vállalkozási tevékenységet, mint amit a magánvállalatok kifejteni képesek, nem volna módjában teljesíteni. A szegedi nyomdaipar Magyarország vidéki városai között legfejlettebb, legnagyobb, a teljesítőképességében a legversenyképesebb, mert sehol másutt a vidéken annyi nagy, fokozatosan a sokszorosító ipar csaknem minden ágára berendezett vállalat nincsen és épp ezért a termelési képességük teljes kihasználása érdekében nagyobb állami szállításokban való részvételre, naptárak s más tömegmunkák készítésére, napilapok és folyóiratok kiadására vannak utalva. Van köztük oly vállalat is, amely munkateljesítésének 80—90 százalékához a fővárosból és a vidékről szerzi rendeléseit. Ily versenyviszonyok mellett igazán bajos volna egy most létesítendő városi nyomdának hasznothajtó prosperitását jósolni, mert ebben a tekintetben a debreceni városi nyomda példája nem lehet mérvadó. Ez még a régi időben alapíttatott, amidőn Debrecenben is, másutt is kezdetleges volt még a nyomdaipar és nem csoda, hogy a fejlődés feltételeit annak idején szerencsésen választott üzleti- és üzemvezetők közreműködésével megtalálván, széles üzletkört szerzett, amely lehetővé tette, hogy maga a városi nyomda irányíthatta az ottani versenyviszonyokat. Ma már ilyen sikerre számítani — a kamara szerint — alig lehet, ezért a városi nyomda létesítését nem ajánlja, ezenfölül méltánytalannak tartja, hogy Szegeden az 5—600 munkást foglalkoztató nyomdaiparral szemben városi üzemversenyt állítani, amely ha nem is veszélyeztetné a szegedi nagy nyomdák létérdekeit, annyi kárt mégis okozhatna, hogy a helyi szükségletek egy részét elvonná a magánvállalkozás üzletköréből s ezzel fejlődésük alapjait gyöngítené. A kamara ezen előadásából meg Eukarisztikus ünnep Alsóvároson. Glattfelder püspök Szegeden. (Saját tudósítónktól.) Glattfelder Gyula dr. Csanádi püspök kedden délután Temesvárról Szegedre érkezik. A püspök október 2 ikára Szegedre eukarisztikus papi értekezletet hívott össze. Az értekezlet Alsóvároson lesz. Az ünnep szerdán délelőtt 9 órakor ünnepélyes szentmisével kezdődik, amelynek elején szentbeszédet mond Varga Mihály kiskunmajsai plébános. Mise után lesz a papi értekezlet az iskolanővérek zárdájának dísztermében. Az értekezletet Glattfelder Gyula dr. püspök nyitja meg, majd a következő előadások lesznek : 1. A,szentségimádás története a Csanádi egyházmegyében, előadó Magyary Pál nagybecskereki apátplébános. 2. Az oltáregyesületek, előadó Wiederkehr József dr. futaki plébános. 3. Az eukarisztia a hitoktatásban, előadó Kovács István teológiai tanár. 4. Eukarisztia és Mária-kongregációk, előadó Horváth Jenő dr. kegyesrendi főgimnáziumi hittanár. 5. A pap, mint az egyházi zene reformjának tényezője, előadó Járosy Dezső zeneakadémiai tanár. Délután fél négy órakor a Szegedi Oltáregyesület tart gyűlést, 5 órakor szentbeszéd lesz a szegedalsóvárosi templomban, utána körmenet az Oltáriszentséggel és szentségbetétel. Barmos György alsóvárosi plébános fölkérte a Mátyás-tér környékének lakóit, hogy szerdán lobogózzák föl házaikat és este, a körmenet alkalmával világítsák ki ablakaikat. 1912 X/1 állapíthatjuk azon örvendetes tényt, hogy a szegedi nyomdaipar életerős, országos hírű és üzletkörű versenyképességgel bír, tehát egy létesítendő városi nyomda azok létérdekét nem támadja meg; ezeknél fogva nincs e tekintetben akadálya annak, hogy kedvező körülmények beálltával a városi nyomda létesíttessék. Minthogy azonban a mai viszonyok nem alkalmasak arra, hogy a város üzemeket létesítsen, ennélfogva az ügyet egy évi nyilvántartásba veszszük s kedvező körülmények beálltával a további lépéseket megteszszük. A hirdetekot kérjük, hogy hirdetéseiket lehetőleg délelőtt 11 óráig küldjék be. Egyéves önkéntesi fölszerelések legolcsóbb és legmegbí^hatóbb bes^^et^^esi forgása, a AUPAT) A vidék legnagyobb tiszti egyenr*nbá^ati és fels^ei^elési * O O intézetében. Több gyalog- és lovas-ezr^ed szállítója. * Szeged, Kölcsey-utca 10. Telefon 291.