Szeged és Vidéke, 1912. október (11. évfolyam, 226-252. szám)

1912-10-01 / 226. szám

jelent, de a fogorvosok és techniku­­sok m­ég mindig éles harcban álla­nak egymással szemben. Kampis János dr. belügyminisz­teri osztálytanácsos — aki a ren­deletet készítette — ez ügyben most így nyilatkozott: —A fogorvosok és a fogtechniku­­­sok között dúló viszály­kodás meg­szüntetését célzó 112.026/1911. szám alatti belügyminiszteri ren­deletet eddig nem a fogorvosok szövetkezése, hanem teljesen más okok miatt nem hajtották végre. A minisztériumnak egyéb­ként most már szilárd elhatáro­zása, hogy a fogtechnikusok és fogorvosok ügyében kiadott ren­deletet a legrövidebb időn be­lül minden változtatás nélkül életbe lépteti. Milyen módon ter­vezi ezt a minisztérium, azt ter­mészetesen nem árulhatom el, így a belügyminisztériumban. Szóval remény van rá, hogy a nagy harc után béke lesz és meg­pihennek a harc bátor küzdői. Vegyes fölvágott. Szeged város közgyűlése.­ ­Saját tudósítónktól.) Vakáció után fokozott érdeklődéssel jöttek el a városatyák hétfőn az első köz­gyűlésre. A tömeges megjelenés fő oka ugyan mégsem a hosszú pi­henés volt, amely után talán jobban esik ismét a közdolgok fölötti vi­­tázás, hanem az, hogy választás volt kilátásban. Csakhogy ez el­halasztódott mára. S kedden ennél­fogva zsúfolt és érdeklődő ismét a közgyűlés. Az első napon volta­képpen semmi érdemleges dolgot nem végeztek. A gázgyár meg­váltásáról, a gazdasági bank pa­lotájának megvételéről sokáig vi­tatkoztak, de végül elfogadták a közgyűlés javaslatait. Ezek szerint a gázgyár megváltása ügyében ki­mondotta a közgyűlés, hogy a ta­nács indítsa meg a tárgyalást a gázgyárral s hat hónap múlva tegyen a közgyűlésnek újabb ja­vaslatot. A gazdasági bank palo­tájára vonatkozóan a tanács ja­vaslata az, hogy ha az árverésen az épület el nem kel, akkor a ta­nács a megvétel iránt folytasson tárgyalást a bankkal. Arra az in­dítványra, hogy a város tagadja meg a kormány új sajtórendele­tének végrehajtását, szintén ha­lasztó határozatot hozott a köz­gyűlés. Kiadta ugyanis az indít­ványt a jogügyi bizottságnak és utasította a tanácsot, hogy októ­berben tegyen újabb javaslatot. Csak egy indítványra hoztak ér­demleges határozatot. Nevezetesen utasította a közgyűlés a tanácsot, hogy a belügyminiszter által még jóvá nem hagyott záróóra szabály­rendeletet hajtsa végre, így a kávéházakat és vendéglőket ezen­túl egész éjjel nyitva szabad tar­tani. , SZEGED ÉS VIDÉKE. Boldogasszony anyánk... Két nappal a Rákóczi-szobor ava­tása után bizony bevallhatjuk, hogy az ünnepségből hiányzott az igazi melegség. A rendezőség nem tudta közel hozni a népet az ünnephez, kissé hideg volt és csöppet sem közvetlen. Egy jelenet mégis volt, ami meg­ragadta azoknak a lelkét, akik lát­ták . . . A tápéi magyarok is bejöttek a le­leplezésre. Szépen átgyalogoltak a városba, ünneplőbe öltözvén, hogy megnézzék, miként áldott Szeged a legnagyobb magyar hazafi emlékeze­tének. Megállottak a Széchenyi-téren, lök­­dösték őket ide-oda, az ördög sem törődött velük, mígnem véget ért az ünnepség, ők nagy nehezen körülnéz­ték a szobrot, aztán úgy, ahogy vol­tak, — csapatosan — megindultak az ártézi kút felé. Az ártézi kutat aztán körülülték, elővették a cókmókjukból a harapni­­valót, megették az ebédjüket, azután úgy ahogy voltak, szemközt fordultak a kútnak, a szobor felé fordították tekintetüket és kórusban énekelni kezdtek. Mint ahogy búcsún szokás, férfiak, asszonyok, lányok vegyest énekelték a Boldogasszony anyánk . . . versét. Hangosan, őszintén, igazán. Úgy, ahogy a szívükből jött. Ének után pedig fölkeltek és meg­indultak. Hazamentek Tápéra. Rákóczi szobra pedig ittmaradt egyedülvalóságában . . . Szegedi földek veszedelme. — A Maros és Tisza áradása. — (Saját tudósítónktól.) A Maros és a Tisza áradása Szeged környé­kén is veszedelmes mérveket öl­tött. A Maros és Tisza közti sze­gedi bérföldeket teljesen elöntötte az áradat, úgy hogy itt a két folyó egyetlen végnélküli tengerré olvadt össze. A kukorica nem látszik ki a vízből , az áradat a fák koronáit mossa. Az állami kotrótelep tápéi műhelyét is az elöntés veszedelme fenyegeti. Sok tanyaház már víz­ben áll s a töltés sem menekül meg a pusztulástól, ha az áradat nem csökken. Szegedi, tápéi és deszki gazdák már eddig is sok ezer korona kárt szenvedtek. A két folyó mentén mindenütt csak a pusztu­lás képe tárul elő s az áradás fo­kozódik. A városi nyomda. Szegeden is fölmerült az öt­let, hogy a város nyomdát csináljon. A kereskedelmi és iparkamara a nyomdaterv el­len foglalt állást, mire a tanács ezt a határozatot hozta. A kamara a mai viszonyok kö­zött városi nyomda alapítását nem találja célszerűnek, sem pedig haszonhajtó vállalatnak, mert a korszerű igényeknek megfelelően berendezett nagyobb nyomda fel­szerelése és fentartása nagy be­fektetést és sok áldozatot igé­nyelne, amelyet megfelelően kama­toztatni a városi kezelés nem volna képes. A városi nyomtatványszükség­letek ellátása egymaga egy nagy nyomda foglalkoztatását biztosítani nem tudná, ki kellene tehát ter­jeszkednie az üzemnek más válla­latok lebonyolítására is, e téren pedig oly mozgékonyságot és vál­lalkozási tevékenységet, mint amit a magánvállalatok kifejteni képe­sek, nem volna módjában telje­síteni. A szegedi nyomdaipar Magyar­­ország vidéki városai között leg­fejlettebb, legnagyobb, a teljesítő­képességében a legversenyképe­sebb, mert sehol másutt a vidéken annyi nagy, fokozatosan a sok­szorosító ipar csaknem minden ágára berendezett vállalat nincsen és épp ezért a termelési képes­ségük teljes kihasználása érdeké­ben nagyobb állami szállításokban való részvételre, naptárak s más tömegmunkák készítésére, napi­lapok és folyóiratok kiadására vannak utalva. Van köztük oly vállalat is, amely munkateljesítésé­nek 80—90 százalékához a fő­városból és a vidékről szerzi ren­deléseit. Ily versenyviszonyok mellett igazán bajos volna egy most léte­sítendő városi nyomdának hasznot­­hajtó prosperitását jósolni, mert ebben a tekintetben a debreceni városi nyomda példája nem lehet mérvadó. Ez még a régi időben alapítta­­tott, amidőn Debrecenben is, másutt is kezdetleges volt még a nyomda­ipar és nem csoda, hogy a fejlődés feltételeit annak idején szeren­csésen választott üzleti- és üzem­vezetők közreműködésével meg­találván, széles üzletkört szerzett, amely lehetővé tette, hogy maga a városi nyomda irányíthatta az ottani versenyviszonyokat. Ma már ilyen sikerre számítani — a kamara szerint — alig lehet, ezért a városi nyomda létesítését nem ajánlja, ezenfölül méltány­talannak tartja, hogy Szegeden az 5—600 munkást foglalkoztató nyomdaiparral szemben városi üzem­versenyt állítani, amely ha nem is veszélyeztetné a szegedi nagy nyomdák létérdekeit, annyi kárt mégis okozhatna, hogy a helyi szükségletek egy részét elvonná a magánvállalkozás üzletköréből s ezzel fejlődésük alapjait gyöngí­tené. A kamara ezen előadásából meg­ Eukarisztikus ünnep Alsóvároson. Glattfelder püspök Szegeden. (Saját tudósítónktól.) Glattfel­­der Gyula dr. Csanádi püspök kedden délután Temesvárról Sze­gedre érkezik. A püspök október 2 ikára Szegedre eukarisztikus papi értekezletet hívott össze. Az értekezlet Alsóvároson lesz. Az ünnep szerdán délelőtt 9 óra­kor ünnepélyes szentmisével kez­dődik, amelynek elején szent­beszédet mond Varga Mihály kis­­kunmajsai plébános. Mise után lesz a papi értekezlet az iskola­nővérek zárdájának dísztermében. Az értekezletet Glattfelder Gyula dr. püspök nyitja meg, majd a következő előadások lesz­nek : 1. A,­szentségimádás története a Csanádi egyházmegyében, előadó Magyary Pál nagybecskereki apát­plébános. 2. Az oltáregyesületek, előadó Wiederkehr József dr. futaki plébános. 3. Az eukarisztia a hitoktatásban, előadó Kovács István teológiai tanár. 4. Euka­risztia és Mária-kongregációk, elő­adó Horváth Jenő dr. kegyes­rendi főgimnáziumi hittanár. 5. A pap, mint az egyházi zene reform­jának tényezője, előadó Járosy Dezső zeneakadémiai tanár. Délután fél négy órakor a Sze­gedi Oltáregyesület tart gyűlést, 5 órakor szentbeszéd lesz a szeged­­alsóvárosi templomban, utána kör­menet az Oltáriszentséggel és szentségbetétel. Barmos György alsóvárosi plé­bános fölkérte a Mátyás-tér kör­nyékének lakóit, hogy szerdán lobogózzák föl házaikat és este, a körmenet alkalmával világítsák ki ablakaikat. 1912 X/1 állapíthatjuk azon örvendetes tényt, hogy a szegedi nyomdaipar élet­erős, országos hírű és üzletkörű versenyképességgel bír, tehát egy létesítendő városi nyomda azok létérdekét nem támadja meg; ezeknél fogva nincs e tekintetben akadálya annak, hogy kedvező körülmények beálltával a városi nyomda létesíttessék. Minthogy azonban a mai viszo­nyok nem alkalmasak arra, hogy a város üzemeket létesítsen, ennél­fogva az ügyet egy évi nyilván­tartásba veszszük s kedvező körül­mények beálltával a további lépé­seket megteszszük. A hirdetekot kérjük, hogy hirdetéseiket lehe­tőleg délelőtt 11 óráig küldjék be. Egyéves önkéntesi fölszerelések legolcsóbb és legmegbí^hatóbb bes^^et^^esi forgása, a AUPAT) A vidék legnagyobb tiszti egyenr*nbá^ati és fels^ei^elési * O O intézetében. Több gyalog- és lovas-ezr^ed szállítója. * Szeged, Kölcsey-utca 10. Telefon 291.

Next