Szeged és Vidéke, 1912. november (11. évfolyam, 253-277. szám)

1912-11-01 / 253. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP , XI. évfolyama, 253 (3350 sz. , SZEGED, 1913. Novemb­er 2. szombat. Politikai napilap :­ Megjelen minden délután. Főszerkesztő: BALASSA ÁRMIN dr. Felelős szerkesztő: BALASSA JÓZSEF. Kiadja a Dugonics-nyomda részvény­­társaság. Nyomja a Dugonics-nyomda részvény­­társaság könyvnyomdája, Lorin­eux Ch. és Társa budapesti festékgyáros festékével. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kálvária­ utca 6. szám. Telefon (interurbán és helyi) 84. — A főszerkesztő telefonja 3. — A felelős szerkesztő telefonja 828. Előfizetési árak: Szegeden: egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, három hónapra 3 korona, egy hónapra 1 korona; vidéken : egész évre 18 ko­rona, fél évre 9 korona, negyed évre 4 korona 50 fillér, egy hónapra 1 ko­rona 50 fillér; külföldre a postai szállítással drágább. Aki előfizetni akar, annak egy hétig mutatványszámot Ingyen küld a kiadóhivatal. Egyes szám ára 4 fillér. Kapható az újság minden dohánytőzsdében, újsá­­gosboltban és rikkancsoknál, vidéken minden hírlapirodában. Kéziratokat nem ad vissza, névtelen levelekre nem válaszol, névtelen pana­szokat nem közöl a szerkesztőség. Hirdetéseket díjszabás szerint vesz föl a kiadóhivatal (Kálvária­ utca 6.), továbbá minden bel- és külföldi hir­detési iroda és hírlapiroda. Apróhirdetések rovatában minden szó egyszeri hirdetése négy fillér, a cím­szó, valamint minden vastagabb betű­ből szedett szó kétszeresen számító­dik. Tíz szóig terjedő apróhirdetésnek az ára 80 fillér. Csak előleges kész­­pénfizetés mellett, ha közlésre alkal­­ma­s. A hirdetés alatt álló kis szám alapján megtudható a cím a kiadó­­hivatalban. Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges posta­bélyeget. Apró­hir­detéseket postautalványnyal is lehet föladni, a szelvényen a szöveg köny­­nyen elfér. Apró­hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal, minden dohánytőzsde és újságosbolt. Családi értesítő (eljegy­zés, házasság, születés, haláleset) köz­lése egyszer öt koronába kerül. Minden közérdekű közlést, kérést, panaszt közzétesz a Szeged és Vidéke. ÜZENETEK. P. K. A postai szabályok szerint a szóban forgó helyeken vasárnap csak délelőtt 8 tól 11-ig van „kiadás“, vagyis a postahivatal csak ezen idő alatt tartozik a küldemények kiadá­sával foglalkozni, ellenben délután nincs kiadás és a levélpostát is csak azért szokás kézbesíteni egyes helye­ken vasárnap délután, mert a hírlapok kikérhetők és ezzel az egybe megy. Szorosan véve, a posta a levelek ki­adására nincs kötelezve vasárnap dél­után, még kevésbbé csomagok és értékek kiadására. Kivétel az ekszpessz küldemény, amely kiadandó. Aki tehát romlandó árut küld csomagban ilyen helyre, annak gondolnia kell arra, hogy mikor érkezik oda a csomag és ha azt akarja, hogy még vasárnap délután is kiadják, akkor az ekszpressz díjat meg kell érte fizetni. Szatócs: A poharazásra szóló enge­dély szatócsüzletekben engedélyez­hető, de arra jogigényt formálni nem lehet. Az engedély megadása a pénz­ügyi hatóság belátásából,, függ,, a fő" dolog az illetékes pénzügyőri szakasz kedvező véleménye, indokul a forga­lom szükségletét lehet fölhozni. Az új főispán. Különféle kombinációk aktuá­lissá tették a szegedi főispáni állás betöltésének kérdését. Il­letékes helyről ugyan nem erő­sítették meg azt, mintha a kormány most foglalkoznék a főispán kinevezésének gondola­tával, de ettől eltekintve, sze­rencsésnek tartjuk személyi vo­natkozásában a Szoj­ka Kálmán nagylaki képviselőt illető kom­binációt. Kiválósága, tekintélye, liberális gondolkozása, meg­nyerő egyénisége egyaránt al­kalmassá tennék őt arra, hogy méltóan töltse be a szegedi fő­ispán magas állását. Hogy való­ban folytatnak-e vele tárgyal­ ist a kormány részéről, azt sem meg nem erősíthetjük, sem meg nem cáfolhatjuk. Magának a főispáni állás be­töltésének mi az esetben tulaj­­donítanánk fontosságot, ha a városi törvény idejekorán nem létesülne. A tervezett új törvény szerint ugyanis a főispánságot a szabad királyi városokban megszüntetnék, de egyúttal a polgármesteri állással együttjáró nagy munka terhén is teteme­sen könnyítenének, mert a helyettes polgármestert önálló hatáskörrel és szélesebb munka­körrel ruháznák föl. Ha azon­ban a városi törvény még csak hosszú idő múlva létesül, ak­kor egyenesen szükségesnek vél­jük a főispán kinevezését. Nem azért, mintha a polgármester a főispán helyettesítésével együt­ járó ügyeket is kifogástalanul s hálás elismerésre érdemesen nem intézné. Mert hiszen Lázár György dr. a főispán teendőit is azzal a lelkiismeretességgel és körültekintéssel végzi, ame­lyekkel a város polgárságának teljes méltánylását már régen kiérdemelte. Főispán-helyettesi állásából semmiféle hátrány sem származott polgármesteri műkö­désére. De kétségtelen tény az, hogy a nem kicsinyelhető munka­körrel egybekötött föispáni hivatal ellátása a tulfeszítésig halmozza Lázár György dr. munkabírását. A szegedi polgármesternek raesz­­sze szétágazó, a legnagyobb szorgalmat és rátermettséget is próbáratevő munkát kell vé­geznie s fölösleges, hogy ennek súlyát a föispáni dolgok terhével is növelje. A polgárságnak sok­kal becsesebb a polgármester munkaereje, semhogy szívesen ne venné, ha ez az elismert, jeles munkaerő más hivatal be­töltésében nem fecsérlődnék. Etikai tekintetben is helyes volna, ha a két állás különválasztódnék. Mert a teljes kongruenciát még a legfinomabb tapintatnak­­ is igen nehéz föntartania olyan két hivatal ellátásában, amelyek közül az egyik voltaképpen ellen­őrzője a másiknak. Politikai vonatkozásában rend­kívül örvendetesnek kell taarta­­nunk azt a hírt, amely Szoj­ka Kálmán munkapárti képviselő­nek Szeged főispánjává való kinevezéséről szól. Érdekesnek véljük, hogy a helyi lapok közül épp ama kettő, amelyek itt a füg­getlenségi és 48-as párt szóvivői, lelkes örömmel tárgyalják a kom­binációt, .­m-­ely szerint a Lukács­kormány egy munkapárti kép­viselővel tölti be a szegedi főispáni széket. Ha jelentőségén túl nem becsüljük is ezt a jelenséget, mégis följegyzésre érdemesnek ítéljük. Mert ha a főispánokban a mindenkori kor­mányok ekszponenseit kell lát­nunk, akkor ime a függetlenségi közvélem­­ény képviselői a Lukács­­kormány n­­ncis bizalomm­al visel­­tetnek, amit'Or Szojka kinevezését ve­lük együtt örömmel üdvözlik. A katonai kinevelések. Novemberi aszepdíu­s'itörlésben. (Saját tudósítónktól A no­vemberi katonai előléptetések a szegzedi helyőrségre mesflehető­en kedvezően ütött ki. Izen sok tiszt került magasabb állásba, viszont néhányban meg is válnak ezzel Szegedtől, ahol esztendőkig voltak a város kitűnő polgárai. Előlépett a 46. gyalogezredben: alezredes lett Farkas Dezső őr­nagy, akit egyben a 29. számú vadászzászlóalj parancsnokául ne­vezett ki a király, őrnagy led temesszlatinai Hrinzey Artur sz­á­zados, a hadügymini­sztérium iro­dalmi előadója és Re­t Ferenc kapitány, kapitány lett Péter Imre, J.rave Rudolf, //"r- ■ h Gyula és Schmidt Gus­ fő­hadnagy, az utóbbi a győri 26. gyalogezredhez való átne­vezés mellett, főhadnag lett László Gyula és Wéhner Jakab hadnagy, míg Lippner Alfréd zászlóst had­­nagygyá nevezte ki a király. A 7. utászzászlóaljban ezredes lett Gangl József alezre­des, budapesti utászfelügyelő, őr­nagy lett Hackmann Demeter ka­pitány a 9. utászzászlóaljhoz való áthelyezés mellett, főhadnagy lett Janzer János, homolyai Pap Árpád, Hahn Sándor hadnagy, hadnagy lett Gaisbauer János zászlós. A vezérkarban a volt szegedi tisztek közül ve­zérkari ezredes lett gyarmatai Báni Albert a 4. hadtest vezér­kari főnöke, a kertenfelsi és hegy­aljai Pacor József alezredes, al­ezredes Búza Károly, a honvé­delmi osztály II. osztályának ve­zetője, százados pedig Kapitány Gyula a székesfehérvári V. hon­­védkerületi parancsnoksághoz való beosztás mellett. Az 5-ik honvéd gyalogezredben ezredes lett Polgár Rezső, százados lett Gelesich Renáta, Nagy Sándor és Csepreghy Fe­re­nc (a nagyváradi honvéd had­­apród iskola állommiányában), fő­hadnagy lett Bossányi Béla, Mol­nár Adorján, Schweitzer István, Lenk Frigyes, Stefan József, Áap­on Béla, hadnagy lett Iűre István, Császár János, Bencze Rezső zászlós, százados-gazdászati tiszt lett Melczer Aurél, főhad­nagy-gazdászati tiszt lett Petró Sándor. A 3-ik honvéd huszárezrednél dp.’-bachi Zech Kolbert, harti és sul­i báró, a honvéd központi lovasiskola parancsnoka, alezredes lett kisruszkai Cserépy Árpád őrnagy, százados lett kapuvári Fargyas Andor, alsószilágyi Gaál Andor, főhadnagy lett Szalay Endre, főhadnagy-gazdászati tiszt lett Pap Mihály. A honvédkerületi parancsnokságnál alezredes lett a népfölkelésügyi tisztek állományában Pappert Ven­cel őrnagy, a kerület népfölkelő osztályának vezetője. A II. csendőrkerületben alezredes lett tordai Sándor íjászló, őrnagy lett Körtvélyessy Árpád, százados lett Kovács Ödön, Bischer József, Rusz János, főhadnagy lett Erdélyi Richárd, Todoreszk Lajos, hadnagy lett Gergely Endre, Hell Miksa.

Next