Szeged és Vidéke, 1913. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-01 / 26. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP XII nfolyapi, 26 (3424) SZ, SZEGED, 1913. Február I, szombat. Politikai napilap :: Magjalan mindan (Miután. FöszerkesztS: BALASSA ARMIN dr. Felelős szerkesztő: BALASSA JÓZSEF. Kiadja a Dugonics-nyomda részvény­társaság. Nyomja a Dugonics-nyomda részvény- társaság könyvnyomdája, Lorilieux Ch. és Társa budapesti festékgyáros festékével. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kálvária-utca 6. szám. Telefon (Interurbán és helyi) 84. — A főszerkesztő telefonja 3. — A felelős szerkesztő telefonja 828. Előfizetési árak: Szegeden: egész évre 12 korona, fél évre t korona, három hónapra 3 korona, egy hónapra I korona; ridéken : egész évre 18 ko­rona, fél érre 9 korona, negyed érre 4 korona 50 fillér, egy hónapra I ko­rona 50 fillér; külföldre a postai azállitással drágább. Aki előfizetni akar, annak egy hétig mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal. Egyes szóm ára 4 fillér. Kapható az njsá^ minden dohánytózsdében, ujsá- gosboltban és rikkancsoknál, vidéken minden hirlapirodiban. Kéziratokat nem ad vissza, névtelen levelekre nem válaszol, névtelen pana­szokat nem közöl a szerkesztőség. Kirdetósskst díjszabás szerint vesz föl a kiadóhivatal (Kálvária-utca 6.), továbbá minden bel- és külföldi hir­detési iroda és hirlapiroda. Apróhirdetések rovatában minden szó egyszeri hirdetése négy fillér, a cim- szó, valamint minden vastagabb betű­ből szedett szó kétszeresen számító­dik. Tíz szóig terjedő apróhirdetésnek az ára 80 fillér. Csak előleges kész- pénfizetés mellett, ha közlésre alkal­mas. A hirdetés alatt álló kis szám alapján megtudható a cim a kiadó- hivatalban. I^iOvélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges postabélyeget. Apró hir­detéseket postaut.Hlványnyal is lehet föladni, a szelvényen a szöveg köny- nyen elfér. Apró hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal, minden dohánytőzsde és ujságosbolt. Családi értesítő (eljegy­zés, házasság, születés, haláleset) köz­lése egjmzer öt koronába kerfii ÜZENETEK. Tüzér. A január elsejével fölállított honvédtüzérség 1. ezrede Budapesten, a 8. ezred pedig Lúgoson nyert el­helyezést. Az önálló tüzérhadosztá­lyok közül az 1. és 2. Hajmáskéren, a 3. és 4. Nyilrán, az 5. Nagyszeben­ben, a 6. és 7. Zágrábban és a 8. Csáktornyán van. Ez az elhelyezés csak ideiglenes, amely az építkezések befejezése után megváltozik. Almáslepény. Ez a tészta jó és köny- nyen készíthető, ügy almával, mint dióval töltve is kitűnő. Készítünk egy­szerű kőttes tésztát tejjel, tojás és vaj nélkül. Sót, kevés porcukrot adunk a tésztába s fél kiló lisztre számítva egy darab főtt s hidegen megreszelt bur­gonyát dagasztunk a tésztába. A tész­tát gyorsan és igen jól ki kell dagasz­tani. Azután meleg helyen hagyjuk, amíg megkel. Ekkor táblán sodrófá­val, lehetőleg vékonyra ki kell a tész­tát sodorni és hideg, kemény zsírral késfoknyi vastagon kell bekenni. Most becsavargatjuk a tésztát úgy, miként a rétest szokás s igy hagyjuk állni fél óráig. Ekkor kisodorjuk s cukorral párolt alma, vagy diótöltelékkel tölt­jük meg bélesalakban. Tetejét tojással kenjük be és durván tört cukor és vagdalt mandulával hintsük be. Uj Magyarország. A szociáldemokraták sztrájkra készülnek, amivel a választó­jogi javaslat törvénynyé válását akarják megakadályozni. A sztrájkra pénzt gyűjtenek, agi­tátorok csinálnak propagandát mellette, a párt sajtóorgánuma napról-napra az általános munka- beszüntetés jogosságáról cikke­zik s bizakodó reménynyel fes- tegeti a sztrájk várható ered­ményét. A szociáldemokraták mozgalmának nagy jelentőségét csak az együgyüség tagadhatná le. Hatalmasan szervezett, nagy országos párt ez, amely fenye­gető erejét már nem egyszer megmutatta. De e mellett a mozgalom mellett, éppen a kicsinyesség ellentéténél fogva, szembetűnő egy másik is, amely most van keletkezőben s amely,' amennyire komolynak mutatko­zik amaz, épp annyira ked­veskedik a komikum színé­vel. A radikális érzelmű egyetemi ifjak szintén sztrájkjukkal akar­nak csatlakozni a szociáldemo­kratákéhoz. Elhatározták, hogy a tömegsztrájk idején támogatni fogják a tömeget azzal, hogy sutba dobják a tankönyveket, fölfüggesztik a római jog, a magyar magán- és közjog és egyéb jogok iránti buzgó érdek­lődésüket; akik közülök orvo­soknak készülnek, azok beszün­tetik a betegek látogatását, a boncolást rábízzák Lenhossek és Genersich tanár urakra; a jövendő mérnökei pedig sarokba teszik a rajztáblát s nem törik többé a fejüket az integrál- és differenciálszámitásokkal. Meg­mutatják a nagyságos, méltősá- gos és kegyelmes egyetemi tanár uraknak, hogy mi az a rőzsásabb jövőért lelkesedő szín­tiszta radikálizmus, amely a terror egyik legrettenetesebb esz­közének, a nemtanulásnak a használatától sem riad vissza, amikor az uj Magyarország megalapitásáről van sző! Egy igazhitű, modern, a szociológiá­ban búvárkodó gallileistának a választói reformért harcoló tö­megsztrájk idején az utcán van a helye. Ott kell serkenteni és tüzelni a harcos munkástestvé­reket, ha a tett propagandájá­ban netán ellankadnának. Mert harcot, munkabeszüntetést, nem­tanulást kivan a nagyszerű jövő a gallileista egyetemi ifjak tői s a jövö csak úgy alakulhat ki szépnek és nagyszerűnek, ha ők nem tanulnak, hanem a mun­kásokkal együtt hadakoznak az utcán a választási jogért. A szabadgondolkodő galli- leisták eddig hadilábon állottak a vallásos tradíciókhoz ragasz­kodó szentimrésekkel s az egyetemi hallgatóság soviniszta, hazafias ifjaival. Most, hála is­tennek, megszűnik a rut viszály, megszűnik minden fájdalmas ellentét, mert van egy eszme, amely ott a magyar főiskolában minden pártot összehoz s ez az eszme: a nemtanulás. A gallileisták eddig abban tündököltek állítólag, hogy ők képviselték a magyar főisko­lákon a haladásért lelkesülő szellemet, amely szembeszáll az üres, tartalmatlan, hazafiaskodó, de éppen nem hazafias szó­szátyárkodással, a lustasággal, a fölületességgel, azokkal a kedves szélhámosságokkal, amelyek ré­vén a tanulás elkerülésével is ke­resztül lehet esni a vizsgákon. A gallileisták szerepeltek igy, mint bátor, büszke reményei a jövő­nek, akik erre a jövőre komoly tanulással, szivük és elméjük folytonos képzésével készültek, akik az iskola falain kívül is s nem csupán a vizsgákért, de magáért a tudásért és hala­dásért tanultak és dolgoztak. De hát hol jelentkezik most a gallileisták emelkedettsége, ko­molysága, amely őket olyan elő­nyösen különböztetné meg az egyetemi ifjúság többi részétől? Avagy nem mindegy-e úgyneve­zett hazafiasságból tüntetni a kormány ellen, vagy a radikális elvekért lármázni és nemfanulni ? Mi a különbség a hangos de­monstrációkban szereplő és nem- tanuló gallileista, vagy a handa- bandázó és nemdolgozó keresz­tes szentimrés és hazafiasán tunyálkodó és tüntető független­ségi diák között? Ha a galli­leisták uj Magyarországa szintén a munkakerülésen és a demagóg lármázáson alapozódik meg, akkor nem kérünk abból az uj Magyarországból. Hétfőn este hétkor... {Bécsi iudósitás.) A Csataldzsa előtt álló bolgár hadak főparancs­noka megizente Mahmud Sefket pasa nagyvezérnek, hogy hétfőn este hét órakor megkezdi az ellen­ségeskedést, mert akkor jár le az immár fölmondott fegyverszünet. Európa tehát újabb szörnyűsé­gek előtt áll. Szörnyűség már maga az is, högy megint megszó­lalnak az ágyuk és a Balkánon megint folyni fog a vér. A ször­nyűségek szörnyűsége azonban az, hogy ezzel újra kinyílt mindany- nyiunkra Pandora szelencéje és egyiküük se tudja, milyen uj vi­harok kelnek ki belőle. Lehet, hogy csak a törökök iránt érzett rokonszenv beszél belőlünk, de azt valljuk, hogy a megújuló ellenségeskedésekért most már alig lehet Törökországot felelőssé tenni. Legalább aki csak egy ke­vés tárgyilagossággal olvassa az ujtörök kormánynak a hatalmak­hoz intézett jegyzékét, annak el kell ismernie, hogy török részről megtörtént minden, ami történhetett. Ez a jegyzék fölajánlja a szö­vetséges államoknak Drinápoly felét. Csak a Marieán innen, Kon­stantinápoly felé eső partot akarja megtartani, mert ott vannak a mecsetek és azok a szent sirok, amelyeket nemcsak a hazafias érzés, hanem a mozlim kegyelet is őriz. Maga az a körülmény, hogy a vá­rost kettő osztják, megdönti azt a föltevést, mintha a törököket a puszta dac vezetné, de megdönti azt az aggodalmat is, mintha Dri- nápolyt valami fenyegető erődit- mény gyanánt akarnák szomszé­daik határán megtartani. Az aegei tenger szigetei közül az ujtörök kormány csak azokat követeli, amelyek Konstantinápoly, Kisázsia és a Dardanellák őrize­tére elengedhetetlenül szükségesek. Ez a követelés nemcsak méltá­nyos, de határozottan okos is, mert a török érdek mellett angazsálja azokat a nagyhatalmakat is, pél­dául Angliát, amelyeknek érdeke ugyancsak azt kívánja, hogy a Dardanellák ezután is Európára

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents