Szeged és Vidéke, 1913. június (12. évfolyam, 125-149. szám)

1913-06-02 / 125. szám

SZEGED ÉS VIDÉKÉ SZEGEDI ESTILAP XII. nfolyaiR, 125 (3523) sz. SZEGED, 1913. Junlus 2, hítfi. Nntnnd napUay :: Majtlaa natarkaaili: BALASSA ARMIN ir. Falelfo szarkaazU: FRANK JÓZSEF. nadla a Dagoalea-ayaaida réazvéay­Nyeaila a Dagaalca ayawia réazvéav- tánaség kAayvayondáta, LariDeax Öl éa Tina baéBMatl fastéKgyáraa fastékiwL SzarfcaanMf, UaMuvatai ia ayoaiia; KAIvária-atea 6. síin. Talefoa Qatararbin is hslyO 84. A fSszarksszM tsltfsi^ 3. EMflzstisI árak: S*egedea: egéaa irre 12 korona, M 6n« 6 korona, károm hónapra S kmrona, a^ btoaprm I korwia; riáéken: egém árra 18 bo­rona, fél árra 9 Jioroiia, nagyad érm 4 korona 50 flUér, hónkra I ko>! róna 60 fiUár; kúlhldrt a postai aaállitáfwal drá^bb. Aki ridfizetni akar, annak agy hitig »tfatváayszánat hmraa kOid a kind^ivatid. Egyes szám ára 4 fUür. Kapható aa ^jaág laindsn dohánytóasdéban. nisA- gWMltban és rikkanoatdmál, ndékan minden birlapirodában. Kizlratokat nam ad risaaa, névtelen breitere nem válaszol, névtelen pana- aaokat nem közöl a szaikesztóség. Hirdstésskst díjszabás szerint vesz dl a kiadóhivatal (Kálvária-utoa 6.), továbbá minden bd- és külföldi hir­detési iroda és hiriapiroda. ApráMrdetéede rovatában minden szó S'szeri hirdetése négy flBir. a oim- , valamint minden vastagaob batü- M1 szedett szó kétzzeresan számító­dik. Tíz szó^ terjedd afn^hirdatésnek az án 80 8^. Csak eldl^^aa kész­pénzfizetés mdlett, ha közlésre alkal- mas. A hirdetés alatt álló kis szám akq»ján megtodbató a ohn a kiadó- Mvaialbaa. XiavélbaU tndakozddáBotia peotosaa vábtszdimk, kéijük azonban « zaMts^fes postabéijjresat. Apró hír-, datiaakat poataatalvXmynjd is tokai iRadni) a nebféaym a aasöveg klilBp- topán elttr. Ai^ mrdotéaaket fStaaaa • kiadMdvatal, minden doháaytSináe áa tnsi^osbett. Családi értasiW (eNsep- aés, ná^s%, születés, halálesatf Im- lAae egyszer fit karsam ksHH. Minden közérd^ közMÁ toiaéal, panaszt közzétesz a Szeged m FRMba. Legjőbh és legolcsóbb női kala/pformák és díszek kaphatók. :: iimiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiimiiiimiiiiiiiti Cl/* Utn nittel Xonrád női kaiap" gyártása Szegeden, Iskola-utca 26. és Iskola-utca 10. HHHUiiiiiiiiiHiuiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiniiiiiiti ;; Atvarrások a leg­újabb formára el- vállaltatnak. :: :: S706 Junius. Más esztendőkben, ilyenkor, véget ért minden munka, el­ültek vele az izgalmak, csupán a terméseredményt vártuk, mert benne éltünk már a holtszezon­ban. Az idén azonban, az utóbbi éveknél is bizonyosabban, nincs holtszezon, csak holt kereske­delem, holt ipar, mig az ele­venség a botrányokban nyilvá­nul meg. Föllendültünk, szó sincs róla. Itt az alkalom újra, hogy fölvilágosítsuk a külföldet közjogi helyzetünkről, teszem azt arról, mennyi részt lehet a Désy-pörben átruházni az osz­trákra, viszont a Rédl-ügyből mennyi nem vonatkozik ránk. Áhítozhatunk olyan idők és események után, amikor leg­kedvezőbb alkalom nyílik rá, hogy kedvező formában mutas­suk be magunkat, — hasztalan áhítozunk. Újabb lépéssel ira­modtunk a Balkán felé, ámbá­tor a Balkán mintha kezdené magáról lerázni az ódon ódiu­mok bilincseit. Junius gabonaérlelö melege nem jön már vissza azokkal a témákkal, amik unottakká váltak az idők folyamán s amik olyan kellemesek lennének most. Ked­ves felebarátnö, a hazai fürdők támogatásáról kevés szót hallasz az idén, hazai pocsolyafüredeink virányain legföljebb a sakál üvölt egynémely kamatlovag társasá­gában. Nem vagyunk abban a módban sem, hogy a mindennél olcsóbb külföldre meneküljünk, bár százezrek keblében él a vágy, hogy minél messzibbre meneküljön. Ne téveszszen meg, hogy a kis boltosné naponta uj ruhákban jelenik meg, egyre hatalmasabb köröket szédit a kalapjával, — ez még nem biz­tos vagyoni jólét. Várd be türe­lemmel a hatórás gyorsvonatot, amikor a boltos ur rágalmazás! pörrel fenyegeti meg a csőd- biróságot, miközben tizenöt szá­zalékra kiegyezni próbál. Ne járd a szanatóriumokat, mert üresek azok. Hosszusza- kállu professzorok, akik markai­kat dörzsölték, hogy milyen bő aratáshoz juttatja őket a gazda­sági válság, kétségbeesetten jegyzik föl az utókor számára, hogy az ilyen megrendülés csodálatosan hat az idegekre. A jólét túltengő kényelme, a raf- fínált szórakozások hajszolása elmúlt. AtTektáló hangú dámák ájuldozása aktuális lehetett le­gendák ködébe vesző pénzbőség alkalmával, (mondjuk, harmad­éve) akkor a férjek külföldi nagy hotelek portásainak hely­ségnévtár-tudományával fölsze­relve hadartak elmeket. Most megteszi egy pohár viz, vagy valamely erőteljes kifeje­zés, amely röviden vázolva is­merteti a gazdasági viszonyo­kat s fölszinre hoz pikáns jele­neteket önagysága családi múlt­jából, amikor még botbüntetés járt nyilván a hazai szabad­fürdő használatáért. Nem tréfa, hogy ideggyógyászaink szerint ezerszámra javult a neuraszthé- nia, amióta koldussorban van az ország. Egyszerűen nem ér­nek rá az emberek a költséges, előkelő betegségekre. Hol a régi téma, diákjaink­hoz intézve a szót pályaválasz­tás szempontjából? Ki merészel ma pályát ajánlani az ifjúság­nak, amikor a sportpálya a legnépszerűbb s közéleti nagy­ságaink is goalokban rúgják el maguktól a bölcs belátást, a nyugalom fensöbbségét, a hang előkelőségét! Csak egyet lehet ajánlani, gyerekek, ne menjetek politikusnak. Minden évben lel­tetekre kötötték az ipart, meg a kereskedelmet, de soha annyira nem lehet kötni, mint most. Ha elmentek csizmadiának, ke­vesebb gúny ér, mintha húsz évi tanulás után maradtok azok. Forró melegével mindent el­öntő júniusban hova lettek a régi szelíd erkölcsök, szelíd té­mák? A város kölcsöne Mire kell a pénz? (Saját tudósitónktól.) Több fon­tos városi alkotás vár már eszten­dők óta a megvalósulásra. Ezeknek a terve régóta készen áll s a bel­ügyminiszter hozzájárulása is meg­van. Csupán pénzkérdésen múlt, hogy eddig gondolni sem lehetett az építkezések megkezdésére. Nincs ugyanis pénz. A városok épp úgy megérezték, megsínylették az ál­datlan pénzviszonyokat, a tőke visszavonulását, mint a magán- vállalkozások. Pedig egyik-másik terv megvalósításával már várni nem lehet, de munkához kellene juttatni a város pangó iparát is. A hatóság már régebben elhatá­rozta, hogy a legszükségesebb ter­vek megvalósítására nagyobb köl­csönt vesz föl. A balkáni bonyo­dalmak s az ezek nyomában be­állott nemzetközi feszültség azon­ban sokáig nem kedvezett ezen törekvésnek. Most, hogy a mon- árkiát is erősen fenyegető konflik­tus elmúlt, a pénzpiac vala­melyest engedett zárkózottságából, remény van rá, hogy Szeged ha­marosan előnyös kölcsönhöz juthat. Lázár György dr. polgármester, aki a múlt héten több napot töl­tött Budapesten, a kölcsön dolgá­ban is folytatott tárgyalásokat. A tágyalások megnyugtató eredmény­nyel végződtek, mert a polgár- mester több oldalról is kapott a mostani viszonyok közt igen ked­vezőnek mondható ajánlatot. Most már a város az ajánlatevőkkel hivatalos formában is meginditjaa tárgyalást, előbb azonban tudni kell, hogy mennyi az az összeg, amelyre a városnak most mulhat- lanul szüksége van. Erre vonat­kozólag Balogh Károly pénzügyi tanácsos a következő kijelentést tette a Szeged és Vidéke tudósí­tója előtt: — A polgármester ur legutóbbi budapesti útja alkalmával több pénzcsoporttól kapott ajánlatot a város pénzszükségletének födözé- sére. Most azt kell megállapíta­nunk, melyek azok a tervek, ame­lyeket mulhatlanul meg kell való­sítani s ebhez mennyi kölcsönre van szükségünk. Aktuálissá vált a nagy kórház, a tüzérlaktanya, a zenepalota, a fogadalmi templom stb. építésre. Ezekből kiválasztjuk azokat, amelyeknek munkálatait még az idén megkezdjük. Azután kiszámítjuk, mennyi pénz kell erre s annyi kölcsönt veszünk föl. Bár­milyen sürgősek azonban a szóban forgó tervek megvalósítása, ked-

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents