Szeged és Vidéke, 1913. június (12. évfolyam, 125-149. szám)

1913-06-02 / 125. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP XII. nfolyala, 125 (3523) sz. SZEGED, 1913. Junius 2. hrtfi. Nntnnd napUay :: Majtlaa natarkaaili: BALASSA ARMIN ir. Falelfo szarkaazU: FRANK JÓZSEF. nadla a Dagoalea-ayaaida réazvéay- Nyeaila a Dagaalea ayawia részvény­­tán aség kAnyvagondája, LariDeax Öl éa Tina baéBMatl fastékgyára a faszékiwL SzarfcaanMf, UaMuvatai ia ayoai­a, KAlvária-area 6. sím­. Talefon Qatararbin is hslyO 84. A fSszarksszM tsk­fsi^ 3. EMflzstisi árak: Szegeden: egéna irre 12 korona, M 6n« 6 korona, három hónapra S korona, a^ btoaprm I korona; h­áéken: egém árra 18 ko­rona, fél árra 9 fioron­a, nagyad érm 4 korona 50 flUér, hónkra I ko­­­róna 60 fiUár; kúlhldrt a postai aaállitásnal drá^bb. Aki ridfizetni akar, annak agy hitig­áttatványszánat hmraa kOid a kind^ivatid. Egyes szám ára 4 fUár. Kapható aa ^jaág laindsn dohányzóasdéban, nisA­­gWMltban és rikkanoatdmál, adékan minden birlapirodában. Kiziratokat nam ad risaaa, névtelen breitere nem válaszol, névtelen pann­­aaokat nem közöl a szerkesztőség. Hirdstésskst díjszabás szerint vesz el a kiadóhivatal (Kálvária­ utca 6.), továbbá minden be- és külföldi hir­detési iroda és hirlapiroda. Apróhrdetéede rovatában minden szó­­­­szeri hirdetése négy flBir. a dim­­, valamint minden vastagabb bata- M1 szedett szó kétszeresan számító­dik. Tíz szó^ terjedd amn^hirdatésnek az án 80­8^. Csak eldl^^aa kész­pénzfizetés melett, ha közlésre alkal­­mas. A hirdetés alatt álló kis szám aliguján megtudható a phn a kiadó- Mvatalban. XiavélbaU tndakozddáBotia peotosaa válotszdimk, kérjük azonban «­zaMts^fes postabéijjresat. Apró hír­, datiaakat poataatalvXmynjd is tokai iRadni) a nebfénym a aasöveg klilBp­­topán elttr. Ai^ mrdotéaaket fStaaaa • kiadMdvatal, minden dohánytSináe aa tnsi^osbett. Családi ertasiW (eNsep­­aés, na^s%, születés, halálesatf Im­­lAae egyszer fit karsam ksHH. Minden közérde közMA tolacal, panaszt közzétesz a Szeged m FRMba. Junius. Más esztendőkben, ilyenkor, véget ért minden munka, el­ültek vele az izgalmak, csupán a terméseredményt vártuk, mert benne éltünk már a holtszezon­ban. Az idén azonban, az utóbbi éveknél is bizonyosabban, nincs holtszezon, csak holt­kereske­delem, holt ipar, míg az ele­venség a botrányokban nyilvá­nul meg. Föllendültünk, szó sincs róla. Itt az alkalom újra, hogy fölvilágosítsuk a külföldet közjogi helyzetünkről, teszem azt arról, mennyi részt lehet a Désy-perben átruházni az osz­trákra, viszont a Rédl-ügyből mennyi nem vonatkozik ránk. Áhítozhatunk olyan idők és események után, amikor leg­kedvezőbb alkalom nyílik rá, hogy kedvező formában mutas­suk be magunkat,­­ hasztalan áhítozunk. Újabb lépéssel ira­modtunk a Balkán felé, ámbá­tor a Balkán mintha kezdené magáról lerázni az ódon ódiu­mok bilincseit. Junius gabonaérlelő melege nem jön már vissza azokkal a témákkal, amik unottakká váltak az idők folyamán s amik olyan kellemesek lennének most. Ked­ves felebarátnő, a hazai fürdők támogatásáról kevés szót hallasz az idén, hazai pocsolyafüredeink virányain legföljebb a sakál üvölt egynémely kamatlovag társasá­gában. Nem vagyunk abban a módban sem, hogy a mindennél olcsóbb külföldre meneküljünk, bár százezrek keblében él a vágy, hogy minél messzibbre meneküljön. Ne téveszszen meg, hogy a kis boltosné naponta új ruhákban jelenik meg, egyre hatalmasabb köröket szédít a kalapjával, — ez még nem biz­tos vagyoni jólét. Várd be türe­lemmel a hatórás gyorsvonatot, amikor a boltos úr rágalmazási perrel fenyegeti meg a csőd­­bíróságot, miközben tizenöt szá­zalékra kiegyezni próbál. Ne járd a szanatóriumokat, mert üresek azok. Hosszúsza­­kállú professzorok, akik markái­kat dörzsölték, hogy milyen be aratáshoz juttatja őket a gazda­sági válság, kétségbeesetten jegyzik föl az utókor számára, hogy az ilyen megrendülés csodálatosan hat az idegekre. A jólét túltengő kényelme, a raf­­finált szórakozások hajszolása elmúlt. Atfektáló hangú dámák ájuldozása aktuális lehetett le­gendák ködébe vesző pénzbőség alkalmával,­­mondjuk, harmad­éve) akkor a férjek külföldi nagy hotelek portásainak hely­ségnévtár-tudományával fölsze­relve hadartak elmeket. Most megteszi egy pohár viz, vagy valamely erőteljes kifeje­zés, amely röviden vázolva is­merteti a gazdasági viszonyo­kat s fölszinre hoz pikáns jele­neteket önagysága családi múlt­jából, amikor még botbüntetés járt nyilván a hazai szabad­fürdő használatáért. Nem tréfa, hogy ideggyógyászaink szerint ezerszámra javult a neuraszthé­­nia, amióta koldussorban van az ország. Egyszerűen nem ér­nek rá az emberek a költséges, előkelő betegségekre. Hol a régi téma, diákjaink­hoz intézve a szót pályaválasz­tás szempontjából? Ki merészel ma pályát ajánlani az ifjúság­nak, amikor a sportpálya a legnépszerűbb s közéleti nagy­ságaink is goalokban rúgják el maguktól a bölcs belátást, a nyugalom fensőbbségét, a hang előkelőségét! Csak egyet lehet ajánlani, gyerekek, ne menjetek politikusnak. Minden évben fek­­etekre kötötték az ipart, meg a kereskedelmet, de soha annyira nem lehet kötni, mint most. Ha elmentek csizmadiának, ke­vesebb gúny ér, mintha húsz évi tanulás után maradtak azok. Forró melegével mindent el­öntő júniusban hova lettek a régi szelíd erkölcsök, szelíd té­mák? Legjőbh és legolcsóbb női kala/pformák és díszek kaphatók. :: iimiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiimiiiimiiiiiiiti Cl/* U tnnittel Xonrád női kaiap" gyártása Szegeden, Iskola-utca 26. és Iskola-utca 10. HHHUiiiiiiiiiHiuiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiniiiiiiti ;; Atvarrások a leg­újabb formára el­­vállaltatnak. :: :: S706 A város kölcsöne Mire kell a pénz? (Saját tudósítónktól.) Több fon­tos városi alkotás vár már eszten­dők óta a megvalósulásra. Ezeknek a terve régóta készen áll s a bel­ügyminiszter hozzájárulása is meg­van. Csupán pénzkérdésen múlt, hogy eddig gondolni sem lehetett az építkezések megkezdésére. Nincs ugyanis pénz. A városok épp úgy megérezték, megsínylették az ál­datlan pénzviszonyokat, a tőke visszavonulását, mint a magán­­vállalkozások. Pedig egyik-másik terv megvalósításával már várni nem lehet, de munkához kellene juttatni a város pangó iparát is. A hatóság már régebben elhatá­rozta, hogy a legszükségesebb ter­vek megvalósítására nagyobb köl­csönt vesz föl. A balkáni bonyo­dalmak s az ezek nyomában be­állott nemzetközi feszültség azon­ban sokáig nem kedvezett ezen törekvésnek. Most, hogy a mon­­arkiát is erősen fenyegető konflik­tus elmúlt, a pénzpiac vala­melyest engedett zárkózottságából, remény van rá, hogy Szeged ha­marosan előnyös kölcsönhöz juthat. Lázár György dr. polgármester, aki a múlt héten több napot töl­tött Budapesten, a kölcsön dolgá­ban is folytatott tárgyalásokat. A tágyalások megnyugtató eredmény­nyel végződtek, mert a polgár­­mester több oldalról is kapott a mostani viszonyok közt igen ked­vezőnek mondható ajánlatot. Most már a város az ajánlatevőkkel hivatalos formában is megindítja a tárgyalást, előbb azonban tudni kell, hogy mennyi az az összeg, amelyre a városnak most mélhat­­lanul szüksége van. Erre vonat­kozólag Balogh Károly pénzügyi tanácsos a következő kijelentést tette a Szeged és Vidéke tudósí­tója előtt: — A polgármester úr legutóbbi budapesti útja alkalmával több pénzcsoporttól kapott ajánlatot a város pénzszükségletének födezé­­sére. Most azt kell megállapíta­nunk, melyek azok a tervek, ame­lyeket múlhatlanul meg kell való­sítani s ehhez mennyi kölcsönre van szükségünk. Aktuálissá vált a nagy kórház, a tüzérlaktanya, a zenepalota, a fogadalmi templom stb. építésre. Ezekből kiválasztjuk azokat, amelyeknek munkálatait még az idén megkezdjük. Azután kiszámítjuk, mennyi pénz kell erre s annyi kölcsönt veszünk föl. Bár­milyen sürgősek azonban a szóban forgó tervek megvalósítása, ked­

Next