Szeged és Vidéke, 1913. november (12. évfolyam, 253-276. szám)
1913-11-03 / 253. szám
SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP XII. infolyatl, 253 (3651) SZ. SZEGED, 1913. November 3. hétfő. Politikai napilap : Megjelen minden délután. Főszerkesztő: BALASSA ÁRMIN dr. Felelős szerkesztő: FRANK JÓZSEF. Kiadja a Dugonics-nyomda részvénytársaság. Nyomja a Dugonics-nyomda részvénytársaság könyvnyomdája, Lorilleux Ch. és Társa budapesti festékgyáros festékével. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kálvária utca 6. szám. Telefon (Interurbán és helyi) 84. A főszerkesztő telefonja 3. Előfizetési árak: Szegeden: egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, három hónapra 3 korona, egy hónapra 11 korona; vidéken: egész évre 18 korona, fél évre 9 korona, negyed évre 4 korona 50 fillér, egy hónapra 1 korona 50 fillér; külföldre a postai ■zállitáesal drágább. Aki előfizetni akar, annak egy hétig mutatványszámot rámén küld a kiadóhivatal. Egyes szám ára 4 fillér. Kapható az igság minden dohánytőzsdében, újságosboltban és rikkancsoknál, vidéken minden hirlapirodában. Kéziratokat nem ad vissza, névtelen levelekre nem válaszol, névtelen panaszokat nem közöl a szerkesztőség. Hirdetéseket díjszabás szerint vesz föl a kiadóhivatal (Kálvária utca 6.), továbbá minden bel- és külföldi hirdetési iroda és hirlapiroda. Apróhirdetések rovatában minden szónyszeri hirdetése négy fillér, a cim- Bsó, valamint minden vastagabb betűből szedett szó kétszeresen számítódik. Tíz szóig terjedő apróhirdetésnek az ára 80 fillér. Csak előleges készpénzfizetés mellett, ha közlésre alkalmas. A hirdetés alatt álló kis szám alapján megtudható a cím a kiadóhivatalban. Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges postabélyeget. Apróhirdetéseket postautalványnyal is lehet föladni, a szelvényen a szöveg könynyen elfér. Apróhirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal, minden dohánytőzsde és újságosbolt. Családi értesítő (eljegyzés, házasság, születés, haláleset) közlése egyszer öt koronába kerül. Minden közérdekű közlést, kérést, panaszt közzétesz a Szeged és Vidéke. Szeremen és Sorsa , varrógép, kerékpár, grammofon és nagy lemez raktára Szeged, Oroszlán-utcza. Világhírű Smitám Sremier irógépgyár szegedi vezérképviselete és mintarakára. Elárusítás kedvező részletfizetési feltételek mellett. Nagy mechanikai javító műhely, eies A féléves költségvetés. A jövő év közepén életbe lép az államháztartás új rendje, amely szerint a pénzügyi év nem esik össze többé a naptári évvel, hanem július elsejétől a rá következő év június havának végéig terjed. A pénzügyi és költségvetési évnek megváltoztatása szükségessé teszi, hogy a pénzügyminiszter már néhány hónap múlva előterjessze az első, ily módon megállapított évre, vagyis az 1914/15. évre vonatkozó időszakra szóló költségvetést, de egyúttal szükségessé tette, hogy az 1914. év első felére vonatkozólag a pénzügyi kormány az eddigi költségvetésektől eltérő módon gondoskodjék az államháztartásnak rendes, vagyis előre megállapított előirányzat szerint való viteléről. Ezt a célt szolgálja az 1914. év első felére előterjesztett költségvetés, amelyet annyiban nem is lehet tulajdonképpen költségvetésnek nevezni, mert az indemnitási törvények módjára fölhatalmazza a kormányt, hogy a bevételeket és a kiadásokat az előző, vagyis az 1913. évi költségvetés alapján teljesíthesse. De az 1914. év első felére beterjesztett költségvetés annyiban mégis eltér az indemnitási törvényektől, amennyiben az előző költségvetés tételeit nem veszi át változatlanul, sőt azokon, éppen az állami kiadásokra vonatkozó részükben, jelentékeny módosításokat is eszközöl. A bevételek kedvező fejlődése megengedi a pénzügyminiszternek, hogy a gazdasági viszonyokra tekintettel lehessen. Bizonyára hálás szívvel fogadta az egész közvélemény Teleszky miniszternek azt a kijelentését, hogy a beruházások terén nem akar takarékoskodni és hogy éppen a súlyos gazdasági viszonyokra való tekintettel a kormány új beruházási programot dolgozott ki, amelyet a féléves költségvetésben is végre készül hajtani. A jövő év első felében a kormány az eddigi méretekben óhajtja folytatni a beruházásokat és e célból ismét 124 milliót irányoz elő, ami még csaknem 3 millióval több, mint az előző évben. E beruházások között szerepelnek tíz állami vasgyárak és az államvasutak beruházásai, de egyúttal a fővárosi pályaudvarok rendezésére fordítandó kiadások és a Boszniával, valamint Dalmáciával új és jobb összeköttetést biztosító vasúti vonalak kiépítése is. E beruházások mellett igen jelentékeny emelkedést tüntetnek föl a kereskedelmi hajózás segélyezése, a jegyzők illetményeinek javítása és kisebb tételekben csaknem az összes igazgatási ágazatok, ami arról tanúskodik, hogy a kedvezőtlen gazdasági és pénzügyi viszonyok dacára a pénzügyminiszter a bevételek fejlődésének határain belül mégis módot volt képes találni arra, hogy az állam segítő kezét éreztethesse. Nagyobb átváltozásokra és újításokra ez a féléves, az átmenetet a régi költségvetési évről az újra áthidaló költségvetés nem adhatott alkalmat. Nyugalommal láthatjuk belőle, hogy a kedvezőtlen viszonyok ellenére államháztartásunk fejlődése biztosan halad előre és magát az államháztartást még a háborús viszonyok sem voltak képesek zavarba hozni. A pénzügyminiszter a háborús viszonyokkal járó és Magyarországot terhelő 120 millió korona rendkívüli hadügyi kiadást túlnyomó részben a pénztári készletekből volt képes födözni, anélkül, hogy a beruházási munkálatokat korlátozni lett volna kénytelen. Csak a most előterjesztett költségvetésben kér fölhatalmazást a pénzügyminiszter, hogy ezeket a pénztári készletekből tett kiadásokat megtéríthesse a fölveendő 250 milliós kölcsönből. Alaptalan vád A Szegedi Gazdasági Egyesület ellen. (Saját tudósítónktól.) Megírta a Szeged és Vidéke, hogy egy kőnyomatos budapesti újságnak Nagyváradról eredő híre nyomán a budapesti lapokban közlemény jelent meg a Szegedi Gazdasági Egyesületről, amely azt állította, hogy az egyesület részéről visszaélések történtek a katonai takarmányszállítások körül. A vád szerint a szegedi egyesület nem tesz eleget a kötelezettségeinek, „mert az árakat nem azoktól a tagoktól szerzi be, akiktől nyugtákat mutat föl, hanem strohmanok útján nagyváradi kereskedőktől és környékbeli termelőktől. A legutóbbi beszerzésnél is a szegedi gazdasági egyesület Kárász Józsefnek, a Krausz és Weisz szegedi cég beltagjának adta át a szállítást, amely cég a nagyváradi termelőktől összevásárolt árut hihetetlen áron szállította a katonai élelmező intézetnek. Az ügyletnél világos, hogy illetéktelen befolyások érvényültek a bihar megyei gazdasági egyesület rovására. A szegedi honvédparancsnokság hadbiztosa és a temesvári intendatura hadbiztosa együttesen ejtik meg a vizsgálatot. Az ügyben és az eredményről jelentést tesznek a közös hadügyminiszternek. A Szeged és Vidéke munkatársa érdeklődött a temesvári illetékes katonai hatóságoknál, ahol kijelentették, hogy a visszaélésekről és szabálytalanságokról még mit sem tudnak. Az újsághírek nyomán a vizsgálatot megindítják, de úgy hiszik, hogy az egész híresztelés nem egyéb a konkurrens üzleti vállalkozás manőverjénél, amilyenek — sajnos — igen gyakran elő szoktak fordulni nagyobb szállításoknál. Visszaélések helyett talán inkább az érdekelt kereskedők akciójáról lehetne beszélni. Megkérdeztük Bokor Pál helyettes polgármestert, a Szegedi Gazdasági Egyesület elnökét, aki a következőket mondotta: — A Szegedi Gazdasági Egyesület takarmányszállítója a katonai kincstárnak azon a területen, amelyen a második honvédkerületi parancsnokság diszponál. Ez a terület Csongrád megyét és kívüle a szomszéd vármegyékből is nagyobb földet foglal magában. A gazdasági egyesület a szállításokat