Szeged és Vidéke, 1913. november (12. évfolyam, 253-276. szám)

1913-11-03 / 253. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP XII. infolyatl­, 253 (3651) SZ. SZEGED, 1913. November 3. hétfő. Politikai napilap :­ Megjelen minden délu­tán. Főszerkesztő: BALASSA ÁRMIN dr. Felelős szerkesztő: FRANK JÓZSEF. Kiadja a Dugonics-nyomda részvény­társaság. Nyomja a Dugonics-nyomda részvény­társaság könyvnyomdája, Lorilleux Ch. és Társa budapesti festékgyáros festékével. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kálvária­ utca 6. szám. Telefon (Interurbán és helyi) 84. A főszerkesztő telefonja 3. Előfizetési árak: Szegeden: egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, három hónapra 3 korona, egy hónapra 1­1 korona; vidéken: egész évre 18 ko­rona, fél évre 9 korona, negyed évre 4 korona 50 fillér, egy hónapra 1 ko­rona 50 fillér; külföldre a postai ■zállitáesal drágább. Aki előfizetni akar, annak egy hétig mutatványszámot rámén küld a kiadóhivatal. Egyes szám ára 4 fillér. Kapható az igság minden dohánytőzsdében, újsá­­gosboltban és rikkancsoknál, vidéken minden hirlapirodában. Kéziratokat nem ad vissza, névtelen levelekre nem válaszol, névtelen pana­szokat nem közöl a szerkesztőség. Hirdetéseket díjszabás szerint vesz föl a kiadóhivatal (Kálvária­ utca 6.), továbbá minden bel- és külföldi hir­detési iroda és hirlapiroda. Apróhirdetések rovatában minden szó­nyszeri hirdetése négy fillér, a cim- Bsó, valamint minden vastagabb betű­ből szedett szó kétszeresen számító­­dik. Tíz szóig terjedő apróhirdetésnek az ára 80 fillér. Csak előleges kész­­pénzfizetés mellett, ha közlésre alkal­mas. A hirdetés alatt álló kis szám alapján megtudható a cím a kiadó­­hivatalban. Levélbeli tudakozódásokra pontosan válaszolunk, kérjük azonban a szükséges postabélyeget. Apró­hir­detéseket postautalványnyal is lehet föladni, a szelvényen a szöveg köny­­nyen elfér. Apró­hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal, minden dohánytőzsde és újságosbolt. Családi értesítő (eljegy­zés, házasság, születés, haláleset) köz­lése egyszer öt koronába kerül. Minden közérdekű közlést, kérést, panaszt közzétesz a Szeged és Vidéke. Szeremen és Sorsa , varrógép, kerékpár,­­ grammofon és nagy lemez raktára Szeged, Oroszlán-utcza. Világhírű Smitá­m Sremier irógépgyár szegedi vezérképvise­lete és mintarakára. Elárusítás kedvező részletfizetési feltételek mellett. Nagy mechanikai javító mű­hely, eies A féléves költségvetés. A jövő év közepén életbe lép az államháztartás új rendje, amely szerint a pénzügyi év nem esik össze többé a naptári évvel, hanem július elsejétől a rá következő év június havának végéig terjed. A pénzügyi és költségvetési évnek megváltoz­tatása szükségessé teszi, hogy a pénzügyminiszter már néhány hónap múlva előterjessze az első, ily módon megállapított évre, vagyis az 1­914/15. évre vonatkozó időszakra szóló költ­ségvetést, de egyúttal szükségessé tette, hogy az 1914. év első felére vonatkozólag a pénzügyi kormány az eddigi költségveté­sektől eltérő módon gondoskod­jék az államháztartásnak ren­des, vagyis előre megállapított előirányzat szerint való viteléről. Ezt a célt szolgálja az 1914. év első felére előterjesztett költ­ségvetés, amelyet annyiban nem is lehet tulajdonképpen költség­­vetésnek nevezni, mert az in­­demnitási törvények módjára fölhatalmazza a kormányt, hogy a bevételeket és a kiadásokat az előző, vagyis az 1913. évi költségvetés alapján teljesít­hesse. De az 1914. év első felére beterjesztett költségvetés annyi­ban mégis eltér az indemnitási törvényektől, amennyiben az előző költségvetés tételeit nem veszi át változatlanul, sőt azo­kon, éppen az állami kiadásokra vonatkozó részükben, jelenté­keny módosításokat is eszközöl. A bevételek kedvező fejlődése megengedi a pénzügyminiszter­nek, hogy a gazdasági viszo­nyokra tekintettel lehessen. Bi­zonyára hálás szívvel fogadta az egész közvélemény Teleszky miniszternek azt a kijelentését, hogy a beruházások terén nem akar takarékoskodni és hogy éppen a súlyos gazdasági viszo­nyokra való tekintettel a kor­mány új beruházási programot dolgozott ki, amelyet a féléves költségvetésben is végre készül hajtani. A jövő év első felében a kormány az eddigi méretek­ben óhajtja folytatni a beruhá­zásokat és e célból ismét 124 milliót irányoz elő, ami még csaknem 3 millióval több, mint az előző évben. E beruházások között szerepelnek tíz állami vasgyárak és az államvasutak beruházásai, de egyúttal a fő­városi pályaudvarok rendezésére fordítandó kiadások és a Bosz­niával, valamint Dalmáciával új és jobb összeköttetést bizto­sító vasúti vonalak kiépítése is. E beruházások mellett igen je­lentékeny emelkedést tüntetnek föl a kereskedelmi hajózás se­gélyezése, a jegyzők illetményei­nek javítása és kisebb tételek­ben csaknem az összes igazga­tási ágazatok, ami arról tanús­kodik, hogy a kedvezőtlen gaz­dasági és pénzügyi viszonyok dacára a pénzügyminiszter a bevételek fejlődésének határain belül mégis módot volt képes találni arra, hogy az állam se­gítő kezét éreztethesse. Nagyobb átváltozásokra és újításokra ez a féléves, az át­menetet a régi költségvetési év­ről az újra áthidaló költségvetés nem adhatott alkalmat. Nyuga­lommal láthatjuk belőle, hogy a kedvezőtlen viszonyok ellenére államháztartásunk fejlődése­ biz­tosan halad előre és magát az államháztartást még a háborús viszonyok sem voltak képesek zavarba hozni. A pénzügymi­niszter a háborús viszonyokkal járó és Magyarországot terhelő 120 millió korona rendkívüli hadügyi kiadást túlnyomó rész­ben a pénztári készletekből volt képes födözni, anélkül, hogy a beruházási munkálatokat korlá­tozni lett volna kénytelen. Csak a most előterjesztett költségve­tésben kér fölhatalmazást a pénzügyminiszter, hogy ezeket a pénztári készletekből tett ki­adásokat megtéríthesse a föl­veendő 250 milliós kölcsönből. Alaptalan vád A Szegedi Gazdasági Egyesület ellen. (Saját tudósítónktól.) Megírta a Szeged és Vidéke, hogy egy kő­nyomatos budapesti újságnak Nagy­váradról eredő híre nyomán a budapesti lapokban közlemény jelent meg a Szegedi Gazdasági Egyesületről, amely azt állította, hogy az egyesület részéről vissza­élések történtek a katonai takar­­mányszállítások körül. A vád szerint a szegedi egyesület nem tesz eleget a kötelezettségeinek, „mert az árakat nem azoktól a tagoktól szerzi be, akiktől nyug­tákat mutat föl, hanem strohmanok útján nagyváradi kereskedőktől és környékbeli termelőktől. A leg­utóbbi beszerzésnél is a szegedi gazdasági egyesület Kárász József­nek, a Krausz és Weisz szegedi cég beltagjának adta át a szállítást, amely cég a nagyváradi termelők­től összevásárolt árut hihetetlen áron szállította a katonai élelmező intézetnek. Az ügyletnél világos, hogy illetéktelen befolyások érvén­yültek a bihar megyei gazdasági egyesület rovására. A szegedi honvédparancsnokság hadbiztosa és a temesvári intendatura hadbiztosa együttesen ejtik meg a vizsgálatot. Az ügyben és az eredményről jelen­tést tesznek a közös hadügymi­niszternek. A Szeged és Vidéke munka­társa érdeklődött a temesvári ille­tékes katonai hatóságoknál, ahol kijelentették, hogy a visszaélések­ről és szabálytalanságokról még mit sem tudnak. Az újsághírek nyo­mán a vizsgálatot megindítják, de úgy hiszik, hogy az egész híresz­telés nem egyéb a konkurrens üzleti vállalkozás manőverjénél, amilyenek — sajnos — igen gyakran elő szoktak fordulni nagyobb szál­lításoknál. Visszaélések helyett ta­lán inkább az érdekelt kereskedők akciójáról lehetne beszélni. Megkérdeztük Bokor Pál he­lyettes polgármestert, a Szegedi Gazdasági Egyesület elnökét, aki a következőket mondotta: — A Szegedi Gazdasági Egye­sület takarmányszállítója a katonai kincstárnak azon a területen, amelyen a második honvédkerü­leti parancsnokság diszponál. Ez a terület Csongrád megyét és kívüle a szomszéd vármegyékből is na­gyobb földet foglal magában. A gazdasági egyesület a szállításokat

Next