Szeged és Vidéke, 1915. április (14. évfolyam, 75-99. szám)

1915-04-01 / 75. szám

angol tiszt kötött ki Tenedoszban, Kantos községnél. Lemnosznál sátrakat raktak partra a csapat­tábor számára. Az első csapat­­szállítmány­t a Madrosz- öbölből indították útra Tenedoszba, ahová aviatikusok is érkeztek. A két sziget megszállása az angolok által arra enged következtetni, hogy a partraszállt csapatok és tengeri erők kombinált támadást szándé­koznak intézni a Dardanellák ellen. Az égő vár. PÉTERVÁR, március 31. (Táv­irat.) Lembergből jelentik Péter­­várra, hogy Przemysl még a vár átadása utáni napon is úgy nézett ki, mintha az egész vár kráterek­kel lenne körülvéve. Magas láng- és füstoszlopok szálltak az ég felé, minduntalan rettenetes detonáció reszkettette meg a levegőt, a fel­­gyújtott muníciós depók robba­násai egymást követték és 48 órán át szakadatlanul tartott a robbanás. Hatvanezer ember Szmirna ellen. RÓMA, március 31. (Távirat) A Giornale d Italia jelenti Kairó­ból, hogy ott az a hír kering, hogy az Alejandriában összevont 60,000 embert Szmirnában való partra­szállásra rendelték, nem pedig a Dardanellák ellen. Az Yser hídjának szét­­rombolása Nieuportnál. GENP, március 31. (Távirat.) A nieuporti Yser-híd szétrombo­­lása alkalmával a lapok azt jelen­tik, hogy a szétrombolást a német nehéz ütegek az ellenséges hajó­ütegek heves tüzelése közben vé­gezték. A francia hadvezetőség a lassú menetelt harcokat főképpen azzal mentegeti, hogy csak árkász­­támadások történnek, amelyek so­rán 7000 kilogramnyi robbantó­­anyagot használtak el. Orosz jelentés Polangen bombázásáról. DÍJTERVÁR, március 31. (Táv­irat.) Az orosz tengerészeti vezér­kar Polangen bombázásáról a kö­vetkező jelentést adta ki: több nagy német hadihajó és 28 német torpedónaszád megjelent a polangeni tengerpart mentén. A német hajók sorra bombázták a partszéli házakat, de csak magán­házakban és magánemberekben tettek kárt. A francia vezérkar jelentése: BERLIN, március 3. (Távirat.) Kerülő utón jelentik Párisból: A március 28-iki vezérkari jelen­tés Így hangzik: A délutáni jelentés: Belga re­ SZEGED ÉS VIDÉKE, 1915 április 1 pülők bombákat vetettek a Brüsszel melletti Qlistelles repülőtáborra. A Maas-magaslatoktól keletre Marchevillenél háromszáz méter hosszú ellenséges lövészárkot fog­laltunk el és visszavetettünk két ellentámadást. Epargesnél folytat­tuk előrehaladásunkat és 150 méter hosszú lövészárkot hódítottunk el. Este még ezt jelentették : Az egész frontról nincs fontos jelen­teni való. A Maas-magaslatoktól keletre Marchevillenél elvesztettük egy részét ama lövészárkoknak, amelyeket szombat este foglaltunk el. Hartmannsweilerkopfnál meg­erősítettük állásainkat. Azon fog­lyok száma, akiket a csúcson való sikeres támadásunk alkalmával ejtettünk, hat tiszt, harmincnégy altiszt és 353 sebesületlen, azon­­felül számos sebesült német ka­tona. Óriási sztrájk fenyeget Angliában. HÁGA, március 31. (Távirat.) A Daily Chronicle jelenti, hogy a bányatulajdonosok szövetségé­nek üzletvezetősége a bányász­­munkások szövetségének a 900,000 szervezett munkás szerződésének felmondására azt válaszolta, hogy az általános béremelés nem enge­délyezhető és csak időről-időre teljesíthetnék a helyi béremelése­ket. Miután a munkások követe­léseik mellett, kitartanak, nagy sztrájkok várhatók. A német hadikölcsön és az entente. BÉCS, március 31. A német pénzügyi körök a legnagyobb mér­­tékben meg vannak elégedve a hadikölcsön eredményével. Általá­nos az a fölfogás, hogy a hadi­szükséglet őszig öszesen húsz milliárdra fog emelkedni s ennek az összegnek még hiányzó része is könnyen és gyorsan födözhető lesz. A német nép nagyszerű ál­dozatkészséggel szemben utalnak arra, hogy Oroszország nem volt abban a helyzetben, hogy szük­ségleteit maga födözze, az új orosz kölcsön pedig határozott fiaskóval végződött, miután az ötszáz millió kölcsönt csak a legnagyobb erő­feszítéssel tudták jegyeztetni. Fran­ciaország gazdasági helyzete két­ségtelenül kedvezőbb, mint Orosz­országé, miután a lakosságnak igen tekintélyes tartalékai vannak. Meg kell azonban állapítani, hogy eddig a francia nép áldozatkész­sége nem nyilvánult meg oly nagyszerű mértékben, mint Német­országban. Anglia szintén új hadi­­kölcsönre készülődik, még­pedig nyolc milliárdnyi összegben. Való­színű, hogy ennek az összegnek jórészét Oroszország fölsegélyezé­­sére szánták, épp ezért nagyon kétséges, hogy meg­lesz-e a köl­csönnek az a sikere, amelyet vár­nak tőle. 17,996 szavazol Szegeden. Az általános választás jog­ásá novisgizálsz. (Saját tudósítónktól.) A szegedi központi választmány ma délelőtt a városháza tanácstermében Somo­gyi Szilveszter dr. polgármester elnöklésével ülést tartott, amelyen megállapították az új választói törvény alapján készült választói névjegyzéket. A választmány tagjai ma első ízben tartottak ülést, amióta a márciusi közgyűlés újabb három évre megválasztotta őket s épp ezért először a hivatalos esküt tették le. A megjelent választmányi tagok a következők: Elnök : Somogyi Szilveszter dr. polgármester. Tagok: Rósa Izsó dr. országgyűlési képviselő, Tasch­­ler Endre főjegyző, Turóczy Mihály dr. főügyész, Becsey Károly dr. Csere Ede dr., Tóth Mihály dr. tanácsnok, Bokor Adolf, Ujj József dr. és Vajda Sándor. A választmány az eskütétel után a választói névjegyzéket állapította meg. Az új választási névjegyzé­ket akként vették föl, hogy Szeged három kerületét egyenként is négy­négy körzetre osztották. A választói névjegyzék szerint fölvettek Sze­geden az első szavazó kerületben 4874, a másodikban 4111 választót, a harmadikban 3921 választót. Összesen tehát 12,996 választó van Szeged három választói kerüle­tében. A központi választmány ülésén Taschler Endre főjegyző bejelen­tette, hogy az összeíró és vizs­gáztató bizottság minden lehetőt megtett, hogy minél többen legye­nek benne a választói névjegy­zékben. A gazdák azonban nagyon kicsiny, úgyszólván elenyésző számban jelentkeztek. Az új vá­lasztói törvény szerint főleg az ipari munkások jutottak nagyobb számban sza­vazati joghoz. A jelentkezések a főjegyző sze­rint nagyobb arányokat öltöttek volna, ha a bábom közbe nem jön. A választói névjegyzéket több példányban készítették el s abból két példányt a levéltárba helyez­nek el, egyet pedig Sirsich György dr. kir. közjegyzőnél he­lyeztek el. Egy példányt külön fölterjesztettek a belügyminiszter­hez. A SZEGED ÉS VIDÉKÉNEK mindenki munkatudran. Mindenkit meghallgatunk, mindent elt olva am­­i mindennek utána járunk. Elveszik a földet attól, aki nem m­­velt. (Saját tudósítónktól.) Szeged törvényhatóságához igen nagyfon­­tosságú kormányrendelet érkezett ma, amely a földek teljes meg­művelésének érdekében radikális rendszabályokat tartalmaz. Esze­rint, aki ma műveli meg a földjét, attól elveszik. A rendelet kimondja, hogy a haszonbérlő­artozik földje meg­műveléséről minden körülmények között gondosodni. Ha akár ka­tonai bevonulás, akár más dolog miatt is a bér­vevő nem képes ennek eleget tenni, akkor a bérbe­adó visszaveheti tőle földjét, akár minő szerződés kötelezné is. Ek­kor a bérbeadó köteles megművel­­tetni a földeket, ha nem él ezzel a jogával, akkor elveszti. A bér­lőnek csak az­­ joga van meg, hogy visszakövetelje esetleg a földekre fordított költségét erre az esztendőre, meg, hogy ne fizessen árendát. Ha vitás kérdések merülnek föl földátadásnál, e­kben a közigaz­gatási hatóságok döntenek. Megyei községekben az 50 katasztrális holdnál kisebb földek dolgában elsőfokon a községi elöljáróság, másodfokon a őszolgabíró, annál nagyobb birtoknál elsőfokon a fő­szolgabíró, másodfokon az alispán dönt. A városom területén a vá­rosi tanács az egyetlen bírói fórum. Ha valamelyik fél nincs meg­elégedve az ítélettel, akkor 30 nap alatt jogában áll a rendes bíró­ságokhoz fordulni és ott érvénye­síteni az igényét. Az erre vonat­kozó miniszteri rendelet a kihir­detése napjától lép életbe, tehát már Szeged területén érvénye van. A vármegyében és a városban egyaránt alig lesz intézkednivaló az új rendelet után, mert már­is legnagyobbrészt megtörtént a gon­doskodás a földek legteljesebb megműveléséről. Április 15-ikén nem tell az inkentesek­nek megosulniuk. BUDAPEST, április 1. A 19 és 20 éves önkéntesek bevonulását április 15-ikéről később hirdetendő határnapra elhalasztották. 9 budapesti posztózsalók. BUDAPEST, április 1. Elek Gábor rendőrt letartóztatták, mert az őrizetére bízott posztócsalók levelezését és érintkezését lehe­tővé tette. ^ ^ fényesen átalakított^ újonnan berendezett i/lt€Onyitt Szövetség if vagy SfCávéfiáz WlllllllllllllllllllllMIIIIBllllM Grünbaum a Fekete-házban (Haggenmacher,sörcsarnok mellett). Izidor, m

Next