Szeged és Vidéke, 1915. augusztus (14. évfolyam, 177-201. szám)

1915-08-02 / 177. szám

1915 augusztus 2 SZEGED ÉS VIDÉKE. Szeged hódolata a király 85. születés­napja alkalmából. Budapest székesfőváros törvény­hatósági bizottsága legutóbbi köz­gyűlésén elhatározta, hogy fel­szólítja valamennyi törvényható­ságot, hogy a király 85-ik születés­napja alkalmából az őfelségénél tisztelgő hódoló küldöttségben 2­5 taggal képviseltesse magát. A határozatról átiratban értesítette Budapest törvényhatósága a vidéki törvényhatóságokat. Szeged polgár­­mesteri hivatalához is megérkezett ez az átirat, amelynek szószerinti szövege a következő: Kedves Barátaink és Atyánkfiai! Budapest székesfőváros törvény­hatóságának mai közgyűlésén egy­értelmű lelkesedéssel hozott hatá­rozatunk értelmében fölkérünk ben­neteket, hogy az ország összes tör­vényhatóságaival együttesen örök­lött hűséggel és a mi ivadékunk­ban meggyarapodott hódolattal dísz­­küldöttségben üdvözöljük nemze­tünk történelmének e nagy napjai­ban őfelségét, a mi urunkat és királyunkat, aki legközelebb szüle­tésének 85-ik évfordulóját fogja alattvalói ki nem apadó szere­­tetétől körülsugározva betölteni. Bizonyosak vagyunk benne, hogy határozatunkat ugyanazon lélek sugallotta, amely egyformán eltölt minden magyar keblet s amikor határozatunk szerint atyafiságos fölhívásunkkal hozzátok fordulunk, azt nálatok ugyanazon érzés fo­gadja, mint amelyből minálunk kiindult. Nem kell ezek után bő­vebb okot sem adnunk — csak azt az egyet állítsuk mégis maguunk elé, hogy a világtörténelmi próba, amelynek a mi hazánkat alája vetették, páratlan áldozatainkkal fölérő világtörténelmi elégtételt te­remt számunkra s ebben nem leg­­kisebb s biztossá kiküzdött jö­­vőnknek egyik erős biztosítéka, hogy soha nemzet és királya eny­­nyire egy nem volt céljaiban és érzéseiben. A hadiállapot nem sok alkalmat ad egy-egy nagy jelen­ségnek külön megmutatására. Haj­lott kora s felelőssége s munkája nehézzé teszi, hogy szeretett ural­kodónk maga jöjjön körünkbe. Hódoló szeretetünknek nem messze az út, hogy mi seregeljünk trónja köré. Szeretett Atyánkfiái ! Tartsuk ébren a magyar törvényhatóságok régi hagyományát, nemzeti erőnk és megtörhetetlenségünk jelképe gyanánt mutassuk barát és ellen­ség előtt a képet, amint a magyar szent korona ragyogása alatt a király körül az egész nemzet egy szívbeli s erőbeli egységben áll. Atyafiságos szeretettel köszöntünk benneteket. Kelt Budapesten, a székesfőváros törvényhatósági bi­zottságának 1915. évi julius hó 21-én tartott rendes közgyűléséből. Bárczy, polgármester. Bárczy István budapesti polgár­­mester közli még az illetékes té­nyezőkkel, hogy őfelsége augusztus végén, vagy szeptember elején fo­gadja a hódoló küldöttséget, amely­nek tagjai lehetőség szerint magyar nemzeti díszöltönyt viselnek az őfelségénél leendő tisztelgés alkal­mával. Értesíti a városok törvény­hatóságait arról is, hogy a rende­zési teendőket készséggel magára vállalta s kéri a törvényhatóságok­tól az értesítést abban az irányban is, hogy kiket jelölnek ki a dísz­­küldöttségben leendő részvételre. Közli egyben azt is, hogy a foga­dás pontos idejéről idejekorán pon­tos értesítést küld Szegednek is. A polgármester a legközelebbi időben megteszi az intézkedéseket, hogy Szeged legkiválóbb vezetői vegyenek részt a hódoló díszkül­­döttségben. És bizonyos, hogy az ország városainak és vármegyéinek küldöttségei sorában súllyal lesz képviselve a királyt üdvözlő depu­­tációban Szeged törvényhatósága. Balassa Péter dr. halála. Szeged egyik általánosan ismert, derék orvosa, Balassa Péter dr., tegnap este elhunyt. Törvényszéki orvos volt a szegedi királyi tör­vényszéken és neve ebbeli minő­sége révén is ismeretes. Egyszerű­ség, szívbeli jóság jellemezte az öreg, a szegények kedves dok­torát, akit különösen a felső­városiak kedveltek. Annak a kö­zeli és távoli utcáit járta be napon­ként, hosszú évek óta, amióta Szegeden letelepedett. Mert min­dennap szigorú kötelességtudással és pontossággal kereste föl a pá­cienseit. Ismerte az embereit, jó barátságot tartott velük s ha ernyő­jével a hóna alatt betért útjában Janikékhoz, vagy egyéb felsővárosi vendéglőbe, szinte meghatottan figyelhette az ember azokat a meg­értő, nem a műveltség és úri­ság fölényével, hanem az öre­gebb, tapasztaltabb ember atyás­­kodásával való barátkozásokat, amelyekben a jó öreg Balassa doktor a kisembereknek minden ügyben tanácsokat adott, őket bajaikban vigasztalta, vagy velük a maguk hangján kedvesen elévő­­dött. Magától értetődik, hogy amikor orvosokról esett szó, az öreg úr nem kicsinyelte le a saját érdemeit. Ámde ahhoz a nagyképűséghez, ahhoz a testben-lélekben való jól kiöltözöttséghez, amivel modern orvosok pácienseket hódítanak, ő egyáltalán nem értett. Gyalog járt s nem adta a nagy elfoglaltságot. Tizenkilenc évig volt törvényszéki orvos s ezt a hivatását is mindig pontosan, híven, buzgón töltötte be. A hetvenhárom évet élt, érdemes or­vos halála szerető hitvesét, gyerme­keit és kiterjedt rokonságot, sok jó­barátot borított gyászba. Temetése s­íkán, kedden délután fél négy órakor lesz a Fodor­ utca 17. számú gyászházból. Miniszterek a királynál BÉCS, augusztus 2. Tisza István gróf miniszterelnök teg­nap tanácskozott Burián báró külügyminiszterrel. A tanácsko­zás után Tisza megjelent a király előtt A miniszterelnök ma az osztrák miniszterekkel tanácskozik. BÉCS, augusztus 2. A király ma kihallgatáson fogadta Burián báró külügyminisztert és Stürgkh gróf osztrák miniszterelnököt MEGALAKUL a KertbÉrli Szövetk­ezete. A Felebaráti Szeretet Szövetség Kertbérlő Szakbizottsága vasárnap délután a Jernei-házban igen népes ülést tartott, amelyen a kertbérlők teljes számban megjelentek. Az értekezlet összehívása azért vált szükségessé, mert a bérlők bead­ványban fordultak a szövetséghez, hogy kiskertbérleteiket állandósítsa számukra, mert fontos gazdasági előnyöket biztosít az számukra a jelenlegi nehéz megélhetési viszo­nyok közepette. A szövetség veze­tősége örömmel engedett a köz­óhajnak, a fontos gazdasági kérdés megoldására értekezletet hívott egybe és annál is inkább szívesen foglalkozik a bérlők kívánságával, mert ez a szervezkedés a nemzet erőforrását, a család biztosítását, egészséges gazdasági fölépítését, az egyéni jólétet jelenti s összesé­gében a közélelmezést is javítja a mostani válságos időkben. Az értekezleten a szakbizottság kitűnő ügyvezetője, Szamossyné Tóth Margit elnökölt, jelentette, hogy a szövetség vezetősége elha­tározta, hogy foglalkoznak a kér­déssel és megalakítják a Kert­bérlők Szövetkezetét, mert csak így lehetséges a bérlők azon kí­vánságát teljesíteni, hogy a követ­kező években is kaphassanak föl­det. Közölte, hogy a szövetség ez irányban már lépéseket is tett, az alakuló közgyűlésre lejön Czettler Jenő dr., miniszteri titkár, a kiváló gazdasági szakíró, aki az Országos Magyar Gazdaszövetséget fogja képviselni. Ezután előadta, hogy a szövetség miként képzeli a Kert­bérlő Szövetkezet megalakítását, kérte a jelenlevőket, hogy szólja­nak a kérdéshez. Néhány kertbérlő fölszólalása után megalakították a közgyűlést előkészítő bizottságot. Szamossyné Tóth Margit végül bejelenti, hogy a szövetség minden eszközt megragad, hogy a munkás­­családok anyagi helyzetén lendít­sen, népházakat építtet számukra, csecsemők táplálására szolgáló szobákat állít föl, népsegítő irodát létesít és több népjóléti intézményt szervez. Az ülés a késő esti órák­ban a leglelkesebb hangulatban ért véget. A távollevő Reök Ivánné elnöknek a kertbérlők üdvözlő táv­iratot küldtek. A felségárulási monstre-btmnper folytatása. A szegedi törvényszék ötös ta­nácsa vasárnap délelőtt folytatta a a tárgyalást a felségárulással vádolt zombori tanár és diákjai ügyében. Kihallgatták a Petrovics testvé­reket, Györgyöt és Borivojt, akik bevallották, hogy voltak a Narodna Obrana helyiségében, de tagadták, hogy ott valami katonai előadást hallgattak volna. Az Ob­­ranába nem léptek be és a szer­­bek egyesítéséről sem beszéltek. Vasárnap még Váazity István had­­apródjelöltet hallgatták ki, aki tudvalevőleg azzal volna vádolva, hogy nemcsak az Obranának, ha­nem a szerb komitácsi-szervezet­­nek is tagja. Vászity nem érzi magát bűnösnek és kétségbevonja a vád komolyságát, ő is tagadja, hogy tagja volna a Narodna Ob­­ranának. Hétfőn folytatták a vádlottak kihallgatását Teleszk­a Lázár ön­kéntes mindent tagad, sőt még a vizsgálóbíró által fölvett jegyző­könyvben foglalt vallomását is ta­gadja. Azt állítja, hogy félrema­­gyarázták a vallomását. Ezután fölolvasták a harctéren elesett Pakca Dusán és a harctéren levő Tirity Szlávko vallomását, ame­lyekben tagadják a vádat. A diákok kihallgatása után Mil­­kovics Gergely újvidéki főgimná­ziumi tornatanárt hallgatták ki, aki a vádirat szerint a kossovo­­poljei politikai ünnepségre vezette a diákokat. Tagadta, hogy ő volt a vezető, a Szaloniki felé igyeke­zett, a diákokkal teljesen függet­lenül ment Kossovo­poljére, ahol nem volt ünnepség, csak kisebb­­szerű történelmi előadást tartott egy szerbiai tanár. Ezt igazolhat­ják Nagy Endre író és Duu­­gyevszki Gedeon országgyűlési képviselő, akik szintén ott voltak. Az egyik védő indítványozta, hogy idézzék meg tanúnak a ne­vezetteket. Az ügyész ellenezte az indítványt, amit a bíróság el is utasított. Kanaanin Milán és Szimity Mi­­lutin vádlottak szintén tagadják, hogy a tornatanárral folytatott elő­zetes megbeszélés alapján mentek volna 30—40 társukkal Kossovo­­poljére. Érettségi után szórakozni akartak, — mondják megegyező vallomásukban — azért rándultak ki Rigómezőre. Az első tanú Terzin Pál, a zombori tanítóképző igazgatója. Staityről, a felségárulással vádolt tanárról azt mondja vallomás­á­ban, hogy az mindig nagy hirdetője volt a szerb-magyar barátságnak. Tanári működésében csak az a különös kiemelni való, hogy ta­nulóit mindig a legnagyobb gon­­dolatszabadságra nevelte. A tanuk kihallgatása még tart.

Next