Szeged és Vidéke, 1915. november (14. évfolyam, 254-279. szám)
1915-11-01 / 254. szám
SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP XII. évfolyam, 254 (4268) SZ. SZEGED, 1916 November 1. hétfő Halottak napja Lehunyt szemü, megdermedt szivü, mosolygó halottak, mennyire szeretünk ma titeket! Eljövőn az idő, amely szentelteték az emlékezésnek, koszorút viszünk a b Írótokra s mécsvilágot gyújtunk szűk földlakásotokon, amit könnyeivel áztatott az ég. Az esztendő háromszázhatvanöt napjából ez az egy a tiétek, a többit elrabolja az élet. Akik össze voltatok forradva a lelkünkkel — azt hivén, hogy szivünk jobbik része vész el, amikor távoztok — kell nektek ez a nap, hiszen a szivünk megmaradt. Nehéz órákban, szárazon égő tekintéssel virrasztva éjszakák sötétjében, lázongva kérdeztünk súlyos kérdéseket, ám nem jött rájuk felelet sehonnan. S akkor elbúcsúztunk a mosolytól, el a jókedvtől. Hogyan is térhetne vissza, ekkora meglátogattatások után! Ne haragudjatok lesimult szempillájú, megdermedt szivü, mosolygó halottak az emberre, amiért később mégis megtalálja a kedv derűjét. Elmúlik minden gyász s parancsol az élet. Jönnek uj szomoruságok s az a legkeservesebb, amikor az egyház asszisztálása nélkül temetünk. Hajlandóságunk, lelkünk szárnyalása, nyugalmunk, boldogságunk a vesztes, a halott pedig hímes álom, amiből üdve származott volna az emberiségnek. A földi vándor temet attól a pillanattól kezdve, hogy a teremtés legtökéletesebb alkotásaként elfoglalja porszemnyi helyét a földön s a tegnap romjain épiti föl az uj holnapot. Mi mindent eltemettünk már tizenöt hónap óta, elősorolni a hosszú sorokat vájjon ki lenne képes! Szemünkből a könnyeket fölszárítottuk, mert a föltámadás közelsége feledteti a gyászt. Csapzott, fázós fürjcsapat az emberiség, beleduplázott a vadász, szárnyaszegetten hull a földre fele. De a megmaradt megedződik rettegések ellen s az lesz a jövendő megalapozója. Tizenöt hónap vérhullása tengert rekeszthetne egybegyűjtve. Tizenöt hónap könnye megkeseríthetné az édes vizeket, sóhaja szélvihar, aminek nem áll ellent pusztító útjában semmi. És hova lettek mégis ? A kiömlött vér termőföldek búzakalászát duzzasztja meg, uj kenyeret hoz új aratásra. A könnyek megtisztítják a tekintetet, hogy ezután biztosabban lásson s régi könnyelműségek sodrából tudjon kivezetni. A sóhajok visszatérnek körútjukban, cirógató szellőkké válnak, sziveket hajlítanak könyörületre, jóságra, megnézik a katonasirokat s üzenetet visznek a hozzátartozóknak, az egész világnak, hogy minden egyes sir oltára legyen a hazafiságnak, a felebarát kötelességnek, a fokozott irgalomnak. Apró kis földpapokat is fölkeresnek, egy megnyomoritott kar, vagy szétroncsolt láb nyugszik csak alattuk s akihez egykor hozzátartoztak, ott méláz a dombocskán, csonkán maradt testét rázza az ősz hidege. Szeressük a halottakat s mikor hálásak akarunk lenni emlékeiknek, adjunk a háromszázhatvanöt napból néhányat hátramaradottaiknak. Inkább elengedik a hősök a virágot, ha kis cipőre, meleg ruhácskára váltjuk be s azok a mankón vánszorgó, üres kabátujju szomorú emberek érezzenek minden szeretetet, hálát, amit nem tudtunk leróni be elköltözött régiek iránt. A háború eseményei. (Saját tudósítónk cenzúrázott táviratai.) Tíz kilométernyire Kragujeváctól. SZÓFIA, november I. Putnik vajda lemondása után anarkia uralkodik Szerbiában. A szerb hadsereg fővezérévé Stepanovicsot nevezték ki. A szövetséges csapatok tiz kilométernyire megközelítették Kragujevácot. A várost környező magasítok még a szerbek kezében vannak. Új angol-francia offenziva a nyugati harctéren. ROTTERDAM, november 1. Londoni jelentés szerint a franciák és angolok a nyugati harctéren nagy kiterjedésű offenzivába kezdenek. Az antant csapatszállító hajói Kavala előtt. SZÓFIA, november I. Kavala előtt angol és francia szállítóhajók jelentek meg, a csapatok partraszállásának megkísérlésére. Görögországban nagy a nyugtalanság. Attól félnek, hogy az összes kikötőket elvesztik. Bélapalánkát a bolgárok elfoglalták. BUDAPEST, november 1. Az Estnek jelentik Szófiából: Bélapalánkát a bolgárok elfoglalták. A román kormány meghiúsította az oroszok partraszállását. SZÓFIA, november 1. Az oroszok kísérlete, hogy Balcsik román kikötő mellett partraszállhassanak, meghiúsult, mert a román kormány állást foglalt ellene. Olaszország nem írta alá az ántánt-egyezményt. RÓMA, november 1. A cenzúra megtiltotta a lapoknak azzal a kérdéssel való foglalkozását, hogy míg Japán hozzájárult az ántánt egyezményéhez, nem kötni külön békét, addig Olaszország az egyezményt nem írta alá. Jelentkezésre hívják a bulgárokat. BUDAPEST, november 1. A bulgár konzulátus közli: Azok a 19— 50 éves bulgárok, valamint 20— 40 éves macedón-bulgárok, akik még nem jelentkeztek, két héten belül Bulgáriában katonai szolgálatra jelentkezzenek, mert ellen esetben a magyar hatóságok előállítják és a honvédségbe, vagy a hadseregbe besorozzák. Pirot bevételének jelentősége. BUDAPEST, november 1. Az Estnek jelentik Luganóból. A Stampa londoni jelentése szerint Pirot bevétele eldöntötte Szerbia sorsát. Most már Nis és Kragujevác is közvetlen veszélyben forognak. Mexico elnökét megölték. NEW YORK, november 1. Antonioból jelentik, hogy Caranzát, Mexico elnökét megölték. Hivatalos Jelentések. Vezérkarunk jelentése. BUDAPEST, okt. 31. (Távirat.) (A miniszterelnöki sajtóirodától.) Orosz hadszíntér: Az ellenség, a Stripa-harcvonalunk ellen tegnap újra fokozott tevékenységet fejtett ki. Az orosz tüzérség e harcvonalunk ellen különböző szakaszokon erősen tüzelt és egy helyen arra irányuló kísérletet is tett, hogy a Stripán átkeljen, de ezt tüzelésünkkel meghiúsítottuk. Lucktól délkeletre újra lelőttünk egy orosz repülőgépet. Támadásunk Cartorijsktól nyugatra lépésről-lépésre tért hódítanak. Erős orosz ellentámadásokat vertünk vissza. Északkeleten ezenkívül nincs újság.* Olasz hadszíntér: Az olaszok tegnap is megismételték támadásaikat a tolmeíni és görzi hídfők ama pontjai ellen, amelyek eddig is leghevesebb harcok középpontjában voltak, valamint a Doberdó-Karszt fensik több pontja ellen is, így újra elkeseredett közelharcok fejlődtek ki, amelyek több ponton éjjel is tovább folytak, de mindenütt azzal végződtek, hogy csapataink állásaik birtokában maradtak. A tiroli harcvonalon, a Tonale-szakaszon ismét véresen vertük vissza az ellenség támadásait. Col di Lanán levő erődítéseink előterében csönd állt be. Mint mindenütt, úgy itt is birtokunkban van a főhadállás.