Szeged és Vidéke, 1915. december (14. évfolyam, 280-304. szám)
1915-12-01 / 280. szám
SZEGED ÉS VIDÉKE SZEGEDI ESTILAP Xlli, éHfOlyam, 280 (4294) SZ. SZEGED, 1916 December 1, szerda Üzenet. Oroszország megüzente Szerbiának, hogy nem képes megsegíteni és ez az elhatározása másíthatatlan. A háborúban kevés ilyen kedves üzenet történt, akit érdekel, annak csak annyiban baj, hogy másfél esztendőt késett. Ha Oroszország másfél év előtt körültekint, megtépázott nimbus nélkül, milliókra menő fogyatkozások hijján már régen közbenjárhatott volna Szerbia megmentése dolgában. Protekciós országocskája esetleg területi veszteségek nélkül is, ráncba szedve, de élne, így megtévesztett életű dinasztiájának, államférfiainak arcán, lelkében gyűrődnek a ráncok, amiket csak a szép halál nyugalma simut el. Épp így elsimul az egész ország, kétségtelenül vitéz, de rendkívüli feladatokra képtelen népével együtt. Csúnya szépséghiba törlődik le Európa arcáról, kellemetlen pattanás, amely a vérmérgezés állandó iszonyával fenyegetett egészséges szomszédokat Ilyen üzenetet küldeni a háború ilyen előrehaladott stádiumában cinizmus volna, ha nem lenne keserű kényszerűség. A rongyos kis rokon tragédiája teljessé vált, a nagybácsi vagyoni erejének tudatában, attól uszíttatva táncolta esztelen tükcköktáncát, az előlegekből joggal hihette, hogy minden örökség az övé lesz , elérkezve az éhezés utolsó stádiumához, rongyos cipőjéből fagyos bütykök kandikálnak ki, megtépett melle hörög a szélben , dobszóra virrad, mert a nagybácsi bevallja őszintén, hogy képtelen segíteni. Szegény ördög vagyok, nem köthetem a sorsomat hozzád, indulj utolsó végzetedre, engemet is fojtogatnak régi könynyelmű adósságokért. Nagy, nagy fölébredés ez, utolsó eszméletre térése a haldoklónak a narkózisból A végső világos pillanat, amelyet mindenkinek megad a teremtő, hogy végigfuthasson egész életén, ritka tisztánlátással készítse el a mérleget. Ezt vétettem, ezt nyertem. Amabban a serpenyőben vér, galádság, hazugság halmozódik rakásra, de mindet lenyomja az átok, ártatlanok örökké élő lelkiismerete, amely ott lebeg az ország fölött ólmos felhőkben, terjengő ködökben, magához húzza futók lábát sárban, megremegteti a szíveket és elválasztja egymástól az együvé tartozókat. Szerbia örök példája marad nemzeteknek, ezt tanítani és lelkiismeretté fejleszteni kötelessége utánunk következő emberöltőknek. Nem elég a hazaszeretet, a rettenthetetlen vitézség, a minden,áron való előretörtetés, ha hiányoznak a mélyebb erkölcsi feladatok. Nemzetek sem vonhatják ki magukat az etnikai élet parancsszava alól, mert ha a rablógyilkost kiközösíti magából a társadalom s a törvény elkülöníti a tisztességes emberektől, vannak paragrafusokba nem szedett magasabb etnikai törvények, nemzetek, államok életére kötelezők. Ellenük véteni lehet, de a végén rendszerint megjön a fölbujtó üzenete: sajnálom, most már a magam bőréről van szó, vissza kell vonulnom. A háború eseményei, saját tudósítónk cenzúrázott táviratai.] Körülzárták a bolgárok a balkáni angol-francia sereget. BUDAPEST, december 1. A legújabb bolgár hivatalos jelentés így szól: Az angolok és franciák hadműveletei csakis a Cserna völgyére szorítkoztak. Minden kísérletük, hogy a folyótól északra jussanak, eredménytelenek. A Cserna balpartján szerb, vagy francia egy sem áll. Az egész angol-francia hadsereg, kivéve a Strumica ellen operálókat, a stardar és Cérna szögében körül van zárva. A bolgár jelentés Prizrend elfoglalásáról. A zsákmány. — Péter király menekülése. SZÓFIA, december 1. Hivatalosan jelentik: Rövid, döntő jelentőségű harc után elfoglaltuk Prizrendet. Tizenhat-tizenhétezer fogoly, ötven tábori és nehéz ágyú, húszezer fegyver jutott kezünkre. Huszonnyolcadikon Péter király, a trónörökös, Pasics miniszterelnök, Trubeckoj herceg orosz követ lóháton, kíséret nélkül menekültek ismeretlen helyre. A bolgárok Il Monasztir előtt. ROTTERDAM, december 1. Londonból jelentik: A bolgárok, akik bevárták az erősítéseket, folytatták előnyomulásukat Monasztir felé. Tízezer főnyi szerb sereg összeütközött két bolgár hadosztállyal. A szerbek a csata után visszavonultak. Az orosz és a francia konzulátus elutazott Monasztirból, amelyet a szerbek kiürítettek. A város helyzete rendkívül válságos. A polgári hatóságok eltávoztak. Vasics ezredes a végsőkig védi a várost. A görög válaszjegyzék: ROTTERDAM, december 1. Athénből jelentik: Görögország válaszjegyzékében kifejti, hogy az ántánttal szemben jóakarata semlegességet tanúsít, amíg meg nem sértik az ország szuverén jogait. Ezzel szemben az ántánt nem változtatja meg eredeti követeléseit. A görög választ kitérőnek tartják, de a diplomaták bíznak a kielégítő megoldásban. A franciák szerbiai hadműveletei, GENF, december 1. A francia kormány korlátlan hatalommal ruházta föl Sarrail tábornokot, hogy a döntő hadműveleteket a Balkánon abbahagyja vagy folytassa. Hivatalos jelentések. Vezérkarunk Jelentése. BUDAPEST, nov. 30. (Távirat.) (A miniszterelnöki sajtóirodától.) Orosz hadszíntér: Az orosz hadszíntéren nincs nevezetesebb esemény. Olasz hadszíntér: Egyre nyilvánvalóbb, hogy az olaszok e napokban mindenáron sikert akarnak kierőszakolni az Isonzónál, mégpedig lehetőleg Görznél. Tegnap támadásaikat Tolmeintől a tengerig húzódó egész arcvonal ellen irányították, de különös hevességgel támadták két hídfőnket. A Doberdó-fensík északi részén, Tolmeíntől északra levő állásaink ellen irányított előretöréseik hamarosan összeomlottak. A tolmeini hídfő délután pergő tűz alatt állt. Ezt három erős támadás követte az északi és több gyengébb támadás a déli szakasz ellen; valamennyit az ellenség legsúlyosabb veszteségeivel vertük vissza. Hasonlóan sikertelen volt a Plavánál megkísérelt több támadás is. A görzi hídfő előtt az olaszok az összes harcvonalakról igen nagy haderőt vontak össze. Tegnap az ellenség csak Oslaviánál támadott, visszavertük, csak egy keskeny sávon vettük kissé vissza harcvonalunk egy szakaszát. Görz város belső részeire éjjel újra mintegy száz nehéz bomba esett. Doberdó fensik szakaszon négyórás tüzérségi előkészítés után a Monte San Michel, valamint San a Martino körüli terület ellen különösen szívós és nyomatékos támadásokat intéztek az olaszok. A Monte San Michelen a budapesti első honvédgyalogezred nyolc tömegrohamot vert véresen vissza. San Martinét háromszor támadták meg sűrű tömegekben; itt a nagyváradi negyedik számú honvéd gyalogezred elkeseredett kézitusában védte meg állásait. A községtől délnyugatra is visszautasították az ellenség egy támadását. Délkeleti hadszíntér: Pribojtól délnyugatra a montenegróiakat Plenne felé vetettük vissza. A montenegrói határon, Mitrovicától délnyugatra osztrákmagyar csapatok megtámadtak egy szerb utóvédet és kétszáztíz foglyot szedtek el tőle. A bolgárok a prízrendi völgykatlanhoz közelednek. Eöfer altábornagy: Német hivatalos Jelentés, BERLIN, november 30. [Távirat.) A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: Harci tevékenység az arcvonal