Szeged és Vidéke, 1915. december (14. évfolyam, 280-304. szám)

1915-12-01 / 280. szám

SZEGED ÉS VIDÉKÉ SZEGEDI ESTILAP Xllí, éHÍOlyani, 280 (4294) SZ. SZEGED, 1916 Dgcember I, szerda Üzenet. Oroszország megüzente Szerbiá­nak, hogy nem képes megsegíteni és ez az elhatározása másithatat- lan. A háborúban kevés ilyen ked­ves üzenet történt, akit érdekel, annak csak annyiban baj, hogy másfél esztendőt késett. Ha Orosz­ország másfél év előtt körültekint, megtépázott nimbus nélkül, mil­liókra menő fogyatkozások hijján már régen közbenjárhatott volna Szerbia megmentése dolgában. Protekciós országocskája esetleg területi veszteségek nélkül is, ráncba szedve, de élne. így meg­tévesztett életű dinasztiájának, államfőrfiainak arcán, lelkében gyürődnek a ráncok, amiket csak a szép halál nyugalma simiit el. Épp Így elsimul az egész ország, kétségtelenül vitéz, de rendkívüli föladatokra képtelen népével együtt. Csúnya szépséghiba törlődik le Európa arcáról, kellemetlen pat­tanás, amely a vérmérgezés állandó iszonyával fenyegetett egészséges szomszédokat Ilyen üzenetet küldeni a háború ilyen előrehaladott stádiumában cinizmus volna, ha nem lenne keserű kényszerűség. A rongyos kis rokon tragédiája teljessé vált, a nagy­bácsi vagyoni erejének tudatában, attól uszittatva táncolta esztelen tficBöktáncát, az előlegekből joggal hihette, hogy minden örökség az övé lesz 8 elérkezve az éhezés utolsó stádiumához, rongyos cipő­jéből fagyos bütykök kandikálnak ki, megtépett melle hörög a szél­ben B dobszóra virrad, mert a nagybácsi bevallja őszintén, hogy képtelen segíteni. Szegény ördög vagyok, nem köthetem a sorsomat hozzád, indulj utolsó végzetedre, engemet is fojtogatnak régi köny- nyelmü adósságokért. Nagy, nagy fölébredés ez, utolsó eszméletre térése a haldoklónak a narkózisbóL A végső világos pilla­nat, amelyet mindenkinek megád a teremtő, hogy végigfuthasson egész életén, ritka tisztánlátással készítse el a mérleget. Ezt vétet­tem, ezt nyertem. Amabban a ser­penyőben vér, galádság, hazugság halmozódik rakásra, de mindet lenyomja az átok, ártatlanok örökké élő lelkiísmerete, amely ott lebeg az ország fölött ólmos felhőkben, terjengő ködökben, magához huzza futók lábát sárban, megremegteti a sziveket és elválasztja egymás­tól az együvé tartozókat. Szerbia örök példája marad nemzeteknek, ezt tanítani és lelki- ismeretté fejleszteni kötelessége utánunk következő emberöltőknek. Nem elég a hazaszeretet, a ret­tenthetetlen vitézség, a minden, áron való előretörtetés, ha hiá­nyoznak a mélyebb erkölcsi föl­adatok. Nemzetek sem vonhatják ki magukat az ethikai élet pa­rancsszava alul, mert ha a rabló- gyilkost kiközösíti magából a tár­sadalom s a törvény elkülöníti a tisztességes emberektől, vannak paragrafusokba nem szedett ma­gasabb ethikai törvények, nemze­tek, államok életére kötelezők. Ellenük véteni lehet, de a végén rendszerint megjön a fölbujtó ize- nete: sajnálom, most már a magam bőréről van sző, vissza kell vo­nulnom. A háború eseményei, fSaját tudósitönk cenzúrázott táviratai.] Körülzárták a bolgárok a balkáni angol-franoia sereget. BUDAPEST, december 1. A legújabb bolgár hivata­los jelentés így szól: Az angolok és franciák hadműve­letei csakis a Cserna völgyére szorítkoztak. Minden kí­sérletük, hogy a folyótól északra jussanak, eredményte­lenek. A Cserna. balpartján szerb, vagy francia egy sem áll. Az egész angol-francia hadsereg, kivéve a Strumica ellen operálókat, a líardar és Cérna szögében körül van zárva. A bolgár jelentés Prizrend elfoglalásáról. A zsákmány. — Péter király menekülése. SZÓFIA, december I. Hivatalosan jelentik: Rövid, döntő jelen­tőségű harc után elfoglaltuk Prizrendet. Tizenhat-tizenhétezer fogoly, ötVen tábori és nehéz ágyú, húszezer fegyver jutott kezünkre. Huszonnyolcadikén Péter király, a trónörökös, Pasics minisz­terelnök, TrubeckoJ herceg orosz követ lóháton, kiséret nélkül menekültek ismeretlen helyre. A bolgárok lllonasztir előtt. BOTTEBDAM, december 1. Londonból jelen­tik: A bolgárok, akik bevárták az erősitéseket, folytatták előnyomulásukat Monasztir felé. Tíz­ezer főnyi szerb sereg összeütközött két bolgár hadosztállyal, A szerbek a csata után vissza­vonultak. Az orosz és a francia konzulátus elutazott Monasztirból, amelyet a szerbek kiüritettek. A város helyzete rendkívül válságos. A polgári hatóságok eltávoztak. Vasics ezredes a végsőkig védi a várost. A görög válaszjegyzék. ROTTERDAM, december 1. Athénből jelentik: Görög­ország válaszjegyzékében kifejti, hogy az ántánttal szemben jóakarata semlegességet tanúsít, amig meg nem sértik az ország szuverén jogait. Ezzel szemben az ántánt nem változtatja meg eredeti követe­léseit. A görög választ kitérőnek tartják, de a diplomaták biznak a kielégítő megoldásban. A franciák szerbiai hadműveletei. GENF, december 1. A fran­cia kormány korlátlan hata­lommal ruházta föl Sarrail tá­bornokot, hogy a döntő had­műveleteket a Balkánon abba­hagyja vagy folytassa. Hivatalos jelentések. Vezérkarunk Jelentése. BUDAPEST, nov. 30. (Távirat.) (A miniszterelnöki aajtciródától.) Orosz hadszíntér; Az orosz hadszíntéren nincs ne­vezetesebb esemény. Olasz hadszíntér: Egyre nyilvánvalóbb, hogy az olaszok e napokban mindenáron sikert akarnak kierőszakolni az Isonzónál, még pedig lehetőleg Görznél. Tegnap támadásaikat Tolmeinlől a tengerig húzódó egész arcvonal ellen irányították, de különös hevességgel támadták két hídfőnket. A Doberdó-fensik északi részén, Tolmeíntöi északra levő állásaink ellen irányított elő­retöréseik hamarosan összeomlot­tak. A tolmeini hídfő délután per­gő tűz alatt állt. Ezt három erős támadás követte az északi és több gyengébb támadás a déli szakasz ellen; valamennyit az ellenség legsúlyosabb veszteségeivel vertük vissza. Hasonlóan sikertelen volt a Plavánál megkísérelt több táma­dás is. A görzi hídfő előtt az ola­szok az összes harcvonalakrél igen nagy haderőt vontak össze. Teg­nap az ellenség csak Oslaviánál támadott; visszavertük, csak egy keskeny sávon vettük kissé vissza harcvonalunk egy szakaszát. Görz város belső részeire éjjel újra mintegy száz nehéz bomba esett. Doberdó fensik szakaszon négy­órás tüzérségi előkészítés után a Monte San Michel, valamint San a Martino körüli terület ellen külö­nösen szívós és nyomatékos táma­dásokat intéztek az olaszok. A Monte San Michelen a budapesti első honvédgyalogezred nyolc tö­megrohamot vert véresen vissza. San Martinét háromszor támadták meg sürü tömegekben; itt a nagy­váradi negyedik számú honvéd gyalogezred elkeseredett kézitusá­ban védte meg állásait. A község­től délnyugatra is visszautasítottuk az ellenség egy támadását. Délkeleti hadszíntér: Pribojtól délnyugatra a monte- negrőíakat Plenne felé vetettük vissza. A montenegrói határon, Mítrovicától délnyugatra osztrák­magyar csapatok megtámadtak egy szerb utóvédet és kétszáztiz fog­lyot szedtek el tőle. A bolgárok a prízrendí völgykatlanhoz közeled­nek. Eöíer altábornagy. Német hivatalos Jelentés. BERLIN, november 30. [Távirat.) A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: Harci tevékenység az arovonal

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents