Szeged és Vidéke, 1915. december (14. évfolyam, 280-304. szám)

1915-12-01 / 280. szám

különböző helyein folyt, amely tüzérséki, aknavetési és aknahar­cokra szorítkozott. Keleti hadszíntér: A helyzet általában változatlan. Balkán hadszíntér: Rudniknál, Mitrovicától délnyu­gatra, Kövess tábornok hadseregé­nek részei ellenséges erőket vissza­vetettek. Itt és a Litnicától nyu­gatra Gahwitz tábornok hadsere­gének csapatai összesen mintegy 1000 hadifoglyot ejtettek. Bolgár haderők november 28 ikán elfog­lalták Prizrendet. Több mint 3000 foglyot elfogtak és nyolc ágyút zsákmány­oltak.(A miniszter­elnöki sajtóirodától.) Bolgár hivatalos jelentés, SZÓFIA, november 30. A bol­gár távirati ügynökség jelenti a november 28-iki hadműveletekről: Prizrend irányában csapataink to­vább üldözik a szerbeket, akik nagy rendetlenségben Montenegró felé visszavonulnak. A Prisztina és Prizrend felé vezető út min­denféle katonai tárgyakkal és hadi anyagokkal van fedve. Az út mindkét oldalán nagymennyiségű elhullott lovat és ökröt láttunk, ezenfelül cserbenhagyott autókat és megrongált kocsikat, Suhreka körül pedig jelentékeny mennyi­ségű elégetett muníciót és meg­semmisített ágyút és kocsikat, amelyek mind már csak romok­nak tekinthetők. Egy műszaki század összes pontonjait és egész hadi készletét is cserbenhagyva találtuk. Ez mutatja, hogy a szerb hadsereg maradványai többé nem egyebek bolyongó tömegnél. E nap folyamán 2500 foglyot ejtettünk, 16 ágyút, 22 láda muníciót zsák­mányoltunk. A déli arcvonalon a hadműveletek ránk nézve kedve­zően folynak. 26-án csapataink el­foglalták Kicsevó várost, ma pe­dig elfoglalták Krusevót. A szerbek e területen már csakis elszigetelt különítményekkel operálnak, ame­lyek semmi összefüggésben sin­csenek saját seregükkel. A Csorna folyó folyásánál operálva, ezen folyót átléptük és hatalmunkba kerítettük az utakat és a hidat, amelyek Montenegróba vezettek. A többi frontról nincs különösebb jelenteni való. (A miniszterelnöki sajtóirodától.) A szenzációk szenzációja S Amrula titka. Meddig tart a hdhoFu? BASEL, november 30. A svájci szövetségtanács a világháború elő­relátható tartamáról a budget elő­terjesztésében következőképpen nyilatkozik: Megvan a remény­ség, hogy ha a most folyó európai háború a legközelebbi tavasszal véget ér, úgy a vámszerződéseket ez kedvezően fogja befolyásolni. Jelenleg azonban semmi sem iga­zolja ezt a föltevést és ezért le­mondunk arról, hogy a jövő fátyo­lét föllebbentsük. Fronmer, Browning, 1914. steyer pisztolyok Sc­k Mihályot, Szeged, Valéria-tér kaphatók. SZEGED ÉS VIDÉKE, 1916 december 1 Bolgár előőrsök Monasztirnál. BERLIN, december 1. A Berliner Tageblatt jelenti: Londoni értesülés szerint a bolgár előőrsök megjelentek Monasztir közelében. A szerb kormány Szkutariban. GENF, december 1. A Havas-ügynökség jelenti Szkutariból. Pasics a szerb kormány tagjaival 28-án ideérkezett. A szerb kormány székhelye Szkutari lesz. Szerbiát teljesen kiü­rítik. ROTTERDAM, december 1. Londoni jelentés szerint a szerb hadsereg teljesen kiüríti Szerbiát. A tizenöt-tizenhét éves fiukkal együtt negyedmillió szerb megy Albánia felé. A francia lapok a balkáni haderő gyengeségéről. ZÜRICH, december 1. Párisi Jelentés szerint az antant bal­káni csapatainak és a központi hatalmak haderőinek számbeli arányára való utalással a párisi lapok is a szalonikis csapatok sürgős megerősítését követelik. Görögország nem akadály többé a csapatok mozgásának szabadságában. Ütött a cselekvés órája. Szalonikit tartani kell. Az antant sokkal többet remélt Olasz­országtól. A görög király és a négyesszövetség. GENF­ december 1. Athénból jelenti a Havas-ügy­nökségi Jól értesült személyiség szerint a négyes­szövetség fáradozása arra irányul, hogy a görög kor­mányt a tegnap átnyújtott válaszjegyzék világosabb, részletesebb magyarázatára bírja. Kiszivárgott hír szerint azon Páriából érkezett jelentés, hogy ott a franciáknak és angoloknak Szalonikiból való elvonu­lását híresztelik, okozza Konstantin király ellenállá­sát. A görög király bízik ebben az eshetőségben, azért törekszik halogatni a szövetségesek követeléseinek teljesítését. Angol békefeltételek Ahogy azt egy angol politikus elképzeli. A Manchester Guardian novem­ber huszadikán megjelent számá­ban arról referál, hogy az Union of Democratik Controll nagysza­bású ülést tartott Manchesterben és hogy ezen a gyűlésen Roden Buxton, „kiváló tagja egy nagyra­­becsült és értékes családnak, amely­nek körében az igazi hazaszeretet virágzik“, — miként a lap Buxtont nevezi — előadást tartott arról, hogy mik volnának alapjai egy lehetséges békének. Ezek a feltételek szerinte a kö­­­vetkezők volnának: 1. Németország kiüríti Belgiu­mot, Lengyelországot, Francia­­országot, a balti tartományokat,­ Ausztria-Magyarország és Német­ország közösen kiürítik Szerbiáit. 2. Anglia nem fizet Németor­szágnak hadikárpótlást, ellenben Németország megtéríti mindazokat a károkat, amelyeket Belgiumban okozott. 3. Mindazokról a különleges köve­telésekről, amiket Franciaország Né­metországgal szemben, Oroszország Törökországgal, Itália és Szerbia Ausztria-Magyarországgal szemben támaszt, Anglia közbenjárásával külön megállapodást kell létrehozni és Anglia gondoskodjék arról, hogy ez a megállapodás ne a nemzetiségi elvek ellenére történjék. 4. A békében elismerik Német­ország ama jogát, hogy gyarmatai legyenek, bárha ezek a gyarmatok a béke után nem is lennének ugyanazok, amik a háború előtt voltak a németek birtokában. Ennek a pontnak magyarázata­képpen a Manchester Guardian egy másik cikket közöl, amelyben kifejti, hogy Japán megtartja mind­azt, amit a háború alatt megszál­lott. Ausztrália és Újzéland ma­rad britt birtok és hogy Delnyu­ gat-Afrika a délafrikai Unióhoz tartozzék. Végül legyen az egybe­hívandó békekongresszusnak az is feladata, hogy tanácskozzék Afrika helyes fölosztásáról, mindama dol­gok elkobzásának megtiltásáról, amelyek nem képeznek hadisug­­árut, a kereskedelmi blokád meg­változtatásáról, végül pedig erős és az összes államokat kötő nem­zetközi garanciák megteremtéséről, amelyek a jövőben a háborút úgy a szárazföldön, mint pedig a ten­geren egyszers mindenkorra kizár­ják. Végül még ezeket írja a Man­chester Guardian: Hogy milyen messzire vagyunk egy ilyen békekötéstől?... Talán éppen olyan messzire, mint amilyen távol vagyunk attól, hogy a központi hatalmakat véglegesen leküzdjük. Izgalmasi csodási­g érdekes S­immala titka. Prizrend. Bolgár szövetségesünk csapatai győzelmesen bevonultak Prizrendba és megszállták a várost, amelyhez a balkáni válságok egyik érdekes emléke fűződik. Amikor a balkáni háború után kiélesedett Szerbiával a viszonyunk, országszerte hírek terjedtek el Prohaska nevű ottani konzulunk súlyos bántalmazásáról. Mindenki azt hitte akkoriban, hogy ez lesz a casus belli, hogy fegy­verrel fogjuk megtorolni az ottani képviselőnkön esett súlyos bántal­­mat. A válság akkor elsimult, a Prohaskáról elterjedt híreket is megcáfolták, de most időszerűvé teszi a sokat emlegetett affér fölelevenítését Prizrend elfoglalása. Prizrend a Bisztrica völgyében épült, sok híd vezet át a sebes folyású víz fölött, amelynek két partján emelkedő hegyek lejtőin terras­-szerűen épültek a házak. Prizrend a balkáni viszonyokhoz képest nagy város: tizenkétezer háza s körülbelül negyvenezer la­kosa van. Két esztendővel ezelőtt került a szerbek kezére, azelőtt évszázadokig a török városok csöndes életét élte. Lakosai közel 30,000 mohamedán, akiknek 20 mecsetjük és 26 iskolájuk van. A görög és a katolikus hívők lelki szükségleteiről egy-egy érsek gon­doskodik. A város teljesen török jellegű. Bazárja, amelyben 1200 üzlethelyiség van, egyike a Kelet legérdekeseb­b látnivalóinak; külö­nösen szép fegyvereket és ritka mive ékszereket lehet bennük vá­sárolni. A Balkán-bábom emléke, SZÓFIA, november 30. A bol­gár kormány hirdetményt tett közzé, amely szerint az 1912-iki bolgár­török háborúra vonatkozó képes levelezőlapokat megsemmisítik. A postai forgalomból is kitiltják azo­kat és így a posta ilyen levelező­­lapokat többé nem továbbíthat.

Next