Szeged és Vidéke, 1916. február (15. évfolyam, 26-49. szám)
1916-02-01 / 26. szám
1916 február 1 SZEGED B8 VIDÉKE. SZEGED a balkáii vaforgalomban. Felirat a miniszterelnökhöz. — A polgármester l átirata Torontálmegye alispánjához. — Küldöttség. Nagyarányú mozgalom indult meg, hogy Szeged is bekapcsolódjék a balkáni vasúti forgalomba. A városnak elsőrangú közgazdasági érdeke, hogy ki ne maradjon a rendkívül nagy jelentőségű vasúti összeköttetésből. A városházán a napokban értekezletet tartottak, amelyen állást foglaltak a vasút irányának megjelölésében. Eszerint Budapest—Cegléd—Szeged volna a vasút iránya, Torontál megyén keresztül Pancsováig, keveváras áthidalással. A bizottságban egyöntetűileg kifejezésre jutott az a vélemény, hogy Szeged érdekei a Balkán-vasút kérdésében azonosak Torontálmegye érdekeivel. . Somogyi Szilveszter dr. polgármester átiratot intézett Jankó Ágoston udvari tanácsos, Torontálmegye alispánjához, amelyben közli Szeged állásfoglalását. A polgármester fölemlíti, hogy a város feliratot intéz a miniszterelnökhöz és a kormány egyes tagjaihoz és amennyiben Torontál megye küldöttséget vezetne ebben az ügyben a miniszterelnökhöz, Szeged is részt vesz a deputációban. A polgármester átirata a következő : Méltóságos Alispán Ur 1 Az újból felszínre került és sürgősen megoldandó új balkáni vasút ügyében Szeged város törvényhatóságának közhangulata amellett a vasútvonal kiépítése mellett foglal állást, amely Budapest—Cegléd— Szegeden át Torontál vármegyét futja meg egészen Pancsováig, ahonnan Keveváráig új vasútvonal volna kiépítendő és a Dunán át építendő híddal szerb parton már kiépítve lévő vasútvonallal a fővonalhoz csatlakoznék. Bizottságunk ez állásfoglalásnál abból a megfontolásból indult ki, hogy az országos érdekeknek ez a vasútvonal felel meg legjobban. Földmivelésügyi szempontból azért, mert az ország egyik legnagyobb és legtermékenyebb vármegyéje, amely a háború alatt az ország közélelmezését oly híven szolgálja, Torontál vármegye eddig az országos közgazdaság fejlődésének kimondhatatlan kárára nélkülözni volt kénytelen egy főfontosságu elsőosztályu vasútvonalat, hanem csak vicinális vonalakkal volt kénytelen beérni. Ennek folytán a vármegye dús termése nem juthatott el gyorsan a megfelelő piacokra s a jó földek termelőképességének fejlesztése nem fizette ki magát. Igen nagy hasznára volna a torontálmegyei fővasútvonal Budapest és Bécs közélelmezésére is, mert az ottani piacokra gyorsabban tudná eljuttatni árujait, miáltal a kínálat a nagy világpiacokon megnövekednék. Pénzügyi szempontok is e mellett a vezérvonal mellett szólanak. Most az állam e két vicinális vonalszakaszra évi 450.000 koronát fizet rá. Igaz ugyan, hogy a pályát részben újból kellene készíteni, az is igaz, hogy Pancsovától Kevevárhoz új vonalszakasztkellene létesíteni, azonban a Balkánba való bekapcsolással a vasútvonal forgalma megsokszorozódnék és végeredményében az államnak kétségtelenül a mai ráfizetés helyett jövedelmet nyújtana. Hadügyi érdekek is e vasútvonal kiépítése mellett szólanak, amit legjobban bizonyított az októberi offenzíva, amikor az áttörésre a szemendriai legalkalmasabb terepre hosszú, száz kilométernél hosszabb kerülővel lehetett csak a csapatokat stb. Temesvár—Keveváron át szállítani. A hadügynek különben is érdekében áll, hogy minél több fő vasúti vonal legyen a felvonulás irányában. A temesvári fővonal már úgyis megvan, katonai érdek, hogy még több legyen. De különösen ipari és kereskedelmi szempontok azok, amelyek az ország belsejéből e legegyenesebb és legrövidebb torontáli összeköttetést indokolják. E vonal a Tisza völgyében fekszik s igy kiválóan alkalmas ipartelepeket kiszolgálni. A szomszédos és szintén dúsgazdag Bácsmegyével és a bácsmegyei fővonallal való összeköttetésre s árutorlódás esetén a forgalom eloszlására kiválóan alkalmas. Az út rövidsége nagy előnyt biztosit e vonalnak, szemben a temesvár—versedi kerülővel, mert a kereskedelmi forgalomban az idő és tér a legfontosabb tényező s a takarékosság is e mellett szól, mert a hosszabb és egy igen nagy ■ forgalommal megterhelt temesvár— versed vonalnak újabb terhelése (talpfa, vasúti sín, mozdony- és kocsirongálódás, különösen kőszén stb.) sok fölösleges kiadást okoz a nagyobb út folytán, mint a torontáli. Ha még hozzávesszük, hogy a verseei vonalnak különben is megvan a kevevári összeköttetése és így ez a vidék nem veszít semmit a torontáli új összeköttetés mellett, nyilvánvaló, hogy az ország érdekében áll, mikép e legtermékenyebb, legrövidebb és legegyenesebb vonallal kapcsoljuk magunkhoz a Balkánt. Tisztelettel értesítem, hogy a torontáli összeköttetés létesítése mellett törvényhatóságunk előreláthatólag feliratot intéz a miniszterelnök úrhoz, úgy a földmivelésügyi, kereskedelmi, hadügyi és pénzügyi miniszter urakhoz és abban az esetben, ha Torontál vármegye küldöttséget vezet, a küldöttségben részt veszünk. Kérem szíves értesítését, hogy ez ügyben Torontál vármegye részéről mily lépések léteznek. Szeged, 1916. évi február hó 1-én. Somogyi Szilveszter dr. polgármester. Torontál vármegye remélhetőleg bizonyára a legnagyobb készséggel csatlakozik majd Szeged mozgalmához és joggal lehet remélni, hogy az eredménnyel is végződik. Szeged, Budapest, Rózsahegy között újból szabad az interurbán-telefonálás. Bizonyára egész Szeged és főleg városunk közgazdasági és kereskedővilága föl fog lélegzeni annak az örvendetes hírnek hallatára, amelyet ma közölt velünk a posta- és táviróhivatal. Eszerint ugyanis a Szegedről való interurbán-beszélgetések, amelyek majdnem a háború eleje óta szüneteltek, a mai naptól fogva ismét szabaddá válnak. Mától fogva magánosok is folytathatnak interurbán-telefonbeszélgetéseket a következő helyekre: Budapestre és a hozzá csatlakozó környékbeli központokba. Továbbá ezekre a telefon-állomásokra: Szolnok, Cegléd, Nagykörös, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Szentes, Debrecen, Szatmár- Németi, Nyíregyháza, Miskolc, Kisvárda és az ezen központokhoz csatlakozó környékbeli állomásokra. Budapesten át beszélni lehet (tranzitó-beszélgetés) Hatvan, Eger, Losonc, Kál, Bélabánya, Rózsahegy állomásokra. Az ezekhez csatlakozó környékbeli központokkal magánfeleknek a beszélgetés még nincs megengedve. Az interurbán-telefont csak előfizetői állomásokról olyanok használhatják, akik erre az óvadékot leüzették. A távbeszélő központok a magánforgalmat azonban egyelőre csakis oly mértékben bonyolíthatják le, amely mértékben azt az e célra rendelkezésre álló korlátolt számú összekötő távbeszélő áramkör és a jelenleg még igen erős és fontos katonai és állami forgalom lehetővé teszi. Méltányos ezért, hogy a közönség a magánforgalomnak megnyitását csupán kísérletnek tekintse,amelynek állandósítására és fokozatos kiterjesztésére — a normális állapotok helyreállítása előtt — csak abban az esetben számíthat, ha mérsékelt igényekkel és elnéző színügyi bizottság Bisfi Ülése a háborúban. A színügyi bizottság a hadiállapot óta ma délután négy órakor tartja első ülését. Gaál Endre dr. kulturtanácsnok fölhívására azok, akik lemondtak a színügyi bizottságban viselt tagságukról, a közügy szolgálata érdekében visszavonták lemondásukat. Egyedül Kovács János nem foglalja el újból helyét a bizottságban. Kovács is méltányolja azt az intenciót, amely a bizottság többi tagját lemondásának visszavonására késztette, ő azonban betegeskedésére való hivatkozással nem vállalhatja a további megbízatást. Helyébe Koós Elemért választotta be a tanács a színügyi bizottságba. A bizottság tagjainak névsora a következő: Back Bernát, Balassa Ármin dr., Becsey Károly dr., Gerle Imre dr., Holtzer Emil, Iloós Elemér, Meák Gyula, Palócz László, Ujj József dr., Vajda Béla, Weiner Miksa, Wimmer Fülöp. A mai ülésen Gaál Endre dr. kulturtanácsnok be fogja jelenteni, hogy Almássy Endre színigazgató szerződése 1917 június végén lejár. A szerződés 32. pontja szerint „Ha a kikötött szerződés lejárt és annak eltelte előtt egy évvel a városi tanács és igazgató közt ujabt egyezség létre nem jött,az igazgatónak a színházhoz való igénye megszűnik s a tanács a további kezelés fölött szabadon rendelkezik.“ A kulturtanácsnok a bizottság tagjainak meg fogja küldeni a szerződés példányait, hogy a kérdéssel idejében foglalkozhassanak. A tanács ugyanis, mielőtt a szerződés ügyében döntene, bizonyosan véleményt kér majd a szinügyi bizottságtól. Balogh Károly tanácsnoknak a színházi konzorcium megszüntetésére vonatkozó indítványát is tárgyalja a mai ülésén a szinügyi bizottság. A pénzügyi tanácsnok tudvalevőleg beadványt intézett a 3 türelemmel a maga részéről is lehetővé teszi, hogy a magánforgalom a távbeszélő hálózat s a központok túlterhelése és a katonai s állami forgalom késleltetése nélkül sikeresen lebonyolítható legyen. A közönség jogos és méltányos érdekeinek szem előtt tartásával gondoskodás történt, hogy a katonai célokra lefoglalt összekötő távbeszélő áramkörök fölszabadulásukkor a magánforgalomba haladéktalanul bevonassanak. Ha a közönség egyes viszonylatokban a magánforgalomnak időközönkénti háttérbe szorítását mégis tapasztalná, a saját érdekeinek a háború idején való ilyen alárendelésében ezek után se lásson mást, mint elkerülhetetlen szükségességet, amelyet az állam előbbre való, magasabb érdeke parancsol.