Szeged és Vidéke, 1916. március (15. évfolyam, 50-75. szám)

1916-03-01 / 50. szám

Ágyúharc Bukovinában. CSERNOTITZ, március 1. Kilenc napig tartó teljes nyugalom után CsernoTitzban újból ágyúdörgés hal­latszik. Az ágyúzás tüzérségi akció kezdését jelenti. Orosz katonák so­kan átszöknek csapatainkhoz. Azt mondják, hogy a folytonos havazás és a rettenetes hideg időjárás kö­vetkeztében sokan megfagtak. Francia hivatalos jelentés a verduni harcokról. GENF, márc. 1. A február 29-én délután három órakor kiadott fran­cia hivatalos jelentés a következő­ket közli: Verduntől északra tart a harc. A Maas keleti részén a németek megismételték támadásai­kat Douaumont fain elfoglalására. A támadásokat visszavertük. A Veuvre fensik erős tüzérségi tfiz alatt van. Manchen faint elfoglalták a németek, ellentámadásunkkal a fain széléig jutottunk, a faint tfiz alatt tartjuk. Hivatalos jelentések. Német hivatalos jelentés. • BERLIN, február 29. (Távirat.) A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér. A fokozott tüzérségi tevékenység számos helyen tovább tartott. A Maas keleti oldalán, Doumont falutól közvetlenül északnyugatra, rohammal elfoglaltunk egy kls páncélművet. Az ellenségnek ezen a vidéken megújított támadási kí­sérleteit felfejlődéskor elfojtottuk. A Vouvre-vidéken csapataink át­haladtak Dieppe, Abaucourt, Blan­­zec helységeken. Yatrouvillétől és Haudraumonttól északkeletre meg­tisztítottuk a nagy kiterjedésű erdős területet és vitézi lendülettel el­foglaltuk Mandeulest és Cham­­plont. A megolvasott sebesületlen foglyok száma tegnap estig 220 tiszt, 16,575 főnyi legénység volt; ezenfölül hadizsákmányt jelentet­tek 78 ágyút, köztük számos leg­újabb szerkezetű nehéz ágyút, 86 géppuskát és beláthatatlan mennyiségű hadianyagot. Badon­­villertől északkeletre, a phinvillei erdészet mellett, a franciák állásá­nak egy kiugró részét megtámad­tuk és elfoglaltuk. Nagyobb számú fogoly maradt kezünkön. Keleti és balkáni hadszíntér: A helyzet változatlan. (A minisz­terelnöki sajtóirodától.) Nyolc német hadtest Verdun ellen. — Mackensen hadserege is ott harcol. — GENF, február 39. A Journal de Génévé jelenti a francia főhadi­szállásról, hogy a németek nyolc hadtesttel támadtak Verdun ellen. A csapatok között szerepel a Szerbia ellen harcolt és később Szaloniki alá vitt Mackensen-féle hadsereg szine-java is. A harcokhoz szokott edzett katonaság előtt alig van egyőzhetetlen akadály. SZEGED és VIDÉKE, 1916 március 1 Kövess hadserege az Isonzó-fronton. GENF, március 1. A Temps jelenti, hogy Kövess tábornok semmiesetre sem fog Valona ellen indulni, a Kövess-hadsereg minden való­­színű­ség szerint az Isonzó-front megerősítésére megy. Már az olasz vezérkar is jelentette egyik legutóbbi jelentésében, hogy ezen a frontszaka­szon osztrák-magyar offenzíva várható. Verdun pusztulása: ROTTERDAM, március 1. A Temps jelentése szerint harcközí­en Verdunben állandóan sok gránát hull. A városra ugyanaz a sors vár, mint Ypernre, amely elpusztult. Verdun környékéről eltávolí­tották a polgári lakosságot. GENF, március 1. Párisi lapok Jelentése sze­rint Verdunból és környékéről eltávolították a polgári lakosságot. németek tüzérségének szerepe Verdunnél. GENF, március 1. Verdünnel 230,000 né­met katona harcol, rengeteg tüz­érséggel. Ilyen óriási számú ágyút még nem használtak a fran­cia harctéren. A háború nagy ütőkártyája. BUKAREST, március 1. A „Viitorul“ a harctéri hely­zetről érdekes cikket közöl. A cikknek annál nagyobb fontosságot lehet tulajdonítani, mert ezt a román nagy­vezérkar egyik előkelő tisztje írta. — A verduni harc sokkal több, — írja a „Viitorul“ — mint tapogatózás, puhatolózás arra, hol gyenge a front. A németek támadása Verdunnél a döntő helyzet meg­teremtésére való törekvés. Verdunnél játsszák ki a háború nagy ütőkártyáját. A Veuvre fensikot kiürítették a franciák. BERLIN, március 1. A Deutsche Tageszeitung haditudósítója jelenti a főhadiszállásról: Verdun északi frontján a franciák friss csapatokkal megkísérelték a németek támadásának feltar­­tóztatását, de sikertelenül. A Maas északi partján a francia tüzérséget a német nehéz ütegek sakkban tartják. A németek a Venvre fensik kiürítésére kényszerítették a franciákat. Az oroszok közelednek Trapezunthoz. MOTTFEDAM, március 1. A Reuter-ügynök­­ség jelenti Pétervárról, hogy a törököket üldöző orosz sereg Trapezunt kikötőjéhez közeledik. KONSTANTINÁPOLY, március 1. A török hadvezetőség számít Trapezunt legközelebbi ostro­mára. A várat előkészítették a védelemre. Igen sok friss csapatot és tüzérséget szállítottak Tra­­pezuntba, amely előtt két védelmi vonalat épí­­tettek. Elsülyedt francia cirkáló, GERLIN, március 1. A Kölnische Zeitung Jelenti Pápísból . Hivatalos jelentés szerint a Provence _ nevű francia segédcirkáló, amely itthan volt Szalonikiba, február 26 óra a Földközi-tengeren elsülyedt. A cirkáló ezernyolcszáz főnyi személyzetéből csak hatszáz­­kilencvenhatan menekültek meg. Lesz-e vagyoni adó? BUDAPEST, február 29. A há­borús kiadások fedezése igen ter­mészetesen nemcsak az aktuális szükségletek kapcsán, hanem az államkincstár állandó egyensúlya szempontjából is foglalkoztatja a pénzügyi szakköröket. Kétségtelen, hogy a háború után bizonyos új adókra lesz szükség, amelyek aránylagos megterhelés mellett a kincstárnak számbavehető jöve­delmet biztosítanak. Erre vonatkozólag egy ország­­gyűlési képviselő az alábbi fel­­világosításokkal szolgált: — A most folyó háborúból Ma­gyarország, hasonlóan a többi hadviselő államokhoz, bizonyos mértékig eladósodva fog kikerülni. A monarkia eddig a háború tizen­kilenc hónapjában több mint 25 milliárd koronát fordított a háború közvetlen költségeire, amiből a kvóta szerint Magyarországra kö­rülbelül 9 milliárd korona esik. Ezek a számok a háborús állapot megnyúlásával egyre fokozódnak, párhuzamosan a hadsereg élelme­zési állományának és az általános drágaságnak fokozódásával. Való­­színű, hogy az összes kiadások fedezésére a már meglévő jöve­delmi források, a meglévő adók, illetékek tételeinek fölemelése nem lesz elegendő.­­ Ezért nyomul mindinkább előtérbe a vagyoni adó problé­mája, mint a háborús költségek fedezetének egyik eszköze. A va­gyoni adónak, amely békés idők­ben alig pártolható, mert a taka­rékossági szellem fejlesztésére rossz hatással van, hiszen azt sújtja legjobban, aki jövedelmének mi­nél nagyobb részét félreteszi. A háború után mégis meg kell ba­rátkoznunk vele, mivel az adózó polgár annál nagyobb hasznát veszi az állam katonai védel­mének, minél nagyobb értéket képvisel a birtokában lévő va­gyon. Magyarországon egy vagyoni adó behozatala azonban csak mint kiegészítő adónem szerepelhet, az egyidejűleg tovább fejlesztendő általános jövedelmi adó mellett, a fundált jövedelmek erősebb meg­adóztatása céljából. A vagyoni adót ennélfogva összhangba kell hozni az általános jövedelmi adó­val oly módon, hogy nem egy­szerűen a vagyon nagysága, ha­nem a vagyon jövedelmező képes­sége is tekintetbe jöjjön, úgy, amint ezt a Német Birodalom leg­utóbbi nagy adóműveleténél, az egyszeri véderőjáruléknál is tekin­tetbe vette. A vagyoni adónak megvannak azonban nálunk tech­nikai kiviteli nehézségei, amelyek elsősorban abban állanak, hogy vagyonkataszterünk nincs és hogy ez a vagyonkataszter a háború után a pénz értékében előállott eltolódások folytán még nehezeb­ben lesz megállapítható, mint ren­des körülmények között Kétség­telen azonban, hogy az alsóbb­­néposztályok túlságos megterhelé­sének enyhítésére a vagyoni adó, mint kiegészítő adónem, nálunk épp úgy, mint a többi hadviselő államban, aligha lesz elkerülhető.

Next