Szeged és Vidéke, 1916. szeptember (15. évfolyam, 203-228. szám)

1916-09-01 / 203. szám

2 Az erdélyi végek kiürítése. ERDÉL­Y, augusztus 31. A hét végén kezdtek lázasan csomagolni a polgárok és a kereskedők és pró­bálták menteni, amit lehet. A krízis óta általában nem nagyon menekült erről a vidékről a lakosság. A múlt szerdán azonban egy titkos áradat indult meg a vonatokon, fölmálhá­­zott emberek tömege. Még szomba­ton is, amikor a hangulat, tudjisten miért, kissé megnyugodott, sokan kísérelték meg, hogy cók-mókjaikat biztonságosabb helyre vigyék. Már nem sikerült nekik. Gyimesbükkön néhány kereskedő vissza akarta kül­deni áruját Budapestre. Pár ezer koronányi áru mentéséről volt szó, de a vasúti közegek egyáltalán nem osztották a közönség nyugtalan föl­fogását. — Idegességre nincsen ok, — mondották ezek a becsületes ma­gyar vasutasok, akik a hivatalos utasításokhoz tartották magukat. Nem tudták fölfogni, hogy amikor a Carmen- és Merkur-vonatok még egyre közlekednek, valami veszede­lem lehessen. Hivatalosan valóban senki sem tudta elképzelni, hogy a közeli órákban már megtörténik a hadüzenet és ezzel egyidejűleg a románok betörése. Az árukat a vasút torlódás miatt nem vette föl, a gyimesbükki keres­kedők, akik hétfőn a hadüzenet és a betörés bekövetkezte után mégis csak menekülni voltak kénytelenek, ott hagyták boltjukat a betörők martalékául. A túlzsúfolt vonatok ekkor főleg csak személyt szállítot­tak, így is örülni kellett, hogy csak kevés ember maradt ott, aki jönni akart. A magyar vasutasok az utolsó pillanatig állomásukon maradtak. A menekülők, akik elsősorban az éle­tüket akarták menteni, sokat kö­szönhetnek a derék vasutasoknak. Néhány Máv.-alkalmazott, aki a ha­táron át közlekedő vonaton teljesí­tett szolgálatot, áldozata is lett a lelkiismeretes kötelességteljesítésnek. Az orsovai személyvonat vasárnap este még elindult Orsováról a ro­mán Verciorovára a mi vasutasaink vezetése mellett. Este tíz óra körül embereink, egytől-egyik temesvári vasutas, még nem szereztek tudo­mást a román hadüzenetről. A ha­tárokon ekkor már megindultak a romániai hadoszlopok, hogy orvul betörjenek a magyar szorosokon át. Verciorován katonák rohanták meg a vonatot és a vasút személyzetét, egy mozdonyvezetőt, egy fűtőt, egy vonatvezetőt és két kalauzt elfogtak. Az állomásépület pincéjébe zárták el őket. Az éj folyamán, a nagy tumultusban, szökni próbáltak, de észrevették őket. Később mégis si­került nekik. Az éj leple alatt egy óvatlan pillanatban megszöktek és gyalogszerrel hegyi ösvényeken át visszatértek Magyarországba. Orso­­ván át mentek állomáshelyükre, Te­mesvárra, ahol ismét jelentkeztek szolgálatra. Természetes, hogy a rengeteg néptömegek elvitelére nem volt ele­gendő személykocsi s igy legtöbbjét a menekülőknek teherszállitó vagyo­­nokban kellett elvinni. Sem Brassó­ban, sem Predeálon, sem egyetlen helyen nem volt pánik s igy a la­kosságot minden fennakadás nélkül lehetett vonatra ültetni. Egyetlen percet sem késett a vonat, akkor indult, amikor pontosan indulni kellett. SZEGED ÉS VIDÉKE, 1916 szeptember 1 Voltak öreg székelyek, akik egy­általán nem akarták otthagyni ha­zájukat és kis szerzett jószágukat, ezek ott maradtak. A csendőrök gyönyörű hősiességgel küzdöttek a határon. Sokan közülök hősi halált haltak a tömösi és törcsvári és vö­rösvári szorosokban. Az ellenséget azonban sikerült föltartóztatniuk mindaddig, amíg a nép, amely me­nekülni akart, vasútra nem ült. A pénzügyi bizottság — Nem vásárol mozit a város. — A vigalmi adó. — Szeged pénz- és jogügyi bizott­sága tegnap délután 4 órakor So­mogyi Szilveszter dr. polgármester elnöklésével a városháza bizottsági termében ülést tartott. Balogh Ká­roly pénzügyi tanácsnok előterjesz­tette a tárgysorozatot. Megvételre ajánlja a bizottság a közgyűlésnek a Kossuth Lajos- sugárút 37. és a 41 —43. szám alatti telkeket, négyzetösenkint száz és száztíz koronáért. Az előadó előterjesztése után elhatározta a bi­zottság, hogy a Korzó-mozi meg­vásárlásának ügyét leveszi a napi­rendről. Miután azonban a városi jövedelmek fokozására szükség van, nyomban letárgyalta a bizottság a vigalmi adó szabályrendelet-terve­zetét. Vigalmi adót kell fizetnünk a sza­bályrendelet életbeléptetése után minden szórakozóhelyen való meg­jelenésért, így a kávéházban, ven­déglőkben, cukrászdákban és egyle­tek, klubok helyiségeiben, ahol fizetés alkalmával két fillért számít föl a fizetőpincér az úgynevezett számoló­cédulákon, amelynek használata kö­telező lesz. Vigalmi adót fizetünk a kártyáért, billiárdért, sakkért és dominóért is, 10 és 20 filléreket. A mozijegyek 20 százalékkal drá­gábbak lesznek, úgyszintén az estély­jegyek, ennyit kell ugyanis fizetni vigalmi adó címén. A színházi és zenei előadások jegyei csak öt szá­zalékkal drágulnak, nehogy az adó elriassza a közönséget és meggátolja a zenei és színházi élet fejlődését. A más szórakozások 10 százalékkal drágulnak. A viták során fölszólaltak és konkrét indítványokat te­rjesztettek elő: Balassa Ármin dr., Rósa Izsó dr., Pásztor József, Dobay Gyula dr., Papp Róbert dr., Oblath Lipót és Thuróczy Mihály dr. Az új ille­tékadók szabályrendeletét néhány tétel, így a pezsgő és italok drágítá­sával hat évre ajánlja elfogadásra a bizottság a közgyűlésnek.­­ Eluta­sította a bizottság a gázgyár lég­­szeszárak fölemelése iránti kérelmét most másodízben. Az indokolás el­készítésével a főügyészt bízták meg. Végül megszavaztak a szegényalap részére 30.000 korona póthitelt. Ezzel az ülés esti 7 órakor véget ért. Figyörőin­tése félre ne vezesse önt 11 Szántó Lajos Zsótérház (most Korzó-mozi háza) KV Rákóczi lovasszobrával szemben, kerékpárok, varrógépek, Pathé­­fonok, gramofonok, lemezek és felszerelési cikkek főraktárosa. Az ország közélelmezése Az ősz küszöbén ismét különösen aktuális az ország közélelmezésének kérdése. Erre vonatkozóan, mint Budapestről közük, a belügymniszté­­rium illetékes ügyosztályában a kö­vetkező fölvilágosítást adták: " Az élősertés országosan mak­­szimált árát tudvalévően a hentesek a fővárosra nézve alacsonynak tar­tották és több izben kérték ennek fölemelését. Ezzel szemben ellenkér­vények is érkeztek más érdekeltsé­gek részéről, különösen az iparka­maráktól, amelyek határozottan ká­rosnak tartanák a kormány eredeti rendeletének megváltoztatását. A belügyminiszter most tárgyalja a kérdést a kereskedelemügyi és föld­­mivelésügyi miniszterekkel. A váro­sok sertéshiányán különben a kor­mánynak módjában áll rekvirálással is segíteni s ahol ennek szüksége mutatkozik, él is jogával. Természe­tesen e rekvirálásokkal igen óvato­san kell bánni, nehogy ellenkező hatást érjenek el vele a hatóságok.­­ A nagyobb városok gabona­vásárló jogát kérő számtalan föl­­terjesztésre a kormány ezideig azzal felelt, hogy nem hajlandó megvál­toztatni eredeti rendeletét, amely szerint minden város csak a saját törvényhatósága területén vásárolhat gabonát. De ha sikerülne is vásá­rolni más törvényhatóságok terüle­tén, előállana az az akadály, hogy nem akadna malom, amely meg­őrölje. A városi lakosságok liszt­­ellátásának adminisztrációját a ha­tóságok most már mindenütt any­­nyira tökéletesítették, hogy az za­vartalanul fog történni. A városok szükségletének pontos megállapítá­sát és kiutalását már megkezdte a Haditermény.­­ Hogy az ország lakosságának a legszükségesebb hüvelyesekkel való ellátását biztosítsuk, a kor­mány elrendelte az idei termésű bab, borsó és lencse zár alá vételét. A rendelettel megakadályozzuk az áruk fölhalmozását és elhárítjuk a makszimális ár túllépésére csábító alkalmat. A többi élelmicikk dolgá­ban is a tapasztalatnak megfelelően fokozatosan arra törekszünk, hogy a közeli téli hónapok a legjobban megszervezett állapotokat találják az egész ország közélelmezésében. ISKOLAI hírek. A beiratások a II. ker. Dugonics­­utcai állami polgári lányiskolában szeptember 11., 12., 13. és 14-én dél­előtt 8—12-ig lesznek és pedig 11-én az I-ső, 12-én a második, 13 án a III-ik és 14-én a IV-ik­ osztály tanulói iratkozhatnak be. A beiratáshoz min­den tanuló személyesen és szülőjé­­nek, gyámjának vagy azok helyette­sének kíséretében tartozik megjelenni s itt születési bizonyítványát, múlt évi iskolai bizonyítványát és ujra­­oltási bizonyítványát köteles fölmu­tatni ; ezen okiratok nélkül senki sem vehető föl az intézetbe. A javító-, pót- és fölvételi vizsgálatokat szept. 11-én és 12 én délután 3 órakor tart­ják. Az egész évi tandíj 30 korona, fölvételi dij 3 kor., könyvtári és ér­tesítő dij 1—1 kor., kirándulási dij 1 kor., vagyis összesen 36 korona. Az összes dijak előre fizetendők és pedig a beiratáskor 21 kor., február első felében 15 korona. Az igazga­tóság. Hofer mai jelentése. BUDAPEST, szeptember 1. (Te­lefonjelentés.) Keleti harctér: A Ro­mánia elleni harcvonalon Orsovánál és Herkulesfürdőnél az ellenséget tegnap is visszavertük. Egyébként sehol sem fejlődtek ki jelentékenyebb harcok. Nagyszebent és Sepsiszent- Györgyöt az általános helyzetnek megfelelően már tegnapelőtt kiürí­tettük. A Kárpátokban és Szaniszlaunál az oroszokat mindenütt visszavertük. A Zlota-Lipa torkolatánál 24 kilo­méter szélességű harcvonalon támad­tak az oroszok. Orozankánál harc­vonalunkat a hegységen túl nyomták vissza. Terstyánszky vezérezredes had­seregénél a németek visszaverték az oroszokat és 409 oroszt elfogtak. Hofer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Hom­ányb­iztos a tmári hadtest terü­letén. BUDAPEST, szeptember 1. (Telefonjelentés.) A kormány Betegh Miklós kormánybiztos hatáskörét a temesvári hadtest területére is kiterj­esztette. Új események a Balkánon. LONDON, augusztus 31. Lord Robert Cecil külügyi államtitkár ki­jelentette az alsóházban, hogy a Balkánon, hála annak az előrelátó bölcsességnek, amely a szalonikai bázist megteremtette s ezzel nagy lehetőségek számára nyitott perspek­tívát, továbbá hála Románia dönté­sének, új események vannak küszö­bön, amelyekre nézve a kormány legközelebb az alsóházat már tájé­koztathatja, de egyelőre erről bő­vebbet nem mondhat. Görögorszá­got illetőleg — mondotta — tudjuk, hogy bizonyos idővel ezelőtt Anglia és szövetségesei kényszerítve voltak arra, hogy erélyesen lépjenek föl s bizonyos követeléseket támasszanak Görögországgal szemben, amelyeket az ország teljesített is. Szkuladisz, az akkori miniszterelnök lemondott, az új minisztériumot Zaimisz alakí­totta meg, aki általánosan tisztelt, pártok fölött álló férfiú, aki a nép és a király előtt egyaránt nagy te­kintélynek örvend. Ahogy én tudom, viszonyunk vele és a kormánnyal teljesen kielégítő. A jövőről ma még nem nyilatkozhatom. Portugálok a szalonikii fronton. KARLSRUHE, augusztus 31. Svájci lapok közük a Ruszkoje Szlovo párisi jelentését, amely szerint a napokban két portugál gyalogezred érkezett Marseillebe, amelyeket azonnal tovább küldtek Szalonikibe. Gyászkalapok a legegTszertebbtől a legfinomabb kivite­lig raktáron. Fátyol-, szalag-, virág- és tollfüzékekben nagy választék. — Szármesapka, boa és mufi átalakításai a legújabb divat szerint készülnek. Tisztelettel BODE IMRÉNÉ Horváth Mihály­ utca 7. szám. Tanulólány fölvétetik. 7440

Next