Szeged és Vidéke, 1917. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1917-01-02 / 1. szám

HIMNUSZ ÉS A SZÓZAT. Szívünket még most is csapkod­ják a Himnusz és a Szózat forró hullámai, amelyek mint lángoló vörös folyam hömpölyögtek IV. Károly király trónja körül a budavári Mátyás­templomban. Kölcsey Himnuszát dugta-harsogta az orgona, amikor Habsburg-Lotharingiai Károly fejére tették Szent István koronáját. És e szent hangok erősítették meg a ki­rály esküjét. Az „Isten áldd meg a magyart!“ .. . visszhangozta minden magyar szív, midőn Szent György szobrának erkélyén fölesküdött a király. A Himnuszban, ebben a mi szent dalunkban összeforrt a királyi lélek a nemzet lelkével. Ó bűvös ének, csodatevő hangok, hatoljatok le a királyi szív legmélyire és vál­tozzatok vérré, mint a mi testünkben ! Himnusz ... Szózat. .. Király. A koronázás mesebeli, tündéri pom­páját mint égi fény aranysugarai ragyogták be a halhatatlan hangok. Király ! Erős a mi bizodalmunk Benned, mert a Himnusz volt az imádságod, amikor esküre nyílt az Arkad. Dobok pergését, kürtök har­sogását, sok évszázados udvari cere­móniák nehéz ércfalát keresztültörte a mi dalunk, amelynek a magyar lélekben van kiapadhatatlan forrása. Lehull, szétporlad előtte minden akadály, a leküzdött múltat, szebb jövendőbe vetett hitünket és törhe­tetlen akarásunkat szimbolizálja. Aki csak egyszer hallotta, akinek csak egyszer a szívéig hatolt — mind­örökké rabja. A király akarta hallani a Him­nuszt, amikor a szent korona fejét érinti. Király és nemzet összetalál­koztak e dalban, amely érzéseiket is egybefűzte. Milyen boldog Ígéret ! Az egész ország, mint valami fantasztikus kórus harsogta a Him­nuszt és az egész ország könnye­zett. A király arca büszkén föl­­ragyogott. Megkoronáztatott És a koronával a fején, a dombra lova­golt, kardvágást tett a négy világtáj felé. A szív még most is a Himnusz ütemére dobbant. Magyarok! A koronázás fényözö­­néből juttassunk néhány szerény sugarat a költők emlékének. Vörös­marty Mihálynak és Egressy Béni­nek, a Szózat költőjének és zene­­költőjének, Kölcsey Ferencnek és Erkel Ferencnek, a Himnusz költő­jének és zeneköltőjének. Az ő ihletett lelkükben fakadtak életre a drága hangok, amelyek most a nemzethez vezették a királyt. Az ő képzeletük álmodta a múltból a jelenbe e csodás képet. Emlékezzünk a költőkre. It. Qy. Reklamációt, amely a lap késedelmes, va­gy nem pontos kézbesítésére nomatkozik, szíveskedjék akár telefonon, akár levelező­lapátján hozzánk jelenteni. SZEGED ÉS VIDÉKI. 19január 2 Az ántánt válasza: BUDAPEST, január 1. Az ántánt tíz állama szombaton este adta meg válaszát arra az ajánlatra, amelyet a középponti hatalmak december 12-én tettek s amelyben hivatkoz­ván Magyarország és Ausztriának, Németországnak, Bulgáriának és Tö­rökországnak a harctéren elért leta­gadhatatlan sikerére, valamint arra, hogy ellenálló erejüket a háború to­vábbi folytatása nem törheti meg, s javaslatot tesznek a béketárgya­lás megkezdésére. Mint ismeretes, ajánlatunkkal foglalkozott már a francia, az olasz, az orosz és az angol külügyminiszter. Lloyd George december 19-iki beszédében hivat­kozott arra, hogy a középponti ha­talmaknak nem ismeri a feltételeit és fölállította a maga követelései gyanánt a régi jogrend télelyreállítá­­sát (restitúció), a teljes elégtétel­adást (reparáció) és minden jövőben elkövethető jogsérelem ellen hatásos garanciákat. Az antant válasza mindenekelőtt harcban álló ellenfeleink egységét hangoztatja, nyilvánvaló célzással a különbékéről elterjedt híresztelé­sekre. Miután a háború kitöréséért való felelősséget régi logikája sze­rint a középponti hatalmakra hárítja, kijelenti, hogy az ajánlatot nem te­kintheti igazi békeajánlatnak, mert nincsenek meg benne a béketárgya­lás megkezdésének föltételei, nincsen megfogható konkrét tartalma, miért is az antant hatalmai nem foglal­koznak vele. Amit a válasz ennek kapcsán ajánlatunknak a szövetsé­ges és semleges közvélemény meg­tévesztéséről, a háborús térkép át­meneti voltáról, a gazdasági ínség­ről mond, mind alárendelt szerepet játszik a mellett a tény mellett, hogy az ántánt konkrét javaslatot vár. A válasz közli ezután az ántánt általános föltételeit. Körülbelül ugyan­olyan keretben mozognak, mint Lloyd George beszéde. Követeli a reparációt, a nemzetiségi elv (mint mondja: a nemzetiségek alaptörvé­nyének) elismerését, a kis államok védelmét, végül a jövőre nézve preventív intézkedéseket „a világ biztosságára­ nézve. Föltűnően foglalkozik a válasz Belgiummal és fölállítja a belga király és állam külön föltételeit: a reparációt és a garanciákat. Hogy a restitúció a válaszjegyzékből ma­radt-e, vagy pedig a nyilván hiá­nyos tudósításokból, nem tudjuk. Belgiumon kívül az egyes antant­­államoknak külön-külön való hábo­rús céljáról nem esik szó. Az antánt követelései Görögországgal szemben. GENF, jan. 2. A Havas-ü ügynökség jelenti: Franciaország, Anglia és Oroszország, a három védőhatalom követei december 31-én jegy­zéket nyújtottak át a­ görög kormánynak. A jegyzék követeli­­. hogy a görög haderő olyan állományra szállíttassák le, amely föltétlenül szükséges a rendőri szolgálat elvégzésére, továbbá minden hadiszert Peloponesosba szállítsanak s a görög hadseregnek Peloponesoson kivül ne legyen hadiszere. 2. A tartalékosok egyesülési és gyülekezési joga betiltassék, a fegyverviselési tilalom életbe lépjen. 3. A szövetségesek különféle felügyeleti jogai visszaállíttassanak. 4. Mindazon személyek, akik királysértésért, zendülésért fogság­ban vannak, szabadon bocsáttassanak. Azok, akiket a december 1-én történt támadás alkalmával igazságtalanság ért, kártalaníttassanak. 5. Az első hadtest parancsnoka állásából elmozdittassék. A jegyzék kilátásba helyezi, hogy ha a kormány e követelése­ket elfogadja, az antant a blokádot megszünteti. Rasputint meggyilkolták. GENF, január 2. Pétervárról je­lentik. Rasputint, a cár legbizalma­sabb emberét meggyilkolták. A me­rénylő állítólag egy udvari körökhöz tartozó arisztokrata. A pétervári rendőrség titokban, kezeli az ügyet. Skandinávia és a béke, STOCKHOLM, december 30. A két skandináv állam, amennyire az eddigi hangulatból megítélni lehet, valószínűleg együttesen és egyönte­­tűleg fog a béke kérdésében állást foglalni és eljárni. Hogy milyen irányban, arra akar utat mutatni a krisztiániai Tidingen, amely azt mondja, hogy­­miután Né­metország eredeti álláspontját ab­ban a válaszban, amelyet Wilson jegyzékére adott, föntartotta, a többi semlegeseknek nincsen okuk arra, hogy Wilsonhoz csatlakozzanak. mmmtmammmmmmmmmmmmmmmmmmm­utamÉnyek­ és szétségek­. BERLIN, december 30. A Lokal­anzeiger, a béke kérdésével foglal­kozva, közli többek között a Politi­ken kopenhágai lap véleményét, amely szerint az északi államok békejegyzéke a semleges államok arra irányuló erős akaratát juttatja kifejezésre, hogy mindenáron békét óhajtanak. Ez mindenesetre szintén örvendetes jel, jegyzi meg a Lokal­­anzeiger, de az a remény, hogy a békére irányuló kezdeményezésekből már most ki fog derülni a béke maga, a semlegesek őszinte segít­sége dacára, egyre fogyatkozik. A szegedi ügyvédi kamara újéve: Rósa Izsó dr. elnök üdvözlése. A szegedi ügyvédi kamara kül­döttsége hétfőn délelőtt tisztelgett Rósa Izsó dr. országgyűlési képvi­selő, a kamara elnökénél, hogy újév alkalmából kifejezze jókívánságait. Végman Ferenc dr., az ügyvédi ka­mara titkára tartotta az üdvözlő be­szédet, meleg szavakkal juttatva ki­fejezésre az ügyvédi kar bensőséges szeretetét és nagyrabecsülését.­ A szegedi ügyvédi kamara negyvenkét­éves fönnállása óta harminchárom éven át vitette az elnöki székbe Rósa Izsó dr.-t. Akit ilyen hosszú ideig méltat változatlan bizal­mára a kamara, annak igazán érdemesnek kell lennie az elnöki tisztségre — mondta Vegman dr. A kamara titkára beszédében még örömének adott kifejezést, hogy a kamara tagjai közül az elmúlt évben egy sem esett el a harctéren. Rósa Izsó dr. válaszában meg­köszönte a kartársak jókívánságait. Beszéde folyamán megelégedéssel konstatálta, hogy a szegedi kamara a háború ideje alatt is teljesítette kötelességét az országos ügyvédi nyugdíjintézettel szemben, a járulé­kok beszolgáltatásával. Az ország vidéki ügyvédi kamarái közül a sze­gedin kívül még csak a miskolci ka­mara fizette be járulékait az orszá­gos nyugdíjintézetnek. A sz­edi ka­mara is csak úgy juthatott ebbe a helyzetbe, hogy a kamarai segély­alap tulajdonát képező üres telek eladásából megtakarítható volt bizo­nyos összeg, amelynek a fölhaszná­lásával negyvenezer koronát szolgál­­gattattak be az év végéig az orszá­gos ügyvédi nyugdíjintézet részére. A kamara elnökét aggasztja az a körülmény, hogy a háború végét még most sem lehet látni. Ha még ebben az évben sem érne véget a harc, komoly bajok keletkeznének a nyugdíjintézet körül, amelyet a mű­velt világ elismerésére és csodála­tára tudott létesíteni a magyar ügy­védség. Rósa Izsó dr. annak a re­ményének adott kifejezést, hogy az eddig mintegy két millióra szaporo­dott hátralékot a nyolcezer magyar ügyvéd egyesült erővel pótolni tudja majd és el fogja hárítani a válságot. Az elnököt beszéde végén lelke­sen megéljenezte a küldöttség, amelyet aztán a házigazda és fele­sége asztaluknál vendégül láttak. D­olgozni szerető­síasszonyokhoz! Alig egy pár órai munkával 2—3 koronát könnyen megkereshet, ha a délután 5 órakor megjelenő „Szeged és Vidékét“ árusítja, j­elentkezni lehet a kiadóhivatal­­ban, Kálvária­ utca 6. sz. alatt.

Next