Szeged és Vidéke, 1917. november (16. évfolyam, 251-275. szám)

1917-11-02 / 251. szám

SZEGED ÉS VntKE íl. iKdljflill, 251 (4B7I| $ POLITIKAI BSTILAP. Sjigiil, 1917 lanmlif 2, pintilt 8wnc«»rrOiaB,K!AD!5BrvArAL u wyoimía i KALVlmiA-tMfCA 8. SSAm. rsLjsiircxssiu ss4. miSJAUlii FÖSSBSKmSTO : @ALAEf& AEMlSa ér. Az Olasz vereség. Hatvaii«ztr olasznak kallett m^gát kefyalemrt magadnia, mart iiijy- szerOan vczatctt hadaink körülzárták őket a Tagliamcntó foiyónil. Bámu latosan gyors előrehaladásunk s az eradmények, amiket minden hódola tos elismerést megérdemlő seregeink kivivtak, újból reményeket ébreszt hetnek bennünk a háború himarább való befejezése iránt s reményeket főleg afelől, hogy gőgös hadicéljaikat ellenségeink mielőbb kén>telenek lesznek másképpen, sukkal ember­ségesebben, alázatosabban for- mulázni. Ünnepeljük vitéz katonáinkat, mert erős meggyőződésünk, hogy az olasz imperiálisták konok hóditó akaratá­nak fegyveres szétzúzása óriás lé­péssel visz közelebb az általános békéhez. A latin fajta e rá nézve végzetes órákban át fogja látni, mily borzasztóan tévedett, amikor a há­borús pártiak izgatásától a vérontásba kergettette magit s Anglia önző világpolitikai érdekeiért a végromlást idézte magára. Mi létünk és szabadságunk védel­mében végső, kényszerűségben cse­lekszünk, amikor győzelmes erőnk sujtásával bizonyltjuk a világ előtt, hog’y lehetetlen rajtunk végrehajtani az angol-amerikai halálos Ítéletet, Ezt ma Itália népe a maga testén s a lelke mélyén érzi Ez a gyúlékony néplélek hirtelen levonja az esemé­nyek végső következtetéseit s amint az orosz nép, úgy az olasz js nem­sokára uj hadicélokkal, uj eszmények­kel lép majd a világ elé. A forra­dalmi [olasz népnek is ugyanaz a demokratikus, antimilitarista hitval­lása lesz, mint az orosznak s az olasz forradalom magával ragadja Pranciaországot is. Éi minden jel arra vall, hogy tavaszra Anglia és Amerika magára marid konok há­borús akaratával. Amikor Németor­szág törhetlen ereje szembekerül az angol és amerikai seregekkel, Wilson is meggondolja, hogy az emberiség végleges lemészárlásának ódiumát magára vegye-e. Az olasz vereség az egész emberiség békcakaratát fogja erősíteni, az egyezményes, köl­csönös kiegyenlités békéjét hozza felénk. Hogy mikor ragyog föl a jobb belátás világossága ellenségeink elméjében és szivében, az további győzelmünktől függ. Mi az eddigi példátlan sikerek után bízvást és elbizakodottság nélkül hihetjük, hogy seregeinket nem fogják hamarosan rBL.jMLöi ammsiaMm'é: FEAKS: JÓS8EF. I S.ye»ixi-«yes«e r.-t. föitartóztatni és megállítani sem az ol'iizok sem az esetleg segítségükre érkező franciák és angolok. ELŐnsBTÉei íeak SST ■ 1« ín* Ktgfti trta ttjM itéra . %-zl c c Troenwi K«ar*a ^ »gj ktr* . . SA» S nm irr» rn* ; irr* KBKS8SK«» BBEB Elfoglaltuk a latisanai hídfőt. SAJTÓSZÁLLÁS, november 2. A Latisanai hidföt el/ofjlaltuk. Csapataink az olasz utóvéde­ket fölniorzsolják, vagy fogságba ejtik, A Taglia mentő balpartján az ütegek, lószerkészletek és élelmiszerek óriási tömegeit zsákmányoltuk. Az Aostai herceg hadseregének egész egyenruha­raktára, áO.OOO sapka, köpeny stb. maradt a kezünkön Cormonsnál. íirumánál 12 darab 21 centiméteres mozsarat és 30 motoros üteget zsák- mányoltiink. Három hadtest tette le a fegyvert a Tagliamentónál. BUDAPEST, november 2. A sajtószAliAsról jolontik i A latisanai hídfőnél kSrütbelOi három olasz hadtsstst kényszsritsttUnk fegyverletételre. Menetoszlopban harminc olasz üteg igyekezett átkelni a Tagliamento jobb partjára. Miután csapataink döntő csapást mér­tek az olaszokra, a harminc üteg minden ágyúja a kezünkre jutott. A zsákmányolt ágyuk között vannak olyan harminc és feles mozsarak is, amelyek a leg­utóbbi időben készültek ás még nem is voltak műkö­désben. A vadonatúj mozsarakat most az ellenség ellen fogjuk fölhasználni. A trénosziopok is igyekez­tek átkelni a Tagliamento jobb partjára, de ugyanolyan sorsra jutottak, mint az ütegek. Rengeteg élelmiszert zsákmányoltunk. Az olaszok a Piave folyó mdgótt készül­nek döntó harcra. GENF, november 2. A Havas-ügynökség jelenti: Cadorna kénytelen lesz a Piave folyóig visszavonulni, ahol a francia és angol ütegek is segitségére lehetnek Treviso és Velence födözésében. GENF, november 2. A francia hadügyminisztérium kommentárjában közli, hogy az olasz sereg most már a Plave-folyó mögött fog francia segitséggel az ellenség­gel döntö ütközetben az ellenséggel szembeszállni. k% offenziva meglepte Oadornát. LUOANO, mornmbor 2. A Corri»ra Dieinio jvlonti: Aa olasa haáaortfg •lái’ulánáról «aóló kir m»#«. A Tvrsség oka az, hogy Cadorna aaiaa a némátok arojéröl, sam réiavétdlüknak fokáról, som offanzivájuk módjáról órtaiülve n»m Tolt^ *«j- talm* lam volt, mi készül. Az olasz Mlrály nem ment a frontra. GENF, nov. 2. Az olasz király Rómából a frontra utazott, de útközben visszatért a fővárosba. tterKs vsAm Ara i viuSr. áz olaszok az ántánt segít­ségét várják. BUDAPEST, november 1. A kül­földi hírekből nem tudhatjuk meg pontosan, hogy az ellenség milyen ellenrendszabilyokhoz folyamodik. Egyik hir szerint ellcnoffenzivát ter­veznek, amelyhez — írják — meg­felelő eszközük van. Ehhez a Nati- sone és Jadrio patakoknál tanúsí­tandó erős ellenállás volna szüksé­ges. Ez a föltétel azonban túlhala­dott, mert ez a vidék már a mi frontunk mögött van. Másfelől haitik, hogy Tfipoliszból, Albániából és Macedóniából vonnak olasz csapa­tokat össze. Ez azt bizonyítaná, hogy az anyaországban nem sok tartalék­katona lehet. Végül: a francia és angol segédcsapatok érkezése. Szó sincs róla, ez valószínű s már jel­zik is, hogy a belforti frontról, a svájci határról elvonják ide a fran­cia csapatokat. Ezek azonban ismét csak akkor segithefnek, ha az ola­szok megfelelő ellenoffenzivára biz­tos frontot tudnának fölállítani, ami egyelőre, amig a mostani fejvesztett menekülés tart, aligha lehetséges. Mindezek az eshetőségek kecsegtet­nek bennünket azzal, hogy diadal­mas előnyomulásunkat mindaddig, amig a velencei síkság déli részén az elérni kívánt rövid frontunkat meg nem alkotjuk: föltartani nem fognak. Az ántánt-segitség különben mind - ezek között a medicinák közölt a leggyengébb kilátásokkal kecseg­tetheti az olaszokat. Montenegró, Szerbia, Románia pedig eléggé bi­zonyítja ezt. Való, hogy Olasz­országba könnyebben lehet francia csapatokat szállítani, de igazán két­ségbeejtő kérdés az olaszok szá­mára : mennyi lehet ez a segítség abból a francia haderőből, amely évek óta követeli, hogy az olasz seregek segítsenek Franciaországon, ami azonban Cadorna szívós ellen­zésén tört meg mindig. A fraooia segltóhadaereg parancsnoka. GÉNF, november 1. Párisi kato­nai körökben elterjedt az a hir, hogy Casttinau tábornokot megbízták a francia angol segitöhadsereg vezeté- sévfl. Hivatalos oldalról még eddig nim erősítették msg vzt a hirt.

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents