Szeged és Vidéke, 1917. november (16. évfolyam, 251-275. szám)

1917-11-02 / 251. szám

SZEGED ÉS VntKE fl. iKdljflill, 251­­4BZI| $ POLITIKAI ESTILAP. Sjigiil, 1917 lanmlif 2, pintilt 8wnc«»rrOiaB,K!AD!5BrvArAL u wyoimia i­KALVlmiA­tMfCA 8. SSAm. rsLjsiircxssiu ss4. miSJAUlii FOSSBSKmSTO : @ALAEI& AEMlSa er. rBL.jMLei ammsiaMm'c: FEAKS: JÓS­EF. I S.ye»ixi-«yes«e r.-t. ELŐnsBTÉei íeak SST ■ 1« rn* Ktgfti trta ttjM itera . %-zh­c nm irr» rn*. irr* Troenwi K«ar*a ^ »gj ktr* . . SA» S tterKs vsAm Ara i viuSr. Az Olasz vereség. Hatvan­ezer olasznak kallott magát kegyalemrt magadnia, mert in­gy­­szerűan vezetett hadaink körülzárták őket a Tagliamentó folyónál. Bámu­latosan gyors előrehaladásunk s az eredmények, amiket minden hódola­tos elismerést megérdemlő seregeink kivivtak, újból reményeket ébreszt­hetnek bennünk a háború hamarább való befejezése iránt s reményeket főleg afelől, hogy gőgös hadicéljaikat ellenségeink mielőbb kénytelenek lesznek másképpen, sokkal ember­ségesebben, alázatosabban for­­mulázni. Ünnepeljük vitéz katonáinkat, mert erős meggyőződésünk, hogy az olasz imperialisták konok hódító akaratá­nak fegyveres szétzúzása óriás lé­péssel visz közelebb az általános békéhez. A latin fajta e rá nézve végzetes órákban át fogja látni, mily borzasztóan tévedett, amikor a há­borús pártiak izgatásától a vérontásba kergettette magát s Anglia önző világpolitikai érdekeiért a végromlást idézte magára. Mi létünk és szabadságunk védel­mében végső, kényszerűségben cse­lekszünk, amikor győzelmes erőnk sujtásával bizonyítjuk a világ előtt, hog­y lehetetlen rajtunk végrehajtani az angol-amerikai halálos ítéletet. Ezt ma Itália népe a maga testén s a lelke mélyén érzi Ez a gyúlékony néplélek hirtelen levonja az esemé­nyek végső következtetéseit s amint az orosz nép, úgy az olasz is nem­sokára uj hadicélokkal, uj eszmények­kel lép majd a világ elé. A forra­dalmi [olasz népnek is ugyanaz a demokratikus, antimilitarista hitval­lása lesz, mint az orosznak s az olasz forradalom magával ragadja Franciaországot is. És minden jel arra vall, hogy tavaszra Anglia és Amerika magára marad konok há­borús akaratával. Amikor Németor­szág törhetlen ereje szembekerül az angol és amerikai seregekkel, Wilson is meggondolja, hogy az emberiség végleges lemészárlásának ódiumát magára vegye-e. Az olasz vereség az egész emberiség békeakaratát fogja erősíteni, az egyezményes, köl­csönös kiegyenlítés békéjét hozza felénk. Hogy mikor ragyog föl a jobb belátás világossága ellenségeink elméjében és szívében, az további győzelmünktől függ. Mi az eddigi KBKS8SK«» BBEB példátlan sikerek után bízvást és elbizakodottság nélkül hihetjük, hogy seregeinket nem fogják hamarosan föltartóztatni és megállítani sem az olaaszok sem az esetleg segítségükre érkező franciák és angolok. Elfoglaltuk a latisanai hídfőt. SAJTÓSZÁLLÁS, november 2. A Latisanai hídfőt elfofzlaltuk. Csapataink az olasz utóvéde­ket fölm­orzsolják, vagy fogságba ejtik. A Taglia mente balpartján az ütegek, lőszerkészletek és élelmiszerek óriási tömegeit zsákmányoltuk. Az Aostai herceg hadseregének egész egyenruha­raktára, áO.OOO sapka, köpeny stb. maradt a kezünkön Cormonsnál. Pirumánál 12 darab 21 centiméteres mozsarat és 30 motoros üteget zsák­­mányoltu­nk. Három hadtest tette le a fegyvert a Tagliamentónál. BUDAPEST, november 2. A sajtószollásról jelentik . A latisanai hídfőnél körülbelül három olasz hadtestst kényszeríteztünk fegyverletételre. Menetoszlopban harminc olasz üteg igyekezett átkelni a Tagliamento jobb partjára. Miután csapataink döntő csapást mér­tek az olaszokra, a harminc üteg minden ágyúja a kezünkre jutott. A zsákmányolt ágyuk között vannak olyan harminc és feles mozsarak is, amelyek a leg­utóbbi időben készültek és még nem is voltak műkö­désben. A vadonatúj mozsarakat most az ellenség ellen fogjuk fölhasználni. A trónoszlopok is igyekez­tek átkelni a Tagliamento jobb partjára, de ugyanolyan sorsra jutottak, mint az ütegek. Rengeteg élelmiszert zsákmányoltunk. Az olaszok a Piave folyó mögött készül­nek döntő harcra. GENF, november 2. A Havas-ügynökség jelenti: Cadorna kénytelen lesz a Piave folyóig visszavonulni, ahol a francia és angol ütegek is segítségére lehetnek Treviso és Velence födözésében. GENF, november 2. A francia hadügyminisztérium kommentárjában közli, hogy az olasz sereg most már a Piave-folyó mögött fog francia segítséggel az ellenség­gel döntő ütközetben az ellenséggel szembeszállni. k% offenziva meglepte Cadornát. LUCANO, morumbor 2. A Corriera Dieinio jelenti: Aa olasa haáaortig­álái’ulánáról «aóló kir m»#«. A Tvrsség oka az, hogy Cadorna aaiaa a némátok arejéröl, sam résavételuknak fokáról, sem offanzivájuk módjáról artasülve n»m Tolt^ *«s­­zalm* sam volt, mi készül. Az olasz király nem ment a frontra. GENF, nov. 2. Az olasz király Rómából a frontra utazott, de útközben visszatért a fővárosba. az olaszok az antant segít­ségét várják. BUDAPEST, november 1. A kül­földi hírekből nem tudhatjuk meg pontosan, hogy az ellenség milyen ellenrendszabályokhoz folyamodik. Egyik hír szerint ellenoffenzívát ter­veznek, amelyhez — írják — meg­felelő eszközük van. Ehhez a Nati­­sone és Jadrio patakoknál tanúsí­tandó erős ellenállás volna szüksé­ges. Ez a feltétel azonban túlhala­dott, mert ez a vidék már a mi frontunk mögött van. Másfelől hallik, hogy Tripoliszból, Albániából és Macedóniából vonnak olasz csapa­tokat össze. Ez azt bizonyítaná, hogy az anyaországban nem sok tartalék­katona lehet. Végül: a francia és angol segédcsapatok érkezése. Szó sincs róla, ez valószínű s már jel­zik is, hogy a belforti frontról, a svájci határról elvonják ide a fran­cia csapatokat. Ezek azonban ismét csak akkor segíthetnek, ha az ola­szok megfelelő ellenoffenzívára biz­tos frontot tudnának fölállítani, ami egyelőre, amíg a mostani fejvesztett menekülés tart, aligha lehetséges. Mindezek az eshetőségek kecsegtet­nek bennünket azzal, hogy diadal­mas előnyomulásunkat mindaddig, amíg a velencei síkság déli részén az elérni kívánt rövid frontunkat meg nem alkotjuk, föltartani nem fognak. Az antant-segítség különben mind­­­ezek között a medicinák között a leggyengébb kilátásokkal kecseg­tetheti az olaszokat. Montenegró, Szerbia, Románia pedig eléggé bi­zonyítja ezt. Való, hogy Olasz­országba könnyebben lehet francia csapatokat szállítani, de igazán két­ségbeejtő kérdés az olaszok szá­mára : mennyi lehet ez a segítség abból a francia haderőből, amely évek óta követeli, hogy az olasz seregek segítsenek Franciaországon, ami azonban Cadorna szívós ellen­zésén tört meg mindig. A fraooia segltóhadaereg parancsnoka. GENF, november 1. Párisi kato­nai körökben elterjedt az a hír, hogy Castilnau tábornokot megbízták a francia angol segítőhadsereg vezeté­­sével. Hivatalos oldalról még eddig nem erősítették meg ezt a hírt.

Next