Szeged és Vidéke, 1918. január (17. évfolyam, 8-25. szám)
1918-01-10 / 8. szám
SZEGED ÉS VIDÉKE XVII. évfolyam, 8. (4926) szám. # POLITIKAI ESTILAP * Szeged, 1918 január 10, csütörtök Főszerkesztő: BALASSA ÁRMIN dr. Felelős szerkesztő: FRANK JÓZSEF Előfizetési árak: helyben egész évre 30, vidéken 36 korona, félévre helyben 15, vidéken IS korona, negyedévre helyben 750, vidéken 9 korona, egy hóra helyben 2 50, vidéken 3 korona. Egyes szám ára 10 fillér. # Nyomatott a kiadótulajdonos Dugonics-nyomda r.-t. könyvnyomdájában Szegeden, Kálvária utca 6. szám alatt. * Egyes szám ára 10 fillér. Megjelenik minden délután. * Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda, Kálvária utca 6. szám. Telefonszám 84. Kéziratokat nem ad vissza a szerkesztőség. Hirdetések díjszabás szerint. Killermann és Czernin nyilatkozatai a breszt-litovszki béketárgyalásokon. A békeszerződést aláírhatjuk semleges földön, de a békéről csak Breszt-Litovszkban tárgyalunk. Az antant távolmaradása miatt érvénytelenek Irányelveink az általános békére A tárgyalásokat ma folytatják. BUDAPEST, január 10. A Magyar Távirati Iroda jelenti Breszt-Litovszkból 9-én. A mai együttes ülésen a központiak delegátusain kívül jelen voltak Trockij és Ukrajna képviselői Holubovics államtitkár vezetésével. Talaat pasa megnyitotta az ülést és átadta az elnöklést Kühlmannak, aki a következő beszédet mondta: Kühlmann beszéde. — Fenségek, nagyságos asszony, uraim! Az eddigi ülésekre nézve elfogadott formaságok, azt hiszem, mindnyájunk hozzájárulásával továbbra is irányadók lesznek, minthogy azonban egyes delegációk összetételében változások történtek, nem lesz fölösleges munkánk megkezdése előtt visszapillantást vetni a tárgyalások előzményére, eddigi lefolyására. Az orosz kormány 27-én „Mindenkihez“ intézett szikratáviratban hajlandónak nyilatkozott a béketárgyalásokra. Erre Hertling kancellár 29-én a birodalmi gyűlésen kijelentette, hogy az orosz kormány javaslatot tett a békéről és a fegyverszünetről és a javaslatban tárgyalásra alkalmas alapot talált és hajlandó tárgyalásba bocsátkozni. December 3-án — folytatja Kühlmann — megkezdtük a fegyverszüneti tárgyalást, 15 én aláírtuk a fegyverszüneti szerződést, amelynek kilencedik pontja értelmében 22-én megkezdtük a béketárgyalást Breszt-Litovszkban. Az orosz delegátusok javaslatára 25 én a tárgyalást tíznapra megszakítottuk, ennek lejárta után folytatni kellett a tárgyalásokat, tekintet nélkül arra, hogy csatlakozott-e más hadviselő fél. A határidő negyedikén éjfélkor lejárt. Ekkor a szövetséges kormányok közös határozatot tettek közzé, amelyben hivatkoznak arra, hogy az orosz delegátusok javaslatára adott válaszukban a központiak delegációi bizonyos irányelveket állapítottak meg az általános béke megkötésére. Ezen irányelvek érvényességét attól tették függővé, hogy valamennyi hadviselő fél megszabott határidőn belül kötelezi magát a feltételek megtartására. A központiak delegációi megállapítják, hogy a tíznapos szünet negyedikén lejárt, anélkül, hogy a többi hadviselő fél bejelentette volna csatlakozását a béketárgyalásokhoz. Ezen feltételek be nem tartásának következménye, hogy a december 25-iki dokumentum elesett. Gyűléseinkre váró legközelebbi feladat, hogy a tárgyalásokat annál a pontnál folytassuk, ahol a tíz napos szünet előtt abbahagytuk. " Ezután fölemlíti az államtitkár az orosz delegátusok táviratát, amelyben a tárgyalási helynek Stockholmba való áthelyezését kívánják. Kühlmann nem akarja részletesen fejtegetni az okokat, amelyek lehetetlenné teszik, hogy másutt tárgyaljunk, mint Breszt-Litovszkban. Már most kijelenti a központiak szilárd, megmásíthatatlan elhatározását, hogy nincsenek abban a helyzetben, hogy az itt megkezdett tárgyalásokat más helyen folytassák. Udvariasságból hajlandók lettünk volna a formális befejező tárgyalást és azeliminálék aláírását más helyen elvégezni és a helyre nézve eszmecserébe bocsátkozni. Megemlítjük, hogy a tárgyalások vezetésére rendkívül fontos azon légkör, amelyben folytatják és hogy a szerződés ideiglenes aláírása óta több olyan esemény történt, amely alkalmas arra, hogy kétséget támaszszon az orosz kormány ama szándékának őszintesége iránt, hogy a központiakkal gyorsan megkösse a békét. Rámutatott ezzel kapcsolatosan az orosz kormány félhivatalos közleményeire, főképpen a pétervári távirati ügynökség jelentésére, amely Joffe úrnak a 28-iki ülésen mondott állítólagos beszédét közli, amely, mint az aktába vetett egyetlen pillantás mutatja, a közlemény írójának fantáziája. Ezen részben koholt közlemény jelentékenyen hozzájárult ahhoz, hogy a tárgyalások eredményeit veszélyeztesse. Ha ennek ellenére sem adom föl teljesen a reményt, hogy a tárgyalások üdvös eredményre vezethetnek, reménységemet elsősorban az orosz népnek ismert és az orosz delegáció által ékesszólóan kifejezett kívánságára alapítjuk, amely tartós, biztos békére irányul. A fölmerült anyagi természetű akadályokat nem látom elég nagynak ahhoz, hogy okvetlenül a béketárgyalás meghiúsulására és ezzel együtt a háborúnak a keleti harctéren való folytatására, mint elháríthatatlan következményre kellene gondolnunk. Czernin beszéde, Kühlmann dr. után Czernin gróf külügyminiszter szólalt fel, aki a következőket mondta: — Német kollégám megjegyzéseihez a következőket kell még hozzátennem : — Azok az okok, amelyek miatt a jelen pillanatban határozottan megtagadjuk a tárgyalásoknak semleges országba való áthelyezését, kétféle természetűek, elsősorban technikaiak. Önök is, mi is távirati összeköttetésben vagyunk illetékes kormányainkkal és minden nap folyik eszmecsere önök és Pétervár és Kiev közt, valamint köztünk és a mi kormányaink között. Erről az apparátusról nem mondhatunk le, ha nem akarjuk, hogy a tárgyalásokat végtelenül nehezítsük és meglassítsuk. De még enélkül is sokkal fontosabb a másik ok. Annak idején Önök hívtak meg bennünket általános béketárgyalásra. Mi a meghívást elfogadtuk és megállapodtunk az általános béke alapjára nézve. Az Önök szövetségesei nem válaszoltak Önöknek és már nincs szó az általános békére irányuló tárgyalásról, hanem csak Oroszország és a központi hatalmak közt kötendő különbékéről. A s tárgyalásoknak semleges helyre, való áthelyezése megadná az ántamnak a kívánt alkalmat ahhoz, hogy zavaróan beavatkozzék. Anglia és Franciaország kormányai a kulisszák előtt és mögött mindent megkísérelnek, hogy meggátolják a különbéke megkötését. Mi nem akarunk ehhez