Szeged és Vidéke, 1918. január (17. évfolyam, 8-25. szám)

1918-01-10 / 8. szám

SZEGED ÉS VIDÉKÉ XVII. évfolyam, 8. (4926) szám. # POLITIKAI ESTILAP * Szeged, 1918 január 10, csütörtök Megjelenik minden délután. * Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kalváría-utca 6. szám. Telefonszám 84. Kéziratokat nem ad vissza a szerkesztőség. Hirdetések díjszabás szerint. Főszerkesztő: BALASSA ARMIN dr. Felelős szerkesztő: FRANK JÓZSEF Előfizetési árak: helyben egész évre 30, vidéken 36 korona, fél­évre helyben 15, vidéken IS korona, negyedévre helyben 7‘50, vidéken 9 korona, egy hóra helyben 2 50, vidékén 3 koroha, Egyes szám ára 10 fillér. # Nyomatott a kiadótulajdonos Dugonics-nyomda r.-t. könyvnyomdájában Szegeden, Kálvária-utca 6. szám alatt. * Egyes szám ára 10 fillér. Kflblmann és Czernin nyilatkozatai a breszt-ütovszki béketárgyalásokon. A békeszerződést aláírhatjuk semleges földön, de a békéről csak Breszt-Litovszkban tár­gyalunk. - Az antant távolmaradása miatt érvénytelenek Irányelveink az általános békére A tárgyalásokat ma folytatják. BUDAPEST, január 10. A Magyar Távirali Iroda jelenti Breszt-Litovszkból 9-én: A mai együttes ülésen a köz­pontiak delegátusain kívül jelen voltak Trockij és Ukránia kép­viselői Holubovics államütkár vezetésével. Talaat pasa meg­nyitotta az ü'ést és átadta az elnöklést Kühlmannak, aki a következő beszédet mondta: KQhlmann beszéde. — Fenségek, nagyságos asszony, uraim! Az eddigi ülésekre nézve elfogadott forma­ságok, azt hiszem, mindnyájunk hozzájárulásával továbbra is irányadók lesznek, minthogy azonban egyes delegációk össze­tételében változások történtek, nem lesz fölösleges munkánk megkezdése előtt visszapillantást vetni a tárgyalások előzményére, eddigi lefolyására. Az orosz kor­mány 27-én „Mindenkihez“ in­tézett szikratáviratban hajlandó­nak nyilatkozott a béketár­gyalásokra. Erre Hertling kan­cellár 29-én a birodalmi gyűlésen kijelentette, hogy az orosz kor­mány javaslatot tett a békéről és a fegyverszünetről és a javas-, latban tárgyalásra alkalmas alapot talált és hajlandó tár­gyalásba bocsátkozni. December 3-án — folytatja Kühlmann — megkezdtük a fegyverszüneti tárgyalást, 15 én aláírtuk a fegyverszüneti szerződést, amelynek kilencedik pontja értelmében 22-én meg­kezdtük a hékétárgyalást Breszt-Litovszkban. Az orosz delegátusok javaslatára 25 én a tárgyalást tiznspra megszakítot­tuk, ennek lejárta után foly­tatni kellett a tárgyalásokat, tekintet nélkül arra, hogy csatlakozott-e más hadviselő fél. A határidő negyedikén éjfélkor lejárt. Ekkor a szövetséges kor­mányok közös határozatot tettek közzé, amelyben hivatkoznak arra, hogy az orosz delegátusok javasla­tára adott válaszukban a központiak delegációi bízó nyos irányelveket állapítot­tak meg az általános béke megkötésére. Ezen irány­elvek érvényességét attól tették függővé, hogy vala­mennyi hadviselő fél meg­szabott határidőn belül kö­telezi magát a föltételek megtartására. A központiak delegációi megállapítják, hogy a tíznapos szünet negyedikén lejárt, anélkül, hogy a többi hadviselő fél bejelentette volna csatlakozását a béketárgyalá­sokhoz. Ezen föltételek be nem tartásának következménye, hogy a december 25-iki doku­mentum elesett. Gyűléseinkre váró legközelebbi föladat, hogy a tárgyalásokat annál a pontnál folytassuk, ahol a tiz napos szünet előtt abba­hagytuk. ' Ezután fölemlíti az államtit­kár az orosz delegátusok táv­iratát, amelyben a tárgyalási hely­nek Stockholmba való áthelyezé­sét kívánják. Kühlmann nem akarja rész­letesen fejtegetni az okokat, amelyek lehetetlenné teszik, hogy másutt tárgyaljunk, mint Breszt-Litovszkban. Már most kijelenti a közpon­tiak szilárd, megmásíthatatlan elhatározását, hogy nincsenek abban a helyzetben, hogy az itt megkezdett tárgyalásokat más helyen folytassák. Udvariasság­ból hajlandók lettünk volna a formális befejező tárgyalást és a p eliminárék aláírását más he­lyen elvégezni és a helyre nézve eszmecserébe bocsátkozni. Meg- em'itjük, hogy a tárgyalások ve­zetésére rendkívül fonfos azon légkör, amelyben folytatják és hogy a szerződés ideiglenes aláírása óta több olyan ese­mény történt, amely alkalmas arra, hogy kétséget támasz- szón az orosz kormány ama szándékának őszintesége iránt, hogy a központiakkal gyorsan megkösse a békét. Rámutatott ezzel kapcsolato­san az orosz kormány félhiva­talos közleményeire, főképpen a pétervári távirati ügynökség je­lentésére, amely Joffe urnák a 28-iki ülésen mondott állító­lagos beszédét közli, amely, mint az aktába vetett egyet­len pillantás mutatja, a köz­lemény írójának fantáziája. Ezen részben koholt közlemény jelentékenyen hozzájárult ahhoz, hogy a tárgyalások eredményeit veszélyeztesse. Ha ennek ellenére sem adom föl teljesen a reményt, hogy a tárgyalások üdvös ered­ményre vezethetnek, remény­ségemet elsősorban az orosz népnek ismert és az orosz delegáció által ékesszólóan kifejezett kívánságára alapít­juk, amely tartós, biztos bé­kére irányul. A fölmerült anyagi ter­mészetű akadályokat nem látom elég nagynak ahhoz, hogy okvetlenül a béke­tárgyalás meghiúsulására és ezzel együtt a háború­nak a keleti harctéren való folytatására, mint elhárít­hatatlan következményre kellene gondolnunk. Czernin beszéde. Kühlmann dr. után Czernin gróf külügyminiszter szólalt fel, aki a következőket mondta: — Német kollégám megjegy­zéseihez a következőket kell még hozzátennem : — Azok az okok, amelyek miatt a jelen pillanatban hatá­rozottan megtagadjuk a tárgya­lásoknak semleges országba való áthelyezését, kétféle ter­mészetűek, elsősorban techni­kaiak. Önök is, mi is távirati összeköttetésben vagyunk ille­tékes kormányainkkal és min­den nap folyik eszmecsere önök és Pétervár és Kiev közt, vala­mint köztünk és a mi kormá­nyaink között. Erről az appa­rátusról nem mondhatunk le. ha nem akarjuk, hogy a tár­gyalásokat végtelenül nehezít­sük és meglassítsuk. — De még enélkül is sok­kal fontosabb a másik ok. Annak idején Önök hívtak meg bennünket általános béketárgya­lásra. Mi a meghívást elfogad­tuk és megállapodtunk az álta­lános béke alapjára nézve. Az Önök szövetségesei nem vála­szoltak Önöknek és már nincs szó az általá­nos békére irányuló tár­gyalásról, hanem csak Oroszország és a köz­ponti hatalmak közt kö­tendő különbékéről. A stárgyalásoknak semleges helyre, való áthelyezése meg­adná az ántáninak a kívánt alkalmat ahhoz, hogy zava­róan beavatkozzék. Anglia és Franciaország kormányai a ku­lisszák előtt és mögött min­dent megkísérelnek, hogy meg­gátolják a különbéke meg­kötését. Mi nem akarunk ehhez

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents