Szeged és Vidéke, 1918. február (17. évfolyam, 26-48. szám)

1918-02-01 / 26. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE XVII. évfolyam, 26. (4944) szám. * POLITIKAI ESTI LAP * Szeged, 1918 február 1. csütörtök Főszerkesztő: BALASSA AMIN dr. Felelős szerkesztő: FRANK JÓZSEF Előfizetési árak: helyben egész évre 30, vidéken 36 korona, fél­évre helyben 15, vidéken 18 korona, negyedévre helyben 7­50, vidéken 9 korona, egy hóra helyben 250, vidéken 3 korona. Egyes szám ára 10 fillér. * Nyomatott a kiadótulajdonos Dugonícs-nyereda r.-t. könyvnyomdájában Szegeden, Kálvária-utca 6. szám alatt. * Egyes szám ára 10 fillér. Megjelenik minden délután. * Szerkesztőség, kiadóhivatal és ■yomda, Kálvária­ utca 6. szám. Telefonszám 84. Kéziratokat nem ad vissza a szerkesztőség. Hirdetések díjszabás szerint. Folytatják a béketárgyalásokat Trockij tiltakozik az ellen, mintha nem akarna különbékét.­­ A területi vita. Politikai és területi kérdések­kel foglalkoztak legutóbb a breszt­­litovszki béketárgyaláson. Ne­vezetes Trockijnak, az orosz béke­delegáció elnökének az a tiltakozása, mintha, az orosz delegáció nem kötne külön­békét. Ezt az állítást, a péter­­vári kormány hivatalos orgánu­mából, a Pétervári Távirati Ügynökségtől származó hírként közölték a német újságok. Trockij kijelentette, hogy az állítás egészen ellenkezője­ an­nak, amit elmondott. Ezután afölött indult meg a vita, hogy jogosult-e az ukrán delegáció önállóan tárgyalni területi kér­désekről. Trockij szerint nem, mert az oroszok úgy tekintik Ukrajnát, mint az orosz köz­társasági szövetség tagját. A kér­dést a holnapi teljes ülésen fog­ják még megvitatni. Végül arról volt szó, hogy Lengyelország küldjön képviselőt a tárgyalásra. BUDAPEST, február 1. A M. T. I.-nak jelentik Breszt-Litovszk­­ból január 31-én. A politikai és területi kérdések rendezésére alakított német, osztrák-magyar és orosz bizottság ma Czernin gróf külügyminiszter elnöklésével ülést tartott. Napirend előtt Trockij úr nyilatkozatot tett, amelyben rámutatott arra, hogy a ma kezébe került német lapok egy állítólag a Pétervári Táv­irati Ügynökségtől származó táv­iratot közölnek, amely ha hitelt adnak neki, a legrosszabb befo­lyással lehet a tárgyalások me­netére. E távirat a befejező ré­szét közli annak a beszédnek, amelyet Trockij a munkások, katonák és parasztok képviselői­nek mondott. Trockij úr az em­lített helyen jelentést tett a breszt-litovszki tárgyalások me­netéről s kifejezte saját egyéni álláspontját, valamint az orosz delegátusok és a kormány állás­pontját. A távirat szerint állí­tólag azt mondta, hogy az orosz delegáció nem fog kü­lönbékét kötni. Ez az állítás a valósággal éppen ellenkezője annak, amit ő mondott. Az osztrák-magyar és német delegációk elnökei erre kijelen­tették, hogy kinyomoztatják a a jelentés eredetét. Ezután át­tértek a napirendre. Czernin gróf rámutatott­ arra, hogy a bizottság eddig azokkal a területekkel foglalkozott, ame­lyeket német birodalmi csapatok szálltak meg. Javasolta, kísérelje meg a bizottság ama területek kérdésének tisztázását, amelyeket osztrák-magyar csapatok tartanak megszállva. A kérdés részletei­nek megvitatása előtt megje­gyezni kívánja, hogy az ukrán delegáció tagjai azon az állás­ponton vannak, hogy csupán ők tárgyalhatnak a kérdésekről ön­állóan és csak ők határozhatnak. Kéri az orosz delegáció elnökét, fejtse ki álláspontját. Trockij úr azt felelte, hogy az orosz delegáció és kormány nevében a legnagyobb nyo­matékkal tiltakozik az ellen, hogy az ukrán delegáció arra az álláspontra helyezkedjék, hogy önállóan megoldhat te­rületi kérdéseket Az ő fölfo­gását még jobban megerősíti az a körülmény, hogy az orosz delegáció kötelékében az uk­án köztársaság végrehajtó­­bizottsá­gának két képviselője foglal he­lyet. Ami a kérdés anyagi részét illeti, neki különböző értesülések és főként egy ma érkezett táv­­irat alapján az a fölfogása, hogy a kievi rada részvétele a bresz­­­litovszki tárgyalásokon inkább a múltat, mint a jelent, vagy a jövőt illető kérdés. Czernin gróf külügyminiszter ezután a következő kijelentéseket tette: — Azt hiszem, hogy az ukraj­nai urak és a pétervári delegáció fölfogása közt igen nagy ellent­mondás van. Az orosz delegáció­hoz tartozó urak bizonyára iga­zat adnak nekem, ha azt mon­dom, hogy ezt a kérdést tisz­tázni kell. Javaslom ezért, hogy minél előbb tartsunk teljes ülést, ahol elsősorban a pétervári kor­mány és a kievi kormány közt levő kérdést tisztázzuk. — Én csak a magam fölvilá­­gosítására kérek választ a kö­vetkező kérdésekben. Ha az első ülésen — emlékezetem szerint — a pétervári és kievi kormány­zati területi illetékesség elválasz­tásáról volt szó, akkor az én fölfogásom szerint azt a határt kell érteni, amely határokat a Pé­tervárról kormányzott Orosz­országtól fogja elválasztani Uk­rajnát, de nem értelmezem úgy, hogy az Ukrajnát Lengyelországtól elválasztandó határok dolgában is külön kell tárgyalni Orosz­országgal. A kérdés tehát, ame­lyet föltenni bátor vagyok, oda irányul, hogy az orosz delegáció elnöke arra az álláspontra he­lyezkedik-e, hogy Ukrajna egy­általán nem határozhat egyedül az ukrán állam ügyeiben és határai felől. Trockij ar erre azt válaszolta, magától értetődik, hogy ha Uk­rajna teljesen szabad, Orosz­országtól független köztársaság lenne és maradna továbbra is. (A táviratból itt egy rész hiányzik.) Az ukrán kormány, amely az orosz delegáció kötelékében kép­viselteti magát, azon az állás­ponton van, hogy Ukrajna az orosz köztársasági szövetség­nek egy része és ezért szük­séges, hogy a döntés abból a jelenleg tényleges alapból és abból az elhatározásból induljon ki, hogy az orosz köztársa­ságot a föderáció alapján fog­juk kiépíteni. Kühlmann dr. államtitkár kí­vánságára Trockij közölte az említett távirat tartalmát, amely szerint a kievi helyőrség legna­gyobb része csatlakozott az ukrán szovjetek kormányához és a központi rada fenmaradását csak igen rövid időmértékkel lehet megmérni. Az elnök indítványára elhatá­rozták, hogy az ukrán delegá­ciónak a területi kérdésekben való illetékességét a holnap meg­tartandó teljes ülésen fogják az ukrán képviselők jelenlétében folytatólagosan megvitatni. Végül Trockij úr szólt s el­mondta, hogy a lapokból érte­sült, hogy Kühlmann dr. levelet intézett a lengyel miniszterelnök­­höz, akivel közölte, hogy indít­ványozni akarja a lengyel kormány egy képviselőjének a béketárgyalásokra való meghívását. Felvilágosítást kér, hogy ezt a kérdést föl akarják-e vetni a legközelebbi ülések vala­melyikén. Kühlmann dr. utalt e kér­désben a több ízben megismé­telt nyilatkozatára, amelyek a megszállt területek állami egyé­niségének az orosz delegáció által való elismerésével függnek össze. Azt a reményét fejezte ki, hogy ezt a kérdést a legköze­lebbi időben napirendre tűz­hetik. Czernin gróf azt hiszi, hogy a maga részéről a legmele­gebben támogatná a lengyel kormány képviselőjét az itteni tárgyalásokon, ha a s­iervári dele­kció a lengyel kormány képviselőjét elismerné. Az ülést ezután berekesz­­tették.

Next