Szeged és Vidéke, 1918. február (17. évfolyam, 26-48. szám)
1918-02-01 / 26. szám
SZEGED ÉS VIDÉKE XVII. évfolyam, 26. (4944) szám. * POLITIKAI ESTI LAP * Szeged, 1918 február 1. csütörtök Főszerkesztő: BALASSA AMIN dr. Felelős szerkesztő: FRANK JÓZSEF Előfizetési árak: helyben egész évre 30, vidéken 36 korona, félévre helyben 15, vidéken 18 korona, negyedévre helyben 750, vidéken 9 korona, egy hóra helyben 250, vidéken 3 korona. Egyes szám ára 10 fillér. * Nyomatott a kiadótulajdonos Dugonícs-nyereda r.-t. könyvnyomdájában Szegeden, Kálvária-utca 6. szám alatt. * Egyes szám ára 10 fillér. Megjelenik minden délután. * Szerkesztőség, kiadóhivatal és ■yomda, Kálvária utca 6. szám. Telefonszám 84. Kéziratokat nem ad vissza a szerkesztőség. Hirdetések díjszabás szerint. Folytatják a béketárgyalásokat Trockij tiltakozik az ellen, mintha nem akarna különbékét. A területi vita. Politikai és területi kérdésekkel foglalkoztak legutóbb a bresztlitovszki béketárgyaláson. Nevezetes Trockijnak, az orosz békedelegáció elnökének az a tiltakozása, mintha, az orosz delegáció nem kötne különbékét. Ezt az állítást, a pétervári kormány hivatalos orgánumából, a Pétervári Távirati Ügynökségtől származó hírként közölték a német újságok. Trockij kijelentette, hogy az állítás egészen ellenkezője annak, amit elmondott. Ezután afölött indult meg a vita, hogy jogosult-e az ukrán delegáció önállóan tárgyalni területi kérdésekről. Trockij szerint nem, mert az oroszok úgy tekintik Ukrajnát, mint az orosz köztársasági szövetség tagját. A kérdést a holnapi teljes ülésen fogják még megvitatni. Végül arról volt szó, hogy Lengyelország küldjön képviselőt a tárgyalásra. BUDAPEST, február 1. A M. T. I.-nak jelentik Breszt-Litovszkból január 31-én. A politikai és területi kérdések rendezésére alakított német, osztrák-magyar és orosz bizottság ma Czernin gróf külügyminiszter elnöklésével ülést tartott. Napirend előtt Trockij úr nyilatkozatot tett, amelyben rámutatott arra, hogy a ma kezébe került német lapok egy állítólag a Pétervári Távirati Ügynökségtől származó táviratot közölnek, amely ha hitelt adnak neki, a legrosszabb befolyással lehet a tárgyalások menetére. E távirat a befejező részét közli annak a beszédnek, amelyet Trockij a munkások, katonák és parasztok képviselőinek mondott. Trockij úr az említett helyen jelentést tett a breszt-litovszki tárgyalások menetéről s kifejezte saját egyéni álláspontját, valamint az orosz delegátusok és a kormány álláspontját. A távirat szerint állítólag azt mondta, hogy az orosz delegáció nem fog különbékét kötni. Ez az állítás a valósággal éppen ellenkezője annak, amit ő mondott. Az osztrák-magyar és német delegációk elnökei erre kijelentették, hogy kinyomoztatják a a jelentés eredetét. Ezután áttértek a napirendre. Czernin gróf rámutatott arra, hogy a bizottság eddig azokkal a területekkel foglalkozott, amelyeket német birodalmi csapatok szálltak meg. Javasolta, kísérelje meg a bizottság ama területek kérdésének tisztázását, amelyeket osztrák-magyar csapatok tartanak megszállva. A kérdés részleteinek megvitatása előtt megjegyezni kívánja, hogy az ukrán delegáció tagjai azon az állásponton vannak, hogy csupán ők tárgyalhatnak a kérdésekről önállóan és csak ők határozhatnak. Kéri az orosz delegáció elnökét, fejtse ki álláspontját. Trockij úr azt felelte, hogy az orosz delegáció és kormány nevében a legnagyobb nyomatékkal tiltakozik az ellen, hogy az ukrán delegáció arra az álláspontra helyezkedjék, hogy önállóan megoldhat területi kérdéseket Az ő fölfogását még jobban megerősíti az a körülmény, hogy az orosz delegáció kötelékében az ukán köztársaság végrehajtóbizottságának két képviselője foglal helyet. Ami a kérdés anyagi részét illeti, neki különböző értesülések és főként egy ma érkezett távirat alapján az a fölfogása, hogy a kievi rada részvétele a breszlitovszki tárgyalásokon inkább a múltat, mint a jelent, vagy a jövőt illető kérdés. Czernin gróf külügyminiszter ezután a következő kijelentéseket tette: — Azt hiszem, hogy az ukrajnai urak és a pétervári delegáció fölfogása közt igen nagy ellentmondás van. Az orosz delegációhoz tartozó urak bizonyára igazat adnak nekem, ha azt mondom, hogy ezt a kérdést tisztázni kell. Javaslom ezért, hogy minél előbb tartsunk teljes ülést, ahol elsősorban a pétervári kormány és a kievi kormány közt levő kérdést tisztázzuk. — Én csak a magam fölvilágosítására kérek választ a következő kérdésekben. Ha az első ülésen — emlékezetem szerint — a pétervári és kievi kormányzati területi illetékesség elválasztásáról volt szó, akkor az én fölfogásom szerint azt a határt kell érteni, amely határokat a Pétervárról kormányzott Oroszországtól fogja elválasztani Ukrajnát, de nem értelmezem úgy, hogy az Ukrajnát Lengyelországtól elválasztandó határok dolgában is külön kell tárgyalni Oroszországgal. A kérdés tehát, amelyet föltenni bátor vagyok, oda irányul, hogy az orosz delegáció elnöke arra az álláspontra helyezkedik-e, hogy Ukrajna egyáltalán nem határozhat egyedül az ukrán állam ügyeiben és határai felől. Trockij ar erre azt válaszolta, magától értetődik, hogy ha Ukrajna teljesen szabad, Oroszországtól független köztársaság lenne és maradna továbbra is. (A táviratból itt egy rész hiányzik.) Az ukrán kormány, amely az orosz delegáció kötelékében képviselteti magát, azon az állásponton van, hogy Ukrajna az orosz köztársasági szövetségnek egy része és ezért szükséges, hogy a döntés abból a jelenleg tényleges alapból és abból az elhatározásból induljon ki, hogy az orosz köztársaságot a föderáció alapján fogjuk kiépíteni. Kühlmann dr. államtitkár kívánságára Trockij közölte az említett távirat tartalmát, amely szerint a kievi helyőrség legnagyobb része csatlakozott az ukrán szovjetek kormányához és a központi rada fenmaradását csak igen rövid időmértékkel lehet megmérni. Az elnök indítványára elhatározták, hogy az ukrán delegációnak a területi kérdésekben való illetékességét a holnap megtartandó teljes ülésen fogják az ukrán képviselők jelenlétében folytatólagosan megvitatni. Végül Trockij úr szólt s elmondta, hogy a lapokból értesült, hogy Kühlmann dr. levelet intézett a lengyel miniszterelnökhöz, akivel közölte, hogy indítványozni akarja a lengyel kormány egy képviselőjének a béketárgyalásokra való meghívását. Felvilágosítást kér, hogy ezt a kérdést föl akarják-e vetni a legközelebbi ülések valamelyikén. Kühlmann dr. utalt e kérdésben a több ízben megismételt nyilatkozatára, amelyek a megszállt területek állami egyéniségének az orosz delegáció által való elismerésével függnek össze. Azt a reményét fejezte ki, hogy ezt a kérdést a legközelebbi időben napirendre tűzhetik. Czernin gróf azt hiszi, hogy a maga részéről a legmelegebben támogatná a lengyel kormány képviselőjét az itteni tárgyalásokon, ha a siervári delekció a lengyel kormány képviselőjét elismerné. Az ülést ezután berekesztették.