Szeged és Vidéke, 1918. április (17. évfolyam, 74-96. szám)
1918-04-01 / 74. szám
2 lenné teszik a monarkiát. Testvéreink és fiaink azonban úgy harcolnak, mint az oroszlánok. Ezzel ellentétben vannak olyanok, akik áskálódnak a német szövetség ellen és egy szó kivetni valót sem találunk a cseh csapatok eljárásában, amelyek áruló módjára saját hazájuk és fegyvertársaik ellen harcolnak és részeket akarnak kihasítani a magyar államból. Az immunitás védelme alatt oly beszédeket mondanak, amelyeket másként nem is érthetünk, mint fölszólítást az ellenséges külföldhöz, hogy a harcot folytassa. A nyomorult Massaryk nem áll egyedül a maga nemében. Vannak még Massarykok a monarkia határain belül. A külügyminiszter kijelentette, hogy szívesebben mondta volna el ezt a beszédet a delegációban, de a delegációkat most nem lehet összehívni, neki pedig a közeli napokban el kell utaznia Romániában, be kell fejezni a béketárgyalásokat, amelyek lassú menetűek lévén, nem tudja, meddig tartanak. A nyilvánosság tudja meg, — mondta Czernin — mi az, ami a háborút mindenekelőtt meghosszabbítja. Nem emel általános vádat, hogy a cseh nép egészében lojális, de vádat emel azok ellen, akik az antant győzelmét remélik. Akik a háború mielőbbi becsületes befejezését akarják, tömörüljenek és harcoljanak közösen a hazaárulás ellen. Valamennyi nép a háború végét akarja, de félrevezetik őket és szenvedéseiket meghosszabbítják. — Én — fejezte be beszédét a külügyminiszter — apellálok mindenkihez, mindenekelőtt a németekhez és a magyarokhoz, akik ebben a háborúban emberfölötti teljesítményt végeztek, de apellálok a monarkia többi népeinek millióihoz is, amelyek hívek az államhoz. Minden osztráknak és minden magyarnak ki kell állni a porondra. Senki nem maradhat távol. Az utolsó, döntő harc előtt állunk. Minden ember a fedélzetre, akkor győzni fogunk! A külügyminiszter beszédét nagy tetszés fogadta. a húsvéti hadijelentések. A húsvéti jelentések szerint a németek hadifoglyainak száma 75.000 emberre emelkedett. A németek elfoglalták a Horneciltól északra levő magaslatokat és az arrachisi erdőt. Ellentámadásokat visszavertek. Francia és angol jelentések szerint a németek előretörését megállították. Az olasz front élénkebb, ott a Piave alsó folyásánál és Asiago területén olasz felderítő előretöréseket visszavertünk. Dünkirchent messzehordó ágyúval lövöldözték. GENF, április 2. Dünkirchen kikötővárost a múlt héten messzehordó ágyúval lövöldözték. A lövegek nagy károkat okoztak, különösen a város kikötőnegyedében. SZEGES* Kis VIDÉKE 1918 április 2 Elkészült az orosz-román szerződés, STOCKHOLM, április 2. A Pétervári Távirati Ügynökség közli, hogy az orosz-román békeszerződés elkészült. Főbb pontjai ezek: Románia két hónapon belül visszavonja csapatait Besszarábiából. A foglyokat kicserélik, Besszarábia gabonatermés-fölöslegét Románia kapja. Az osztrák-magyar tüzérség a nyugati fronton, BÉCS, április 2. A Neues Wiener Journal haditudósítója jelenti a nyugati frontról, hogy utazása alatt találkozott osztrák-magyar tüzérséggel. St.-Quentinnél alkalma volt beszélni tüzérségünk parancsnokával, Lederer ezredessel és törzskarával. A tüzértisztek elmondták, hogy Galíciából kerültek a nyugati frontra és március 20 án, amikor az offenzíva első lövése eldördült, már ők is részt vettek a tüzelésben. A hatás borzalmas volt. Az osztrákmagyar tüzérség négy óra negyven perckor kezdett tüzelni, a tüzelés teljes öt órán át tartott. Arra a kérdésre, hogy milyen a csapatok hangulata, egy budapesti százados azt felelte, hogy kitűnő. Az osztrák-magyar tüzérségnek úgyszólván alig van vesztesége. Nemcsak harminc és feles mozsarak vesznek részt a nyugati offenzívában a mi részünkről, hanem kisebb-nagyobb kaliberű ágyuk is, így pl. 15 centiméteres ágyuk. Azt is elmondták a tüzértisztek, hogy ők maguk sem hittek az utolsó percig a német csodaágyuban. Lloyd Beorge a gyarmatoktól kér segítséget. „Mindent harcba kell vetni.“ ROTTERDAM, április 2. A Reuter ügynökség jelenti: Lloyd George Kanada, Ausztrália, Dél-Afrika, Új Zeeland és Új Fundland miniszterelnökeihez táviratot intézett, amelyben a csapatok erősítésének szükségességére mutatott rá, hivatkozva a lépésekre, amelyeket a brit kormány szándékozik tenni. A gyarmatok kormányait felszólítja Lloyd George, hogy erősítsék csapatkontingenseiket. Mindent harcba kell vetni — mondja a távirat — küzdeni kell az utolsó emberig. PIROS TOJÁS. Húsvét másnapján vidám kis legényekkel találkoztam az utcán. Ünneplő ruhába öltözve, virággal a gomblyukban siettek és a kezükben rejtelmesen szorongatták a szagosvizes üveget. A tavaszi nap hűvösen mosolygott rájuk, a tavaszi szél csípősen legyintette őket, de a kis legények vígan kocogtak tova, olyan büszkén és olyan komolyan, mint akik jól tudják, hogy milyen fontos diplomáciai küldetésben járnak. Kevés virág virult a gomblyukakban, kevés parfüm jutott az üvegekben, az ünneplő ruhákat se az idén csinálta a szabó, a kikelet is mintha a téllel viaskodnék, mindegy, hiába, a kis legények tavaszi virágos kedve a régi, az én koromban is így siettek a kis kisasszonyok nagy örömére. De akkor színes likőrök, piros tojások garmadája, virágok ligete várta őket, akkor még gazdagon virult és pompázott az örömök és szépséges paradicsoma, nem csak a kedves kicsinyek, de a nagy, öreg gyerekek számára is. És ahogy ezeken eltűnődve ballagtam a húsvéti utcákon, egyszer csak föltűnt a szemhatáron egy kis legény, aki durcásan vezetette magát egy cselédformájú hölgytől. Az én kis legényem határozottan nem örült az ünneplőnek, a szagos víznek, az egész húsvéti kalandnak, arcán a könnyek vize tündökölt és hangja ellenmondást nem tűrően csendült. Én nem akarok locsolkodni. Megértő és részvevő lélekkel hajoltam apró testvérem felé, mert eszembe jutott, hogy annak idején bizony magam is ilyen szigorú elveket vallottam a tavaszi örömök dolgában, én se akartam locsolkodni, engemet is erőszakkal kellett a húsvéti életbálba vinni. Most már bánom és sajnálom a dolgot. Ha még egyszer újra lehetne kezdeni, nem sajnálnám a rózsavizet, nem törném össze a piros tojást, nem gyűrném össze az ünneplő ruhámat, mint valami kis konok aszkéta, aki mások bűnéért vezekel. Bizony a piros tojás, az öröm, úgyis nagyon ritka és drága portéka most már! (1.) Megszűnik a dohánymizéria. Minden dohányos ember bizonyára örömmel fogadja azt a hírt, hogy a dohányinség már a legközelebbi időn meg fog szűnni, a hadvezetőségnek egy igen okos és célszerű rendelkezése folytán. A hadügyminiszter és vele egyetértőleg a honvédelmi miniszter ugyanis rendeletet adott ki, amely szerint ezentúl a tiszteknek járó dohányilletményt rekvirálni kell, vagyis a tisztek a harctéren a nekik járó 25 cigaretta helyett a megfelelő pénzértéket 2 korona 50 fillért fogják megkapni. Ezzel az intézkedéssel óriási menynyiségű dohánynemű fog fölszabadulni, illetve a trafikba kerülni a civilközönség részére. Eddig ugyanis a dohány illetményt nem lehetett reluálni, hanem természetben kellett fölvenni. Természetes, hogy miután a pénzzel való megváltás lehetetlen*, volt, kivették a dohányilletmény azok a tisztek is, akik csak gyenge*" dohányosok, vagy egyáltalán nem dohányoznak. Fölvették a szivarokat vagy cigarettákat és hetekig, hónapokig gyűjtötték, hogy aztán egy tömegben hazaküldve kedveskedjenek hozzátartozóiknak és barátaiknak. Ennek aztán az lett a következménye, hogy itthon némelyeknek, akiknek nem dohányzó ismerőseik voltak a harctéren egész raktáraik voltak, míg másoknak órák számára kellett ácsorogni a trafikok előtt, hogy egy kis szívnivalóhoz jussanak. A hadvezetőség rendelete következtében ez az anomália megszűnik. A tisztek pénzben kapják meg illetményüket. Joguk lesz ezután is szivart vagy cigarettát igényelni, de csak akkor, ha valóban el is szívják. Egyébként a tiszteknek most már nem lesz értelme több dohányneműt kivételezni, mint amennyit elfüstölnek, mert a dohányneműt rendes trafik - áron kapják, másrészt nem lesz kinek gyűjteni, ha a civilközönség itthon kellően el lesz látva. A rendelet a vasúti szállítás szempontjából is előnyös lesz. Eddig a dohányneműek nagy részét kivitték a hadrakelt sereghez, ahonnan egy jókora percenttel ismét visszaküldték, míg más rész elkallódott. Ezentúl csak annyi dohányt szállítsanak ki, amennyi a kintlevő tisztek tényleges szükséglete, míg a megmaradó rész a civil közönségnek fog rendelkezésére állani. Nem mese az írógépről, 'a Heller-féle Írógépei írt&Klyében javított írógépek tényleg meséitek, írógépszalag, szénpapír stb. sas és használt írógépek állandóan raktáron tartatnak. Szeged, Széchenyi-tér 8. , Telefon 363. sz. Egy francia tizedes Páris ágyúzásának hatásáról. BERLIN, április 1. A Wolff-ügynökség jelenti: Egy francia tizedes, aki szabadságát Párisban töltötte és a főváros ágyúzásának szörnyű napjait átélte, majd a frontra kerülvén, a nagy harcok első napján német fogságba esett, kihallgatása alkalmával elmondta, hogy milyen volt a hatása a német messzehordó ágyú működésének. Az ágyúzás — mondta — nyomasztóbb benyomást tett a franciákra, mint az erősen haladó német offenzíva. 23-án délben csapott le az első gránát a keleti pályaudvar elé. A második gránát a Place de la Republique egyik szobra mellett csapódott le. A francia tizedes egész közel volt a szerencsétlenség színhelyéhez. Ennek a gránátnak húsz halottja és sebesültje volt. A második lövetésnél a Boulevard de Bonne Nouvelle-en három-négy magánház megrongálódott. Pontos részleteket nem lehet megtudni, mert a cenzúra elnyomta az ágyúzásra vonatkozó híreket. Mikor az első vad hírek után a német csodaágyúról megjelent a hivatalos kommüniké, az önkéntelen csodálkozást keltett a német technika teljesítménye iránt.