Szeged és Vidéke, 1918. július (17. évfolyam, 141-166. szám)

1918-07-01 / 141. szám

SZEGED ÉS VIDÉKE XVII. évfolyam, 141. (5059) szám. * POLITIKAI ESTILAP * Szeged, ISIS julius 1, hétfő Megjelenik minden délután. • Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Kálvárla-utoa 6. szám. Teiefonszám 84. Kéziratokat nem ad vissza a szerkesztőség. Hirdetések díjszabás szerint. Főszerkesztő: BALASSA ABIDIN dr. Felelős szerkesztő: HEBCZEG ISTVÁN. Előfizetési árak: helyben egész évre 30, vidéken 36 korona, fél­évre helyben 15, vidéken 18 korona, negyedévre helyben /'50, vidéken 9 korona, egy hóra helyben 2'50, vidéken 3 korona. Egyes szám ára 10 fillér, * Nyomatott a kiadótulajdonos Dugonlcs-nyomda r.-t. könyvnyomdájában Szegeden, Kálvária-utca 6. szám alatt. * Egyes szám ára 10 fillér. Őfelsége levele. Mig a Piave véres hullámain száz­ezer hős magyar népfölkelő élő (es­tével haláihörgés és jajkiáltás közt tehermentesítette a német kancellár hivatalos elismerése szerint a nyugati frontot, addig felséges királyunk „a jelenlegi élelmezési helyzet majdnem megoldhatatlan nehézségeinek könnyí­tésére“ a német császárhoz levelet intézett. A Neue Freie Presse jelentése sze­rint a német császár utasítására a főhadiszálláson és Berlin illetékes hivatalaiban a magyar és osztrák kormány képviselőivel megbeszélé­seket folytattak, amelynek eredmé­nyeként aratásig az összes gabona- készleteket közös terv szerint fogják fölhasználni. A terv az, hogy egysé­ges fejadagokat állapítsanak meg Németországban, Magyarországon és Ausztriában. A német szövetségi viszony e gaz­dasági kimélyitése, a közös kenyér­front fölállítása összefüggésben van az osztrák állapotokkal, a bécsi nép tüntetésével és az osztrák munkás­tanácsnak azon óhajtásával, hogy a kenyérellátás fejenkinti adagait leg­alább Bécsben emeljék föl. E közös elosztási terv tehát azt jelenti, hogy a kenyérfrontot nemcsak az ukránjai és romániai gabonával bőven ; ellá­tott Németország, hanem leginkább Magyarország szélesíti ki. A magyar földmives, a magyar gazda és a Piave hősi halottainak és sebesültjeinek özvegyei kinyújtják segítő kezüket és a magyar Alföld ősi erejével az acélos magyar búzá­val, szomorú ajkuktól elvont fölös­legükkel ismét tehermentesítik a nyu­gati frontot. Most, a midőn a termésrendelet vég­rehajtási utasítása megjelent, amely a fejadagokat leszállítja, arra gon­dolunk, vájjon mi fog történni az aratás utáni fölösleggel, vájjon ez a tizenöt húsz miliő métermázsa ga­bona a magyar földmives, munkás, tisztviselő, bíró szükségletét, nyomo­rát fogja-e enyhíteni vagy pedig azt is a középeurópai kenyérfront fogja-e megemészteni? A középeurópai aular- kia körvonalai mind élesebben és élesebben bontakoznak ki, vájjon fog-e ez az összemüködés hason­lítani ahhoz aa eszményi szerkezet­hez, amelyet Naumann Frigyes „Kö- zépeurópa“ cimü munkájában germán lelkesedéssel megirt, vagy pedig inkább arra a szövetségre ismerünk majd rá, amelyről Az Est azt irta, „hogy ez az elmélyítés inkább egy gödör lesz, amelybe mi is belehul­lunk és ránk szórják a földet." Hol késik a magyar nép Naumannja, aki épp oly fajszereíettel és nemes rajongással egy uj Középeurőpáról ir, amelyben Budapest nemcsak az a folyton ürülő „osztrák és német állami gabonaraktárak középpontja lesz", hanem egy virágzó keres­kedelemmel és iparral rendelkező, európai színvonalon álló magyar kultúrával telitett s a népfenség te­remtő erejétől duzzadó nagy és füg­getlen Magyarország fejedelmi szék­helye, lüktető szive egy oly ország­nak, amely a dunai államokkal és a világ kulturnemzetéivel testvéri bé­kességben él, ahol a katonai szerve­zet helyét a földmivelés, a keres­kedelem, az ipar, a művészet, a nép­jólét és haladás hadserege váltja föl. Hol nemcsak a halálnak és a szükölködésnek frontja közös,-hanem a jólétnek, a jó és olcsó cipőnek, a hideg ellen védő ruhának is közös védelmi vonala lesz; amely nem engedi, hogy a magyarság szine-java és virága szűkölködjék és nyomorog­jon és a tuberkulózis és alkoholiz­mus fekete sorsbanyái legyenek a magyar Alföldnek véres aratólányai! Távirat, telefon. Hivatalos angol körök visszautasítják Küblmann föltételeit LONDON, Julius 1. A Reuter- ügynökség jelenti: Kühl- mann legutóbbi beszédéről az illetékes angol körök véle­ménye a következő: Kühlmann beszédében három föltételt állított föl. A tör- téneltoi határt, a tengerek szabadságát és a tengerentúli birtokok kérdését illetőleg. Kühlmann bizományos ajánlat- léiét tett, amelyről azt hiszi, hogy a pacifisták elfogadha­tónak találják. Másrészt nem csinál belőle titkot, hogy Németország megtartani akarja mindazt, ami fölött Orosz­országban rendelkezik. Beszédét nyilvánvalóan békeajánlat­nak tekinti, amely kifejezetten Angliának szól. Mindazok­hoz fordul, akik hiszik, hogy nem lesz döntő katonai győ­zelem. Beszéde a béke ügyét egyáltalán nem viszi előbbre. Tulajdonképeni érdekessége abban rejlik, hogy megvilágítja a német belviszonyokat. Ugylátszik Németországban okos emberek nyugtalankodnak, amit az osztrák vereség még fokoz, mert Németország belátja, hogy a monárkia újabb teherré válhatik számára. Kühlmann kísérlete igen otromba, mert senki sem hiszi, hogy békét kötni lehetne olyan ala­pon, hogy Németország megtartaná Oroszországban kiví­vott előnyeit, visszakapná gyarmatait. Hogyan hiheti Kühl- mann, hogy ilyen megegyezést a szövetségesek valamikor is elfogadhatnak, ha nem kénytelenek magukat alávetni a német föltételeknek. Ha a németek keleten szabadkezet kapnának és visszakapnák gyarmataikat, erősebben kerül­nének ki a háborúból, mint ahogy abba beavatkoztak. Clémenceau meglátogatta a francia fronton küzdő olaszokat. GENF, julius 1. Clémenceau csütörtökön meglátogatta a reimsi szakaszon az olasz csapatokat. Clémenceau egé­szen addig a szakaszig ment, ahol az olasz csapatok megerősítik a nemrégen átvett állásaikat.“ Az olaszok megérkeztek a parlamenti kenferenoiára Parisba. LUGANO, julius 1, A szövetségesek parlamenti kon­ferenciájára kiküldött olasz küldöttség ma reggel Párisba érkezett. Vekerle külön kihallgatáson a királynál BÉCS, julius 1. (Telefonjelentés.) A király meghallgatta a szokásos előterjesztéseket, azután hosszabb kihallgatáson fogadta Wekerle mi­niszterelnököt. BÉCS, julius 1. Telefon- jelentés). Wekerle Sándor miniszterelnök tegnap hosszas tanácskozásokat folytatott Burián külügyminiszterrel; délelőtt a király tartózkodási helyére uta­zott és több mint egy óráig tartó magánbihallgatáson jelent meg a királynál. A választójog meg­valósításának kilátásairól és az egyhetes sztrájk lefolyásáról re­ferált. Wekerle, Szterényi és Popovics délután gyorsvonattal visszautaztak Budapestre. A választójog letárgya- lása a Házban. BUDAPEST, julius 1. (Telefon­jelentés.) Napi nyolc órás ülésekben fogják tárgyalni a választójogot, amelynek letárgyalását nyolc napra tervezték, de úgy látszik rövidebb lesz, mert az ellenzék nem szándé­kozik részt venni a választójogi ja­vaslat részletes vitájában. Az ellen­zéki pártok valószínűleg csak elvi deklarációt tesznek és további tár­gyalásokban nem vesznek részt, mert úgy sincs kilátásuk arra, hogy állás­pontjukat érvényesítsék. Az elv dekla­rációt valószínűleg Apponyi fogja megtenni, ez esetben a vita valószí­nűleg rövidebb lesz. Az olasz hivatalos jelentés. Az olasz vezérkar hivatalos je­lentése: Tüzérségi harc az egész arcvonalon. Mérsékelt járőreink több helyen megrongálták az ellenséges müveket. Repülőink mozgásban levő ellenséges csapatokat bombáztak. SAJTÓHADISZÁLLÁS, julius 1. Az olasz vezérkar jelenti 30-ról: Az asiagói fensikon, ahol csapa­taink junius 14-én hosszas ellen- támadással megtörték a számbeli főlényben levő ellenséges tömegek támadását, tegnap kinjult a harc. Csapataink megtámadták a Monte di Val Bellát. Erős harcban sike­rült az ellenségtől elragadniok és megtartaniok. 21 tisztet és 788 főnyi legénységet szállítottunk he.

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents