Szeged és Vidéke, 1918. november (17. évfolyam, 244-268. szám)

1918-11-01 / 244. szám

1918 november 1 Följegyzésre érdemes szenzációja volt az ítélet kihirdetésének, hogy Stössinger­ Benno dr. eltérően a per­­rendtartás előírásától nem őfelsége, hanem a törvény nevében hirdette ki az ítéletet. A haditörvényszék ítélete egyéb­ként a polgári büntető bíróságok által fegyházra ítélt több vádlott sorsára lesz kedvező kihatással, mert Meinx Wattert olyan súlyos cselek­mények miatt emelt vádak alól men­tette föl a haditörvényszék mint tet­test, amelyeknek elkövetéséért a pol­gári vádlottakat, mint fölbujtókat ítéltek el a polgári bíróságok. A Nemzeti Tanács a hatalom átvételéről. BUDAPEST, október 31. A magyar Nemzeti Tanács a következő kiált­ványt bocsájtotta ki: Magyarország Népe! Katonák! Munkások! Polgárok Magyarország népe, katonái, mun­kássága és polgársága kezeibe vette Magyarország hatalmát. Megmozdult a nép és ennek a hazafias meg­mozdulásnak óriási eredménye lett. Magyarország hatalmasai Magyar­­ország egész katonai és polgári ha­talmát átadták a Nemzeti Tanácsban szervezett magyar népnek Magyar­­ország teljes katonai és polgári ha­talma a Nemzeti Tanács elnökének, Károlyi Mihály grófnak kezében van, katonai és polgári hatalmat ruháztak rá a magyar népkorm­ány elnökére, Károlyi Mihály grófra. A magyar Nemzeti Tanács hatalmas győzelme alkalmából üdvözöljük Magyarország népét és a magyar demokrácia és a világbéke szent nevében fölkérjük az ország népét, hogy térjen vissza a munkához. A nagy célt rövid idő alatt elér­­tük, további munkabeszüntetésre nincs szükség. Katonák, térjetek vissza a kaszárnyákba és ott várjá­tok be a magyar népkormány utasí­tásait, amely meg fogja hozni szá­motokra a jogot és a békét. A ma­gyar Nemzeti Tanács felel a magyar nemzet tulajdonáért Rendzavarástól mindenki tartózkodjék. A Nemzeti Tanács méltóságos magatartást vár a nemzet népétől. A Nemzeti Tanács. arából és Mm jachitaesa elsőrangú óra-és ékszerüzletembe. Szolid árak! "ffl® Óráfa és étarsk­a nog? ráírta. FISCHER - Korzó-kávéház mellett. Szt­­ányit, Vázsonyit és Hertfimst is helyezték. SZEGED ÉS VIDÉKE Beteljesedett Tisza István végzete. Hermina­usi villájában ölték meg. Lapunk tegnapi számában ellen­­őrizhetett, hírt közöltünk Tisza István gróf meggyilkolásáról. Meg­írtuk, hogy a tudósitás megbízható­ságáért felelősséget nem vállalunk és az esemény akkor még nem is következett be. A néphit és ennek nyomán szárnyra kelő mende­monda úgy látszik megelőzte a tényt, ami­től a józan előrelátás hasztalanul óvta ezt a magyar politikust. A me­rényletről és annak részleteiről az alábbi tudósítás számol be : BUDAPEST, október 31. Katonák és matrózok behatoltak Tisza vil­lájába, amely a főfasoron van. Ami­kor szembetalálták Tiszát, fegyvert fogtak rá és több lövéssel­­derí­tették, aztán otthagyták. Amikor a mentők kiértek, akkorra Tisza István meghalt. BUDAPEST, október 31. Tisza agyonlövéséről a következő részle­teket jelentik: A Nemzeti Tanács, számolva azzal, hogy az elkeseredett nép Tiszával szemben erőszakra vetemedik, őrséget állított föl a volt miniszterelnök villája elé. Este hat és hét óra között egy civilruhás ember és három katona hatolt be a villába. A kertben csak­hamar szembe találták magukat Tiszával, aki unokahugával, Dégen­­feld grófnővel sétált. Az egyik ka­tona ezekkel a szavakkal fordult Tiszához: — Ön miatt szolgálok már nyolc év óta! Ön miatt véreznek milliók és milliók! — Nem igaz! — felelte röviden Tisza. Erre a civil revolvert rántott elő és rálőtt; a golyó azonban a grófnő arcát súrolta csak. Dégenfeld grófnő sikoltozva kiáltozott segítségért, mi­közben a katonák is fegyvert ragad­tak és több lövést tettek Tiszára. Az egyik golyó Tisza hasába fúró­dott. Ez halálos sebet ejtett rajta. — Belém lőttek! — kiáltott föl Tisza és csakhamar vértől borítva összeesett és meghalt. A katonák ekkor fölemelték a holt­testet és egy padra fektették, az elő­­siet­t cselédség pedig mentőkért telefonált, de ezeknek már nem akadt dolguk. A merénylők eltűntek, eddig még nem akadtak nyomukra. Szemtanuk állítása szerint a négy ember azzal a kérdéssel állott Tisza elé: — Hive-e Ön a Nemzeti Tanács­nak? Mire Tisza ezt felelte: — Nem vagyok hive. Erre agyonlőtték. Egy harmadik verzió szerint pe­dig Tisza azt felelte a kérdésre, hogy: — Igen, híve vagyok. — Nohát ha hive, a Nemzeti Ta­nács Önt halálraítélté! — mondották az ismeretlen emberek és végrehaj­tották az állítólagos ítéletet. Mindezekkel szemben pedig a fővárosi rendőrség a következő hi­vatalos tudósítást adta ki a merény­letről: A kora délutáni órákban egy civil­­ruhás ember jelent meg a villában és azt kérdezte Tiszától: — Hol van az a bitang cseh fő­hadnagy, aki engem megbüntetett? — Itt nincs semmiféle cseh főhad­­nagy, — felelte Tisza, mire az ide­gen eltávozott. Tisza ezután felesé­gével és unokahúgával ebédhez ült. Nemsokára egy autón nyolc fegyve­res katona jelent meg a villa előtt, átmászott a kerítésen és lefegyverez­ték az őrségül odarendelt csendőrö­ket, akik épen nyugodtan kártyáztak. Ezután a katonák benyomultak az ebédlőbe és ráfogták fegyvereiket Tiszára, aki szintén revolvert rán­tott elő. — Tegye le a fegyvert! — kiál­tottak rá a katonák. — Igen, ha maguk is leteszik. Erre a katonák minden további szóváltás nélkül tüzeltek. A golyók nemcsak Tiszát ölték meg, de meg­sebesítették Dégenfeld grófnőt is, Tisza felesége sértetlen maradt. A merénylet után a katonák kirohantak az autóhoz és csakhamar eltűntek. A szegedi ügvédi kamara csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz. A szegedi ügyvédi kamara rend­kívüli közgyűlést tartott pénteken délelőtt Széll Gyula dr. elnöklése mellett s az alábbi határozattal csat­lakozott a Nemzeti Tanácshoz: A szegedi ügyvédi kamara haza­fias lelkesedéssel magáévá teszi a Nemzeti Tanács programját. Követeli, hogy mindazokat a tör­vényeket szüntessék meg, amelyek az Ausztriával való közösségre vo­natkoznak. Követeli a teljes politikai, gondo­lat és szólásszabadságot. Követeli a sajtószabadságnak és az esküdtszéknek helyreállítását, a gyülekezési és egyesülési jognak biz­tosítását, a katonai bíráskodás kor­szerű reformját s általában a hábo­­rús törvények s rendeletek gyökeres revízióját. Az ügyvédi kar, mint a jogrend­nek az őre, ebben a válságos idő­ben fölajánlja szolgálatát a Nemzeti Tanácsnak a kül - és belbéke meg­teremtésére, a személy- és vagyon­biztonság megőrzésére és a Nem­zeti Tanács rendelkezéseit készség­gel végrehajtja. A rendkívüli közgyűlés kimon­dotta még, hogy a november 24 ére összehívott elnökválasztó és Kósa Izsó dr. elnlökközgyűlését a háború befejezése előtt nem tartják meg. A Károlyi-kormány kiáltványa, BUDAPEST, október 31. A Poli­tikai Híradó jelenti: A kormány tag­jai este tíz órakor Károlyi Mihály gróf elnöklésével minisztertanácsot tartottak, amely a késő éjjeli órákig tartott. A minisztertanács a legsür­gősebb állami feladatokról és a belső rend fentartásáról tárgyalt. A minisztertanács kiáltványt bo­csátott ki, amelyben többek közt ezeket mondja: a legelső és legsürgősebb dol­gunk lesz a béke megkötése. Azonnal megtörténik minden intézkedés ah­hoz, hogy pár nap alatt létrejöjjön a fegyverszünet és a katonák haza­térhessenek. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt kivezetjük a népet a háború kínszenvedéseiből és remél­jük, hogy sikerülni fog menteni az ország területi épségét. Magyaror­szág teljes állami függetlensége biz­tosítva van. Saját külügyminisztere is ki lesz nevezve. Mint szabad nemzet nyújtunk testvéri kezet a hazánkban élő többi nemzeteknek és a világ összes szabad népeinek.­­ Helyreállítjuk azonnal az or­szág elkobzott szabadságait, a sajtó­­szabadságot, az esküdtszéket, a gyülekezési és egyesülési jogot, katonai és polgári amnesztiát hirde­tünk, hazabocsájtjuk az összes in­ternáltakat, a legsürgősebben bead­juk a javaslatot a képviselőházi, a törvényhatósági és községi általános, egyenlő, titkos és községenkénti vá­lasztójogról, amely a nőkre is kiter­jed és a választókerületek igazságos és egyenlő beosztásáról. Minden tőlünk telhető módon gondoskodni fogunk a hazatérő katonákról és a háború szerencsétlen áldozatairól. — Azonnal hozzáfogunk a szo­ciális és munkásvédelmi tennivalók­hoz és olyan birtokpolitika meg­valósításához, amely a nép nagy tömegeit földhöz juttatja. — Ha e program bármelyik pont­ját a mostani képviselőház el nem fogadja, azonnal föloszlatjuk és a nemzethez fordul. — Győztünk Polgártársak! Min­dent, amit akarunk, elérhetünk. Semmi okunk sincs arra, hogy most folytassuk a harcot. Nyugalmat, tü­relmet és bizalmat kér Magyaror­szág népétől az első magyar nép­kormány. BUDAPEST, október 31. Károlyi Mihály gróf miniszterelnök és pénz­ügyminiszter, Batthyány Tivadar gróf belügyminiszter, Lovászy Márton vallás- és közoktatásügyi miniszter, Lindner Béla hadügyminiszter, Ga­rami Ernő kereskedelmi miniszter, Búza Barna földmivelésügyi minisz­ter, Nagy Ferenc közélelmezési mi­niszter, Jászi Oszkár tárcanélküli miniszter, Kunfi Zsigmond népjóléti miniszter, Lalloschevics János igaz­ságügy miniszter. BUDAPEST, november 1. (Telefon­­jelentés.) Szterényi József báró és Tazsonyi Vilmos volt minisztereket, továbbá Wekerle Sándor volt miniszter­elnököt a Nemzeti Tanács őrizetbe helyeztette. Ez intézkedés a három politikus testi épségének és életének megvédését célozza. 10.000.000 (tíz millió) legjobb minőségű szivarkahüvely érkezett a „Médi Specialité“ szivarkahü­vely főraktárába Szeged, Jókai utca 11. gigái hol azok a legolcsóbb napi árban kaphatók. Viszont elárusít­ók­­nak is legolcsóbb bevásárlási forrás.

Next