Szeged és Vidéke, 1920. február (19. évfolyam, 26-48. szám)
1920-02-02 / 26. szám
Rtoldiállni fogják a magyar békesrarzfűlést. BERLIN, f február 3. A Nieuwe Rotterdomsche Courtant párisi jelentése szerint a magyar békedelegáció javaslatai kedvezőbb fogadtatásra fognak találni, mintsem általában Hiszik. A nagykövetek konferenciája Más szellemben dolgozik, mint a legfelsőbb tanács. Ezenfelül Apponyi Albert gróf okfejtése olyan hatással volt Lloyd George-ra, hogy a békeszerződés határozatait alaposan revidiálják. Amióta Clémenceau megbukott, eltűnt az engesztelhetetlenség szelleme is. Középeurópát nem akarják gazdaságilag tönkretenni. Remény van arra, hogy a magyar ellenjavaslatok révén enyhítések lesznek elérhetők, elsősorban a határokat fogják módosítani, habár a cseh szlovákok és a románok energikusan dolgoznak azon, hogy Apponyi beszédének hatását lerontsák. A Manchester Guardian foglalkozik Magyarország helyzetével és azt írja, hogy Angliának szabad utat kell kapnia a Balkánon, azért meg kell erősíteni Magyarországot. A Daily Telegraph azt írja, hogy a nagykövetek konferenciája rossz ■éven veszi Jugoszláviának az adriai kérdésben tanúsított magatartását, ezért valószínű, hogy Magyarország Jugoszlávia terhére határjavításokat fog kapni. A Temps szerint az egész békeszerződés revízióját hamarosan meg kell kezdeni, a magyar békének tehát olyannak kell lennie, hogy ne provokálja máris a revíziót, annál is inkább, mert Magyarország a népszavazásra vonatkozó követelése sokban jogosult. Hangsúlyozza a Temps azt is, hogy szlovák részről is érkezett memorandum az angol kormányhoz, amelyben tiltakoznak a Csehországba való bekebelezés ellen. Eltűnt hitatális akták a közoktatásügyi minisztériumból. A vallás és közoktatásügyi minisztériumban már hosszabb ideje figyelemmel kísérik, hogy a minisztérium irattárából a legkülönbözőbb akták nyomtalanul eltűntek. A megindított házi vizsgálat megállapította, hogy több esetben fontos közérdeket szolgáló iratokat nem lehet előteremteni, amelyek rövid idővel eltűnésük után a napi sajtóban megjelent közleményekben láttak napvilágot. Az eltűnt akták egy része a bolsevizmus bűneit leplezte le, a leleplezés azonban többnyire ártott a hivatalos nyomozás sikerének. Az akták egy másik nagy része kétségtelenül olyanok kezén tűnt el, akiknek érdekében állott, hogy bolsavista ténykedésekről hivatalos iratok ne maradjanak meg. A kultuszminisztérium a rendőrségen feljelentést tett és a nyomozás megindult. Ára 60 XIX. folyam, 26. (5498) szám. * ESTILAP. Szeged, 1920 február 3. hétfő tisfltetlenik minden délután. «■ Szerkesztőség, kiadóhivatal és túsada: Kálvária utca 6. szám. Telifonszám 84. Kéziratokat ad vissza a szerkesztőség. Hirdetések díjszabás szerint. Főszerkesztő: BALASSA ÁRMIN dr. Felelős szerkesztő : BIBÓ LAJOS. Előfizetési árak: egész évre 180 kor., félévre 90 kor., negyedévre 45 kor., egy hvi 15 kor. « Nyomatott a kiadótulajdonos Dugonics-nyomda r.-L könyvnyomdájában, Kálvária utca 6. az Miért adták oda Nyugatmagyarországot Ausztriának. Apponyi Albert gróf nyilatkozata. BÉCS, február 3. (MTI.) Apponyi Albert a Reichspost budapesti levelezőjével folytatott beszélgetése folytán kijelentette, hogy az antant megígérte neki, hogy a magyar ellenjavaslatokat gondos elbírálás tárgyává teszi. A béetárgyalás technikai részletkérdéseivel ő nincs tisztában és azt hiszi, hogy a béketárgyalás lefolyása némikép meglassudik, mert az egyes nagyhatalmak képviselői nett rendelkeznek korlátlan felhatalmazással. A nyugatmagyarországi kérdésről Apponyi kijelentette, hogy Nyugatmagyarorszg népének feltétlenül befolyás nélkül kellene hovatartozásáról szavaznia. Azt, hogy népszavazás nélkül ítélik oda Nyugatmagyarországot Ausztriának, erőszakosságnak tekinti és a nemzetgyűlésnek kell döntenie, hogy ezt tűri-e, vagy sem. Semmi esetre sem lehet ezt végérvényes megoldásnak tekinteni. Apponyi utalt a magyar békeszerződés 19-ik §-ára, amelyben ez áll: A Nyugatmagyarországi kérdést Apponyi szerint csak azért teremtették meg, hogy Magyarország egyik szomszédjával sem tarthasson fenn barátságos összeköttetést. Végül kijelentette, hogy a béketervezet 9 ikma az azrehimedesi pont, amelynek alapján a két ország a nyugatmagyarországi kérdés tekintetében megegyezésre törekedhet. A szabadkai vasúti tisztviselők nem teszik le a hűségesküt Jugoszláviának. SZABADKA, február 3. A jugoszláv kormány felrbilította a szabadkai üzletvezetőség központi tisztviselőit, hogy január 31 ig tegyék le a jugoszláv vasút szolgálatára a hűségesküt és írják alá az erre vonatkozó nyilatkozatot. A szabadkai vasutasok abban állapodtak meg, hogy a hűségesküt nem teszik A vonathálózatra szétküldött nyilatkozatok közül eddig 40 érkezett vissza, ezek közül 36 nem óhajt sem a jugoszláv állam, sem a vasút kötelékébe átlépni. A magyar vasutasok magyarok akarnak maradni. A szerbek újabb határidőt tűztek ki a nyilatkozatok aláírására. Kramatz szivetségra akarítpni Oroszországgal. PRÁGA, február 3. (MTI.) A nemzetgyűlés véderőbizottsága ma folytatta az általános vitát. Benes dr. külügyminiszter több interpellációra adott válaszában kijelentette, hogy a cseh köztársaság politikája a priori békés politika és az is marad. Kramarz dr. kijelentette, hogy a cseh nemzetnek föltétlen szüksége van külföldi segítségre, amit a szláv népeknél találhat meg. Szükségesnek tartja továbbá, hogy a cseh köztársaság szoros összeköttetésbe lépjen Oroszországgal. Csodálja, hogy még vannak pártok, amelyek kétségbe vonják, hogy a cseheknek nagy hadseregre van szüksége, holott az ország földrajzi fekvése nagyon veszedelmes. Kolcsakot saját katonái ölték meg? PÁRIS, február 9. (MTI.) Megerősítetlen és ellenőrizhetetlen hír szerint Kolcsak tábornokot néhány nappal ezelőtt kardélre hányták katonái. Kormányválság Németországban, BÉCS, február 3 (MTI.) Berlinből jelentik: A német személyiségek kiszolgáltatásának kérdése rendkívül sulyos válságot idézett elő és előreláthatóan megbuktatja a kormányt. Figyelemreméltó jelenség, hogy a német demokrata párt most már hivatalosan is a kiszolgáltatás ellen foglal állást. A Morgen varsói jelentése szerint a lengyelek 375 ember kiszolgáltatását követelik Németországtól. Hvg minilig ismeretlen a választások igazi eredetait. BUDAPEST, február 3. A koncentrációs kormány távozása körül keletkezett izgalom teljesen lecsillapodott. Az a kérdés fontos, melyik párté lesz a többség. A belügyminiszter által összeállított hivatalos kimutatás szerint a keresztény nemzeti egyesülés pártjának többsége már megvan, az a lényeges, hogy ez a párt ezt a fölényét a pótválasztásokon is megtartsa. A kisgazda párt ezzel szemben a maga többségét vitatja és a pótválasztásokon is nagyobb esélyekre számít. Elhelyezik a balmáskéri Internálási tábort. Budapestről jelentik . Félhivatalos közlés szerint a hajmáskéri Internálási tábort Zalaegerszegre fogják helyezni. mmmmmmmmmammmmmmmmmmsmmmmmm Ujabi) véres felkelések Egyiptomban BÉCS, február 3. (MTI.) A Neues Wiener Journalnak jelentik Rotterdamból . Egyiptomban az erőszakosan elfojtott forradalmi mozgalmak után ismét véres felkelések törtek ki. Heves utcai harcokra került a sor, amely alkalommal sok angol katona és polgár vesztette életét. Egyiptomban ismét kihírdették az ostromállapotot. Polónyi Géza meghalt. Az elpusztulhatatlannak látszó nagy közéleti gladiátor, Polónyi Géza hatalmas fizikai erejét sem kímélte a végzet. Meghalt ő is a természet rendje szerint hetvenkét esztendős korában. Egyike volt az elmúlt 40 esztendő alatt Magyarország legmarkánsabb egyéniségének. Óriási kritikai elméje vetekedett legnagyobb kortársaival, félelmetes ostromló ágyúja volt a 67 es kormányzatnak, a háborús parlamentben mondott nagyszabású beszédeivel pedig azt bizonyította be, hogy állandóan tanult s magyar közjogi tudása előtt még ellenségei is kénytelenek voltak meghajolni. Mint védőügyvédnek is voltak kiemelkedő sikerei, de Eötvös Károly nagysága ezen a téren útjában állott. A magyar politikai életet nagy veszteség érte elmúlásával, mert az ő éles elméjére s alkotmányjogi készültségére a mai végzetesen válságos időkben nagy szüksége volt a nemzetnek. Az elhunyt Polónyi Géza életrajzi adatait a következőkben adjuk : Polónyi Géza 1848 április 3-án született a barsmegyei Zsitvakenézen. Tanulmányainak befejezése után 1872-től Budapesten ügyvédeskedett, ahol keresett bűnügyi védő volt. Először 1881 ben Szolnokon választották meg függetlenségi képviselőnek, majd 1886 ban Németujváron, 1887, 1892 és 1896 ban Hajdúszoboszlón lett képviselő, 1892 ben Szolnokon is megválasztották, de erről a mandátumáról lemondott. Közben a fővárosi bizottságnak is tagja lett. Az 1901 i választásokon régi kerületében Hajdúszoboszlón megbukott, de 1908 ban az időközi választáson mint a kézdivásárhelyi kerület képviselője újból tagja lett a Háznak. Az 1905—1906 iki nemzeti küzdelem idején egyik legagilisebb szervezője volt Budapest főváros ellen állásának. 1906 ban elvállalta az igazságügyi tárcát. Ugyanez évben az általános választások alkalmával Budapesten a Belvárosban választották meg egyhangúlag. 1907 ben lemondott az igazságügyi tárcáról és ugyanez év őszén a kvóta emelésekor kilépett a függetlenségi pártból. Az 1910-iki általános választások alkalmával a lévai kerület pártonkívüli függetlenségi programmal választotta képviselőjévé. Érdemeinek elismeréséül a Wekerle-kormány a közmunkatanács elnökévé nevezte ki. A Károlyirezsim ettől az állásától megfosztotta, a bolsevizmus megszűnte után azonban a kormány állásába visszahelyezte. BUDAPEST, február 3. A gyász és részvét impozáns megnyilatkozása között temették el hétfőn délután