Szeged és Vidéke, 1920. május (19. évfolyam, 100-116. szám)

1920-05-03 / 100. szám

XIX. évfolyam, iOO. (5572) szám. # ESTILAR , Szeged, 1920 május 3. hétfő­nK­ijelenik minden délután. » Szerkesztőség, kiadóhivatal és fstodó, Kálvária­ utca 6. szám. Telefonszám 84. Kéziratokat itt ad vissza a szerkesztőség. Hirdetésük díjszabás szerint. Főszerkesztő: BALASSA ÁRMIN dr. A szerkesztésért ideiglene­sen felelős a főszerkesztő. Előfizetési árak: egész évre 280 kor., félévre 140 kor., negyed­évre 70 kor., egy háza 24 kor. * Nyomatott a kiadótulajdonos Dugonics-nyomda r.-L könyvnyomdájában, Kálvária­ utca 6. az Az alkotmány alapelve. Mi, szegény földi vándorok, akiket ide dobott a vak véletlen erre a sa­ját keserű levében felrengő sárgolyó­bisra, úgy nézünk egymásra, mint a fenevadak. Egyetlen jó szóval, egyet­len becsületes, őszinte közeledő lé­péssel pedig mennyi gyötrő fájdal­mat, mérges félreértést lehetne a tár­sadalmi életből kiirtani s enyhíteni a közös szenvedéseket. Hisszük, hogy sietve jó az idő, amikor a kölcsönös elkeseredéseket a kiengesztelődés enyhítő érzése váltja föl s a bánatos visszaemlé­kezések legnagyobb öröme a f­ej­tés lesz. De addig is legyünk komolyak, tudatosak abban az egyben legalább, hogy az együttélés csak az alkot­mány uralma, az alkotmányos tör­vények tiszteletben tartása, a törvé­nyek iránt való föltétlen engedelmes­kedés mellett lehetséges. Az alkotmány, ez a csodálatos szövődménye az állami élet szellemi alkatrészének biztosítja nekem, ne­ked, neki s minden polgártársunk­nak az emberi élet nélkülözhetetlen javait. Az államhatalom viszonyát a néphez, az állami tényezők jogait és kötelességeit, hatalmuk határait s a hatalom gyakorlatának föltételeit az alkotmány határozza meg. Az alkot­mány által válik a nép nemzetté, szerves élőlénnyé ; akarata, elhatáro­zásának kifejezési és végrehajtási le­hetőségei, cselekvésének megnyilat­kozási formái az alkotmánytól kap­ják meghatározásukat. Az alkotmány­ban buzog a nemzet állami életének vérkeringése, ebből táplálkozik min­den polgár életének szabadsága, üd­vösségének s boldogságának for­rása. Az alkotmány véd, vagy el­tipor. Élet vagy halál. Szabadság vagy rabság. Minden, minden, ami nélkül tengődés a földi létezés, az alkotmány uralmában találja bizto­sítékát. Vigyázzunk hát éberen alkotmá­nyos törvényeink épségére, ellen­őrizzük azoknak kezelését, de be­csületes kötelességtudásunkkal s a törvényekhez való hűséges alkalmaz­kodással tegyük is magunkat mél­tókká a szabadságjogainkat biztosító alkotmányunkra. Véssük jól emlékezetünkbe, amit Apponyi Albert gróf a modern ma­gyar állam alkotmányáról néhány évvel ezelőtt mondott: a modern államnak, amely védelmét polgárai­nak összességétől várja, amely fönn­állásának anyagi eszközeit a polgá­rok összességének egyenletes adójá­ból szedi, más jellege nem lehet, mint az, amelyet neki polgárainak összessége kölcsönöz. És ha pol­gárainak összessége különböző egy­házak, különböző felekezetek közt oszlik meg, akkor az állami egység kardinális föltételeinek szétbontása nélkül nem lehet az alkotmánynak más alapelve, mint az egyenjogúság és szabadság. Ennek az alkotmányos alapelvnek parancsa az, aminek megtartását kí­vánjuk s amelynek egyedül irányadó nézőpontjából szemlélve várjuk a nemzetgyűlés törvényalkotási mun­káját. Május 6-án adják át a magyar békeszerződést. Tíznapos határidő a válaszra. PÁRIS, május 2. (Havas.) A nagyköveti konferencia ma dél­előtt ülést tartott. A magyar békedelegációnak május 6-án fogják átnyújtani a békeszerző­dést. A válaszra 10 napos ha­táridőt fognak adni. LONDON, május 3. (MTI.) A Reuter ügynökség jelenti: Lloyd George miniszterelnök az alsóház ülésén a san­remói konferenciára vonatkozó számos kérdésre kijelen­tette, hogy minden ürügyet, amely Anglia és Franciaország magatar­tására nézve gyanúkeltésre alkalmas lett volna, megszüntettek. Angliának az a kívánsága, hogy a versaillesi békeszerződés végre­hajtása az európai politika alapjául szolgáljon, világosan kifejezésre jutott. A francia kormány formálisan is dezavuálta bizonyos személyiségek és különböző lapok sugalmazóit, akik amellett kardoskodtak, hogy a békeszerződés végrehajtásában való késedelmeskedést a Rajna vidék anneksziójára használják. Lloyd George szerencsét kívánt Franciaországnak azokhoz a kifeje­zett nyilatkozatokhoz, amelyeket Mil­­lerand ebben a tekintetben tett. PÁRIS, május 3. (A MTI. szikra­i távirata.) Washingtoni jelentés sze­rint a szenátus külügyi bizottsága pénteken határozatot terjesztett be, amelyben a Németországgal és Ausz­triával való háborús állapot befeje­zését deklarálja. A javaslat fölött ezen a héten kezdik meg a vitát és végleges döntés 15 nap múlva várható. A lengyelek nagy győzelme a bolsevikiek fölött Ötven kilométernyire hatoltak előre. — Megsemmisítettek három vörös hadosztályt.­­ VERSAILLES, május 2. (MTI, szikratávirata.) Az Echo de Paris külön levelezőjétől azt a hírt kapja, hogy a lengyel hadsereg május elsején a bolsevikiek ellen indított ellentámadása során óriási győzel­met aratott. Páratlan lendülettel véghezvitt támadásával áttörték min­denest a bolsevikiek első vonalát és elfoglalták Szilimért és Vinicát, közel 50 kilométernyire haladtak előre. 12 ezer foglyot ejtettek, 60 ágyút, 84 géppuskát és 160 mozdonyból és több mint 2000 kocsiból álló vasúti parkot zsákmányoltak. A vörös had­sereg 3 e­­shadosztálya teljesen meg­semmisült. A maradék csapat a legnagyobb rendetlenségben elme­nekült. Az ukrán bolsevista csapatok átpártoltak Petljurához. KOPENHÁGA, mjus 3. (Budapesti Tudósító.) Varsóból érkezett hírek szerint a lengyelek nagy előrehala­dást tettek Kiew felé Nem tartják ki­zártnak, hogy nagy nemzeti ünnepü­kön, ma bevonulhatnak Kiewbe. „Magyarországgal oktalanul bánnak." GENF, május 3. (MTI.) Lord Montagu hosszabb levelet intéz a Times kiadójához és válaszol azokra a támadásokra, amelyeket a Nort­hdliffe sajtó az angol felsőházban a magyar kérdés fölött folytatott vitával kapcsolatosan ellene intézett. Lord Montagu a többek között ezt írja: A békeszerződésekben Ausztriával és különösen Magyarországgal ke­ményen és oktalanul bánnak. Én és öt társam, akik a felsőházi vitában részt vettünk, úgy véljük, hogy Ma­gyarországot lehetőleg meg kellene kímélni Ausztria sorsától, azaz nem szabad kitenni megcsonkításnak és romlásnak. Ha nem segítenek ha­marosan, nagy a veszedelem, hogy Magyarországon is, Ausztriában is felborul a helyzet. Azonnal revízió alá kellene venni a szerződéseket, mert ha összeomlik a civilizáció Magyarországon és Ausztriában, e két ország központi fekvése követ­keztében ezt az egész világ meg­szenvedi. Montagu végül azt javasolja, hogy az egykori monarchia és részei kö­zött vasúti és vámuniót létesítsenek. Graziani tábornok búcsúztatása, BUDAPEST, május 3 A MTI, jelenti: Simányi Semadam Sándor miniszterelnök a budapesti francia misszió eddigi vezetőjének Graziani Jean Cézár francia tábornok távozása alkalmából a tábornok tiszteletére ,va­sárnap délben 1 órakor villásreggelit adott a miniszterelnökségi palotában. Az ebéd folyamán szólásra emel­­­­kedett Apponyi Albert gróf, aki a kormány fölkérésére melegen búcsúz­tatta Graziani tábornokot, tolmá­csolta az egész magyar nemzet el­ismerését és köszönetet mondott azért a mindig tárgyilagos, igazságos és lovagias magatartásért, amelyet Graziani tábornok a bolsevizmus le­törése óta magyarországi szereplése alatt tanúsított. Kiemelte, hogy a magyar nemzet semmi mást nem kér a nyugati művelt nemzetektől, mint mindenben az igazság megállapítását. Graziani­­ tábornok személyében a magyar­­ nemzet az igazság védőjének inkarnác­­­cióját ismerte meg, akire mindig­­ szívesen fog visszaemlékezni. Apponyi azzal fejezte be beszédét, hogy a magyar nemzet ugyanazt a sikert és boldogulást kívánja Franciaország­nak és a francia népnek, mint ön­magának. Graziani tábornok meg­­hatottan mondott köszönetet Appo­­nyinak az üdvözlésért. A tábornok ma reggel 9 55-kor utazott el a Nyugati­ pályaudvarról. Búcsúzására a pályaudvaron meg­jelentek a magyar kormány kép­viseletében Teleki Pál gróf külügy­miniszter, Soós Károly honvédelmi miniszter, Pekár Gyula államtitkár és az antant Budapesten székelő vala­mennyi missziójának vezetői és tag­jai, továbbá a diplomáciai meg­­bízottak feleségükkel. Új ezer és tízezer koronás osztrák bankjegyek. BÉCS, május 3. (MTI.) A lapok jelentik: Mivel az új osztrák bank­jegyek még nem készültek el, az Osztrák Magyar Bank mától kezdve ideiglenes ezer és tízezer koronás bankjegyeket bocsát ki. Az ideig­lenes bankjegyek nem egyebek, mint az Osztrák­ Magyar Bank eddig for­galomba volt bankjegyei a következő fölülbélyegzéssel: „Echt Hauptanstallt der österreichisch Ungarische Bank.“ (Valódi, az Osztrák Magyar Bank főintézete.) A bélyegzőt úgy készítették, hogy újabb hamisítás veszedelme nem fenyeget. Az ideiglenes bankjegyek csak néhány hétig, az új bankjegyek elkészültéig lesznek forgalomban. Az új osztrák bankjegyek csak annyiban különböznek majd a régiektől, hogy mindkét oldalon német lesz a föl­­irás, a magyar fölirás elmarad. A bankóhamisnők elfogatására az Osztrák-Magyar Bank 50 ezer korona díjat tűzött ki.

Next