Szegedi Friss Ujság, 1922. április-június (23. évfolyam, 102-152. szám)

1922-04-29 / 102. szám

J V.. .'/- /|/ ^ A-//* b­l‘ /jt 'm ^ * Sz.nmbfl­ V J*:?­£gyes siáai ára Blndeneaf csalodenlit S koron ELŐFIZETÉSI AR tlKbVfiKH V* éwe * « .i V.V « IS 1 hóM . » M W K VIDaKKfl Vi évre »••««••••*•• 240 K 1 hóra 80KFRISS ÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP „ICS szám ára ^ korona I *-,c,£üsé” es líiadói­ivatali Telefon számok i 12-02 Ji 2-S» felelős szerkesztfi: WEINER SÁNDOR iUadótuUúdooos ■ 'VI LAJOS ENDREíN*. -Ctert ajroaaa és blriapkladi sáli«.. l0UcsaMi RACZ ANTAI. Karrier. Magyar termány magyar földön aligha futott m^ . ilyen gyors és szé­dületes karriert, mint az idei tavaszon a hagyma. Ára ma már a húsét is fölfilmulta, pedig vakmikor, nem is olyan r^en — nagyon szerényen hú­zódott m^ az olcsó, alig néhány filléres tömegélelmezési cikkek sorá­ban. Szép a karrier és irigylésreméltó. Bizonyára örömmel tölti el a boldog hagymatermeld lelkét ia portékájának ez az előrerugaszkodás, de ugyan­akkor fájdalmas keserűséget okoz tűne­­d­élyes ára annak a szegény polgár­nak, akinek most már nemcsak húsra, hanem hagymára sem jut garaba. Érdekes és jellemző tünet ez a túl­hajtott ár, de egyben tanulságos pl­dája annak, hogy a rossz és megbíz­hatatlan becslés milyen káros követ­kezményekkel járhat. Magyarország, amelynek ma esetlen valutajavító fak­tora a keviteli mérlege, minden, ide­haza fölösleges termelvényét jó áron igyekszik a külföldön elhelyezni, ősz­­szel a kormány éppen ebből a célból felbecsületi és nyilvántartja a köz­­szükségeti cikkoió mennyiségét, hogy levonva abból­­a belső fogyasztásra megkívántakat, miállapítsa azt, hogy mennyi a fölösleg, mely idegen valu­táért idegen földre vándorolhat, így történt a hagymánál is. A makói bölcsek azonban, hogy a­hogy nem, néhány vagonnal elszámították magu­kat és mire elérkezett a tavasz, el­fogyott a hagyma is. Már pedig ami nincsen, vagy amiből nincsen elég, az után a természet törvényei szerint nagy a kereset. Ez a kereslet és a nincs hajtotta fd a jámbor portékának az árát a mostani 160 koronáig, tehát olyan árig, amelyért külföldön az innen elvitt hagymából a dupláját, sőt majdnem a háromszorosig meg lehet most venni. De más tanulságot is rejt magában ez az ár. Ma a kivitel a legjobb üzlet és nem csodálatos tehát, ha mindenki, akinek csak módjában áll, ezzel az üzletággal foglalkozik közvetve, vagy közvetlenül. Folyt a vásárlás az egész országban nemcsak hagymában, de élő állatban. Vándorolt ki a külföldre a magyar jószág, itt a nagy kereslet folyain hiány állott be, amely a hús­árakat folyton és folyton fölfelé haj­totta. A nagy drágaság végül itt is kény­­szerítette az államot, amelynek minden polgára érdekét egyformán kell a szívén viselnie, a radikális beavatkozásra. Be­szüntette az állatkivitelt és addig meg sem kívánja engedni, míg a kínálat és kereslet megint egyforma arányba nem kerül és a fogyasztóközönség teher­bírásához nem alkalmazkodik. Ma az ősszel olcsón összevásárolt és kiszállított hagyma helyett oda­jutottunk, hogy drágább áron vissza kell vennünk saját portékánkat a kül­földtől, hogy a télen potom árért összevásárolt és kiszállított­­jószágok miatt borsos áron kell megfizetnünk saját termelésű húsúnkat. Legyen ez a két szomorú tapaszta­lat az állam, a magyar közönség ré­szére is kellő tanulság, hogy oe­­vigyázattal kel mindent intézni, ami a polgárok zsebét és gyomrát illeti. Az a gazda, az a hagymatermelő, aki az ősszel a télen olcsón eladta a kül­földi szállítóknak hagymáját, jószágát, épp úgy vesztett azon, mint ma a fogyasztó, aki ennek levét issza- Egészséges csakis úgy lesz a magyar közgazdasági éld, igazságos csak úgy lesz mindenkinek teherbirja, ha azok, akik az ország, a nemzet sorsát inté­zik, a rendkívüli idők rendkívüli ta­pasztalatai alapján úgy intézik azt, hogy a nyújtózkodás arányos legyen minden taen azzal a takaróval, ame­lyet magunkra húzhatunk. 1 mai srar­­ihatétel­n­yi az angol aislih­ázban. Londonból jelentik: Wodgewood ezredes, a nagy magyarbarát angol képviselő az alsóházban interpollációt terjesztett be a jóvátétei bizottságnak Magyarországgal szemben legutóbb támasztott ama kérddéséről, hogy szarvasmarhát szállítsanak ki jóvátétd cimán. A béke és az újrafdépítés ér­dekében helyénvalónak látja, ha szüntessék meg végre ezeket az követdéseket a tönkrement és éhező országokkal szemben. Hilton Young államtitkár úgy vála­szol, hogy a jóvátétti bizottság a szüksges vizsgálatok megértése és a magyar kormány írásbeli beterjesztése után meggyőződött arról, hogy a kis mennyiségű szarvasmarha, amelyet Magyar­szágtól követeltek, nem ha­ladja túl Magyarország teherbírását és ezee nem ártanak Magyarország szo­ciális érdekeinek. Wedgewood azután azt kérdezte, hogy ez a körddés az utolsó-e, amelyet Magyarországgal szemben tá­­masztanak. Young úgy választat, hogy ez a kérdés a jóvátételi bizottsá i­­á­­tás^^'-'ide tartozik. r | ­­ronok által raboltá a boltiuik tulajdonjoga. A romái­ megszállás idején a megszállók tömeges rekvirálásokat hajtottak végre. Az elrekvirált jőszigokat, gazdasági gépeket azonban csak részben szálították el, egy­­részét dárverezték, vagy eladták. A meg­szállás után a tulajdonosok közül számo­sait feismerték jószágaikat vagy egyéb tulajdonukat és az új tulajdon­ostól vissza­­követelték. Emiatt számos per indult meg, de a bíróság nem hozott egységes hatá­rozatokat. Az ügyek elvi döntés végett a Kúriához kerültek, amely Thöry Gusztáv dr. elnök­lete melett úgy döntött, hogy az elrekvi­­rált javak az eredeti tulajdonost illetik, mert a megszállóknak csupán a hadsereg céljaira volt joguk rekviráltatni, nem pedig ezen javak értékesítése céljából. Az új tulajdonosok, bár jóhiszem­űleg szerezték meg ezen javakat, ezek mégis azt a tu­laj­­donost illetik meg, akiktől elrekvirálták. A Kurta döntése most érkezett le a szegedi bíróságokhoz, úgy hogy a jövőben a ha­tározatokat ily értelemben hozzák meg. A génuai konferencia. A génuai konferencia első ülésszaka előreláthatólag május 1-én befejeződik és utána rögtön megkezdik a második ülés­szakot, míg Lloyd Georgenak arra az indítványára vonatkozik, hogy az államok 10 évre békepaktumot kössenek. Ez azon­ban súlyos dió, mert Franciaország és kis szövetségesei csak úgy akarnak abba bele­­menni, hogy az antant keze mindenben szabad legyen, ha kell, bevonulhatnak a legyőzöttek ellen, egymás között katonai és egyéb szövetségeket ,s köthessenek, szó­val Franciaország a békepaktum dacára mindent megtehet velünk és a világ ellen, de ellenük nem tehet meg senki semmit. Itt valószínűleg nagy harc lesz és semmi­ féle megállapodás nem történik, Lloyd Georgeot különben Franciaország és kis függelékei kardcsörtetése nem na­gyon érinti. Valószínű, hogy éppen olyan állást foglal ellenük, mint eddig és ha kell, kenyértörésre viszi a dolgot, szakít velük. Érdekes tegnapi beszéde is, amelyben kijelentette, hogy a konferencia, akár sikere lesz, akár nem, az új európai hatalmi kialakulások első állo­z­ása. A Keleti tenf­­gertől az Uralig — folytatta nincs olyan határvonal, melyet meg ne támad­tak volna. Kelet és Középeurópa kavarog, a súz szétszabdatás folyt­án m­indenféle háború akar kitörni. Nyíltan kimondom, lehetetlen két olyan nagy nemzetet, mint Németország és Oroszország, amelyek Európa kétharmadát teszik, bármily rend­szabályokkal elnyomni. Ez a legnagyobb őrültség. Én régen óva intettem az aka­­dékoskodókat, hogy a legrosszabb politika az éhező Oroszországot és nyomorgó Németországot csak fosztani, ütlegelni. Ezeknek egy kényszerből egymásra kell találni éa akkor a megtorlás a sok bűnért el nem maradhat. Ha a szervező Német­ország talpraállítja az óriás Oroszországot, Európa sorsa meg van pecsételve. Ezért kel tisztességes békepaktumot kötni az összes államoknak, mert ellenkező esetben a vérzivatar kiújul és jaj azoknak, akik a németet elnyomni akarják.­­Angol lapok különben nyíltan írják, hogy az angol politika élesen szembefor­dult a franciával és vagy az egyiknek, vagy a másiknak most meg kell törnie. A legújabb helyzet különtően az, hogy Poincaré telefonon utasította a génuai francia delegációt, hogy ragaszkodjék a legszélsőségesebb németellenes politiká­hoz és ne engedjen sem­miből. Egyben pedig tudatta a francia mini­szterelnök azt is, hogy a békekérdésben csak úgy tár­gyaljon, hogy Franciaországnak és a kis­­antantnak maradjon szabadkeze és Anglia hivatalosan kötelezze magát a franciákat támogatni a német jóvátételek behajtásán és esetleg azok behajthatatlansága esetén Németország megszállásában. Végül pe­dig követelik az orosz-német béke meg­­sem­misítését. Poincaré ahhoz sem járul hozzá, hogy a legfelsőbb tanács össze­üljön a német jóvátétel és lefegyverzés kérdésének megbeszélésére, mert szerinte a legfelsőbb tanács már nem létezik és nem Loyd George jogosult ezt össze­­hívni. Ezzel a helyzet újból nagyoti fi­:­­ Lloyd George kijelentette, hogy a franciák­kal okosan nem lehet beszélni, legközelebb elutazik Londonba, ott feltárja a helyzetet a parlamentnek, felveti a bizalmi kérdést és ha bizalmat kap — ami holtbiztos — visszamegy Génuába és Franciaország, meg a kisantant nélkül fejezi be a konfe­rencia kitűzött céljait. A comtatrénylfil Áldozatainak tematása. Budapestről jelentik. Tegnap dél­után felboncolták a bombamerénylet két újabb áldozatának, Kovács Ernő liftgyárosnak és Haas Károly kertyű­­gyárosnak a holttestét. A két halottat az Erzsébetvárosi Kör a maga h­alott­­jának tekinti és temetésükről gondos­kodni fog. Kovács Ernőt szombaton temetik el a katholikus egyház szer­tartásai szerint a Kerepesi temetőbe. Haast pedig az eddigi meállapodá­­sok szerint vasárnap délelőtt helyezik örök nyugalomra a rákoskeresztúri izraelita temetőben. A merényletnek még egy súlyos sebesültje van: Maros M. Mór dr. orvos, akit a Pajor-szanatóriumban ápolnak. Maros Mór állapotában a javulás idei mutatkoznak és az orvo­sok remélik, hogy erős szervezete át­­segíti a betegségen. kultd oszp az Acsh. vonalára Ismeretes, hogy a k­ímhoni békés­­dés az uj magyar-román határ megí­rásával ketté választja az Arad-C.. Egyesült Vasutak vasuthálózatát. A va­lak egy része a szorosan vett Magyarország term­elére, míg a másik része a románok által megszállt területre esik. Az igazga-^ tóság is Aradon, tehát elszakított terü­le-e fen székek Mivel a vonalak ilyen tagozó­dása rendkívül megnehezíti az igazgatást és k­inyitást, az a terv merült fel, hogy Magyarország területén is fel kell állítani az Acsev­ igazgatóságát. A terv kivitelére, értesülésünk szerin­t tárgyalások indultak meg az új igazgató-i­­ág létesítésére és a vonalak ketté osztá-­­Sára. Ezzel a kérdéssel egyidejűleg termé-^­szetesen a felszerelés ketté osztásának kérdése is­­szóba kerül, mert enélkül a szorosan vett magyar területen a forgalo­­mat lebonyolítani nem lehet. A román megszállás idején ugyanis a megszállók az összes kezükbe került Acsen.1 felszerelési anyagot Aradra irányítottál­k úgy, hogy a kiürítés után alig maradt vagon és mozdony az ideiglenes határon innen, míg a nagyszerűen bevált motoros­ vonatokat mind elvitték. Amennyiben a tárgyalások eredményre vezetnek, az Acsev, vagon, mozdony és motorparkját meg-­­osztja és egy részét ezekre a vonalakn irányítja a forgalom lebonyolítására. Érte­sülésünk szerint az új igazgatóság a terv szerint Szegedre kerülne. Az Acsev­ igazgatósága egyébként már felszólította tisztviselőit és alkalmazottai­t nyilatkozzanak, hogy magyar vagy román területen kívánnak-e a jövőben szolgálatot teljesíteni. A tárgyalások eredményét élénk­ érdeklődéssel várják az Acsev­ vonalai mellett fekvő községek lakói, mert különö­sen a motorosforgalom beállításával _ közlelípui—- i—ix.i* ..........—» illegji»vui«m (Alján, mairesztui viszont a Máv. is több szerelvényt más vonalon tudna használni ami ismét a for­galom javulását jelentené-

Next