Szegedi Friss Ujság, 1922. október-december (23. évfolyam, 234-312. szám)

1922-10-01 / 234. szám

XXIll. évfolyam, 234. sz. * Szeged, 1922 október 1. ♦ Vasárnap Iris^es szán­ ára mindennap is film­ mellütt 6 korona HH ELŐFIZETÉSI ÁR V* évre „ U i ^ 450 K 1 hóra » » «... 150 K vioé^ken ^vre„ M •««. M «é M 675 K 1 lióra ...„„„-«225 K Egyes szám ára korona. SZE­R 3-353X31 FRISS ÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon axámok­ 12-02 it 2—6| Felelet szerkesztői WEINER SÁNDOR Köatőtulajdonos ENDRÉNYI LAJOS aveade és hírlapkiadó villáiéi­rt Igizgin és felelös kiadó: ANTAL iguald G­RACZ Felhívás a város közönségéhez! A kertslányzó ur ófóméltós­ága kez­deményezéséül is megindult Országos In­­s^enyhite akció Szeged sz. I^kr. város területére ffiffalakult bizottsága nevében felkérem a Város közöns^ét, hogy, az önhibájukon kívül munka nélkül­­ma­radt vagy tfiunkára képtelen egyénekre rákövetkező borzalmas téli nyomor en­y­­­hítésére szánt összeget a hivatalo­nban felfektetett gyűjtödv útján juttassák ke­zeimhez , ugyanitt m­indazok, kik az inseg-akcióban természetbeni, különösen gabona és egyéb nem romlandó élelmi­szerek, cipó vagy, ruhaneműek adomá­­nyozása által akarnak résztvenni, ezen szándékukat ugyanitt jelentsék be. A magyar nemzetre most róakad rt a legdermesztőbb tél, melyre csak úgy kö­vetkezhet tavas­zi feltámadás, ha a tél halálos hidegségét enyhíti és kiengeszteli a testvéri szeretet Melege. A nyomor netre ismer felekezeti, faji, társadalmi, vagy poétikai különbségeket, ennek eny­hítése körül szűnjön Meg a turáni átok és tehetségéhez mérten, mint szerető Családtag, siessen mindenki testvéreinek megmentésére, mert sohasem volt annyi­ra igaz a kömmondás, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad. Az inségenyhítő ak­ciót városunkban személyesen Irányító, és ellenőrzöm az e Célból megalakult jótékonyságukról közismert önzetlen egyénekből álló bi­­zottsá közreműködésével s az adomá­nyok hírlapi nyugtázásán felül úgy azok­nak bevétele, mint kiosztása a belügymi­niszter úr önagym­éltósága ellenőrzése alatt is áll, úgy hogy a kortt­ányzó ur efőméltó Liga Intenciójának megfelelőleg minden huzaszent annak jut, akinek er­­re legnagyobb szüksége van. Munkaké­pes egyének munkaalkalmat kapnak s kizárólag munkájukért részesülnek az in­­ségalapból, nem könyöradományban, ha­y­nem­­érdemelt díjazásban. Ellenszolgál­tatás nélkül csak a munkára képtelene­ket segélyezzük. Szeged, 1922. szeptember 39. Aigner Károly dr. főispán. A­­keleti helyzet. A helyzet a Keleten ma állandóan bonyolódik és úgy látszik, közel van a kirobbanáshoz. A török kamara vissza­utasító felfogása után most Harrington tábornok kapott felszólítást az angol kor­­­mánytól. Intézzen ultimátumot a törö­­kökhöz, hogy a Dardanellák mellől vo­nuljanak el. Úgy látszik, Anglia, amíg tárgyalások Clitjén hozta-halasztotta a dolgokat, most elég erősnek érzi magát a törökökkel való küzdelemre. Kemal pasa szintért jól felkészült, csa­patai mind előre vonultak, a semleges zó­na jelentékeny részét megszállva tartják, sőt párisi katonai felfogás szerint az angolok stratégiai helyzete nagyon ké­nyelmetlen és kínos a Dardanelláknál. Venizelosz és a görög forradalmárok angol közlekedési eszközökkel néhány ezer görögöt átszállítottak Tráciába már. A görögök hír szerint azonban úgyszólt váll ruha nélkül vannak, a legrosszabb felszerelésben és teljesen fegyelme­zetlenek. Szerbiában egyes hírek szerint for­rongások vannak, sőt már a király meg­­gyilkolásáról is beszéltek, de természe­tesen ezek a hírek koraiak. Minden jel arra m­utat, hogy­ forronganak az esemé­nyek és Európa ifjabb, nagy megráz­­kóint­alátok előtt Október 6. Szeged város politikai és társadalmi egyesületei az egyetemi hallgatókkal lakozáson alul maradt. Az időjárás kal­­ együtt ünneplik i­ meg október 6-ikát. Az i­dősen az ősziekre kedvezőtlen volt, ünnepély délelőtt 10­­órakor kezdődik a rókusi templomban tartandó gy­ászisten" tisztelettel, ahová az egyesületek, körök és testületek hivatalos helyiségeikből zászló alatt vonulnak fel. A gyászisten- tisztelet után a résztvevők a Gizella-tére­l lévő Szabadság-szobor elé vonulnak. Ott Szeged város összes dalárdái eléneklik a Himnuszt, utána következik az egye­­tem­i ifjúságnak szavalata és beszéde, majd eléneklk a dalárdák a Hiszek­egyet, ezt követi a polgárság szavalata és szónoklata. Az ünnepély a Szózat eléneklésével nyer befejezést. A rendezés­ felkéri Szege­d város minden rendű­­és rangú népét, vegyen részt ezen az ünnepélyen, ittért amit Aradnak nem lehet megtenni, azt Szeged városnak kell megtennie, hogy soha el ne halványuljon annak a 13 hős vértanú­nak az emléke, akik megtanították. Mint kell a hazáért élni, halni és akik'szolga' földben nem nyughatnak. A közgyűlés negyedik napja, A közgyűlés negyedik nap­án Somor­gyi Szilveszter dr. polgármester elnökölt. A kövezetvám, a közúti udvám, a part­ra­vadalmi dijak, a t mérlegelési és be­tegszólítási díjak felemelése tárgyában a közgyűlés a tanács javaslatát elfo­gadta. Egytírás után, vontatottan peregnek le ezután a tárgysorozat egyes pontjai. Na­gyobb vitára csak az 1921. évi zárszáma­dás bemutatásának itlegtárgyalása adott alkalmat. Magyar József írottági tag kárhoztatja, hogy a városi adóhivatal élén nincs adóügyi tanácsnok, aki a vá­rosi tanácsban bent fllve, felelősséggel, tartozna a város közönségének. Kérdi, hajlandó-e a város tanácsa intézkedni, hogy legrövidebb időn belül az adóhiva­tal élére egy felelős adóügyi tanácsnok kerüljön? A polgárm­­ester röviden válaszol Ma­gyar József bizottsági tag kérdésére, hangsúlyozza, hogy a városi tanácsnak szándékában volt már az adóhivatal élére felelős adóügyi tanácsnokot állítani és az adóhivatalnál lévő esetleges rendszer-­ telenséget megszüntetni. A polgármesteri előterjesztések után következtek az interpellációk és indít­ványok. Az első indítvány Kormányos Benő dr.-é, aki a Szentháromság­ utcai támfalak és a világítás rendbehoz­ása tár­gyában interpellál. Eördögh Lajos dr. tanácsnok válaszol az interpellációra, me­lyet az interpelláló és a közgy­űlés tudo­másul vesz. Sereghy Mátyás dr. a külváros világí­tása tárgyában nyújtott be interpelláció. Egyes városrészek nagyon rosszul van­nak világítva, ami a közbiztonságot nagyban veszélyezteti. Kéri a közgyű­lést, hogy a külső városrészek világítá­­sáról minél előbb történjen intézkedés. A polgármester megnyugtató választ ad. Ottovay Károly Újszeged rendezése, Korom Mihály a szérüskertek bérletének meghosszabbítása tárgyában nyújtott be indítványt. A közgyűlés úgy határozott, hogy a jelenlegi bérlőket meghagyják bérletük­ben. A közgyűlés 7 óra után ért véget. — Diszkard Kemal basának. Buda­pestről jelentik. Habay László dr. A főváros legközelebbi közgyűlésén a kö­vetkező indítványt terjeszti elő: Mondja ki a székesfőváros törvényhatósági köz­gyűlése, hogy a testvér török nemzetet és Kemat pasát a nemzeti önérzet fel­­lángolásából fakadó önvédelmi harcok ragyogó fegyvertéteményei és diplomá­ciai sikerei alkalmából lelkesedéssel és örömmel üdv­öz­i és Keffia­ pasának, a túrán testvérnemzet nagy fiának nagyra­becsülésének jeléül tílszkardot ajánl fel E célra társadalmi gyűjtést indít, mely­hez meg­­ejelő összeggel a blaga Részé­ről is h­ozzájárul . — A kivitel korlátozása. Budapestről jelentik: Térffy közélelmezési miniszter a tegnapi minisztertanácson bejelentette, hogy a drágaság enyhítésére a kivitelt legközelebb erősen korlátozzák, hasonlóan a behozatalt is. Vértjük mg a­­M évi termést- Országunk idei gabon­atermése a­lá-amire m­ég így is számíthattunk, erősen megtizedelték a különböző betegségek. Különösen pedigi ad­üszög. Országos te­kintélyű szakférfiak teljes hitelt érdemlő, megállapítása szerint a­ ’évi gabonater­­mésünkben az öszig által okozott kárt jó-só százalékra becsülik­. Pénzérték­ben kifejezve több mint 2 millárd kö­­zépára, vagyis olyan összegre, amely­ből a gazdák a földadót kifizethették volna, sis ez a tény annál lesújtóbb, mert a k Üszeg kártétele ellen teljesen kitos védekezési módokat, illetőleg sze­reket is eitetünk. Ilyen pl. a már régeb­ben Ist­ert rézgáliccal való csávázás. Azonban ezzel is úgy vagyunk, hogy az orvosságot sokan ismerik, de helye­sen alkalmazni nem tudják. Nem ism­terik a használat pontos módját s mivel a rréz­­gálc anyaga, különösen a háborús gyárt­mányoké, sokszor igen változó összeté­telű volt, nemcsak hiábavaló költségek­be keverték m­agukat, de a helytelen adagolással a vetőmagb­an kárt is tettek. Ma már a tudomány számos olyan szert állított elő, amelynek az alkalma­zása igen egyszerű a bennük a rézgá­­licnak sokszor káros mellékhatása sín­esen meg. A gabonaüszög okozta nagy károk a védekezés most m­ár tökéletesebb vol­ta azon elhatározásra vezették a sze-­­gedi gazdatársadalom­ Vezető embereit, hogy nagyobb mozgalmat fognak indí­tani nemcsak a városi, hanem a tanyai gazdaközönség körében is a gabonavető­­magvak okszerű csávázására. A legtekin­télyesebb vezető gazdákat fogják felkér­ni, hogy a saját gazdaságaikban mutas­sák at be az érdeklődő gazdatársaik­nak. A Népfőiskolások Széchenyi­ Szövet­­ségének fekérésére Dulácsy Sándor dr. gazdasági tanár és Tuhá­sz Árpád, a gyógynövénykísérleti állomás igazgatója f£ogják ezen gyakorlati bemutatásokat ve­zetni, amelyek iránt a gazdaközönség körében már­is rendkívüli érdeklődés mutatkozik. Az első bemutatás október hó 1-én, va­sárnap délelőtt 9­­órakor Alsóvároson, Csiszár István Széchenyi-szövetségi el­nök udvarában, Földmíves-utca 13. sz alatt, délután 3 órakor pedig Felsőváro­son, Korom Mihály, a felsővárosi gazda­kör nagytekintélyű elnökének házánál Sándor­ Attla 16. sz. alatt lesz. A későbbi előadó bem­utatások helyéről és időpont­járól olvasóinkat szintén tájékoztatni fog­juk. A kormányzó szemleútja Budapestről jelentik: "A kormányzó m­r rggel 9 óra 30 perckor Sátoraljaújhely fellobogótott pályaudvarára érkezett, de­ a város tanács, a hatóságok és a társa­dalmi egyesületek küldöttségei, élükön Bernáth­­Aladár alispánnal üdvözölték. Ar­ra kérte a kormányz­ót, érezze Magát otthonosan a városban­­és fogadja szét­retettel a lakosság i­­ádta megnyilv­ánult hódoló tiszteletét. . A kormányzó megköszönte az Üdvön­léseket és kijelentette, hogy örömmel lát­ ia, hogy a híres Zemplén vármegyében a még a nagy Rákóczi erős nemzeti szelleme. "A világháború, a forradalmak viharai pusztították végig az országot és a béke nekünk nem hozott enyhülést Ám tornyosultak már sötétebb felhők is a Magyar­bon, tomboltak er­ősebb viha-­­rok az ország felett, de győzött minden-­­kor az erős akarat, mert az a nemzedék, amelynek a pusztulás jutott osztályré­­szül, nem csüggedt, nem tört fileg, hanem újabb erővel kezdte meg a munkát. Az építés munkájában fontos szerep jut ma önökne­k, mert ez a város a Magyarság­­nak egyik végvára most. Aposta tehát továbbra is a múlt dicső emlékét, őriz­zék meg a nemzet jövőjébe vetett erős hitüket A’ jelent pedig szenteljék egy­beforrva a Munkának. Ha megfogadják szavaimat, a magyarságnak is megvívhatat­­lan vára lesz e város. "A kormányfő délután 3 óra 30 perckor indult vissza Budapestre, ahová 8 óra után érkezett meg. Aki azért lopott h­az­a­­résés elé kerüljön. Érdekes kis emberke állott tegnap a szegedi törvényszék Pókay-tanácsa előtt. A mozgékony, ötletes kis őszülő fej, Lichtblau Jakab érdekes múltra tekint­het vissza, ugyanis 1888-ban került elő­ször összeütközésbe a törvénnyel s s­­­óta apróbb-nagyobb szünetek után új­ra és újra visszavándorolt a börtönbe. De azért, mint társas lény, családot, alapított, öt gyermek apja lett s mind-g­ezek dacára Még, mindig akad valami­lyen apróbb esete, amely állami ellátás­­hoz­­és lakáshoz juttatta. A legutóbbi esete Szegeden a n­yár végén játszódott le. Ide mint Menekült került és családjá­val együtt vagonban lakott. A nyár végén egy kis kirándulást tett. Benézett egy Iskola­ utcai lakásos természetesen a tulajdonos távollétében Szerencsétlenségére a tulajdonos előbb érkezett vissza, mint gondolta volna és ffilöncsipte, m^ mielőtt valamit köze­­lebbről m­egtekinthetett volna. A rendőrs^ előtt azzal védekezett hogy a nagy nyomor kényszeritette erre a lépésre. A bíróság előtt azonban mi­ más változatban indokolta tettét. Elő­­adta, hogy nagy szegénységét a bírós­­ággal kívánta megismertetni s Így gon­dolta ki aZ utat, azaz, hogy ez oda visz,^ Erről a tisztességes szándékáról azon­­ban Csak a Jó Isten tudna tanuságot tenni s aZt tanúság^ is hívta, de a bi­­róság mindezek dacára hat hónapi bön­tönre ítélte. — Tüntetés Komáromban. A cseh megszállás alatt levő Komáromban csü­törtökön kb. 5000 munkás gyűlt össze a Dunaparton, ahol a drágaság ellen tünte­­tett. A rendőrség megpróbálkozott a tömeg szétoszlatásával, de sikertelenül. Katona­ságnak kellett kivonulni, hogy a teret meg­tisztítsa.

Next