Szegedi Friss Ujság, 1926. július-szeptember (27. évfolyam, 156-233. szám)

1926-07-02 / 156. szám

f L XXVII. évfolya!!!, 156. sz. * Szeged, 1926 juIius 2. Egyes szám ára: hétköznap .......... 1500 K vasár- s ünnepnap 2000 K Péntek •» Egyes szám ára f( ELŐFIZETÉSI ÄR HELYBEN: \ hóra . < . . 39000 K VIDÉKEN: 1 hóra .4.1 42000 K A külvárosok rendezése. Szeged évtizedes baja és beteg­sége a külvárosok rendezetlensége. A belváros sem dicsekedhetik ugyan tökéletes közüzemi szolgáltatással, mert a csatorna, a viz körül, sőt a világítás körül itt is elóg éppen a baj és bizony eléggé toldozott, fol- dozott minden. De legalább meg­vannak a közmüvek, nem úgy, mint a nagykörúton túl, ahol éjjel korom- sötétség borul a városra, esős idő­ben sár- és viztenger minden, ahol minden közlekedés lehetőségének ura és irányitója az eső és a napsu­gár, aszerint, ntelyik győzedelmes­kedik alkalommal a másikon. Szeged külvárosai úgy, ahogy ma vannak, nem méltó részei a száz- e»er lakosú Szegednek és külső, ide­gen ember előtt bizony szégyenle­nünk kell magunkat, ha a körúton kívül visz utunk. A nyugáteurópai ember könnyen összetéveszt bennün­ket a Balkánnal és legfeljebb az az egy előnyünk meglehet déli szom­szédaink felett, hogy a kóbor ku­tyák falkái nem őgyelegnek az utcá­kon és a házi szemét, az elhullott állatok teteme nem ott bűzlik és enyészik az emberek szeme előtt, az utcák közepén. A korral haladni kell és ezt a haladást a háborút követő, techni­kailag rohamosan fejlődő korszak­iján, nem véletlenül, de ösztönösen !érzi a polgárság és nyomába igyek­szik felfejlődhi. Mert a jövő ott és annak a városnak ígéretes, mely vá­ros nyújtani tud valamit, amely v4-. rosban a letelepülni szándékszó ipar és kulturember megtalálja a maga köz- és hygieniai szükségleteipek minden feltételét. Ebből a szempontból fontos a vá­ros polgárságának egészséges meg­mozdulása, mely megmozdulásának impozáns súlyt és jelentőséget adott az a hatalmas és méltó demonstrá­ció, mely ma délben a közgyűlési teremben lefolyt. A törvényhatósági bizottság áp­rilis havi határozata alapján a város- rendezési nagybizottság elvégezvén kezdeményező mimkáját, a polgárság vezetőinek, az összes társadalmi kö­rök képviselőinek jelenlétében, ma délben nyújtotta át a polgármester­nek és a főispánnak memorandumát. A memorandum, amelyet a nagy- bizottság nemrégiben elfogadott a Fuchs vendéglőben tartott ülésén, visszapillantást vet a múltra és az okokra, amelyek miatt az árvíz utáni Szegednek csak a körúton belüli ré­szét látták el a közmüvekkel. Sérel­mezi a memorandum, hogy akkor, amikor a közteherviselésben a kül­városi polgárság is kivette a részét, a közmüvek áldását és hasznát csak a belváros láthatta. Csatornát és vízvezetéket kér ép­pen ezért elsősorban a külvárosok részére is a nagybizottság, mert hi­szen egyes városrészeket a csator­názatlanság, a mély fekvés elmocsa- rasodással, a házak összedölésével és bizony a fertőző betegségek terje­désével is állandóan fenyeget. Világítás és kövezés fejezné be azután a külső részek teljes rendbe­hozását és Szeged városnak az euró­pai világvárosok sorába való méltó fMemelkedését. Éppen ezért azt javasolja a bizott- .ság, készíttesse el Szeged! városa e négy közmű megvalósítására a leg­rövidebb utón a terveket és költség­ÚJSÁG Szerkesztőség és kiadóhivatil Szeged, Jékai-utca 4. sg. Telefon számok 12—02 <t 2—8f FtlelS. szerlceiztS .WENNER SÁNDOR Kiadótulajdonos ENDRÉNYI LAJOS nyonda. és hírlapkiadó vállalat ti Vzazgató ét lelelós Idadó RACZ ANTAL vetéseket. Ezek alapján terjesszen a] tanács a közgyűlés elé javalatot és az egész tervet néhány éven beliül hajtsa végre a törvényhatóság. E munkálatok révén a város első­sorban kenyeret és munkaalkalmakat teremt. Megmozdul a munkálatokkal kapcsolatban a magántőke is, mely a közmüvek bevezetésével és igény- bevételével a város egész iparossá­gát éveken át ellátja munkával. Sze­ged város modern és fejlett közmiüvei' vei idtevonzza a letelepülni szándé­kozó iparvállalatok, idegenek sorát és megindítja Szeged pezsgő, igazi nagyvájrosi életét és forgalmát. Fél 12 órakor délelőtt már zsúfo­lásig megtelt a közgyűlési terem mindén zuga a külvárosi polgárság és a társadálnn egyesületek vezetői­vel, akik a nagybizottság kíséretében a városrendezési memorandum át­adására, a polgármester válaszának meghallgatásra gyűltek egybe. A polgárcúg snéiRoka. A polgármestert lelkes éljenzéssel fogadták, majd Petrik Antal, a nagy­bizottság elnöke nyújtotta át a há­rom nyomtatott Ívből álló memo­randumot. — A külvárosi polgárság, körök, a szociáldemokrata és keresztényszo­cialista munkásság nevében — mon­dotta — megjelentünk méltóságod előtt, hogy memöráadUmba fogíalWáf a városrendezési bizottság javaslatait előterjesszük. Lázár polgármester is annak idején azt mondotta, hogy Sze­gedet két zónára osztották, a bel­városira és a külvárosira. A Külváro­sokban a mezőgazda jelleget kíván­ták megtartftni és azért ezt falusias­ra, nagy udvarokkal és köZmlüvek nélkül tervezték. Lázár p>olgárnaester is segíteni akart, dé közbejött a há­ború. A háború után a polgárság most ezzel a kérelemmel Somogyi piolgármesterhez fordíil és tudja, hogy a magyar polgármesterek ma élő leg­nagyobbika megértve az idők szavát, jóindulattal fölkarolja és meg is Valósítja a város és a külvároisi polgárok érdekeit. A polgármiester válasza. Somogyi polgármester válaszában azonnal a kérdések és problémák lé­nyegére tér. A külvárosoknak —úgy­mond — négy fontos közszükséglete van, melyeket előbb-utóbb, dé meg­valósítani kell. A csatornázás, a kö­vezés, a vízvezeték és a világitás. A közmüvek bevezetése, illetve lé­tesítése kizárólagosan pénzkérdés, E tekintetben a külvárosok területe problematikus, mert a ház kevés és kicsiny a piorták területéhez képest és Így sok közteher a közmüvek léte­sítése. A külterület háromszor ak- kota, mint a Belváros, viszont a Belvárosban közel kétszer annyi em­ber él, mint a Külvárosokban. A város már terveket készíttetett. E szerint egyedül a Külvárosok mo­dern csatornázása 10 millió arany­koronába, azaz papirkoronában 145 miilJUáridl jcoronába jönne, mely pénz törlesztéses kamata a mai magas ka­matláb mellett évi 17 milliárd vol­na 20 éven keresztül. De csatornázni kövezés nélkül nem lehet és a ma még kövezetlen 220 utca burkolása, nem is elsőrendű bur­kolóanyagból 100 milliárd koronát emésztene, aminek az évi amortizá­ciója a mai kamatviszonyok mellett húsz éven át évi 12 miUiárdba ke­rülne. A külvárosi vízvezeték, víztornyok létesítése kutak és vizforrás nélkül 80 milliárdlot emésztene. Ennek az évi amortizációja 10 milliárdót vesz igénybe. Vagy más szóVal a három közmű létesítése hUsz éven át évi 40 milliárddal terhelné meg a város pénztárát. Ez az összeg pedig ma igen nagy, mert az egész költségve­tése a városnak minden néven neve­zendő bevétellel együtt 84 milliárd korona, tehát a költségvetési bevé-J telt m^ 40 milliárddal emelni kel­lene, hogy erre födözet legyen, de ma nincs miből emelni a bevételt, hiszen az ipar, kereskedelem pang és nagy a p^zhiány. Amit megtehet és megtesz a vá­ros, az a csatornázás. Ezt ő meg akarja és meg is fogja csinálni. Ter­ve az, hogy két csatornarendszer, egyik a Kossuth Lajos-sugáruton in- lien, a másik a Kossuth Lajos-sugár­uton túli városrészek vizét vezetné le. Ezt a két csatornát rövidesen meg akarja csináltatni és ezeket meg is kell csinálni. Ezután a kövezés az, mely a legsürgősebb ás a vizprobié- ma maradhát legutoljára, addig, míg a vizkérdés megoldása legjobban az egész városra nézve vagy a Tiszából, vagy más utón nem sikerül. Ami a világítást illeti, két mód van. Ha a gázgyárral megegyezünk, úgy lehet gyorsan világitás, de akkor sokáig nem mi leszünk a vilá- ^tási üzemünk korlátlan urai. Ha 9 itfvcv \árunk, a gázgyár a kezünkbe kerül ingyen és akkor úgy világítunk magunknak, ahogy jól esik. Én a vá­rás hive vagyok — fejezte be beszé­dlét a polgármester — mert akkor a gázgyár nem nekünk parancsol, ha­nem mi leszünk a magunk urai és méltóan is világítjuk majd a magunk városát. Petrik Antal megköszönve a pol­gármester válaszát újból hangsúlyoz­ta, hogy a polgárság igen örülne, ha a közmüvek rövidesen megvalósul­nának. A város háború előtti nagy adósságaitól megszabadult, most ve­gyen föl kölcsönt és építse ki a köz­müveket, nemcsak nekünk, de utó­dainknak is, mert félő, hogy időköz­ben más téren fölsza^rodnak a vá­ros adósságai és megint csak a leg­fontosabb. a Külvárosok rendezése elmarad. A polgármester válaszában kijelen­tette, ő volna a legboldogabb, ha a közmüvek mind kiépülhetnének a Külvárosokban. Ha a mainál kedl- vezöbb föltételek mellett kölcsönhöz juthat a város és az amortizáció a mostani 12 százalék uzsorakamat he­lyett 7—8 százalékkal és 50 óv alatt megtörténhet, amint az békében volt és amint erre 2—3 éven belül meg­van minden remény, úgy a város kölcsönt fog fölvenni és azonnal ki is építi az összes közmüveket. A polgármestert válasza után me­legen ünnepelte a nagyküldöttség, a melyet ezután ugyancsak a közgyű­lési teremben Aigner Károlv dr. fő­ispán fogadott. A főispán előtt. A közgyűlési terembe belépő főis­pánt a küldöttség lelkesen megélje­nezte. Majd Petrik Antal röviden vázolta a külvárosi lakosság mozgal­mát, valamint a polgármester vála­szát, amely — mint hangsúlyozta is — a legcsekélyebb mértékben sem elégítette ki a nagykörúton kívüli polgárság várakozását. Azonban an­nak a reményének adott kifejezést, hogy a memorandtunban foglaltak előbb-utóbb mégis csak jobb belá­tásra bírják a város hatóságát. Ezért kérte a főispánt, hogy mozgalmukat a lehetőséghez mérten — legmesz- szebbmenően támogassa. A főispán válaszában kijelentette, hogy a külvárosi polgárság kérelmét illetőleg nehéz helyzet előtt áll. Ne­vezetesen adnia kellene a máséból, azonban a város autonóm jogaiba nem avatkozhat be. Az erkölcsi tá­mogatását már előre biztosithhtja a külvárosi lakosságnak. E tekintetben már sok jelét kellett látniok úgy a maga, mint a polgármester részá'öl, mert a kisemberek érdekeinek elő­mozdítása céljából mindig örömmel fáradoztak. Majd örömét fejezi ki afölött, hogy a külvárosi polgárság minden politikától mentesen, az ösz- szes frakciók egyöntetüleg léptek föl kívánságaik elérésére. ígéri, hogy ő is leveti a politika köntösét és a cél érdekében örömmel siet a kispolgá­rok oldalára. Azután azt fejtegeti, hogy ha nagy nehézségek mutatkoz­nak is a program megvalősitása kö­rül, mégis reméli, hogy vállvetett munkával és áldozatkészséggel mégis eredtaépyt tudnak elérni. Elismeri, hogy a Külvárosrészekben nagyon ál­datlan állapotok uralkodnak s ezek­nek megszüntetésére a mj»ga részé­ről már a közeli napokban megteszi az első kapavágást. Éspediglen gon­doskodott egy olyan mérnöki állás szervezéséről, amely kizárólag a spe­ciális csatornázási ügyeket intézi. Az­zal végzi a beszédet, hogy a külvá­rosi lakosságnak nemcsak nem sza­bad elcsüggednie, hanem még foko­zottabb mérvben kell, hogy ezt a városrendezési kérdést napirenden tartsa, mert mihelyt csak kedvező alkalom nyílik, s a pénzügyi lehető­ségek megengedik, a város hozzá u lát a munkálatokhoz. A küldöttség ezután, a fölspáÍDf éljenezve, szétoszlott. Az alföld mezógazdasdAi meteoro- loeiai szervezete. A szegedi magy. kir. Ferencz Jó- zsef-Tudományegyetem földrajzi in­tézete Szeged város támogatásával értékes műszerekkel fölszerelt ob­szervatóriumot létesített. Az intézőt igazgatója, Kogutovicz Károly dfi intézeti professzor most azzal a ten^ vei foglalkozik, hogy az Alföld déli részén levő öt vármegyében meg­szervezi főként a mezőgazdasági mo- teorológia modern megfigyelő háló­zatát. Minden nagyobb városban és köa- ségben fölállítandó volna egy-egy mo- teorológiai állomás, jllietöleg a meg­lévők újszerű műszerekkel egészittet- nének ki. Ilyen főként amerikai éa német mintára megszervezett állomáo hálózat biztosíthatná a gazdáknak megbízható időjóslatokkal való ellá­tását, elősegítené a többtermelést, előmozdítaná a csakhamar nálunk iá nagy föllendülés elé néző légiforgal­mat, annak biztonságát és még sok egyéb, előre nem is látható, gyakor­lati hászonnal járna. Amig ezen a téren lépést nem tar­tunk a külföld tudományos intéze­teivel, nem tarthátunk igényt a kul- turország elnevezésre. Gazdatársa­dalmunknak be keU ezt látnia s tu­dományos köreinknek minden tekin­tetben segítségükre kell sietnie. Ép­pen Így figyelmébe ajánljuk azonban a törvényhatóság és városaink, mó­dosabb községeink vezetőinek azt a I kérelmet, amellyel a szegedi egyetem földrajzi o&ztálva most fordult támo-

Next

/
Thumbnails
Contents