Szegedi Friss Ujság, 1927. január- március (28. évfolyam, 1-77. szám)

1927-01-01 / 1. szám

^XVIII. évfolyam, 1. sz. ♦ Szeged, 1927 január 1. Szombat * Egyes szám ára fillér Egyes szám ára : hétköznap ........... 8 fill. vásár- s ünnepnap 16 fül. ELŐFIZETÉSI ÁR HELYBEN: Egy hóra .. .. 2 P 40 f. Negyedévre .. .. 6 pengő VIDÉKEN: Egy hóra .. .. 2 P 60 f. Negyedévre .. .. 7 pengő POLITIKAI NAPILAP k JJ w x-------------- - - Ima a mayarok Istenéhez. Irta : Krämer Tamás dr. kisteleki plébános. Időnek és örökkévalóságnak szent Istene, ég és földnek Ura és mindenei A múltnak szomorú, bus határán, a kétes jövőnek ködös hajnalán bus imát mond egy nép porba hullva; bus imát mond egy nép előtted térdre borulva. Bus imát mond, rablók kezében jövője, miből jövő fakad, mindent elvettek tőle. Elrabolták tőle atyái ezredéves örökét, bus siralomvölggyé tették ezredéves földjét. Könnyes szemében imádkozik a magyarok népe, porig lealázva néz fel Hozzád a magas égbe. Nézd őh, égi szent Atyánk nagy, súlyos nyomorunkat, nézd fájó, keserves vértanú sorsunkat. Már oly sok éve, hogy ellenség az Úr felettünk, már oly sok éve nem látott örömnapot felhős égünk. A népek között már oly régen elhagyottan, árván állunk, mint Krisztus köntöse, szétszakítva szép országunk. Szép hazánk, mint hitvány cserép, darabokra törve, testünk, lelkünk, mint a rabszolga meggyötörve. Mások eszik édes magyar kenyerünket, idegenek aratják szép kalászos mezeinket, szüretelik nektárt termő hegyeinket. Már oly rengeteg sok éve, hogy koldustanszn^-á^ \;^elünk, bár ra erre utegyünk, élisí^ s nyomor velünk. Már oly rengeteg sok éve, hogy a magyarok felén rajta a hontalanság átka, hogy a magyarok felének van és nincs hazája. Már oly rengeteg sok éve, hogy magyar a magyart siratja, hogy rajta a magyarok felén a súlyos rabiga. Hisz a keserű könynyek özönében, hisz a keserű kínok tengerében egy év minden kínos nap, egy év mint száz, oly lassan halad. Időnek és örökkévalóságnak szent Istene, ég és földnek Ura, és mindene! Kezedben minden népnek múltja és jövője, tekints le már egyszer a bús magyar földre! Emlékezzél meg, hogy mi is gyermekeid vagyunk, vedd szived, ó, hogy segedelmed nélkül ellankadunk ! Nem mondjuk, hogy megbünhödte már e nép a múltat s jövendőt. Nem mondjuk, hogy nem vétkeztünk, ennyi tenger fájdalmat mi, meg nem érdemeltünk. Szent színed előtt megtörve leborulunk, alázattal megvalljuk, hogy bűnösök voltunk. Kevély volt az ehnenk, a lelkünk. Hozzád, Urunk sokszor hűtlenek lettünk. Voltunk populus drr.ae cervicis, kemény volt nyakunk, szent parancsaidra sokszor nem hallgattunk. Sokszor vakon káromoltuk szent nevedet, kisebbítettük a földön szent dicsőségedet. Sokszor emeltük kezünket az ég ellen és Ellened,, kevés volt bennünk a hit és a Te szent félelmed. Sokszor hívtuk ki bosszúálló haragod, csúfoltuk, megvetettük hatalmas büntető karod. Hatalmas Úr Isten alázattal elismerjük, elismerve, bűnbánó mellünket verjük, hogy sokszor nem szerettük eleget elvesztett hazánkat, gyűlöltük egymást és Téged, menynyei atyánkat. Kacérkodtunk, mint könnyelmű leány minden bűnnel, kacérkodtunk hazátlansággal és kommünnel, kacérkodtunk az istentagadó pogánysággal, kacérkodtunk magával a pokolbéli sátánnal. Elismerjük, amit szeretni kellett volna, azt gyűlöltük, hogy Tőled a tékozló fiú nevét érdemeltük. Pártos pogályy utakon jártunk, a bűnbánattal könynyelműen vártunk. Szent színed előtt megtörve leborulunk, alázattal megvalljuk, hogy bűnösök voltunk. De Te mondod: nem akarom a bűnös halálát, hanem, hogy megtérjen és megtérve újra éljen. Nézd, Uram, meg van bennünk már a lelki fájdalom, több már bennünk a Slit és a Hozzád való bizalom. Óh, vedd már le rólunk büntető kezed. Mutasd meg jóságos arcod, égi kegyelmed. Ne hagyj minket a népek között utolsónak, mindenki előtt megvetett csúfságosnak. Ne hagyj minket tovább a rablók kezében, ne hagyd tovább jövőnket csillagtalan sötét éjben. Ha nem elég még szomorú bűnbánatunk, ha a hitben megtérve még gyengék vagyunk, ne nézz bennünket, nézd, ami dicső, nagy elődeinket. Szent Istváné volt ez a nép valaha, Mária szűzanyád felszentelt országa. Virágos kert volt ez ország valaha, sok égi szent szeretett földi hazája. Szent Lászlóé volt, kivel angyalaid serege is csatába szállott, mikor hitetlen pogányokkal harcban állott. Bélának volt ez népe, aki a keresztet tatár ellen védte, akinek származott Margit, a ‘nyural’ szigetének gyöngye, kinek véréből annyi szent szállt fel az égbe. Lajosnak volt ez a föld dicső hazája, ki előtt oly drága volt szűz anyád: Mária. Hunyadié volt ez az ország. Hunyadié, a nagy hősé, a rózsafüzéres törökverő vezéré, ki megvédte Jézus szent nevét, megvédte török ellen egy egész földrész kereszténységét. Amazázötven év magyarjaié volt ez a föld, mely most meg van gyalázva, mely most rabigában porig van alázva, kik hitükért olyan sokáig öntötték vérüket, hitedért vértanúhalálra adták éltüket. Amaz ifjaké, kik vértanúhalálra készen álltak száz csatában, részben, de nem pihentek, mig Mária zászlaját Budára kitűzték, a hitetlen ellent Mária országából kiűzték. Időnek és örökkévalóságnak Istene, ég és földnek Ura és mindene, ha mi, kik még az időben haladunk, még elégtelenek és méltatlanok vagyunk, nézz körül az örökkévalóság honában, nézz körül az égi szentek táborában. Óh, lásd, mennyi a magyar hős, mennyi a szent magyar vitéz, lásd mennyi a dicső magya szent, kik most mint tündöklő csillagok ragyognak ott fent. Óh, ne hagyd el szegény népünk, ne felejtsd el földi küzdőtérünk. Ha mi, kik még itt lent vagyunk, kik testünkkel még a földhöz ragadunk, vigalmad, kegyelmed még nem érdemeljük, tekintsd az ő örökkévalóvá lett érdemük. Tekintsd, hogy az ő vérük a megalázott magyar nép, hozz reá vig esztendőt. Ha ennyi tengerfájdalmat mi meg is érdemeltünk, ma múltünkért még eleget nem szenvedtünk, vedd le rólunk a súlyos keresztet, elveszünk, elpusztulunk, ha fel nem emelkezed. A polgármester névlapja Somogyi Szilveszter dr. polgármester nemcsak a város első embere, hanem mondhatni a legnépszerűbb is. Népszerűségének titka nemcsak az, hogy széles látókörével, nagy tudásával és pompás szónoki képességiévvel irányítja a várost és parlamentjét, mert éppen ezek a tulajdonságok nem mindig alkalmasak a népszerűség megszerzésére és fentartására. Az ő népszerűsége abban gyökerezik, hogy kicsi és nagy meg van győződve arról, hogy Somogyi Szilveszter minden tevékenysége a város jobb jövőjét szolgálja. De nemcsak a város összlakosságának érdekeit kíséri szemmel, hanem nyitott füllel hallja és hallgatja az egyes polgár — legyen az koldus, vagy dúsgazdag — panaszát és ha jogosnak találja, bizony nem rajta múlik, hogy az orvoslás elmarad. Bölcs mérlegeléssel találja el többnyire azt az utat, amely a köz- és az egyéni érdek közzött vezet. De ennek a helyes útnak a megtalálásához nemcsak bölcs fejre, hanem meleg érző szívre van szöksz. Somogyi Szilveszternek jutott mind a kettőből is addig, míg ezt az utat járja, nincs ember, aki helyébe mást tudna állítani, mert a Szilvesztereknek ebből a fajtájából nemcsak, hogy Szegeden nem terem minden esztendőben, hanem még az ősrégben sem. " , Ennek tulajdonítható és ezzel magyarázható, hogy amikor a kalendárium az esztendő utolsó napját, Szilvesztert mutatja, valóságos népvándorlás indul meg a torony felé. A névnap és újesztendőt köszöntők valóságos hadserege ostromolja meg a podeszta rezidenciáját és ebben a hadseregben nemcsak a város társadalmának szine-java található fel, hanem a munkásosztály legegyszerűbb közkatonái is. A névnapköszöntés tulajdonképpen csütörtökön kezdődött, amikor különösen a tanyaiak keresték fel nagy számban. Este pedig Szögi Endre karnagy vezénylete mellett a Visszhang dalkör adott szerenádot a polgármesternek. Majd Söreghy Mátyás dr. köszöntötte a polgármestert. A polgármester a dalárda tagjait ezután vendégül látta. A névnapköszöntők közt Glattfelder Gyula megiéspüspök, Aigner Károly dr. főispán, az összes plébániák vezetői, az összes állami és városi hivatalokvezetői, a társadalmi egyesületek és körök vezetői és óriási számban a polgárok. Adja Isten, hogy a sok jókívánság teljesüljön és Somogyi Szilveszter dr. polgármester még sokáig álljon ennek az alföldi,metropolisnak az élén, amelynek a nagy nyugati városok mellett is díszes helyet akar biztosítani. 26-os év népesedési statisztikáját ismertették, így például a Belvárosban megkereszteltek 89 leányt és 80 fiút. Elhalt 112 férfi és 102 nő. Házasság 109 esetben köttetett. Fogyaték 35. Alsóvároson kereszteltek 148 fiút, 168 leányt, elhalt 94 férfi és 94 nő. Házasság 101 esetben köttetett. A szaporulat 128. Felsővároson megkereszteltek 391 fiút és 362 leányt, elhalt 101 férfi és 100 nő. Házasság 94 esetben köttetett. Szaporulat 552 lélek. Rókuson megkereszteltek 100 fiút és 103 leányt, elhalt 247 férfi, 249 nő. Házasság 97 esetben köttetett. Fogyaték 293 lélek. Újszegeden keresztelés 86, halálozás 87, házasságkötés 20 esetben fordult elő. Az anyakönyvi hivatal pontos kimutatása szerint a város belterületén az összes vallásfelekezetek hozzászámításával született összesen 948 fiú és 882 leány, összesen 1828 lélek. Elhalt 802 férfi és 739 nő, összesen 1541 lélek. Az összes szaporulat 2871 lélek. Az év végén. Pénteken délután 5 órakor az öszszes templomokban hálaadó Istentisztelet volt. A Fogadalmi templomban a hálaadó Istentiszteletet fényes papi segédlettel Glattfelder Gyula dr. megyéspüspök pontifikálta. A templomok különben mindenütt zsúfolásig megteltek hívőkkel. A szentbeszéd után a hitszónokok az Szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, Jókai utca 4. s. Telefonszámok Felős szerkesztő WEINER SÁNDOR Kiadótulajdonos ENDRÉNYI LAJOS gomda- ír hírlapkiadó vállalat rs. F felelős klaik RÁCZ ANTAL A miniszterelnök újévi cikke. Budapestről jelentik: Bethlen István gróf miniszterelnök az egyik fővárosi lapban újévi cikket írt, melyben többek között ezeket mondja: Amikor a kormány elhatározta, hogy az eddigi eredménytelen kiérletezés‘és csalódásdre után az’államháztartás egyensúlyának helyreállítása végett a népszövetség útján jóakaratú külföldi tőkét fog segségül hívni, itthon egyes ellenzéki támadások súlyos veszedelemnek, a nemzeti megalázásnak hirdették a kormány akcióját. Rossz prófétának bizonyultak, mert az állami szuverenitásunk, nemzeti büszkeségünk, nem adózatott meg, immár a pénzügyi ellenőrzés is teljesen megszűnt és, az ország visszanyerte pénzügyi önrendelkezési jogát. A szanálás erkölcsi számlája is hatalmas plusszal zárult, de ugyanezt mutatja a gazdasági számla is. A tények beszélnek a szanálás mellett, a magyar becsülete és tekintélye kifelé jelenti az ország hitelét, lefelé a vállalkozási kedv fellendülését, új kereseti és munkaalkalom lehetőségét és ezáltal az életnívó emelkedését és az ország gazdaságának és kultúrájának arra az álláspontra való felemelését, amely megbecsültté tette őket egész Európában. Mint szécsényi programbeszédemkben kijelentettem, a magyar politika fordulóponthoz ért, mert az újjáépítés műve befejeződvén, ami eddig történt, az úgyszólván a romok eltakarítása volt. Új kezdésnek, új stílusnak kell bekövet-kezni a politikában. A magyar közélet a szanálás előtt nagyon is bizonytalan és zavaros volt. Helyzetünk nem egyszer igen kritikus volt Európa szempontjából, mert az egyik oldalon legfeljebb szánalommal, a másik oldalon viszont gyűlölettel nézték vergődéseinket. A helyzet itt is megváltozott, amennyiben szánainkból barátok, ellenségeinkből pedig legalább is nagyjából jóakaró lettek. Bebizonyítottuk a külföld dtort,, hogy államiságunkban megcsonkítva is képesek vagyunk imponáló erőkifejtésre és ez kifelé a nemzetbe- Tphiniszmpon által rendezett nagybaroniís Krí . Jan. 2-ig Hiltra.