Szegedi Friss Ujság, 1927. április-június (28. évfolyam, 78-153. szám)

1927-04-01 / 78. szám

XXVIII. évfolyam, 78 sz. * Szeged, 1927 április f. Péntek Egyes szám ára ^ filléi lígyes S2.': 1 ára: i:étküznap 8 fill vasár- s ünnc. ip 16 fill. ELŐFIZETÉSI ÄR HELYBEN: Egy hóra .. „ 2 P 40 f. Néavedévre .. .. 6 p«ti({S VIDÉKEN: Egy hóra .. .. 2 P 60 f. Negyedévre „ .. 7 pengő szEia-EiDi POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivata Jókai-utca 4. sz Telefon számok 12-52 ée 2-5Í felelős 6zeikes2íC WENNER SÁNDOR Kiadótulajdonos ENDRÉNYI LAJOS nyomda« és hírlapkiadó vállalat rí, 4^azgatö es lelelós kiaco RACZ ANiAL Megoldás előtt a külvárosrendezés problémája. ^oa&ogiyi polgármester nagyfelentőségü tervei. Amiről az utóbbi hetekben beava­tott és a kiilvárosrendezés ügyével foglalkozó körökben mind több szó esett, a mai napon beigazolást nyert hogy a nagy probléma megoldásá­nak ügye a legjobb vágányon halad. Somogyi Szilveszter dr. polgánnes- ter az utóbbi hónapok minden sza­bad percét kizárólag arra szentelte, hogy komoly tanulmány tárgyává tet­te mindama terveket, kérdéseket, me­lyek a külvárosrendezéssel kapcsola­tosak. Már három hét előtt nyílt titok volt, hogy a polgármester meg­találta a megoldási feltételek és mó­dok oly lehetőségét, melyek e nagy munka kiindulási pontjául szolgál­nak. Vasárnapi határozata alapján a külvárosrendező nagybizottság még hétfőn átiratban kívánta üdvözölni Somogyi Szilveszter polgármestert abból az alkalomból, hogy a külvá­rosrendezés ügyében hetek óta sze­mélyesen fárad és fáradozásainak számos tanujelét is tapasztalhatta már. A körök elnökei az elküldendő le­vél megszövegezése alkalmával azon­ban helyesebbnek vélték, ha a pol­gármester iránti tiszteletük és sze- retetük jeleképpen levél helyett, sze­mélyesen tisztelegnek nála. A {külvárosi körök elnökei a polgármesterné}. Ma délelőtt negyed 1 órakor gyü­lekeztek a külvárosrendező bizottság­ban képviselt körök elnökei, vagy azok helyettesei a városháza folyo­sóján. Egymás után érkeztek: Pet­iik Antal, a mozgalom' elnöke. Ko­rom Mihály, Sőreghy Mátyás, Vékes Bertalan, Börcsök Antal, Deák Já­nos, Körmendy Mátyás. Metzger Pé­ter, Wenner Sándor, Varga József, Gruber András, Csúcs József, Abra- hám Balázs, Gombos Imre, Hajnal István dr. és mások. A küldöttséget a polgármester Berzenczey Domokos műszaki főta­nácsos társaságában a polgármesteri szobiban fogadta. A polgármestert Petrik Antal, a külvárosrendező nagy­bizottság elnöke üdvözölte a követ­kező szavakkal: — Méltóságos Polgármester ur I A külvárosok rendezésének ügyében egyesült társadalmi körök és egye­sületek, nemkülönben a külvárosi pol­gárság nevében eljöttünk, hogy Mél­tóságodat szeretettel üdvözöljük és köszöntsük abból az alkalomból, hogy a külvárosrendező bizottságnak és a külvárosi polgárságnak tudomására jutott, miszerint nagy elfoglaltsága közepette, hónapok óta minden sza­bad percét ez ügynek szenteli és a város e legjelentősebb problémájának mielőbbi megoldását a maga részé­ről is elő kívánja mozdítani. Amikor legnagyobb tiszteletünkről, szeretetetünkről, mélységes ragaszko­dásunkról és támogatásunkról bizto­sítjuk méltóságodat a város érde­keit és fejlesztését célzó minden ne­mes munkájában és törekvésében, nem mulaszthatja el a nagybizott­ság és az általa képviselt polgár- sáíT. hogy egy-két rosszakaratú hí­resztelést a nyilvánosság előtt szóvá ne tegyen. így olyan híreket terjesztettek fe­lelőtlen elemek, hogy a bizottság agi­tált volna Méltóságod ellen. Ezzel szemben úgy az itt jelenlevők, mint a külvárosrendezés minden mozzana­táról részletesen beszámoló sajtóor­gánumok, de maga a külvárosok kör­zetülésein résztvett közönség is iz­zóikat ja, hogy mindenkor és min­denhol éppen a polgármester úrról, mint az ügy legnagyobb támogatójá­ról esett szó és éppen ez a bizottság és az elnökség, egy-két türelmetlen­kedő közbeszólással, vagy felszólaló­val szemben mutatott rá arra, hö^ Méltóságod igenis, mint a város feje ez ügyben i s a város érdekeiért dbl- gozik. Rátért a külvárosok siralmas álla­potára, majd rámutatott a biz'ottság munkája eÚen folyó másik híreszte­lésre is, mely szerint a bizottság 2—3 éven btelül kívánja az egész külvárosrendtezést keresztülhajszolni 9 a várost súlyos anyagi megterhelés­be hajszolni. E rosszakaratú híresz­teléssel szemben tény, lk)gy a külvá- rosrendtező bizottság éppen Méltósá­godhoz js eljuttatott miemörandu- mai, számadatai szerint is egy 15 éves programot dolgozott fel. E pro­gram első két évében alig volna ki­adás és a város terhei csak a mun­ka utolsó éveiben, a 1940-ik évben érnék el a legnagyobb amortizációs összeget: egy millió pengőt. Üdvözli mégegyszer a polgármes­tert és kéri, a maga tekintélyével és bölcs irányításával terelje a kérdést oly mederbe, miely a megoldás és kivitel ügyében oly garanciákat szab, hogy ennek a kérdésnek a bolygatá­sát sem demagógia, sem politika ne tudja a jövőben magának kisajátí­tani A polgármester válasza. Somogyi Szilveszter dr. polgármes­ter válaszában kifejtette, hogy közel egy év óta állandó fejtörés tárgyát képezte neki e probléma ügye. Köny- nyü ezt az ügyet pertraktáJni, de fe­lelős állásban nehéz adcffig valami­lyen Ígéretet tenni, valamit kezdeni mielőtt a kép teljesen ki nem alakul. Nagy teher egy ilyen nagy munka normális viszonyok között, de meny­nyivel nagyobb a mai időkben. Tény, hogy nemrégen még olyan informá­ciói voltak, hogy a külváxosrenderő mozgalom a külvárosrendezóst rövid néhány éven belül kívánta megol­dani. Ettől fázott, ezt nem vállal­hatta és nem vállalta volna, mert a mai aránylag rossz kamatviszonyok miatt ily nagy munkának költségeit nem bírná a város. Hosszabb idő alatt javulnak a kölcsönfeltételek, ka­matviszonyok és a nagy munkát aránylag kis megterheléssel meg le­het és — így meg is fogjuk oldani. Világítás, városrendezési tervek. Itt a torony alatt közel három hó­napja folynak a tanácskozások és megbeszélések, melyek eredménye­képpen már többé-kevéssé határo­zott álláspontunk és terveink is van­nak. Igen helyes és teljesen egyezik a külvárosrendező bizottság felfogá­sa az enyémmel, mely szerint az első két évben a világítást kívánjuk megoldani és az összes városrende­zési terveket elkészíttetni. A világí­tásra már fedezet is van; a külváro­sok világítására és a villanyhálózat­nak a külvárosokban való kiterjesz­tésére készen állanak az összes rész­letes tervek is. Ha a gázgyánral, a mit remélek, e kérdésben rövidesen DKgegyezésre jutunk, úgy a világítást még ebben az évben keresztülvisz- sizük az összes külvárosokban. A város hatósága a mérnök egye­sülettől a városrendezésre nézve ta­nácsokat kért és azokat meg is kapta. E tanácsok alapján a város most már a csatorna és egyéb ter­vek elkészítését óhajtja gyorsan meg­valósítani. E célra szakembert ke­res és már a fővárosban és a vidéki mérnöki kar egyes szakértői közül vagy tiz mérnök neve van szóban, akik közül röviden a város kiválasztja azt a férfiút, akivel a radikális kül­városrendezés összes terveit meg fogja csináltatni a mi értékes városi mérnöki karunk bevonásával. Csatorna, vízvezeték kövezet. A tervek elkészítése után a város 1929-ben látna magának a radikális városrendezési végleges tervnek a keresztülviteléhez. Ekkor már való- Szdnüen fokozatosan olcsón és kis kamattal lehet kölcsönhöz is jutni. A csatornahálózat 8, a vízvezeték és kövezés befejezése újabb 6—8 év alatt lenne befejezhető. Itt már a tervek elökészitésénél Ó3 a kivitel irányainak és módjainak megtárgyalásánál szükségét találom. Hogy bizottságilag történjék a mun- ká. Úgy gondolom, először a ter­vező szakmérnök és műszaki köze­gek mellett, a város törvényhatósá­gának és a külvárosok polgárságá­nak képviselőiből álló bizottság in­tézné e kérdéseket, mert a munka kezdeti pontjának, beosztásának módja feltétlenül azt kívánja, hogy a köz legnagyobb figyelemmel tar­tásával történjék. Nem kell aiz eszményi niV6. Végül a polgármester kijelentette, maga is az eszményi nivó ellen van, mert ezt a nivét nem lehet betar­tani, másrészt idejét is miulta. E téren a polgárság és nem a városi mérnökség álláspontját osztja. A helyzet az, hogy a Tisza szintje mindig emelkedik, viszont a várost nem lehet minden 20—30 évben újra tölteni. Védekezni kell a víz ellen, amint Hollandia is védekezik. A nagy éljenzéssel fogadott be­széd után Berzenczey Domokos mii- szaki főtanácsos, a városi mérnökség vezetője nyilat­kozott. Kijelentette, hogy a mérnök­ség szerint sem halasztható a kül­városrendezés ügye tovább. E téren a mérnökség is több tervvázlatot ké­szített már és szakértő mérnök be­vonásával a mérnökség a városren­dezés terveit két éven belül teljesen elkészíti és a rendelkezésére álló anyagi erők nagysága szerint a mun­kát meg is csinálja. Véleménye szerint a világításra kölcsönt kellene felvenni és ebben az évben a világításra szánt 300.000 pengőt kátyúzásra, csatomatisztitás- ra és az utak javítására fordítani. Ebben az ügyben azonban a döntés a közgyűlést illeti és ha kívánja. a világítást csináljuk meg az idei kövezőprogram helyett, bár ö helye­sebbnek véli a világítást 300—400 ezer pengős kölcsönből megoldani. Mindenben osztja a polgármester és a nagybizottság felfogását, de ai eszményi nívót ö mint mérnökem­ber nem ejtheti el és e téren külön­véleménye van. A beszéd elhangzása után Somo­gyi polgármester reflektált még rö­viden és kijelentette, hogy ug;y véli, Berzenczey főtanácsos inkább a régi, nagynevű mérnökök iránti tisztelet­ből, mint meggyőződésből ragaszko­dik az eszményi nívóhoz. E kérdés­ben különben is a belügyminiszté­rium szakközegeit illeti az utolsó szó, bár ő úgy véli, ott is az a vélemény, ami az övé és a polgárságé e kér­désben Befejezésül bejelenti, hogy rövide­sen megalakítja a szakbizottságot ét a mérnöki munka is megindul. Mi pedig azzal fejezzük be e so­rokat, hogy az az igaz ügy, mely­nek a mi polgármesterünk az éléra áll, amint azt már Somogyi Szilvesz­ter dr. megtette, mtegvalósul és megvalósul úgy, amint eddig aí építkezéstől, tanyai vasúttól, egye­temtől kezdve minden megvalósult és bevált, mintha csak varázsütésre történt volna. Városi közgyűlés. A folytatólagos közgyűlésen So­mogyi Szilveszter dr. elnökölt. Alsótanya gazdatársadalma 107;» hősi halottjának művészi emléket akar állítani. A mü 150 millióba ke­rül, ebből 100 millió már meg van s még 50 hiányzik. A tanács előter­jesztésére a hiányzó ötven milliót a közgyűlés megszavazta. A külte­rületen építendő iskolák részére igé­nyelt s a kisajátításokra vonatkozó tanácsi előterjesztést a közgyűlés el­fogadta. Károlyi Lajos hagyatéka ügyében szintén kedvező határozatot! hozott. A görögkeleti szerb lelkész segélyének a felemelése körül már kisebb vita fejlődött ki. Arról volt szó ugyanis, hogy a lelkész béke­beli 1300 korona fizetését a város 500 pengőben állapította meg; ezt 200 pengővel rendkivüli segély el­mén felemelni javasolta. Széli Gyula dr. a békebeli 1300 koronát valori­zálni kérte. A tanács javaslata győ­zött. Ezután több segély iránti ké­relmet tárgyaltak le. Ezen a vonalon is a tanács javaslata győzött. A polgármesteri előterjesztésdd után az indítványok következtek. S! ezek közül érdekesebb volt dr. Fajka Lajos bizottsági tag indítványa, aki azt kérte, hogy a város a balástyai legelőterületet álhtsa vissza; a máso­dikban pedig 2iákányban róm. katH. plébániahivatal felállítását kérte. Magyar Péter felszólalása után a közgyűlés úgy határozott, hogy mind a két indítványt alaposabb előké­szítés, főleg kivizsgálás céljából visz* szaadja a tanácsnak. A közgyűlés ezután Lantos Béla indítványával foglalkozott, aki Tö­mörkény Istvánnak m'üvészi síremlé­ket kért felállítani. A közgyűlés aa indítványt egyhangúlag magáévá is tette. Utána Regdon Károly dr.-nak at utcai köpködések eltiltására vonat­kozó indítványa került szőnyegre. A' tiltó rendelkezést illetőleg a város előzőleg a rendőrkapitánysággal ke­res érintkezést a majd csak azután

Next

/
Thumbnails
Contents