Szegedi Friss Ujság, 1927. április-június (28. évfolyam, 78-153. szám)
1927-04-01 / 78. szám
2 kerülhet az ügy szigorú elbírálás alá. Tonelli Sándor dr.-nak a zenepalota felépítése ügyében tett indítványát a közgyűlse — a tanács javaslatára — szintén elfogadta. Az építkezés megkezdése a leginkább alkalmas hely kijelölésén múlik. A polgármester ugyan közbevetőleg m megjegyezte, hogy erre a célra eddig a legalkalmasabb lenne az Oroszlánutcai teleknek a Somogyi utcára eső frontja. Az itteni házak ennek alapján mind lebontásra kerülnének. Az építkezés azonban a legjobb esetben is csak a jövő év őszén kezdődhetne meg. Korom Mihály az ügy anyagi részéhez szól. A zenepalotánál sokkal sürgősebbnek és fontosabbnak tartja a külvárosrész rendezését. Minden pénz erre kell. A polgármester kijelenti, hogy mind a kettőt sürgősnek tartja. Magyar József után Csonka Gergely szólal fel. Rámutat, hogy Alsóvároson nagy az artézikut hiány. kevés az ivóvíz. Egy hang: Alsóvároson úgy is bort isznak ! (Derültség.) Másik hang: Előbb ihassunk, aztán muzsikáltassunk ! (Még nagyobb derültség.) A közgyűlés a tanács javaslatát fogadja el. Végül Valihora István két fontosabb indítványa került tárgyalás alá. A városi szervezési szabályrendelet átdolgozására vonatkozó indítványát elfogadták. A tisztviselői fizetés javítására vonatkozó indítványa már hosszabb megvitatás alá került. A nyugdíjasok részére 200 ezer, az aktív tisztviselők részére 760 ezer pengőt kért pótlékként, esetrőlesetre folyósítani. A tanács a napirendretérést javasolta. Valihora István, Magyar József, majd a polgármester szólal fel, aki megjegyezte, hogy ezen a címen a város összes kereseti adóját odafizethetné. Végül is a tanács javaslata győzött 11:8 ellenében. A hantházi citekföldek után a Winkler-féle telek kisajátításának a kérdésére került a sor. Ide kerül a polgári iskolai tanárképző. A kisajátításhoz a közgyűlés a hozzájárulását adta. ■ A közgyűlés ezzel véget ért, érdekében. Sürgeti a tisztviselőkérdés rendezését. Majd adósérdmeket tesz szóvá. Utána Malasits Géza szólalt fel Polemizál Gaál Gasztonnal. Súlyos kritikával illette Klebelsberg kultuszminisztert, aki megkoszorúzta Mussolini arcképét. Arra inti a miniszterelnököt, hogy római útja során ne úgy állítsa be látogatását, mintha az Mussolininak szólna, hanem úgy, hogy az olasz népet keresi fel, Mussolini az olasz néplélek elnyomója. Ezután a vitát megszakították. Az elnök javaslatára a Ház elhatározta, hogy holnap délelőtt 10 órakor tartja legközelebbi ülését a mai napirenddel. Az ülés vége 6 órakor. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház csütörtöki ülését 1 fél 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Lukács György, a külügyi bizottság előadója két jelentést terjesztett be. Az egyik a nemzetek szövetségének egyezségi okmányának módosítását, a másik a Spitzbergák tárgyában kötött nemzetközi szerződésről szól. Ezután áttértek a költségvetés folytatólagos tárgyalására. Az első felszólaló Esztergályos volt. Tiltakozik az ellen a megállapítás ellen, mintha a szociáldemokraták a gyűlöletet hirdetnék. A munkásság akkor, amikor nemzetközileg szervezkedik, a nemzetközi tőke lelketlen támadása és kizsákmányolása ellen védekezik. Határozati javaslatban kéri, hogy a kormány dolgozzon ki törvényjavaslatot a hadirokkant ügy rendezéséről, a házhelyekhez jutott rokkantak hosszúlejáratú építési kölcsönéről, továbbá kérte az aggkor és a munkanélküliség esetére szóló biztosítás rendezését, valamint a nyugdíjasok nyugdíjainak és a rokkantak járulékának valorizálását. A következő felszólaló Gaál Gaszton. A tanítói kar sérelmét teszi szóvá. Nagy sérelem az, hogy a kántortanítók javadalmazását beszámítják a tanítói fizetésbe, az utazási kedvezményeket pedig olyan feltételhez kötik, hogy ennek alig vehetik hasznát. A nyugdíjasok között fennálló megkülönböztetésnek a megszüntetését kívánja. Tiltakozik a szolgálati idő leszállítása ellen. A mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozva, arra kéri a kormányt, tegyen meg mindent az állatkivitel bőmozdítása SZEGEDI FRISS UJSAG 1927. április 1. Meghalt a Vénusz cipőgyár súlyos sebesültje. A szerda ebéd utáni nagy katasztrófának, amely a Vénusz-cipőgyárban történt, két sebesültjét a szerencsétlenség után nyomban a közsórházba szállították. Lucza János állapota állandóan súlyosbodott. Az orvosi konzílium több oldalborda és koponya alapi törést konstatált. Lucza János egyetlen percre sem nyerte vissza eszméletét, állandóan ápoló ügyelt a nagyon súlyos betegre. Negyed 3-kor éjjel azután egy utolsó lélekzetvételel itthagyta a 19 életévét, az édesanyját s azt a soksok szépet, amit az élet még nyújthatott volna neki. Mindszenten lakó szüleit még a késő este folyamán táviratilag értesítették a szörnyű szerencsétlenségről. Édesanyja az első vonattal indult Szegedre, hogy még életben találhassa halállal vívódó fiát. A hajnali órákban érkezett meg, azonban már csak fia kiterített holttestére rogyhatott. Ma délelőtt a rendőrségen tovább folytak a kihallgatások. A rendőrségen kihallgatták Kiss Ferenc és Almási Imre kőművesmestereket. A vállalkozók előadták,hogy a beosztási munkálatokat a város intenciója alapján Fenyő Lajos műszaki tanácsos utasítására kezdték meg szerda reggel. Az utasítás szerint az udvari épület lebontásához kellett volna először hozzáfogni, tekintve azonban, hogy ez még nem állott szabadon, az áruátraktározás megtörténtéig úgy határoztak, hogy addig az emeleten fogják elvégezni az ajtó, ablak és padozat lebontását. Kiss Ferenc, az egyik társvállalkozó, még 11 órakor délelőtt elhagyta a gyár területét, úgyhogy a munkálatok Almási Imre felügyelete alatt folytak akkor, amidőn a szerencsét- ISB még bekövetkezett. Almási több válaszfalat megvizsgált az épületben s mindegyiknél azt tapasztalta, hogy a falak bolthajtással vannak felépítve. A leszakadt válaszfalról is azt gondolta, hasonló a többiekhez s elrendelte ennek lebontását. Fenyő Lajos a szerencsétlenséggel kapcsolatban előadta, hogy a Vénusz-cipőgyárnak április 1-ével a város rendelkezésére kellett volna bocsájtani a gyártelepet. A gyár igazgatósága, tekintve, hogy az Attilautcában most felépült gyárépület még nem száradt ki teljesen, egyhónapi haladékot kért a gyártelep kiürítésére. A gyár igazgatósága a tárgyalások folyamán oly megegyezésre jutott a várossal, hogy fokozatosan fogja végezni a város az épület bontását. Az udvari épület lebontása lett volna a legelső, ez azonban még nem szabadult fel s a vállalkozók buzgóságból megkezdték az emelet bontását. A legkülönbözőbb vélemények hangzottak el, azonban még nincs tisztázva, hogy kit terhel a felelőség a szerencsétlenségért. Férfi ifin anyagját elkészítésre. Itala 11 leg gélt Nitsovitshoz vigye. Iskola-utca 25. Elsőrendű munka ! Olcsó áraki Speciális férfi ing készítés! Kilenc év előtt mesetilkolták a négerek. Nagykikindáról jelentik: Szörnyű esemény tartja izgalomban a szomszédos Nagykikinda város lakosságát. Tegnapelőtt délután a régi megyeháza alakítási munkálatai során az udvart felásó munkások borzasztó leletre bukkantak: legnagyobb megdöbbenésükre egy levágott női fej került elő a földből. A fej már igen régen lehetett elásva, ezt első pillantásra megállapították, mert a hús szinte teljesen lemállott a csontokról, de fülei csodálatosképen teljesen épek maradtak. Hosszú szőke haja is előkerült a gödörből. Rendőri bizottság szállott ki a helyszínére és a rendőrorvos csakhamar megállapította, hogy a borzalmas lelet egy körülbelül 18—20 esztendős leány feje, aki minden valószínűség szerint gyilkosság áldozata. A rendőri nyomozás megállapította, hogy a megyeházán kilenc esztendővel ezelőtt színes csapatokat szállásoltak el és a tegnap délután megtalált női fej az orvosi vélemény szerint körülbelül szintén ennyi idő óta lehetett a földben. A rendőrségen az a feltevés alakult ki, hogy a néger katonák annak idején becsalhatták a nőt szállásukra, ott merényletet követtek el ellene és hogy szörnyű tettük megtorlás nélkül maradjon, a szerencsétlen fiatal leányt eltették láb alól. Fejét valami éles tárggyal, minden valószínűség szerint baltával, leszelték a törzstől és a megyeháza udvarán elásták. A holttestet is feldarabolhatták, de annak részeit még nem sikerült feltalálni. A nagykikindai rendőrségen a nyomozást vezető rendőrkapitány előtt jelentkezett egy bádogos, aki elmondotta, hogy kilenc évvel ezelőtt közös háztartásban élt egy özv. Sátorka Mahályné nevű mosónővel. Ennek az asszonynak volt egy tizenkilenc éves szép leánya, Sátorka Teréz, aki az édesanyjának segédkezett és mindig ő hordta haza a fehérneműt. Néhány nappal a színes csapatok bevonulása után, a leány édesanyja a megyeházára küldte, az egyik ott lakó tisztviselő feleségéhez. A leány el is ment a megbeszélt helyre, azonban többé nem került vissza. Nyomtalanul eltűnt. Vallomását kiegészítette még azzal, hogy a mosónő rövidesen leánya eltűnése után elköltözött a városból. A rendőrség a bádogos bejelentése nyomán azonnal a legszélesebb körű nyomozást rendelte el Sátorka Mihályné felkutatására. A magyar tenyészállatvásár és az oláh opera. Budapestről jelentik: Érdekes históriát mesélt el egy kolozsvári kereskedő, aki a tenyészállatvásárra rándult fel Budapestre. Az illető heteken át végigjárta az útlevélszerzés kálváriáját, amelyben mindenkinek része van Nagyromániában, aki bármely országba akar utazni. Végül azonban, amikor elkészült az útlevél, sehogyan sem akarták kiadni a prefektúrán. Hosszas vita után már boszszusan távozni akart, de az illető hivatalfőnök egyszerre megváltozott hangon, nyájasan fordult hozzá: — Mondja csak, kedves uram, nem akar az Operába menni? Beethoven est lesz. A meglepett kereskedőnek a következő pillanatban kezében volt egy kolozsvári román Opera hónapokkal ezelőtti előadásra »érvényes« négy személyes páholyjegy. Csodálkozott kissé, de gyorsan észbekapott. — Hogyne, köszönöm a figyelmét, ötszáz lejest vett elő a tárcából és a »művészet pártoló« főnök úrnak a markába tette. A jegyet pedig »szórakozottságból« otthagyta diszkréten az asztal szélén. Természetesen megvolt az útlevél. Lám, mire jó Romániában a Beethoven centennárium. A felsőház ülése Budapestről jelentik: A felsőház csütörtök délelőtt ülést tartott, amelyet Wlassich Gyula báró elnök 10 órakor nyitott meg. Vita nélkül elfogadták a felsőház gazdasági bizottságának a felsőház 1927—28. évi költségvetéséről szóló jelentését, majd áttértek a biztosítási díj fizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Pesthy Pál igazságügyminiszter részletesen kifejtené a törvényjavaslat intencióit. A javaslattal szemben a bizottsági tárgyalás során benyújtott kisebbségi véleménnyel szemben leszögezte, hogy a javaslatra igenis szükség van, mert olyan kérdéseket valósít meg, amelyeknek megvalósítására már a háború előtt is égető szükség volt. Kéri a javaslat elfogadását. Hadik János gróf indokolta meg ezután kisebbségi véleményét. A javaslat nem szolgálja a biztosítottak védelmét, sőt kiszolgáttatja őket a biztosítóknak, emellett a múlttal szemben jogfosztást is jelent. A kartellekkel kapcsolatos aggodalmait a külföldi helyre való utalással az igazságügyminiszter nem tudta megnyugtatni, mert nálunk csak egy kartell van és az teljesen uralkodik a biztosításügy terén. Ez a jövőben sem változik meg, mert máris megindult a mozgalom a 30 —40 százalékkal olcsóbb feltételű angol társaságoknak a kartellbe való bevonására. Ha a törvény életbe lép a kartellen kívüli olcsó vállalatok is kénytelenek lesznek a kartellbe belépni. Ezzel pedig megszűnik a verseny és az új törvényjavaslat alapján a kartell drágábban fog biztosítani, ami általános drágulással járna. A mezőgazdasági ipar és kereskedelem a drágább biztosítást a drágább árucikkekben fizették meg. Ezután éles kritikával kísérte a felszólaló a törvényjavaslatot törvényszerkesztési szempontból is és azt pongyolának nevezte. Az ügynökökkel kapcsolatos intézkedések ugyancsak a biztosítottakra károsak, mert míg a múltban az ügynökök visszaéléseinél a vállalatot is felelőssé tette a bíróság, addig a jövőben a vállalat mentesül a felelősség alól. Mivel lehetetlennek tátja, hogy a biztosítottak 30 napi felmondási idővel élhessenek, a visszaható erőre vonatkozó rendelkezéseket sújtják. Végül figyelmeztette a minisztert, hogy ez a javaslat is hozzájárul ahhoz, hogy közgazdasági ételünk ne tudjon erőre kapni. A javaslatot nem fogadja el. Rövid szünet utn Nagy Ferenc e. tanár jogi szempontból bírálta a javaslatot, amelyet elfogad. Ezután Somsicsi László gróf és Bernáth István szólalt fel és bírálták a javaslatot. Bud János pénzügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. A biztosító társaságok színte automatikusan vesztették el vagyonukat és jóformán teljesen tönkrementek. A kormány tehát közérdekből cselekszik, amikor segíteni igyekszik rajtuk, mert bár igaza van Hadik Jánosnak abban, hogy a biztosítás nem termelési ág, de az viszont a termelést támogatja. Honorálja Hadik azon kívánságát, hogy a felügyelő bizottságokban a biztosítottak majdan paritásos arányban kapjanak helyet. Reméli, hogy a javaslat közgazdasági életünk számára hasznos lesz és kéri annak elfogadását. Hadik János gróf fentartotta szociális vonatkozású aggodalmait. Pesthy igazságügyminiszter újbóli felszólalása után az elnök a vitát bezárta. A felsőház többsége a javaslatot változatlanul elfogadta a képviselőház szövegezésében. Több kisebb javaslat elfogadási uán az ülés véget ért. Vantt alait IVaJIU altutorozott szoba, fürdőszoba, vízlannyal, magányos úriembernek kiadó. Iskola-utca 29. szám, Templom-tér.