Szegedi Friss Ujság, 1928. január-március (29. évfolyam, 1-79. szám)

1928-01-01 / 1. szám

/ ’ ' V XIX. évíolyam, 1. szám. * Szeged, 1928 január I. E^es szám ára Jl€$ Hllér Egyet <zám ára i Hétköznap ...... i fillér Yaaar- es Qnnepnap 16 fillér CI5 fi zetéal ár HBuraare Cgy hóra ...... C P 40 f Nacvedévra . . . . d P — f idOEKKNi Cgy hóra ..... S P 80 f N^KVOdévra . . « . T P — f FRISS UJSáS $zerke(zt5sé| kiadóhivatal) Szeged, Jókal-utca 4. szánt. Telefon számok i 12-02 és 2-OS Psisló't sz'érketzté ▼ BNNER SÁNDOR Kiadótulajdonos RNDRBNYI LATOS airemda- és hirapikladóvéllalat tO IsazaaSO OS fslslés kladt RÁez ANTAL Egységes Szeged, egységes polgárság, egységes akarat. A debreceni és vásárhelyi választások szomorú tanulsága. Szegeden egyes politikai frakciók nagy harcot folytatnak a törvény- hatóságok felfrissdtése és pártalaki- tások céljából. Egyelőre nálunk nem jutottunk még addig, hogy a tör­vényhatósági üres helyek betöltésére a sor kerüljön. Ennek két indoika van: az egyik, hogy az általáaios tör­vényhatósági választások a jelek sze­rint négy-öt hónapon belül amúgy is meglesznek, a másü-t indok, hogy általános választás nélkül a részle­ges felújítás olyan eltolódásokat nem hozhat, hogy a város politikájában bánni megváltozzék. felújítás kér­dése mindenesetre a törvényhatóság dolga: ha elrendeli, a polgárság ele­get tesz választási kötelességének, ha nem rendeli el, kivárja az álta­lános választások időpontját. Ez alkalommal a választás és fel­újítás jogossága, oóiszerüsége szem­pontjából nem firtatjuk, v.inek van igaza. Azoknak-e, akik az időközi választást erőszakolják, vagy azok­nak, akik ezt ellenzik. Egyelőre csak az állapítható meg, hogy inkább né­hány városatya jelölt és ki nem elé­gített ambíciójú politikus forszírozza az időközi választást, mint a vár''’ józan polgársága. Megdöbbentő azonban a jelen.:í,g, mely a napokban lefolyt hódmezővá­sárhelyi és debreceni törvényható­sági bizottsági időközi választásokon szembeszökik. Mindkét városban ádáz politikai harc folyt és a válasz­tásokban nem községi pártok, hanem egytöl-egyig országos politikai pár­tok küzdöttek egymással szemben. Először a szemét türölgette a józan szegedi polgár, nem akart a nyom­tatott betűnek hinni, de azután csak meg kellett győződni, az ujságközle- mények igazat beszélnek. A két nagy város törvényhatósági választási küz- üeítnében resztvettek; az egységes (keresztény kisgazda és földmives) párt, az országos függetlenségi 48-as párt, a fajvédőpárt, az országos ke­resztény gazdasági párt, a szociál­demokrata párt és a keresztényszoci­alista párt. Kát mondja meg egy józan, a po­litikai pártőrülettöl és elfogultságtól el nem vakult polgár, mi keresniva­lója van országgyűlési politikai párt­nak egy város törvényhatóságában? Hát mi az a törvényhatóság? Kis parlament, fiókországgyülés, vagy pedig egy város polgárságának min­den politikai szempontokon felül való, józan gazdasági és érdekkép- vi sólet e? Egy városnak, egy törvényliatóság.- nak nem az a feladata, hogy szolgai kontrása legyen parlamenti csúnya poLitíkai s pártharcok primhegedüseir nek. A törvényhatóságnak az a fel­adata, hogy a városa, a polgárai ér­dekeit, megélhetési, boldögulási vi­szonyait előmozdítsa, hogy lefelé és felfelé egyformán szószólója és vé­dője legyen mindannak, amit és ami­vel városa fejlődését, polgárai ja­vát, anyagi boldogulását elősegítse. A* kellene csak Szegeden, hogy ma egy nagy iparvállalatot próbál itt valaki telepíteni és ezad kapcso­latban ne az ipartelep idetelepítése legyen a fontos, hanem a kérdést as döntse el X párt, vagy Y párt em­bere az, aki az ipartdepet ht akaiya felépiteni, vagy egy nagy kérdést: a világítás, csatornázás, vízellátás, ügyét az döntse él, hogy art az egyik, vagy másik páxt forszírozza. És politikai okokból történjék tneg az, hogy amit egy polgári párt iní- ditványoz, amiért liarcol, azt a sao- ciáldemokraták, keresztényszocialís- ták, vagy 48-asok elbuktassák. Ugyan ekkor megtörténjék az, hogy egy közérdekű ügy azért bukjék, naeirt annak indítványozói viszont a szociál­demokraták, vagy keresztényszocia- listá'k voltak. Bármit bárki mondjon Szegedre, ez a város mia igenis a józan magyar fejlődés, a józan magyar polgári gon­dolat bástyája. Szeged városa az el­ső, ahol a polgárság és munkásság egyaránt el tudta különítem az orsxá- gos pohti'kát a helyi, a városi poli- tilkától. Szegeden az országos poB- tiikai pártok próbálkoztak a keresr- vány községi párttal, csak két nap előtt próbálkoztak iparos párttal és más, hangzatos jelszavakká a város­politikában józanul egységes városi polgárságot részekre szakítani és a pártérdekek prédájául odahajitani. A józan iparos, a józan szegedi kispol­gár nem ül fel országos polittii^ pártok jelszavainak, nem dobja oda városát az országos politikai pártok játékszerének. Szeged mint határváros, ma magá. ra maradva áll és küzködik a nyo­morban. Szeged város polgárainak munkát, kenyeret, boldog^ást nem nyújt sem az országgyűlési egységes keresztény, fajvédő, 48-as vagy szo­ciáldemokrata párt. Szegedi polgár akkor eszik majd nagyobb falat ke­nyeret, Szeged rninden portájáról ak­kor vonul el a gond és a nyőmoir ki- sértete, ha a szegedi polgl.űk öst- szefogva, nem országos politikai pár­tok jelszavainak szajkói lesznek, vagSr kívánnak lenni a törvényhatóságban. Szegedi polgár, ha az önmaga, a vá­rosa érdekeit kívánja becsülettel szoligáini és képviselni, a törvényha­tóságba nemi pártembert, csakis pár­tokon kívül és felülálló szegedi iózan polgárt küldhet. Szeged városában becsületes pol­gárok kibontották az uj, a boldog Nagyszegedért folyó harc lobt^óját. Ez a harc n^st nem ismer, nártt Szeged város és Szeged várexs min­den poligárámk anyagi, fejlődési ér­dekeinek önzetlen szolgálatát. A cá Szegedet közős munkával, közös ve­rejtékkel, nyílt, egyenes és "hecsüle- tes célokkal, törekvésekkel a ma­gyar tudomány, a magyar mezőgaz­dasági és ipari kultúra egyik hatal­mas, vagyonos, gazdag vezetőcent- rumiává tenni. Szeged város &űai kö­zött mindén szegedi polgárnak a magunk keze építette, a magunk ke­ze dagasztotta, a 'mainál nagyobb. izeseöb és mindenkit jóllakató kenye­ret kell kapnia. Szeged a'kkor lesz boldog, akkor szárnyalja túl az ország politizáló áo a politikai koncokon markodé társ- törvényhatóságait, városait, ha az or­szágos politikai pártok áldatlan har- oaiból Idvonja magát — kizárólag és mindenkor csak szegedi, csak városi éz csak közösen építő gazdasági és kultúrpolitikai tevékenységiből látia eglyedüli célját. Törtetőkre, országos pártpe^tikai exponensekre, demagógokra nincsen szüksége Szegednek. Szeged tör­vényhatóságában a belvárost csak belvárosi, a külvárost csak külvárosi, a ’tanyát csakis olyan tanyai polgá­roknak szabad és kell a jövőben kép- viseílmiö'k, akik egyformán a maguk városrésze lokális érdekeinek isme­rői és szószólói, de egyben az egésa város, a polgárság összessége érde­kednek önzetlen, párt és klikfcerete- ken kivid álló szolgái tudnak és akarnak lenni. Az 1928-as év Szeged dficsöségé- nefle, fejlődésének, fellendüléséneik, polgárai yagyonosodásának, nninká- Eai jóléténeik lesz a kezdeti eszten­deje, ha a polgárság józansága, böl­csessége a törvényhatóság kiegészíté­se, vagy újraválasztásánál fel tud envéllkedni a politikai pártkeretek fölé. Az 1928-as évben lerakhatjuk Nagyszeged', de lerakhatjuk egy ön­magával meghasonlott, beteg, a po­étikai pártharcok posványáiba ful­ladó, elszegényedő és véglegesen le­rongyolódó város jövőjét is. A Szegedi Friss Újság a jövendő, a boldogabb, az országos politika és poliliikai púitoktól független, épí­tő, polgári Nagyszegedért, — ■ Szeged ilyen formájú törv'ényha ' gáért és jövőjéért Ixarcol. Egységes Szeged, egységes poig ir- ság, egységes akarat — három alap­pillér, három igazság. A város fejlő­désének, boldogabb és dicső jöven- dőjenek biztos és csalhatatlan zálo­gai. Az uj esztendő ezt a Szegeidet hozza ajándékba mindhyájunknak, a Brik ima akár munkából tengődünk, akár a munkanélküliség nyomorát és nélkülözéseit szenvedjük! Huszár Károly lemondása. Budapest* december 31. Huszár Károly, az országos, munkásbiztositö intézet elnökévé történt kinevezése következtében a képviselői megbíza­tásáról és egyben a Ház elnöki tiszt- aégéről lemondott. Ebbéli elhatáro­zását Zsitvay Tiboihoz, a képviselő­ház elnökéhez intézett levélben je­lentette be, melyben egyúttal me­leg szavakkal elbucsuák a Ház d- nökségétől, tisztikarátóL képviseJó- itársaitól. Hír Zadravetz püspök érseki kinevezéséről. Róma, december 31. Vatikáni körök' ben elíerjedt hirek szerint P. Zadravetz István volt tábori püspököt, aki mint ismeretes, tábori püspöki állásáról le­mondott és visszavonult egy Ferenc- rendi kolostorba, a pápa legközelebb érsekké nevezi ki és Rómába rendeli. Zadravelz páterből tehát Zadravetz érsek lesz, de nem kap egyházmegyét, ha­nem Rómában bíznak rá állandó funkciót Búcsú 1927-től. Az óesztendő utolsó napjíln, szón»* baton délután 6 órakor az összes tenaipkumokban hálaadó istentisztelet vtilt, kivéve a Fogadalma templomot, ahol egy órával később kezdődött. ; A Hősök Harangja 5 órakor zúgott fel elösizör a mély ércszavával hála­adásra Idvta az embereket. A tera- pOtom keresizthajója már 6 órakor megtelt közönséggd. Hat órakor, a. núkbr másodszor zúgott fel a nagy uj harang, talpalattnyi hely seim volt. A templom belseje ekkor máj. vakitó fényárban us*ott. A rendr* úgy kívül, mint bdül diszruhás rendk őrök ügyeltek fd. A későn jövők kö­zül sokan kint rekedte'k, akik az egyházi szciirtartást a bejáratok előtt haigattúk végig. A hálaadó istentiszteletet fényei papi scgédlettd Glattfelder Gyűl* dr. megyéspüspök mondta. Utána a püspök az ó év küszöbén visszapil­lantva, szent beszédet tartott. Ez alkalomból hirdették ki az ösz- szes temiilömokban az ó év szüle­tési és halálozási statisztikáját, va- laimint a házasságkötések számát. Az 1927. óv az éllőző évvel szembe* eléglgé kedvezőtlen volt, amennyi­ben 132 Idekkd kevesebb született s 49 lélekkel több halt meg, mint 1926. évben. Az anyakönyvi hivatal áiteal készített pontos kimutatás szo- riaí 1927. évben elhalt 817 féi-fL 773 nő, összesen 1Ö90 l'élek. Ezzd szemb.^ az élőző évben elhalt 801 fé’-'. és 739 nő, összesen 1541 lélek, r'zületett 906 fiú és 860 leány, ős*- I tízesen 176t> lélek. Az előző évbew i üzületett 988 fiú és 909 leány, össze- . sen 1897 lélek. Házasságkóté.s 801 esetben történt, mig az eiőzc évbe* 746. Itt némi javulás mutatkozik^ A statisztikában a röszkei, szat^ mazi, aisótanyai, valamint a felsó- tanyai kapitányság nem foglaltató benne, hanem tisztán csak a beltéri»- k< Szilveszter éjszaka a mulatús szakája. Búcsúzunk az elsietett é^ tői, hogy borosán, nótásan köszönt- hessük az uj esztendőt, amely eM sok neméxinyel, hitted és várakozái»- sál nézünk. Szilveszter éjszakája a várakozá'sok éjszakája. Az uj eszten­dőt várjuk, mély tele van sejté^sd és titojkkafl. Az 1927. év Szilveszter éjszaká­jának a kéí>e hasonló volt a közel­múlt évek Szilveszter-éjszakájáho*. Az emberek már szabadabb léjekl- zéssd vethették magukat a muüab- súgnak, mint a nyomorúságos hábo­rús évek idejéb^. Megmozdult • szunnyadó város; egy éjszakára nagy várossá varázsolódott Szeged, forgalom már az esti órákban erő* lendületet vett. A mozikban, a szín­ház mindkét kabarédőadásán zsu- fo'lá'sig megtdt a nézőtér. Csapon- giott a faedv és bullámzott a hangulat a vendéglók és kávéházak asztalai terül. Tíz óra után a vendéglőkbai már nem volt üres asztak Az utcáko* csoportosan jSrkálÓ emberek sietteid. Az arcokon ragyogott a kedv, a ' miáatniakarás. Folyt a bor, sírtak a hegedűk, hriüott az arany — és á- tűnt az 6 esztendő. A mámoros emh berek dé pedig az uj esztendő m(e4 redt, tde bizonytalansággal... Boldog Újévet hiyán t. uUM ésjobarllainak Szalma gerenc, Püspökbazir. Oiiatiapok, tDlyóiratok, szaklapok elitizetésí helye Tiauii B. és Társa kőnyvkereskeilése, Klauzál-tér. Kiss D.-paloia.

Next

/
Thumbnails
Contents