Szegedi Friss Ujság, 1928. január-március (29. évfolyam, 1-79. szám)

1928-01-01 / 1. szám

/ ’ ' V XIX. évfolyam, 1. szám. * Szeged, 1928 január 1. E^es szám ára Jl€$ Hllér Egyet szám ára Hétköznap ...... i fillér Yaaares Qnnepnap 16 fillér CI5 fizetéal ár HBuraare Cgy hóra ...... C P 40 f Nacvedévra . . . . d P — f idOEKKNiCgy hóra ..... S P 80 f N^KVOdévra . . . . T P — fFRISS UJSáS $zerkeszt5ség kiadóhivatal) Szeged, Jókai utca 4. szánt. Telefonszámok 12-02 és 2-OS Psislot szerketzté ▼ BNNER SÁNDOR Kiadótulajdonos ANDRÉNYI LAJOS akremda- és hirapikiadóvállalat tO IsazaaSOOS fsislés kiadó RÁcz ANTAL Egységes Szeged, egységes polgárság, egységes akarat. A debreceni és vásárhelyi választások szomorú tanulsága. Szegeden egyes politikai frakciók nagy harcot folytatnak a törvényhatóságok felfrissítése és pártalakítások céljából. Egyelőre nálunk nem jutottunk még addig, hogy a törvényhatósági üres helyek betöltésére a sor kerüljön. Ennek két indoka van: az egyik, hogy az általános törvényhatósági választások a jelek szerint négy-öt hónapon belül amúgy is meglesznek, a másitt indok, hogy általános választás nélkül a részleges felújítás olyan eltolódásokat nem hozhat, hogy a város politikájában báni megváltozzék. felújítás kérdése mindenesetre a törvényhatóság dolga: ha elrendeli, a polgárság eleget tesz választási kötelességének, ha nem rendeli el, kivárja az általános választások időpontját. Ez alkalommal a választás és felújítás jogossága, célszerűsége szempontjából nem firtatjuk, kinek van igaza. Azoknak-e, akik az időközi választást erőszakolják, vagy azoknak, akik ezt ellenzik. Egyelőre csak az állapítható meg, hogy inkább néhány városatya jelölt és ki nem elégített ambíciójú politikus forszírozza az időközi választást, mint a vár''’ józan polgársága. Megdöbbentő azonban a jelen.:í,g, mely a napokban lefolyt hódmezővásárhelyi és debreceni törvényhatósági bizottsági időközi választásokon szembeszökik. Mindkét városban ádáz politikai harc folyt és a választásokban nem községi pártok, hanem egytől-egyig országos politikai pártok küzdöttek egymással szemben. Először a szemét türölgette a józan szegedi polgár, nem akart a nyomtatott betűnek hinni, de azután csak meg kellett győződni, az újságközlemények igazat beszélnek. A két nagy város törvényhatósági választási küzdelmében résztvettek: az egységes (keresztény kisgazda és földmíves) párt, az országos függetlenségi 48-as párt, a fajvédőpárt, az országos keresztény gazdasági párt, a szociáldemokrata párt és a keresztényszocialista párt. Hát mondja meg egy józan, a politikai pártőrülettől és elfogultságtól el nem vakult polgár, mi keresnivalója van országgyűlési politikai pártnak egy város törvényhatóságában? Hát mi az a törvényhatóság? Kis parlament, fiókországgyűlés, vagy pedig egy város polgárságának minden politikai szempontokon felül való, józan gazdasági és érdekképviselete? Egy városnak, egy törvényhatóságnak nem az a feladata, hogy szolgai kontrája legyen parlamenti csúnya politikai s pártharcok primhegedűseknek. A törvényhatóságnak az a feladata, hogy a városa, a polgárai érdekeit, megélhetési, boldogulási viszonyait előmozdítsa, hogy lefelé és felfelé egyformán szószólója és védője legyen mindannak, amit és amivel városa fejlődését, polgárai javát, anyagi boldogulását elősegítse. Az kellene csak Szegeden, hogy ma egy nagy iparvállalatot próbál itt valaki telepíteni és ezzl kapcsolatban ne az ipartelep idetelepítése legyen a fontos, hanem a kérdést is döntse el X párt, vagy Y párt embere az, aki az ipartepetit akarja felépíteni, vagy egy nagy kérdést: a világítás, csatornázás, vízellátás, ügyét az döntse el, hogy azt az egyik, vagy másik párt forszírozza. És politikai okokból történjék meg az, hogy amit egy polgári párt indítványoz, amiért harcol, azt a szociáldemokraták, keresztényszocialisták, vagy 48-asok elbuktassák. Ugyanekkor megtörténjék az, hogy egy közérdekű ügy azért bukjék, nert annak indítványozói viszont a szociáldemokraták, vagy keresztényszocialisták voltak. Bármit bárki mondjon Szegedre, ez a város mia igenis a józan magyar fejlődés, a józan magyar polgári gondolat bástyája. Szeged városa az első, ahol a polgárság és munkásság egyaránt el tudta különíteni az országos politikát a helyi, a városi politikától. Szegeden az országos politikai pártok próbálkoztak a keresztény községi párttal, csak két nap előtt próbálkoztak iparos párttal és más, hangzatos jelszavakká a várospolitikában józanul egységes városi polgárságot részekre szakítani és a pártérdekek prédájául odahajítani. A józan iparos, a józan szegedi kispolgár nem ül fel országos politika pártok jelszavainak, nem dobja oda városát az országos politikai pártok játékszerének. Szeged mint határváros, ma magára maradva áll és küzködik a nyomorban. Szeged város polgárainak munkát, kenyeret, boldogsást nem nyújt sem az országgyűlési egységes keresztény, fajvédő, 48-as vagy szociáldemokrata párt. Szegedi polgár akkor eszik majd nagyobb falat kenyeret, Szeged minden portájáról akkor vonul el a gond és a nyomok kísértete, ha a szegedi polgárok öszszefogva, nem országos politikai pártok jelszavainak szajkói lesznek, vagr kívánnak lenni a törvényhatóságban. Szegedi polgár, ha az önmaga, a városa érdekeit kívánja becsülettel szolgálni és képviselni, a törvényhatóságba nemi pártembert, csakis pártokon kívül és felülálló szegedi józan polgárt küldhet. Szeged városában becsületes polgárok kibontották az új, a boldog Nagyszegedért folyó harc loltgóját. Ez a harc most nem ismer, zárta Szeged város és Szeged város minden poligáráink anyagi, fejlődési érdekeinek önzetlen szolgálatát. A cá Szegedet közös munkával, közös verejtékkel, nyílt, egyenes és "becsületes célokkal, törekvésekkel a magyar tudomány, a magyar mezőgazdasági és ipari kultúra egyik hatalmas, vagyonos, gazdag vezetőcentrumjává tenni. Szeged városai között minden szegedi polgárnak a magunk keze építette, a magunk keze dagasztotta, amainál nagyobb, ízesebb és mindenkit jóllakató kenyeret kell kapnia. Szeged akkor lesz boldog, akkor szárnyalja túl az ország politizálója a politikai koncokon markodó társtörvényhatóságait, városait, ha az országos politikai pártok áldatlan harcaiból livonja magát — kizárólag és mindenkor csak szegedi, csak városi és csak közösen építő gazdasági és kultúrpolitikai tevékenységiből látja egyedüli célját. Törtetőkre, országos pártpoltikai exponensekre, demagógokra nincsen szüksége Szegednek. Szeged törvényhatóságában a belvárost csak belvárosi, a külvárost csak külvárosi, atanyát csakis olyan tanyai polgároknak szabad és kell a jövőben képviselőiök, akik egyformán a maguk városrésze lokális érdekeinek ismerői és szószólói, de egyben az egész város, a polgárság összessége érdekeinek önzetlen, párt és kliks kereteken kivnl álló szolgái tudnak és akarnak lenni. Az 1928-as év Szeged dicsőségének, fejlődésének, fellendülésének, polgárai vagyonosodásának, munká-yai jólétének lesz a kezdeti esztendeje, ha a polgárság józansága, bölcsessége a törvényhatóság kiegészítése, vagy újraválasztásánál fel tud envellkedni a politikai pártkeretek fölé. Az 1928-as évben lerakhatjuk Nagyszeged, de lerakhatjuk egy önmagával meghasonlott, beteg, a poétikai pártharcok posványaiba fulladó, elszegényedő és véglegesen lerongyolódó város jövőjét is. A Szegedi Friss Újság a jövendő, a boldogabb, az országos politika és poliltikai pártoktól független, építő, polgári Nagyszegedért, — ■ Szeged ilyen formájú törvényhangáért és jövőjéért s harcol. Egységes Szeged, egységes polgárság, egységes akarat — három alappillér, három igazság. A város fejlődésének, boldogabb és dicső jövendőjének biztos és csalhatatlan zálogai. Az új esztendő ezt a Szegedet hozza ajándékba mindnyájunknak, a Brikma akár munkából tengődünk, akár a munkanélküliség nyomorát és nélkülözéseit szenvedjük! Huszár Károly lemondása, Budapest, december 31. Huszár Károly, az országos, munkásbiztosító intézet elnökévé történt kinevezése következtében a képviselői megbízatásáról és egyben a Ház elnöki tisztségéről lemondott. Ebbéli elhatározását Zsitvay Tiborhoz, a képviselőház elnökéhez intézett levélben jelentette be, melyben egyúttal meleg szavakkal elbúcsuált a Ház önökségétől, tisztikarától képviselőitársaitól. Hír Zadravetz püspök érseki kinevezéséről. Róma, december 31. Vatikáni körökben elterjedt hírek szerint P. Zadravetz István volt tábori püspököt, aki mint ismeretes, tábori püspöki állásáról lemondott és visszavonult egy Ferencrendi kolostorba, a pápa legközelebb érsekké nevezi ki és Rómába rendeli. Zadravetz páterből tehát Zadravetz érsek lesz, de nem kap egyházmegyét, hanem Rómában bíznak rá állandó funkciót Búcsú 1927-től. Az óesztendő utolsó napjain, szenmbaton délután 6 órakor az összes tenaipkiumokban hálaadó istentisztelet volt, kivéve a Fogadalma templomot, ahol egy órával később kezdődött. A Hősök Harangja 5 órakor zúgott fel elősször a mély erőszavával hálaadásra fdyta az embereket. A terapotum kereszthajója már 6 órakor megtelt közönséggé. Hat órakor, anúkor másodszor zúgott fel a nagy új harang, talpalattnyi hely sem volt. A templom belseje ekkor már, vakító fényárban úszott. A rendre úgy kívül, mint bdül díszruhás rendőrök ügyeltek fá. A későn jövők közül sokan kint rekedtek, akik az egyházi szenrtartást a bejáratok előtt halgatták végig. A hálaadó istentiszteletet fényes papi segédletté Glattfelder Gyula dr. megyéspüspök mondta. Utána a püspök az óév küszöbén visszapillantva, szent beszédet tartott. Ez alkalomból hirdették ki az öszszes templomokban az ó év születési és halálozási statisztikáját, valamint a házasságkötések számát. Az 1927. év az ellőző évvel szemben eléggé kedvezőtlen volt, amennyiben 132 időkke kevesebb született s 49 lélekkel több halt meg, mint 1926. évben. Az anyakönyvi hivatal által készített pontos kimutatás szerint 1927. évben elhalt 817 fér-fi 773 nő, összesen 1090 lélek. Ezze szemben az előző évben elhalt 801 fér-, és 739 nő, összesen 1541 lélek, született 906 fiú és 860 leány, ősei tízesen 1761 lélek. Az előző évben született 988 fiú és 909 leány, összesen 1897 lélek. Házasságkötés 801 esetben történt, míg az előző évben 746. Itt némi javulás mutatkozik. A statisztikában a röszkei, szatymazi, alsótanyai, valamint a felsőtanyai kapitányság nem foglaltató benne, hanem tisztán csak a beltériek. Szilveszter éjszaka a mulatós szakája. Búcsúzunk az elsietett évtől, hogy borosan, nótásan köszönthessük az uj esztendőt, amelyet sok nemérinyel, hittel és várakozással nézünk. Szilveszter éjszakája a várakozások éjszakája. Az uj esztendőt várjuk, mély tele van sejtéssd és titokkal. Az 1927. év Szilveszter éjszakájának a kérge hasonló volt a közelmúlt évek Szilveszter-éjszakájához. Az emberek már szabadabb lefekszéssé vethették magukat a manadságnak, mint a nyomorúságos háborús évek idejébe. Megmozdult a szunnyadó város, egy éjszakára nagy várossá varázsolódott Szeged, forgalom már az esti órákban erős lendületet vett. A mozikban, a színház mindkét kabarédőadásán zsúfolásig megtolt a nézőtér. Csapongott a faedv és hullámzott a hangulat a vendéglők és kávéházak asztalai körül. Tíz óra után a vendéglőkbal már nem volt üres asztalt Az utcákon csoportosan járkáló emberek siettek. Az arcokon ragyogott a kedv, ami hatni akarás. Folyt a bor, sírtak a hegedűk, hunllott az arany — és átűnt az 6 esztendő. A mámoros embberekbe pedig az uj esztendő meredt, ide bizonytalansággal... Boldog Újévet kivánt. HUM és jobaritainak Szalma Ferenc, Püspökbazil. Dlatlapok, folyóiratok, szaklapok elifizetési helye Traun B. és Társa könyvkereskedése, Klauzál-tér, Kiss D.-palota.