Szegedi Friss Ujság, 1929. január-március (30. évfolyam, 1-76. szám)

1929-01-01 / 1. szám

XIX. évfolyam, I.szám. * Szeged, 1929 január 1. Kedd Egyes szám ára 1© fillér, Egyes szám ára: Hétköznap 8 fillér Vasárl és ünnepnap 16 fillér Előfizetési ár helyben, Egy hóra. . . . . . 2 P 40­­ Negyedévre .... 6 P — VIDÉKEN) Egy hóra 2 P 60 Negyedévre ... . 7 P — SZEIDEZDI FRISS ÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP Nagy-Szeged. Nemrégen még lemosolyogták azt a polgárt, aki Nagyszeged ígéretes, varázslatos szavát ajkára vette, aki ebben a lomha alföldi városban hit­tel és meggyőződéssel nemcsak ba­rázda hasogatójául, de rajongó, tör­hetetlen szolgájául is szegődött a ne­mes eszmének. Szegedi embernek, — mint általában az alföldi magyar embernek — hihetetlenül hangzott, hogy egészséges városfejlesztést, he­lyes és észszerű g­azdasági és s­ultu­­rális munkaprogramot a polgárság is alkothat önmagának és semmi szük­sége annak, egyenesen egészségtelen és közérdekellenes az az állapot, a­mikor minden kezdeményezést egy olyan nagy kommunitás, mint Sze­ged, kizárólag csak fentről vár. Nehéz feladat volt, de sikeresen megküzdöttek a kezdeményezők az eléjük tornyosuló akadályok töme­gével. Ma már szervezetten, egy gon­­­­dolatban, egy akaratban összeforra­­va, egy emberként tevékenykedik vá­rosunk minden polgára, hogy a kis-­­város köntösét levetve, mielőbb meg­teremtsük Budapest mellett a má­sodik magyar nagyvárost, Nagysze­gedet. Szeged népe az új évben, 1929- ben áldoz a várost ért szörnyű ka­tasztrófa, a mindent elpusztító, min­den emberi alkotást rombadöntő, Szegedet iszapba temető árvíz emlé­kének. És ha most, az új esztendő küszöbéről végigtekintünk az elmúlt ötven év során, magunkba szálltan be kell vallanuunk, hogy a szörnyűséges romok felett, a pusztulás földjén ugyan emeltünk és teremtettünk új várost, de az a munka, amely az árvíz után megindult, csak félmun­ka és az azóta eltelt közel négy év­tized úgy röppent el felettünk, miint­­ha ezt a hosszú időt álomban töltöt­te volna a város. Az utolsó esztendők, főleg pedig az utolsó két év meghozta az örven­detes változást. A Nagyszegedért fo­lyó küzdelem már nem néhány em­ber tevékenysége. Ma mindannyian akarjuk és küzdünk érte. Szeged történetének, Szeged jö­vendőjének ezért neves fordulója, ne­ves éve a most elkövetkező 1929. esztendő. A megindult építő és al­kotó tevékenység mellett, az új esz­tendő a rekonstrukció második, be­fejező szakának kiinduló pontja. A város magja, a Belváros után, most kerül sorra a külvárosok rendezésé­nek és városításának ügye. Az immár kor­­irányhat­óságilag jóváhagyott csa­torna szakértői vélemények után, megindul a csatornázás tervének és gyakorlati keresztülvitelének munká­ja. Az Alföld közigazgatási rende­zésével kapcsolatban Szegednek ki­látása van, hogy új területeknek a városhoz való szorosabb kapcsolá­sával, Szeged gazdasági vonzóköre is kitágul. Végül a város mezőgazdasági fej­lődésében is a helyes kiinduló pont­hoz jutott, ám a nagy terveknek gya­na délelőtt nagy sürgés-forgás volt a városházán. Szilveszter napja, a polgármester névnapja, mindenkor megmozgatta a város polgárságának apraját-nagyját. Reggel 9 órától kezd­ve állandóan éreztek a látogatók a polgármester előszobájába és So­mogyi Szilveszter dr. alig győzte fo­gadni a sok vendséget. Az üdvözléseket a tanács és a vá­rosi tisztviselők küldötts­ége nyi­totta meg, akik meleg szeretettel üdvözöl­ték hivatali főnöküket és kartársukat. Majd a törvényhatóság tagjai, a sze­gények hosszú sora, az állami és társhivatalok küldöttei jöttek. Tizenegy órakor több mint száz ember vonult a bizottsági terem­be. A külvárosrendező kagytózottság­­ban és a tanyai­­gazdablokkban tö­­mörött hatvan egyesület képviselői ér­keztek, hogy a város polgármesterét köszöntsék, egyben boldog új rendet is kívánjanak neki. A terembe érkező polgármestert lelkes éljenzéssel fogadták, majd Pet­rik Antal elnök köszöntötte Somo­gyi Szilveszter dr.-t. Rámutatott arra, hogy a város polgársága minden­kor nagy bizalommal és szeretettel viseltetett a polgármester iránt. A polgárság ennek a szeretetnek doku­mentálásaként jelent most meg. Az a fő óhajuk, hogy­­Szeged város fej­lődését a jövőben is mozdítsa elő a polgármester, hogy mielőbb megva­lósuljon a nemcsak­ magvában, de rendezett külvárosokkal és boldog emberekkel megáldott nagyváros. Somogyi polgármester megh­atot­­tan mondott köszönetet, ígéretet tett arra, hogy amint ezideig, úgy a jö­vőben is mindent me­gtesz a város naggyá tételéért. A külvárosok rende­zése a legkö­zelebbi programja és igyekszik azt gyorsan meg is való­sítani. Boldognak mondja magát, hogy olyan férfiú segíti munkájában őt és a város p­olgárait, mint Kle­­belsberg gróf kultuszminiszter, akit az ország javára Isten soká éltessen. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után, a küldöttség Aigner Károly dr. főispánnál tisztelgett. A lelkes éljenzés után Petrik Antal köszöntötte Aigner Károly dr.-t. Ői­fejtette, hogy ennek a városnak min­den polgára, az a város javát kivitv­­ja és szolgálja, örömmel jött újév előestéjén a főispánt kioszönteni, aki immár nyolc év alatt mindenkor a polgársággal való együ­ttérzésének oly szép tanújelét adta. Kéri, hogy mint a m­últban, a főispán a jövőben is viselje gondját a város ügyeinek és mozdítsa elő azt a leghőbb óhajt, hogy mielőbb megvalósulhasson a Nagy-Szeged. Aigner Károly dr- főispán meleg szavakban köszönte meg a polgár­ság tiszteletének és szeretetének ezt az önzetlen megnyilatkozását. Min­denkor a város érdekeit szolgálta, a jövendő munkássága tengelyét alkotja Nagy-Szeged 'megteremtése, melyet a polgár-- ' gatása és Klebelsberg K’’ ^ .szi.miniszter urnak, a va ..ság’tánno* ' nagybecsű mtfh.«, \ j' is fog teremteni. A maga''regy^V hasonlóan boldog uj esztendőt^mi^n minden szegedi pol­gárnak azzal az óhajjal, hogy mi­előbb meg\valósuljon az ige: »Szeged szebb lesz, mint volt«. A főispán ezután még sokáig el­beszélgetett a küldöttség tagjaival és a vitézek küldöttségével, mely testü­let nevében ifj. Gárgyán Imre dr. kí­vánt neki boldog újévet. Riga Károly dr. főispán és Somogyi Szilveszter dr. polgármester újévi köszöntése. Közel szász egyesület és testület képviselője vett részt az ü­Ü közlésben. korlati valóraváltásának megindu­lá­­sával, mely tervek lényege, a tanyát anyagilag erősíteni, a nagyváros Sze­gediek, jómódu­ fogyasztókat bizto­sítani. Az új 1929-es esztendő a munka jegyében köszönt ránk. Szegednek, minden szegedi polgárnak a legszebb újévi ajándék ennek a megindult­­ munkának a további eredménydús­­ folytatása, a szegény, küzködő kis­­s­város Szeged helyett, a boldogabb, a jobb életet és megélhetést biztosí­­­­tó Nagyszeged mielőbbi életrehívása. Románia külpolitikai gondjai. Bu­karestből jelentik: Litvinovnak a szovjet­ellenes front megalakulásá­ról és a román-lennei katonai szö­vetségről annak idején tett nyilatko­zata nyomán a román-szovjetorosz viszony ügyében támadt vita a ro­mán sajtóban az utóbbi időben kon­­krétebb alapot öltött. A félhivatalos Dreptatea is állást foglal az Orosz­országgal való normális viszony eset­leges felvételének kérdésében és ki­jelenti Ugyanúgy, mint az egész ro­mán sajtó, hogy az egyedül attól függ, hogy elismerik-e Besszarábiá­­nak Romániához való visszacsatolá­sát. Félhivatalosan közüik, hogy Ro­mánia tényleg hajlandó volna ezek­ az alapon tárgyalásokba bocsátkozni Szovjetoroszországgal a diplomáciai viszony felvételének kérdésében.­­— Másfelől tájékozott forrásból mire jár, hogy Oroszország nemcsak el­vileg hajlandó tárgyalásba kezdeni. SzerkosiWSses b­aladómvata Szeged, Jókai utca 4. szárry Yalefen -?.62 -a FMataB szerkasztó VENNER SÁNDOR Kiadótulajdonos ENDRÉNYI LAJOS 1/omda* és hírlapkiadóvá Halas rt ée leletes temdr R A O 7 A . A hanem a besszarábiai kérdésben is kész engedni abból a célból, hogy megrendítse a szovjetellenes frontot, különösen pedig a lengyel-román ka­tonai aliancet. Davila varsói román követ küszöbön álló érkezését ezzel az üggyel, valamint az esetleges to­vábbi lengyel-magyar közeledés meg­akadályozására irányuló megbeszélé­sekkel hozzák kapcsolatba. Fodor Jenő polgármesterh­elyettes 35 éve áll a város szolgálatában. A belügyminiszter újabb leiratot intézett a városhoz, amelyben sür­geti azoknak a tisztviselőknek az ösz­­szeírását, akik a 35 évi szolgálatukat betöltötték s teljes fizetéssel nyug­díjba mehetnek.­­ A hétfői tanácsülésen erről a mi­niszteri leiratról is szó esett, mely­re vonatkozólag Rack Lipót pénzügy­tanácsnok bejelentette, hogy a vá­ros szolgálatában mindössze csak egy olyan tisztviselő van, akire a rendeletet vonatkoztatni lehet. Ez pe­dig Fodor Jenő h.­polgármester, a­kinek december hó elején járt le a 35 évi szolgálati ideje. A tanácsnak ennélfogva hivatalból köteles léne a helyettes polgármestert nyug­dí­jazni, akinek azonten a visszatartását a közgyűlés minden bizonnyal kérni fogja. Tekintettel arra, hogy Fodor Jenő b. polgármester a rendőrségnél és a katonaságnál töltött idejűt, a­mely kedvezményesen számít, szá­molhat 35 szolgálati évet, valószí­nűleg nem is lesz szükség vissza­­tartását k­érni. Ugyanis a kedvezmé­nyes szolgálati idő csak akkor jön számításba, ha az érdekelt is kí­vánja. Fodor Jenő, aki munkabírá­sának teljében van és akiről még a legnagyobb rosszakarói sem mernék állítani, hogy már­ 35 éve szolgálja a várost s olyan fiatalos kedvvel és erővel dolgozik, aligha kívánja a nyugdíj kényelmes kenyerét. Dr. Somogyi Szilveszterné és dr. Kőszó Istvánnénak bensőséges formák között adják át a pápai kitü­ntetést­ Ritka és szép kitüntetés érte Sze­­ged előkelő társadalmának két jó­tékonyságáról és önzetlen társadal­mi tevékenységéről ismert vezető hölgytagját: Somogyi Szilveszter dr. polgármester és Kőszó István dr. nyug. államtitkár nejét, akiket őszent­sége, a pápa »A hazáért és a pápá­­ért« felirású éremmel tüntette ki. A tó kitüntetett szeretettel és öröm­mel üdvözölte Szeged társadalmának minden rendű tagja. A kitüntetés át­adásának formaságára ma délután 4 órakor kerül sor. Bensőséges formák közt Glattfelder Gyula dr. megyés­­püspök a jezsuita kápolnában adja át a kitüntetetteknek. Olyat lapok­, loll fől­űtése, szaklapok elöfizetési helye Traub F. és Társa könyvkereskedése, Klanzd Mór, Kiss D.Lapo­ota. Boldog újévet kíván vevőinek és jóbarátainak Szelni3 Fbibili iv Btanilisi BLi­sci-

Next