Szegedi Friss Ujság, 1932. január-április (33. évfolyam, 1-104. szám)
1932-01-01 / 1. szám
»30 is. Reigínyteljes uiesiiendö IrU; Kitts István lelkiigar.gatö. Saab*d-e ezt a dionet ntra leírni? Naati fog-e gúnynak tűnni Bur-Magyarország fiai elött? Éppen az a mi nagy bajunk, hogy sokszor tulságosan is búnak eresztjük fejünket. Anynyi csapás és csalódás ért uiár boa uünkst másfél évtizedinél több idő óta, hogy nem is aerjük ramténnyel felemelni a fejünket, nemi merünk i)p:kitar.tssal nézni az uj esztendő felé. Valahogy úgy vagyunk, hogy a boldog újév kívánását tartalomnélküli sacraciónak tartjuk. Pedig amit csak egy szájjal mondunk, igaz sziv- Tel kellene éeniünk s jóakarattal, szeretettel, a karácsony ellen ind.iló, örvendetes lelkével kellene egymásnak mondatnunk: »Bildog újévet, Ixildogabbet, mint az eddigiek voltak, adljon a Mindenható’c Kanézetünk várja elsösorbani a boldog, a boldogabb uélesztendőt. Már évek óta hangoztatjuk, hogy most, éppen most vagyunk a politikai és gazdasági világ mélypontján. S ha autós helyzetet nézzük, igazán el sém gondolhatja az ember, hogy rosszabb helyzetben lelenne országunk a mostaninál. Reifér tehát, hogy boldogabb idők ímegérését kívánjuk sziárkra és hogy jobb napokért esedtezzünk érte a Mindenhatónál. Akkor lenne boldogabb hazánk, ha először is békesség honolna határai között. Amíg hangos árnulók nyugtalanitják a keátolyeket, amíg felforgató es OTP-k botrányok szíinhelyévé teszik "országunkat, addiig nehezen gondolkodó " a jobb jövendő. De hiszen ezk a bajok vírsíisgpban nem is is tőlénk erednek- amíg nemietünk gazdaságilag annyira ki van szolgáltatva ellenséges konjunktúráknak, amig félnünk kell, hogy — bár lalindenünk megvan a fixegéntetéshez — a Trianon , a folyó gazdasági háborúban alul maradunk és elvérgezünk, addig szántunkra nem reményteljes az ijesztendő. A »Vesszen Trianon« nálunk nemi lehet pusztán politikai jelszó, hanem a gyími út ,és t ebet is érzi,';enyen érintő gazdasági kör/j.enTríny Jó, hogy ezt öndr látjuk külföldön is. Ott is észreveszik, hogy a gyűlöletben foglat »békék« pusztulást jelentenek most már a gazdugnak is, meg a győztesek számaira is. Reméljük, hogy Trianon vesztét hozza meg számunkra az nesztei elől Bolldog és mű.ényteljes ujesz'eidöt kívánunk Szeged városának is. Az utóbbi évek nagy fellendülése Szeged gazdas'ági életét raieiae.’ősitette, sok szegény munkás és iparos ember jutott kenyérhez,mi te az épitkezések, a berendie fced-jsek újabban elmaradtak, a padiság i élet ritmusa lassabb, a város szívverése ki-kihagy, beteg a város. A mainkanélküliség nagy arányokat öltött, einek szövet ■keztében az elkezdedés nehön ne. Hogyan tudunk mit, szegedek, itt a tibanoni határszélen, bajainkból kilábalni? Milyen legyen az a terv, a Snelsznek megvalósulása mégis rervényteljessé tenné városunk jövőjét? Mindenekelőtt városunk gazdasági hátterét kell miegfelelnie'd- Ezt közigazgatásunk megviltoztatásával könnyebben elérhetnék. A Szes-,reid-mte'jye tervét narrt szabad elejteni szferai szabad abba beletörődni, hogy a legnagyobb vidéki kultúrváros a megyei adimínisztráció szerves hijával be van ékelve földrajzilag a körülötte levő vérmartyébe, die sömlműsébel kronalysabb összeköttetésben nincs vevel. A napókban olvashatjuk, hogy például a kistelekiek Budapestre járnak bevásárolni és eladni. Ha Szeged lenne Csongrádba megye s Pestmegye déli részének székhelye, a megyék lakossága sokféle szállal fűződe hozzá, a különféle gazdaság ágak fellendülésével járna. Azt is meg kell értenünk, hogy semmmiféle Szegedien már letelepedett intézményt vagy hivatalt ajra szabad elengednünk. A nay takarékosság és a leépítése úgyis kezd imár katasztrófálissá válni. Ha, mondjuk, egyetemiünket akarnák megcsonkítani, azt elsősorban gazdaság életünk sínylené mleg. Inkább hozzanak ide m még egyéb iitézlményeket, hogy azok felszerelése és itteni üzennte segítené iparos és kereskedő világunkat a junid nehéz viszonyok között. Boldog újévet s tehát városunkiak is. De a boldog ijév nemi képzelhető lelki épség, a bolgárok becsületes fajratörekve, életünkben isutakozik több embersége nélkül. Aiol tehát nemzetnek, városnak boldog ujesztendőt óhajt, öncaagán kezdjen nefonmiot, lértse ijen magában az önzést, legyen türelmes és szorgalmas. Akkor biztosan eljön és reménnyel várhatjuk a boldog ujesztendőt. XXXIII.évfolyam, 1. szám.«Szeged, 1932 január t «remek/»i 7 1 j Etfyen szám árat ^ Hétkönap . . . « S t /Gyj Vasár- és ünnepnap !• t ^C/j ........ / Eldfizetési ári b«Iybmi Egy hóra. . . 3 P 40 L Negysdérre _ « 6 P — t Egy hóra.. . 2 P 60 f. Negysdérra . , 7 P — t E MDi: POLITIKAI NAPILAP igm Siam araixsimap SitrInnUMf U UadAhiratali Sieged, Jókai-atea 4. náa TtWwmimofd 12-12 és McMt nerketiMi Dr. Hnnyadl-Tai Gergefy Klad6talA|doapt« Endrényi LajM ■Tvnda- ét Urlapkladó-TitlaM r,4 %aigaiA éa talelSa Idádéi Ráei Antal A miniszterelnök újévi üzenete. Székesfehérvár, decamilier 31. Károlyi Gyula gróf itr miniszterelnök újévi üdvözlet formájában Széchenyi Viktor gróf főispán utján a következő nyilatkozatot küldte Székesfehérvár városához: Legközelebb feladatainkat vizágosan iui meghatározza az adott helyzet. Mint minden állami iban a világ ciak, Magyarorszságon is a kérdések kirdése azoknak a bajorának enyhítése, ammelyek gazdasági és pénzügyi téren mutatkoznak. Olyan általános krizis közepette élünk, hogy az alól egyetlen egy ország sem tudja ldvonni imagát. Többé-kevésbé miindenki érzi az idők súlyát. Magyarország,lyet a trianoni békeszerződés kegyetlen igazságtalansága alajajaiban rendített meg, természetesen magárahagyatottságában még nagyobb küzdelmet folytat jövőjének biztosításáért, imint más országok. A helyzet alapos mérlegelése azt muntátja, hogy három fő kérdés van, amelynek megoldására összpontosítja a kormány randen erejét. Először minden erővel "biztosítani k kell a gazdasági élet folytonosságainak és fejlődésének lehetőségét, másodszor meg kell óvnunk a magyar állami hi- felét, harmadszor fenn kell tartani a pengő vásárló erejét, vagy ami ezzel teljesen azonos, ell kerülnünk az innfláció. E célok e’''‘résére a kormány különböző intézikidéseket léptetett életbe, amelyek között vannak nagyon fájdalmasak és nagyon kényelmetlenek, de a jövő érdeki.-'ben az országnak ezeket vállalnia kell. Nyilvánvaló, hogy' biztosítani kell az államháztartás egyensúlyát, m'ág-pedig oly rar’dni, hogy amennyire csak tehetjük, tel'e,si'e'n tudjuk külföldi fizetési kötelezettsé'ieinket. De ugyanakkor képesek legyünk biztosítani a gazdasági élet tovébb, folykor nem lehet kénytelen volt atatásához szükséges eszközeiket is. Ezt a két célt jelent’‘kény áldozatom néleléül. Épp mi ezért kormány a tulmiéretezett költségvetéhez nyúlni és oly miértélében lefaragni, amilyen mértékben az adott helyzet szükségessé tette. Az állami kööltségvetés keretében a szükséges megakarítások a dologi kiadások terén sajnos nem voltak elegendők ahhoz, hogy elérjük azt a kis 850 millió pengős színvonalat, amelynél magasabb költségvetést jelenleg az ország ere,'« és adiózó két kényszerrítel.^et ' hozta «-»agával, hogy a kormány kénytelen volt két ízben is hozzányúlni az állami alkalmazottak és nyugdíjasok illetméényeihez és arányba hozza az általános teherbíró képességgre. A gazdasági élet köréből hangzottak el panaszok a devizakorlátozásokmiatt, amelyekről el kell ismerni hogy bizonyos fokig kényelvű elleneik, mindazonáltal, ha a magyar valuta védeni akarjuk, nem tekinthetünk el ezektől a kényszerinte A kedveiktől, mert a legéletbevágóbb feladat a pengő vásárló erejének fentartása. Meg kell óvnunk magunkat az inflációtól. Naiv elképzelés az, hogy csináljunk inflációt csak bizonyos fokig, mert ki tudja pontosan meghatározni, hogy melyik az a pont, amelyen innen az infláció nemi veszedelmes és amelyen túl az infláció már katasztrófát terent. A leghelyesebb és a leginngyeniesebb eljárás az, ha a pengő védelmié érdekében 100 százalékig ragaszkodunk a delázió pénzügyi politikájához és a jövőre való gondolással vállaljuk a vele járó átmeneti áldozatokat. A kormány munkaprogramja. A kormány legközelebbi munikcsprogramját olyan javaslatok kidolgozásában látja, amelyek ezekkel a nagy kérdésekkel vannak összefetsegésben. Az 1 32-es esztendő politikai feladatainak során a többszörös állások kérdéseinek törvényhozási rendezése, az összeférhetelenségi kérdés reviziója és" a részvénytársasági reformi fogják megnyitni. Ezek mi^d olyan kérdések, amelyek ugyancafc a gazdasági hejyzet kényszere f^^ tán Törlődtek napirend", és hivatva vannak az ország szociális nyugalztiának fokozásé,ia. A kormánynak nagy nehézségekkel is kell megy küzdjenie és felvethetjük azt a kérdést, hogy vannak-e optimiizmusra jogosító millantuimok, amelyek felsátorítanak hogy a nehéz feladat sikerében bízzunk. Bármennyire is sötétnek akarják egyesek feltüntetni a jiillanatnyi helyzetet, felelősségem tudatában mondhatom, hogy Oyen jelenségek igenis vannak. Bajaink’ala vigasztalássul szolgálhat az a tény, hogy a nálunk is érezhető pénzügyi és gazdasági nehézségeket az egész világ érzi. Hogy rövidlejáratú kölcsöneinket visszafizetni ijeni tudjuk, ebben a nehézségben osztoznak velünk nálunk sokkal hatalmasabb országok, de miindezeknél a szempontoknál stte-eoleserebbí!» • megfontols, "hogy « iMTág krízis felmélyülése bKMt, vagy utóbb el fog vezetni ahhoz a berálishoz, hogyminden baj legfőbb oka az elhibázott békeszerződésekben ke esendő. Azt mondhatnáimm, hogy mindenkinek, aki a trianoni béke revízióját kívánja, vájjon van-e, aki ezt nem kívánná, a Magyarországra nehezedt gazdasági helyzetben egyik jelét kel látnia annak, hogy ennek a revíziónak mielőbb el kell következnie. A végzetes helyzet önmudjait teszi lehetetlenné és szükségszerű kényszerűséggel fogja megszülnni Erurópa általános politikai és gazdasági struttúrájának megváltoztatását. Az az uj élet, amely'et a győző hatalmak c'kép'' zelése gondolt, a békeszerzödi'.i-ek lehel volna hivatva megalapozni, világszerte csődbe scerült, napról-napnélesebbe»- kilágitja »»égi a l.je vne rój« törö ellentmondásokat. A jobb jövő felé szenvedésekinn át visz az út és minden magyarnak úgy kell teremteni a ránkszakadt nejéhéz esztendőket, mint árat és váltást azért a boldogabb életért, s melyhez való jogunkat bebizonyítottuk azzal, hogy a válság idején nent törünk meg, nemi csüggedtunk el. Ennek az elgondolásommal, a keresztült vitele az én jobb jövőbe vtejem Intern alapján sikerülni fog. A kamarai törvény reformját tervezi Kenéz miniszter. Budapest, december 31. Kenéz Béla kereskedelmi miiniszter rájelentette, hogy foglalkozik az elavult kereske-delai és iparkamarai törvény reformejának gondolatával. A minisztériumiban a megrendtelés gyűjtés szabályozására vonatkozó javaslat is készül Sor ken is a kémpényseprési jog szabályozására, a vásárjog, a házaló és vándoripar rendezéséi©. Az új ipar« fejlesztési törvény végrehajtási utatosítása már elkészül. Kijelentette még, hogy a leginségesebb vidékeken folyónak az útépítő és újjavító munkák, kb. 150 helyen dolgoznak a munkanélküliek. Három hítvesgyilkosság egy napon, Budapestről jelentik Csörtökön három sítinsgyilkosság történt külföldön. A franciaország Nan'.e.b n megjelent a rendőrségen egy magánhivatalnol, és bejelentette, hogy áldott állapotban levő feleségét úgy megrúgta, hogy azonnal meghalt. Tettét állítólag dühélyen követte el, mert az asszony részegen találta Hamburgban . Grande nevű asszony jelent meg, a rendőrségen át elmondotta, hogy konyhakéssel meg ölte alvó férjét Féltékenységből cal leUchaft. Ugyancsak Németországban, Saga» ban, Marcinski nevű hmfestő szóváltásba keveredett feleségével, előkapta pisztolyát, és az asszonyra lőtt, arcltól.van súlyosan talált, hogy haldokolva szállították kórházba, két'^alásik golyó két, szintén vele levő nőrokont talált el A tetteselmenekült. — Toscanini solyai beteg. Newyork- ból jelentik, hogy Toscanini vár Chirű olasz karmester nagyon beta és félő, hofflr jobbharjáit le kell vásni