Szegedi Gyorsíró, 1932. szeptember - 1933. június (28. évfolyam, 1-10. szám)
1932-09-20 / 1. szám
XXVIII. évfolyam. Szeged, 1932 szeptember hó. 1. szám. SZEGEDI gyorsíró tAVI FOLYÓIRAT A GABELSBERGER-MARKOVITS-RENDSZER ÉS AZ EGYSÉGES GYORSÍRÁS GYAKORLÁSÁRA. Kiadja: A Szegedi Gyorsírók Egyesülete. (Földváry utca 2. szám.) Alapitotta JAKAB LAJOS. Felelős szerkesztő dr. KATONA DÁVID. Felelős kiadó VÁRNAY DEZSŐ. ________Előfizetési díj egy évre P 6*—, tanulóknak P 3'—, legalább 10 pld. rendelése esetén P 2—_________ Karafiáth Jenő kultuszminiszter és a gyorsírás. A magyar gyorsíróknak régi törekvése, amely híven tükrözi vissza mesterségünnknek megbecsülését, hogy a gyorsírást az összes hazai tanintézetekben kötelező tantárgyként bevezessék. Az iskola kapuinak a gyorsírás előtt való feltárásával a magyar ifjúságnak minden jóért és szépért való rajongását akarták megnyerni, hogy az ifjúságon keresztül azután a gyorsírás csakugyan minden művelt ember közkincsévé váljon, amint ezt Gabelsberger oly sok idealizmussal, a gyorsírás fontosságának és jelentőségének tudatában elgondolta. Ezért folyt nálunk Magyarországon is a harc Markovits és Fenyvessy között, akiknek mindegyike saját rendszerének az iskolákba való bebocsáttatásáért küzdött. Kultuszminisztereink sorában Eötvös József báró, Klebelsberg Kunó gróf és Karafiáth Jenő tettek legtöbbet a gyorsírásért. Eötvös József báró megnyitotta a középiskolákat a gyorsírás előtt, Klebelsberg Kunó gróf életbe léptette az egységes magyar gyorsírást és Karafiáth Jenő elrendelte a gyorsírásnak rendes tantárgyként való tanítását az összes hazai középiskolákban. Karafiáth Jenő legegyénibb elhatározásának folyománya a kötelező gyorsírástanítás megvalósítása. Aki a magyar sport kifejlesztésében és fellendítésében örök időkre emléketessé tette nevét, ugyanaz biztosított a gyorsírásnak is helyet az iskolák tantervében, hogy az életre való neveléssel az „ép testben ép lélek“ elvét szolgálja. Karafiáth Jenő intézkedését mindenütt a legnagyobb megértéssel és helyesléssel fogadták. A közfelfogás tudatában van annak, hogy a középiskolát gyakorlatiasabbá kell tenni és hogy az ifjúságnak az életben való boldogulásához olyan ismereteket is kell adni, amelyeknek birtokában használhatósága emelkedik, munkaereje megkétszereződik és teljesítményei értékességben nyernek. Az iskola az életre nevel. Útszéli igazság ez s mégis Karafiáth Jenő tettereje kellett hozzá, hogy éppen az iskolában is érvényesüljön. A kötelező gyorsírástanítás bevezetésével megindult a középiskolák gyakorlati irányban való modernizálása. A magyar gyorsírók büszkék arra s ebben az érzésben osztoznak velük a világ összes gyorsírói rendszerkülönbség nélkül, hogy a modern iskolareform korszerű megvalósításánál a figyelem elsősorban a gyorsírás felé fordul, amely a testnevelés mellett, egyenrangú tényezővé vált az újításra irányuló mozgalom vezetői előtt. Ezt a kivételes megbecsülést a gyorsírás meg is érdemli, mert pedagógiailag