Szegedi Gyorsíró, 1932. szeptember - 1933. június (28. évfolyam, 1-10. szám)
1932-09-20 / 1. szám
is akármelyik tantárggyal kiállja a versenyt. Erről Karafiáth Jenő miniszternek alkalma volt közvetlenül is meggyőződni s ezért egy pillanatig sem habozott, amikor a gyorsírás pedagógiai elismertetését keresztülvezette. Amikor Kafiáth Jenő átvette a kultusztárca vezetését, minisztériumának minden ügyéről, a tárcával kapcsolatban a parlamentben elhangzott összes kívánságokról, felszólalásokról és kritikákról behatóan és a legkisebb részletekbe menően tájékoztatta magát. Természetesen a gyorsírás is sorra került. És a miniszter megdöbbenéssel állapította meg, hogy a kötelező gyorsírástanítás tárgyában hozott 1929. évi december hó 6.-i határozat még nincsen végrehajtva. A következő pillanatban már kiadta a rendelkezést, hogy az 1932/33. tanévvel a kötelező gyorsírástanításnak meg kell indulni. Máról-holnapra megszervezte a középiskolai tanárok részére gyorsírási kiképzésük biztosítására a nyári tanfolyamot, kidolgoztatta a szükséges rendeleteket, végrehajtatta a megfelelő tantervi változtatásokat, előkészítette a kérdés novelláris úton leendő végleges rendezését és jóváhagyta az egységes magyar gyorsírás revízióját szolgáló pedagógiai reformot, hogy a középiskolai tanulók az egységes magyar gyorsírást minél könnyebben sajátíthassák el. Az új írásmódok szerint készült tankönyvek engedélyezését a legrövidebb idő alatt lehetővé tette s állandó érdeklődésével, személyes intézkedésével, utasításaival, nyilatkozataival végül is biztosította a kérdés megoldását. Amit végzett, had- vezéri munka volt. Az összes erőknek mesteri megszervezésével és ügyes taktikai csoportosítással a nagy feladat végrehajtására való beállítása. Egy erős akaratnak érvényesítése az elérendő cél győzelmes kivívására. Dr. Traeger Ernő: A középiskolák kötelező tantárgya a gyorsírás. — Az egységes gyorsírás pedagógiai reformja. — Az idő megtakarításának egyik leghatásosabb eszközét dr. Karafiáth Jenő kultuszminiszter a magyar középiskolai oktatás fontos tényezőjévé tette: a gyorsírást a kötelező rendes tantárgyak sorába iktatta. Puky Endre dr., a képviselőház alelnöke, Kun Béla, Szilágyi Lajos, néhai Oberhammer Antal és Pintér László a képviselőházban, Széll Gyula dr. elnökünk két ízben a felsőházban domborították ki felszólalásaikban azt a kulturális előretörést, amelyet a gyorsírás kellő értékelése az iskolában, valamint az állami és társadalmi életben jelent. Bethlen István gróf volt miniszterelnök, de különösen Klebelsberg Kunó gróf volt kultuszminiszter 1929. évi december 6-án kiadott minisztertanácsi határozattal a gyorsírást a közhivatalok elnyerésének képesítési kellékévé emelték. A gyorsírásnak a középiskolák tanítási tervébe való beillesztése Karafiáth Jenő kultuszminiszter nevéhez fűződik, aki példátlanul álló akaraterővel küzdött meg a felmerült nehézségekkel és bölcs előrelátással oldotta meg a súlyos feladatot, tette magáévá azokat az előterjesztéseket, amelyeket Traeger Ernő dr., a gyorsírási ügyek m. kir. kormánybiztosa dolgozott ki Rácz Kálmán dr. kultuszminiszteri tanácsossal, a középiskolai ügyosztály akkori vezetőjével. Hála és köszönet illeti a fent említetteket, nemcsak a gyorsírók részéről, hanem legelsősorban a tanulóifjúság nevében, mert ők fogják jövő pályájukon gyakorlati hasznát látni a gyorsírás tudásának. Hogy a gyorsírás már az 1932/33. tanévben is tanítható legyen, a kultuszminiszter Budapesten tanfolyamot rendezett a gyorsírás tanárai számára, Radnai Béla dr. és Csekély Aladár dr. vezetésével. 130 hallgatója volt a 23 napos tanfolyamnak. Komoly tervbe vétetett a gyorsírást a polgári iskolák 3. és 4. osztályaiban is kötelező tárgyként tanítani, mely törekvés rövidesen meg is valósul. A kibocsátott miniszteri rendeleteket mellékletünkben közöljük.