Szegedi Gyorsíró, 1934. november - 1935. június (30. évfolyam, 3-10. szám)

1934-11-20 / 3. szám

Jáva szigetére, hogy ott a gépgyorsítás bevezetését keresztül­vigye. A kezdet biztatónak ígérkezett, azonban az indiai forró klímában a gépek anyaga nem bizonyult eléggé ellenállónak , mivel Grandjean-nal a gépeknek más anyagból való előállí­tására és a régieknek kijavítására nézve nem tudott megálla­podni, ezt a vállakozását átmenetileg abbahagyta. Ő maga ugyanis összeállott néhány szakemberrel s két év óta azon fára­dozik, hogy velük egy olyan gyorsírógépet konstruáltasson, amely India klimatikus viszonyaival dacolhat és azonkívül a Grandscan rendszernél jobban simul a hollandi nyelvhez s szer­kezetében is egyszerűbb. Alkalmam volt az erre vonatkozó kísérleteken résztvenni s magán az új tapasztalatok figyelembevételével megszerkesz­tett gyorsírógépen is íráspróbát végezni. Sem a gépet, sem az egészen eredeti tanítási módszert, amely igen szellemes ötle­tességgel egy villamos készülékkel van összefüggésben, eddig még senkinek nem mutatták be s engemet ért az a megtisztel­tetés, hogy elsőnek szerezhettem róla tudomást. A gépről és az egészen új tanítási eljárásról, amelyet Marius den Outer elgon­dolásai és a billentyűzetnek az egyes nyelvekre történt össze­állítása alapján műszakilag G. H. C. Vonck hágai mérnök konstruált meg, valószínűleg még igen sokat fogunk hallani. Schoevers egyébként a hollandi gyarmatokon a jövőben a gyorsírás, gépírás és gépgyorsítás elterjesztése érdekében nagyobb arányú propagandát akar kifejteni és evégből Batáviá­­ban a hollandiakhoz hasonló „Instituut“-ot szándékozik fel­állítani. Schoeverst ez a lázas tevékenység, intézeteinek a fellen­dítése foglalkoztatja állandóan. Egyre-m­ásra termeli ki a jobb­­nál-jobb ötleteket, reklámokat, hogy intézeteire a legszélesebb körökben ráterelje a figyelmet. Az angol Times mintájára nagy lepedőformában „Schoevers Roer­er“ címen intézeteit propa­gáló képes újságot ad ki, amely időhöz nem kötötten jelenik meg. Eddig két szám jelent meg, az első 50.000, a második 350.000 példányban. Szerkeszt­­továbbá egy irodalmi lapot „Schoevers Talen Revue" címen, amely már a második évfo­lyamát járja. Természetesen ez a lap is intézetének érdekeit van hivatva előmozdítani. A lapban nagyon ügyesen elhelyezi a tanfolyamokra vonatkozó hirdetéseket, közli a gyorsírási és gépírási versenyek eredményeit, a levizsgázottak névsorát stb. s számítja a közhangulatra, mindegyik laphoz egy-egy híres filmszínész vagy filmszínésznő fényképét mellékeli. Prospek­tusainak, röpíveinek, reklámcéduláinak se szeri, se száma. Sokoldalú elfoglaltsága mellett Schoevers a szakirodal­mat is műveli. Már említettem, hogy Qroote rendszerről s en­­nek különböző nyelvekre való áttételeiről könyveket írt. Mind­ezekhez az áttételekhez az egyes nyelveken diktáló és olvasó­könyveket adott ki. A gyorsírási és gépírási vizsgára készülők számára két kötetben „Leidraad voor Examen-Candidaten" címen vezérfonalat jelentetett meg. Olvasókönyvei közül na­gyon elterjedt a „Schoevers Leesbock in Steno Groote“ és a „Novellen leesbock". Módszertani könyvei közül kiemelkedik az a brosúrája, melyben a direkt módszer mellett köti le magát

Next