Szegedi Híradó, 1863. május-december (5. évfolyam, 35-104. szám)

1863-05-02 / 35. szám

Ötödik évfolyam. Mogj olon: Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. SBerls.esztési iroda: Oroszlán-utca Ivánkovits-ház. 1863. Kiadóblvatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Uj előfizetés a „Szegedi Híradódra. Azok kedvéért, kik lapunkat meg­nagyobbított alakban bírni óhajtják, e második évnegyed két havára új elő­fizetést nyitunk. Előfizethetni: május—júniusi két hóra vidéken vagy helyben liázhozhordás mellett 1 forint 40 krral osztr. ért. Lapunk születés napjára! Midőn tetemesen megszaporodott fő­városi és vidéki lapjaink egymásután szűnnek meg pártolás hiány miatt; a „Szegedi Híradó“ megnagyobbodva" lép közönsége elé. Növekszik alak- és tar­talomban ; előfizetési ára mindamellett a régi marad. Szerencsés helyzet! kiáltanak föl a sorvadásban szenvedő collegák. Íme Szeged és vidéke, érzi, hogy a népek erkölcsi s értelmi jeleme szoros összefüggésben van az irodalommal; tudja, hogy annak pártolásától, függ úgy az ország, mint egyes városok szellemi emelkedése. Ott az emberek előbb lemondanak, egy fölösleges tál ételről, újabb szabású zrínyiről, melyre széles sujtás helyett, keskeny zsinóro­kat aggatott fel a divat, mint egy jó, nélkülözhetlen könyvről, mely táplálója a léleknek, s azon nélkülözhetlen lapról, mely híven képviselni törekszik a vá­ros és vidéke érdekeit. Nem akarjuk illusiókba ringatni jó­akaró collegáinkat, s sietünk elmondani, hogy a „Szegedi Híradó“ sorsa előfize­tők tekintetében egy cseppet sem irigy­lendő. Lapunk megnagyobbulása az áldozat­kész kiadó érdeme csupán. A lapnak itt is, mint széles e ha­zában nagyon válogatott közönsége van. Mért nagyobbitottuk tehát meg Sze­ged közlönyét most, midőn az idő min­den súlyával reánehezül a lapiroda­lomra ? Zsarnok az idő, akár nyom, akár fölemel; egyaránt megvannak követe­lései. A mi nemzeti életünkben szükséges, hogy bármi körülmények között is „ha­ladás“ legyen a jelszó; az elszalasztott időt kell utólérnünk; ezt követeli tő­lünk az idő. Négy évig volt e lap Szeged és vi­dékének közlönye, a mi történt a város és környék életében, e lapba van föl­jegyezve. Négy év alatt Szeged sem maradhatott hátra, e nagy és szép rész­nek osztani kellett az egész küzdel­meit: csinosuk, intézményekben gyara­podott, kiterjedése s lakosainak száma, észrevétlen ugyan, de mindig növek­szik, most is egy jobb, egy szilárdabb anyagi jövőért járul az ország küzdel­meihez, mely alapja legyen leendő szel­lemi nagyságának. Négy év után a lapnak is gyara­podni , külalakban nagyobbodni, de kü­lönösen belértékben emelkedni kellett; mert ha nincs lélek és gondolat, mit ér a beszéd és irás? Igen, lelket és gon­dolatok;, élet- és elevenségteljes sorokat kiván a közönség és nem holt papirost, hideg betűket. 35-ik szám. / jtp Szombaton, május 2-án. ——- ----­Előfizetési föltételek: Xllrdetósels. s Az hat hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 5 ki­Szegeden liázliozhordással és vidékre postán: Égész évre.............................. 8 írt Félévre.................................................................4 „ Évnegyedre.......................................................2 „ Helyben a kiadóhivatalból elvitetve Egész évre . . . . . .■ i 6 írt Félévre .... ,'hN? .... 3 „ Évnegyedre . . . t dir . : . 1 „ szerinél 4 kr, többszörinél $ kr. Bélyegdij minden egyes beiktatásért , A „Nyílttérién 30 kr. or igtatás dija 60 Egye* szám ára & kr osztr. ért. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zstg- inond könyvkereskedéséhez cimezendők. Ámde az irodalom viszont pártolást kiván, a mellett él és virágzik, azt kívánja, hogy az olvasó érezze szükségét s ke­resse föl, s ne kelljen neki fölkeresni az olvasót, hogy üzletté aljasuljon, hogy az iró, irodalomterjesztö s kereskedő között megszűnjék minden különbség. Ha tehát azt akarja az olvasó, hogy a lapból ne hiányozzék a lélek, a j gondolái, hogy szabad véleményeket ter­jesszen s hasson a nép szellemére; mindenekfölött tartsa föl annak tekin­télyét ! író és közönség, ketten tarthatják fönn azt csupán. A közönség tisztelje és pártolja iro­dalmát; legyen az büszkesége s drága­sága. Az iró ihletve fogjon tollat kezébe — s .^nnviböl áll az egész. Az igaz, hogy lapjaink s különösen Íróink száma annyira megszaporodott, hogy nálunk nehezen lehetne Voltaké­nak azon állítását érvényesíteni, misze­rint az iró úgy aránylik az olvasókö­zönséghez, mint 1 a 2000-hez. Sokan vannak, de kevesen a .választottak. Az irodalom hitele csökkent. A közönség gyakran csalódott; midőn pénzéért nem kapott semmit, Vagy kapott papirost és betűt, de hiába kereste a szavakban a legcsekélyebb nyomát a szellemnek, csak szánalmas ürességet talált. Az igaz, hogy a siető idő nagy vá! tozást hozott be irodalmunkba is. A ki­csiny, de tiszta és üde patakból, áradó folyó lett, teli piszok és szeméttel. Ismét ketten; iró és közönség tisztít hatják meg ettől az irodalmat csupán. A valódi iró nemesítse a közönség Ízlését, az Ítész kíméletlen fegyverrel nyúljon a fattyunövésekhez. A finomult Ízlésű közönség válasz- sza ki azt ami szükséges és hasznos, ami igaz és örök s maradjon mellette. Ne adjon elsőséget az új fölött az újabbnak, a jó soha se legyen előtte régi. Hogy egy vidéki lap, ha szem előtt tartja hivatását, a szükséges s hasznos irodalmi vállalatok közé tartozik-e? e kérdésre tán leginkább tudna felelni a „Szegedi Híradó“ olvasó közönsége. Lelkűnknek legalább azon öntudat ad, nem a legirígylendöbb szerkesztői I állásunk közepeit, kitartást és erőt, hogy lapunk /valódi szükséget pótol, s hogy Szeged és vidéke annak hiányát most már mélyen érezné. A hetvenezer lélekböl álló város, melyet Magyarország második főváro­sának kezdenek nevezni; többé nem nél­külözhet oly orgánumot, mely szellemi életének hü tükre iparkodik lenni. De mire való volt mindezt elmon­dani a „Szegedi Hiradó“ negyedik év fordulóján. A sok szónak az a vége: lapunk­nak nagyobb pártolásra van szüksége, attól függ belértékbeli növekedése. Örökös jó szokás születési nap al­kalmával sok üdvös kívánsággal elhal­mozni a halandót s hosszú életet kívánni « neki. Lapunknak születés napja van. Akarjátok-e, hogy sokáig éljen? Részesítsétek méltó pártolásban! Szeged, máj. 1. 1863. Szabados János. Hazai mozgalmak. Szeged, május 1. —yi. E lapok is említették az erdélyi románok tervezett congressusát. Ez apr. 20. s következő napjain csakugyan megtartatott N.-Szebenben. Nem terjeszkedve ki ez érte­kezlet vitatkozásaira, érdekesnek tartjuk an­nak legfőbb eredményét, a román nemzet nevében az értekezlet által formulázott kivá- natait t. olvasóinkkal közölni. Ezek a követ­kező 12 pontba foglalvák: 1) Az egyenjogú­ság helyreállítása. Az octoberi diploma és februári pátens által szentesített egyenjogúság Erdélyben az értekezlet szerint nem valósíta- tott; sőt azzal meg nem egyeztethető igazga­tási intézvények állítattak vissza, melyeket az előbb kiváltságolt nemzetek arra használ­nak föl, hogy magukat előbbi kiváltságos helyzetökben megerősítsék. 2) A román nem­zetnek és hitvallásnak mint egyenjogúnak be­cikkelyezése, 8 az ezzel ellenkező intézmé­nyek ellörlése. 3) A román nyelvnek minden nyilvános ügyleteknél és tanintézeteknél a többi nyelvekével egyenlő elismerése. 4) Er­dély függetlensége az osztrák birodalom bár­mely tartományától s a mag3rarországi részek visszakebelezése. 5) Erdély új fölbsztása to- pograpbiai és nemzetiségi alapon. 6) A ro­mán nemzet képviselésa az országgyűlésen és a törvényhatóságoknál a közterhek viselé­se arányában. 7) Egyetlenegy fötörvényszék fölállítása az egész országra nézve, s hogy valamennyi törvényszék 0 Fölsége nevében mondjon Ítéletet. 8) Igazságosabb tekintet a románokra a föhivatalok betöltésénél. 9) A hét bírák jószágainak jövedelmeiből és más allodialis pénztáradból a románoknak is ré­szesítése. 10) A romáu templomok és isko­lák dotálása a községi telkekből, allodialis pénztárakból és szükség esetében álladalmi pénzalapból, és pedig azon mértékben, mint a többi egyházak és iskolák. 11) Az egész ország részére egy egyetem fölállítása. 12) Nemzeti különbség nélkül egy földhitelbank­nak fölállítása a földnép érdekében. Örömmel jelenthetjük a magyar képző­művészeti társulat megszilárdulását. Ugyanis ■ april 16-án tartott igazgatósági ülésében, mi­után a társulat alapszabályai legfelsőbb hely­ről jóváhagyva leérkeztek, azoknak közzété- j tele elhatároztatott. Ez alapszabályok folytán addig is, míg a társulat közgyűlést tarthatna s föügynököt választhatna, Heckenast Gusz­táv úr kéretett föl az igazgatóság által, hogy ideiglenesen a föügynök teendőit elvállalja, mely fölkérésnek ö a hazai művészet érde­kében s a társulat iránti szívességből enged­vén, következő határozatok hozattak: A fö- Ugynök által az ország különféle vidékein megbízható egyéniségek szólhassanak föl e társulat vidéki ügynökségének elvállalására, magában értetődvén, hogy az önként ajánl­kozók is szívesen elfogadtatnak. A vidéki ügynököknek 10 száztóli tisztelet díj ajánlta- tik föl az általuk szerzendö tagdíjakból s egyéb jövedelmekből, a társulattali levelezés költségein fölül, melyeket a társulat visel. Hogy az ország minden részeiben e társulatba léphessenek a hazai művészet pártolói, alá­írási ivek nyomatnak és küldetnek szét a vidéki ügynökökhöz, melyekre mindenki be­írhatja magát s a vidéki tagok a társulat ki­admányait azon ügynök utján kapják, kinél beírták magukat. Határoztatok továbbá, hogy a kiküldött bizottmány által a nagyhid-utcá- ban 8-ik szám alatt talált alkalmas helyiség a társulati műcsarnok helyiségéül az igazgató elnök által béreltessék ki; a műcsarnok meg­nyitásának ideje utóbb fogván meghatároztat- ni. Bejelentetvén egyúttal, hogy a műcsar­nok részére újabban aláírtak : gr. Keglevick Béla 100, Lónyai Menyhért 100 és Kunewal- der testvérek 20 irtot, ez köszönet mellett jegyzőkönyvbe vétetett. A társulat által meg­indított album második füzetének kiadása is határozatba menvén, két beküldendő műre pályázat nyittatik a hazai művészeknek, mi külön kihirdetéssel tétetik közzé. A műcsar­nokra vonatkozó határozatok is kinyomatván, azok minden magyar művésznek, akár a ha­zában, akár külföldön laknak, megküldetni . rendeltettek^; a műcsarnok fölszerelésére pedig bizottmány küldetett ki. Helybeli tagok alá­írására a társulati főkönyv nyittatván meg, aláírásra minden művész és műkedvelő, mint átalában a hazai művészet minden lelkes pár­tolója fölhivatik. Az igazgatóság ülésének Csak e rövid vázlatából is kitűnik, hogy mi­után a társulat alapszabályai legfelsőbb he­lyen megerősítettek, a tevékeny igazgatóság- egész erélylyel kezdi meg működését a hazai művészet tölvirágoztatására; számolva a nem­zet bö pártolására, mely nem egyszer tettleg bizonyítá immár, hogy bármily nehéz viszo­nyai közt sem vonja meg áldozatát ön nem­zeti művelődésének kifejlesztésétől. Az alföldi vasút központi bizottmánya april 27-kén tartott ülésében az e vasút elő­munkálataira adott s olvasóink előtt már is­meretes engedmény olvastatott, melyben a vállalkozók egyúttal figyelmeztetnek, hogy az alföldi vasút a cs. k. hadügyminisztérium kijelentése szerint katonai célokra csak akkor bírna teljes értékkel, ha a Duna áthidalásá­val Eszékig folvtattatván, ott az odáig ter­vezett vaspályákkal hozatnék kapcsolatba. — Miután az előmunkálatok Csaba és Szeged közt már a múlt évben kapott engedély alap­ján folyamatban vannak, ugyanez ülésben batároztatott, hogy a nagyvárad csabai vonal előmunkálataira uézve az elnökség a mérnök- ! kel a szerződést kösse meg s bízza meg egy­szersmind a Csabáról Békésre vezetendő szárnyvonal tervének elkészítésével. Ameny- nyiben pedig remélhető, hogy a dunahid épí­tésének költségei a Scbanmburg-lippei herceg és vállalati társaival létesítendő egyesség ál­tal felére lennének leszállítbatók, mielőtt a Szabadkáról a Dunáig vezetendő vonal elő­munkálatai megiudítafnánuk, valamint a ne­vezett, úgy a déli vasúttársaság föl fog ké­retni egy értekezlet tartására több rendbeli közös érdekek földerítése végett. „A jószág és hazai termények országos adásvevési ügynöksége“ május 1-sö napján nyílik meg a Röser testvérek és Kunsch Jó zsef vezetése alatt Pesten, országút 4. sz. a. s keresettségéről megvagyunk győződve már csak azért is, mert egyes alkuszoknál több biztosítékot nyújt s azoknak üzérkedésétől megmenti a közönséget. Programmjából szük­ségesnek látjuk az intézetet fölkeresni szán­dékozó közönség tájékozása végett köztudo­másra juttatni a következőket: A jószág és pesti házak eladása vagy haszonbérbe-adásá uál a birtok részletes leírása és az arról szóló telekkönyvi kivonatok hitelesített máso­lata az intézethez beküldendő, hogy ebből a venni vagy bérleni szándékozó a birtok mi­nőségéről meggyőződést szerezzen. Nemkü­lönben beküldendők az adáshoz kapcsolt föl­tételek is. — A terményeknél, minők a ga­bona, gyapjú, dohány, kender, gubacs stb, az utósó árak följegyzése mellett mustrák is i küldendők, azon kikötéssel, hogy a tulajdo- i nos terményeinek, a mutatványnyal azonos- j ságaért, a jótállást magára vállalja. Mint- I hogy a gyapjúra előre szokás szerződni, gyapjú-mutatvány reudesen az azelőtti év ter­meléséből küldendő. Bor-mutatványok bekül­désénél a mennyiségen kívül a (érmés helye és ideje, valamint akójának ára megemlíten­dő. Hogy készpénz előleget akar-e fölvenni, az eladó tetszésétől függ. Fák eladásánál a szállítás módjára is ügyelem fordítandó. Áta­lában a termények szállítását s biztosítását,

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents