Szegedi Híradó, 1863 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1863-01-03 / 1. szám

1862/3-dik évi kivetés arányában haladéktalanul annál inkább letisztázni igyekezzék, minthogy neta­lán tapasztalandó maladékosság esetén a lejárt részletek behajtása szigorúbb eszközök alkalmazásba vételével eszközöltetik. * Újév napján délután 2 órakor, felsővároson a­ csuka-utcában egy ház végéhez rakott szalma-­­ kazal és jókora halmaz kukoricaszár gyuladt ki.­­ Az égő anyagokat azonban, mielőtt a tűz erőt vet­t­hetett volna, néhány perc alatt széthányták. — Straubert János, helybeli 3-ik osztály­beli főelemi tanító, felsőbbi jóváhagyás folytán, vezetéknevét Szendrei-re változtatta.­­ A bérkocsisokra nézve újra van egy sze­rény észrevételünk. Hétfőn este a Kárász­ utcában kettő úgy hajtatott össze, hogy az egyikben ülők­nek ki kellett szálniuk, mert három kerékkel nem mehettek tovább. Az újév napján, délben kiütött tüzeset alkalmával pedig egy ittas bérkocsis oly túlbuzgón vágtatott a tűz felé, hogy a csúszás után faroló kocsi az utcán járókelőket a házakba riasztá; azután az atyafi leszállván, az őt illetékkel gorom­­báskodni kezett; az igaz, hogy szegény végre is kikapta túlbuzgóságának rendes diját, minthogy a tűzhöz sem ment el, s így a dij „amolyan“ volt. A hatóság megteszi fáradságos kötelességét, de várjon a bérkocsik­­. tulajdonosai nem tehetnének annyit, hogy részeges vagy garázda embert ne ültetnének a bakra, mert hagyján a kocsiban és lóban eshető kár, de ne feledjék, hogy a bérkocsi emberéletet szállít, s ez nem olyan olcsó portéka.­­ Tegnap temettetett el nagy néptömeg kí­séretében azon fiatal Szőri Péter, ki két heti szenvedés után, lapunk 100 ik számában körülmé­nyesen közölve volt, rablókkali összeütközésben kapott sebei következtében halt meg. A boldogult egyik legszebb példánya volt az alföldi erőteljes magyar fajnak, bátor fiatal, 24—25 éves, s mint halljuk, apjának egyetlen fia. * Az olcsó báli öltönyök iránti fölszólalásunk már­is viszhangra talált Mozgay Károly helybeli közhitelű szabómesterünknél. Nevezett derék ipa­rosunk ugyanis ajánlkozik a pestiek mintájá­ra s ugyanazon árért (35 osztr.­é. írtért) egy báli öltözéket, attilát, mellényt, nadrágot kiállítani. Ugy hiszszük, fölösleges is ajánlanunk a táncolni akaró férfinem figyelmébe, s reméljük Mozgay úr dicséretes készsége bőven igénybe lesz véve, miután az egyszerűség nagyon is ránk fér. Most már csak még a csizmadia, s hölgyeinknek egy hasonló divatárus. — A múlt vásár alkalmával került itt horogra egy jó madár, Juhász István nevű, ki a kirakatok őrlegetésével foglalkozott. Azóta a vizsgálatból ki­sült, hogy azelőtt egy a bakonyi erdőségben tanyázó bandának egyik nem utolsó tagja volt, valamint azon két gonosztevő egyike, kik a Zala-Egerszeg­­ről a bakonyon át őket kísérő két pandúrt vasaik­kal levervén, fegyvereiket elszedték; onnan jött aztán ide vidékünkre mesterségét tovább gyakorolni. A városi hatóság a napokban Gyorgyevits István, mezei biztos által kisértete­tt vissza Zala-Eger­­szegre. * A múlt napokban fogatott el ugyancsak Gyorgyevits István biztosunk által W. M. nevű szökött katona, Benkő István csöngőjéi tanyáján, ki azok egyike lenne, kik az oroszlámosi vasúti rablást elkövették. Hazai tudósítások. — Főkancelár­­ nagyméltóságának múlt évi december 22-kéröl kelt leirata szerint a csá­szári királyi Apostoli Felsége legfelsőbb kegyiratá­­val Csongrádmegyének a felséges Császárné és Királyné szerencsés felgyógyulása és visszatérte folytán legfelsőbb helyre intézett feliratát kedve­sen fogadni, és legmagasabb elismerését nyilvánítani méltóztatott. „Szeged.“ — A legújabb kegyelmi tény által, mint a „P. H.“ bécsi levelezője írja, 42 felségsértési per szűnt meg. — A rögtönítélő bíróság — rablók, rabló­­gyilkosok és gyujtogatók ellen — Csanád megyére is kiterjesztetett. — A „Sony“ megemlítve, hogy az ügyes­­bajos egyének az ügyvédek zsarolásai s túlságos díjkövetelései ellen felsőbb helyen gyakran panaszt emelnek, s hogy különösen a specificált kiadások közt a bírák megvesztegetésére állítólag fordított összegek is fordulnak elő, — mind az ügy­védi, mind a birói kar meggyalázása volna — úgymond — ha­sonló vádaknak általán hitelt adni, de ha mégis fordulnának ily esetek elő, az illető fél előtt a tör­vény útja nyitva áll, hol bizonyára orvoslatot fog találni e visszaélések ellen.­­ A „P. Hírnök“ bécsi levelezője írja, hogy azon birodalmi illetéktörvény, mely m. é. december 13-án kibocsátatott, Magyarországra is kiterjeszte­tik, azaz január hó 1-én már életbe is lépett. Ezen birodalmi illetéktörvény az 1850 dik évi február 9-én s augusztus 2-án kelt legf. nyiltparancsokkal kiadott bélyeg- s illeték-szabályzat némely helyei­nek és tételeinek változtatását foglalja magában s azért tudása úgy peres, mint nem peres ügyeknél mindazon esetekben, melyek a bélyegek és illeté­kek használatát eddigelé igényelték, elkerülhet­­lenül szükséges. Ezen birodalmi törvény egyéb­iránt egyelőre csak a jövő év tartamára nézve mon­datik érvényesnek.­­ Az alföldi vasút ügyében Gy­u­lá­n állandó bizottság alakult, az adatok gyűjtése s az előmun­kálatokhoz szükséges költségek beszerzése iránt. Elnök gr. Wenkheim Gyula, alelnök Szakál Laj­os. — A magyar irói segélyegylet ja­vára rendezett sorsolás tiszta jövedelme a „P. Loyd“ szerint eddigelé 27,000 írtra megy. Künn van még 7,000, melynek beszolgáltatását biz­tosan remélhetni. Eladatlan maradt 15,000 jegy. — Az elhirhedt Bogár-féle rablóbanda vég­pusztulásnak indult. Egyik cinkostárs Harmat Laci múlt hó 12-kén Somogyi József alcsendbiztos által az Urbói pusztán Sáska Márton gulyásnál ismét elfogatott, s most már csak egyetlenegy Bogár kóborol még a három közül. — Mármaros megyében, mint az „Ország“nak írják, nagy nyomorúság uralkodik liszthiány miatt. Gőz- vagy szélmalomnak hire sincs, a múlt őszi szárazság miatt a patakok medrei nagyrészt üresen állanak, s igy kénytelenek a jó termés mel­lett főtt kukoricán tengődni. E bajban sínylődik Erdély is. Azok is elmondhatják: „Gőzmalom, jöjjön el a te országod!“ — A „Kol. K.“ szerint, Manger a kolozsvá­ri részvényesekhez Nürnbergből távsürgönyözött, hogy a nagyvárad- kolosvár- brassói vasútra szükséges építkezési összeget brüsseli első banár­házak aláírták. — Baja városa magát a földesúri viszonyok­tól 725 ezer írttal megváltotta. — Dec. 28-án, a rendkívül kicsiny és jéggel zajló Dunán egy bátor hajós érkezett Pestre Ba­jorországból e­v­e­z­ő haj­ó­v­al, anélkül, hogy legkisebb baj érte volna. — Hazai selyemtenyésztésünk sz­épreményü fejlődésének jeleül fölemlítjük, hogy b. Sin­a rárói uradalmában az idén 16 mázsa selymet termeltek. — A győri postán valaki 10 írtat előfizetett a „Gazd. Lapok“ra, s a biztosításul nyert vevényre az adresse igy íratott: An Herra előfizetés in Pesth. Történt pedig e nevezetes decretum Magyar­­országban Győrött anno 1862 dec. 27 dikén. — A „Felv. Közlöny“ írja, hogy Nógrád­­megyében, a nagy-oroszi adókerületben , a most folyó november-januári évnegyedre az adót már exequálják. Sz. M. horpácsi közbirtokos arról tu­dósítja a nevezett közlönyt, hogy azért, mert hor­pácsi birtoka után huszonhét forintnyi adóját a folyó első negyedév lejárta előtt le nem fizette, december 11 dikén nem kevesebb, mint husz­ka­tonát kapott, s végrehajtási költségek fejében egy napra 8 frtot fizetett. — Még több épületes dolgokat is beszél a föntnevezett közlöny. — Halasról írják a „Hon“nak, hogy ott dec. 15. óta az adó, még pedig az 186. évi adónak első negyede is, lovas katonaság közbejöttével haj­­tatik be. — Zilahy Károly nyílt levelet intéz a „Korunk“ szerkesztőségéhez, az e lapban előbb közölve volt hírlapok osztályozása miatt, hol a Vajda János által szerkesztendő „Magyar Sajtó“ az „Id. tanúja“, „P. Hírnök“, „Figyelő“ és „Vezér“ mellé vala állítva. Zilahy mint munkatárs kijelenti, hogy a „M. Saj­tó“ és például „Hon“ vagy „Korunk“ programmja közt semmi elvi különbség nem leend. Az új „Magyar Sajtó“ már megjelent, s az első számban ugyancsak Zilahy úr „Szabad sajtó“ cím alatt neki ereszt egy mérges tárcacikket, mely­nek írására Arisztides tollát kérte kölcsön. Tagad­­hatlan, hogy sok igazat mond, ami az irodalmi visszaéléseket illeti, hanem mérges nyilait a „Hon“ra is ugyancsak lövöldözgeti ám, mely műtétnél csak az a szerencsétlensége, hogy a „Hon“ olyan erős pajzszsal bir, milyen Zilahy uréknak nincs, s igy könnyen megeshetik, hogy lövöldözésével úgy jár, mint az egyszeri dühös török Kinizsi sírkövével. — Richard abbénak vetélytársa akadt He­noch bécsi mérnökben, kit a bécsi lapok a for­rás találónak neveznek. Henoch ur több vizszűk vidéken máris nagy sikerrel tett ásatásokat, s mint a „Presse“ tudósít : Henoch ur kész, ott, hova meghivatik, saját költségén tétetni a kútásatásokat s csak azon kutakért követelni a dí­jat, melyek a kívánt eredményt mutatják föl; el­lenkező esetekben, mint mondok, az ásatás költ­ségeit maga viseli. Ez valóban a legjobb mód arra nézve, hogy a forrásfölfedezés tudománya iránt bi­zalom költessék s visszük vidékek is kísérletet té­tethessenek. A mérnök ur kísérleteinek eddigi eredményei elég biztosságot nyújtanak arra nézve, hogy Henoch ur mindenütt, hol az ásatást meg­kezdi, hasonló sikert fog aratni. Henoch ur lakása Bécsben a Teinfallstrasse 67. sz. ház harmadik emeletén van. TÁRCA. Elmélkedés 1863 elején. A­ honfi szétnéz Hunnia téréin keresve tárgyat, melyen az elborult Lélek reményt, vigaszt találván , Újra erőt nyer a küzdelemre. A tér és alföld róna vidékein, Kárpátok ormán, és Duna partjain. A Dráva, Száva, Tisza mentén S hős Tuhutum hegyes érchonában. Az égi sasnak röpteivel mereng A honnak élő lelke, s épedve kér Jobblétet Árpád nemzetének S a haza népeinek közüdvet. Ki tiszta szívvel küzd hona üdvéért, Baráti frigyben vágyik az élni itt, Nyelvért, hitért senkit nem üldöz, Más örökét nem óhajtja titkon. Minden fajú nép szent, közös atyja az, Kit hőn imád a föld s az egész világ, Ki halhatatlan lelkű lényit Közszeretet- s örömekre hívja. Egyet nem értés gyászjele: bús Mohács. A hős Ulászló Várna alatt ezért Lett áldozata a halálnak. Ez hoza annyi veszélyt hazánkra. Tűzd fel hazánk örszelleme a soká Egyet nem értő népelemek közé Az összetartás zászlóját s hozz A rokonuk­ kebelekbe békét! A szépmüvészet szerte virulni kezd. A köztörekvés nemze sok üdvösét. Intézetek, közhasznú müvek Hirdetik a haza tett erélyét. Most a magyar már nem sibarita vár. Ismét felölte nemzeti köntösét. A bölcs Arisztidesz bujára: Mente díszéig magyar érzetü nőn. Nyelvünk helyet nyert dús palotákban is. Folyvást nagyobb tért viv az ipar becse. Az ősi várak esthomálya A tudomány mezején keres fényt. Árpád hazáját mennyi nagy ihletű Harc lengi át: felküzdeni hírnevét Csaták zajából a műveltség Isteni fényt ragyogó fokára. Csak összetartás által elérhető E — milliók szent vágyaitól kisért — Magas, dicső cél. Föl tehát a Szellemi harcra hazánk lakói ! Szeged! magyar hon szép hirű­ városa! Kedves szülőföld, boldog újévet esd Imám reménydús életedre! A haza üdve emelje lelked! Hol egykor a hős Hunyadi nagy fia, A bajnok, a bölcs és az igaz király — Világra hatva tarta gyűlést S a haza szent ügyéért vitázott. Hol annyi hősnek hamvai nyugszanak Kik a hazáért küzdve elestenek, És százados sirjok honából Nézik az uj ivadék tusáit: Ott nem lehet korcs a kebel érzete. A hon szerelmét semmi viszály s erő Megtörni ott nem képes: e nép Hű marad a szeretett hazához. Bója Gergely: Vegyes hírek. — Triesztből Athénen át Konstantinápolyba kéjutazást rendezendnek a tavasz folytán. Az in­dulás april 4 ére, a visszaérkezés april 22-ére van kitűzve. Egy-egy utazó a szállításért és minden­nemű ellátásért nemcsak a hajón, de az illető vá­rosokban is, fizet 300 frtot o. é. bankjegyekben.­­ Azon regényes hír támadt, hogy a híres Skauder bégnek, Hunyady János kortársának utóda, ki jelenleg Londonban van, a Garibaldi Nápoly elleni vállalatához hasonló expeditiot készít a török tartományokba. Dumas Sándorhoz, ki Olaszország­ban mellette irogat, egy levelet intézett, melyben kéri, működjék az expeditio érdekében s nyerje meg az olasz kormányt is rá. Szerinte már 2000 fegy­veres rendezett embere van, s 2 gőzhajót bérlett ki.­­ A pápa már megkezdé sírboltjának épí­­tetését a St. Maggiora egyházban. A szent atya e célra 30,000 skudit határozott. Azt jósolták neki, hogy még csak egy évig fog élni, s e szentsége nagyon hisz e jóslatban.

Next