Szegedi Híradó, 1864. január-június (6. évfolyam, 1-52. szám)
1864-01-03 / 1. szám
gáló tartalékjavak is beszerezve vannak? — Szükséges-e tehát bővebben fejtegetnem, hogy az emberi és állami jóllét és polgárosodás fő alapja és legfőbb tényezője: a mezőgazdasági előállítás? hogy eszerint egyesületünk, midőn a mezőgazdaság ágazatainak felvirágoztatását tűzte ki célul, oly érdekek előserélését tette feladatul, melyek az emberi életre , az összes társadalomra legfontosabb horderővel bírnak. Mert habár mutat is föl a történelem államokat, melyekben a jólét és polgárisodás a földművelés különös ápolása nélkül, főleg ipar és kereskedelem űzése mellett is honos volt; meg kell mégis vallanunk, hogy átalános állandó jólétet, magasabb fokú polgárisodást, az azokból folyó szellemi, anyagi és politikai nagyobb súlyt csak azon államokban találunk, hol virágzó műipar és kereskedelem mellett, a földművelés, mely különben is a műiparnak anyagot, a kereskedelemnek szintén legfontosabb tárgyakat szolgáltat, mint Angol-, Franciaország és Észak Amerika tanúsítja, az előhaladás legemelkedettebb fokain áll. Ha a fennemlített államokban a mezőgazdasági ágazatok virágzásának ennyire legfőbb jelentősége van, mennyivel inkább kell ennak hazánkban olyannak lenni, hol a népesség kilenc tizedrészének jelenlegi foglalkozását és hivatását mezőgazdasági előállítások alkotják? hol az ismeretes mondat szerint: azé lévén a haza, akié a föld, a földbirtok föntartása a nemzet és haza fönmaradásának is legfőbb, majdnem egyedüli alapját képezi; hol tehát, miután a földbirtok fentartását a mezőgazdasági ágazatok virágzása legbiztosabban eszközli, mindazt, mi e felvirágzás eszközlésére jótékonyan hat elősegéleni, avagy hátráltatására szolgál elenyésztetni, minden honfinak úgy nemzete mint hazája iránti legfőbb feladata és kötelessége. De talán a mezőgazdaság ágazatai felvirágzásának eszközlésére, mint sokan mondani és hinni szeretik, az ipar és kereskedelem emelkedésén kívül, más tényezők nem is szükségesek ? ennélfogva talán e célra a haza fiai szellemi és anyagi tehetségeinek máskénti részvétele és hatályos közreműködése nem is igényeltetik ? Vagy talán oly állapotban és oly emelkedettségi fokon, és annyi akadályt nem találva, díszlenek már hazánkban és megyénkben a mezőgazdaság ágazatai, hogy magasabb virágzás előserélésére vagy valamely akadály elhárítására, minden további közreműködés nélkülözhetővé, sőt fölöslegessé vált? Hogy virágzó kéz- és gyáripar, mely anyagjai legnagyobb részét a mezőgazdaság előállításaiból nyeri, hogy a virágzó kereskedelem, mely a mezőgazdaság cikkeinek kész vevőül szolgál, a mezőgazdasági előállítási munkásságot nem csak feléleszti, hanem szorgalma növekedésére s folytonosságban fentartására ösztönt és kedvet legbiztosabban nyújt; hogy tehát virágzó műiipar és kereskedelem, a mezőgazdasági ágazatok virágzásának , midőn együtt mindhárman testvérként karöltve járnak, igen hatályos emeltyűje, tagadni nem lehet. Azonban, közelebbről vizsgálva a mezőgazdasági előállítások összes tényezőit, meg kell vallanunk, hogy a műipar és kereskedelem által ébrentartott földművelési munka és szorgalom a cél kellőleges elérésére még magában nem elégséges, hanem e tekintetben oly tényező a legfőbb, mely a műipar és kereskedelem körén kívül áll, tudniillik a mezőgazdasági előállítási értelem, vagy mint mondani szokták, kellő szakképzettség. Munka, de értelmes munka azon hatalom, mely által a gyenge ember kopár és sivatag lakhelyét termővé és paradicsommá átalakította; értelmes munka azon hatalom, mely által a gazdasági előállítások felvirágzásának akadályyait vagy egészen elhárította, vagy legalább káros hatásukban meggyöngítette; értelem azon hatalom, mely a mezőgazdasági, előállí- tások többi tényező tökéinek, az alaptőkének vagyis a földnek, az álló tökének, a gazdasági fölszereléseknek, a forgó tökének, a naponkinti kezelés kívánalmai fedezésének lelket, életet és irányt kölcsönöz; értelem, a mozgatható főerő, mely nélkül a nevezett tőkék célszerű munkásságban és kellő kihasz- nálásban nem részeltetnek; értelem azon hatalom, mely birtokosát, egyest ugy mint öszszes nemzetet, még akkor is, midőn anyagi jóléte külviszonyok és csapások súlya alatt romba dőlt, újra teremtőleg fölemel; mig értelem nélkül a csupán anyagi jólétnek örvendett egyes vagy összes nemzet, magán többé segíteni képes nem lévén, ’gyáva szolgaságba törpül; szóval, értelem, úgy az ipar és kereskedelem, mint az ember bármely foglalkozásánál, és így a mezőgazdasági előállításoknál is a legfőbb tényező, és a legjelentékenyebb tőke. (Folytatása következik.) Helybeli újdonságok. * (A legörvendetesebb újdonság az, hogy előfizetőink folyvást szép számmal gyülekeznek; ez arra indította a kiadót, hogy a lapot feles számmal nyomassa, hogy a később jelentkezők példányaikat rögtön megkaphassák. * (Mit beszél ékes Mátyás uram.) Megsúgtam a Katica lányomnak, hogy a „Szegedi Híradó“ előfizetői szépen gyülekeznek, s hogy efölött nagy az én örömöm. Azt kérdezte, hogy mi hasznom van belőle? Sok, nagyon sok. Először is, ha a mesterség sehogy sem akar menni, felcsapok skriblernek. És mért ne lehetnék én az? Hányan vannak, akik amint nevüket le tudják írni, skriblernek esküsznek. Pedig hamarább meg lehetne a dupla talpat emészteni, mit azt, amit ők írnak, mégis eltengődnek a tudományukból. Hja mindennek van alja a világon s a napnak legnagyobb árnyéka van. Én írtam már egészséges dolgot is, majd csak megélek hát köztök bú nélkül. Másodszor, ha sok az előfizető, nagyobb kedvvel ír az ember, mert tudja, hogy sokan olvassák. Harmadszor, ha sok az előfizető, szaporodnak a munkások is, már pedig több szem többet lát. Csak azon az egyen csodálkozom, hogy a koma meg a sógor — az egyik gazdag iparos, a másik kereskedő, neveiket most az egyszer elhallgatom — nem járatják a „Szegedi Híradó“t, pedig mennyi volt benne a múlt évben is írva az iparos és kereskedő osztály érdekében. Nem elég azt a kávéházban olvasni sógor felolvasná azt a háznál az anyjuk is s az is találna benne magának valót. Azon reményben, hogy amit a sógornak mondtam, azt a koma is megérti, boldog újévet kívánok! * (Nyissunk pályázatokat.) Amint a „Szegedi Híradó“ első évi folyamát átlapoztuk, örvendetes eredményű pályázatokra bukkantunk. Hogy mily hasznos s mennyire emeli a lapot a pályamű, erre nézve csak annyit szükséges fölhoznunk, hogy a szerkesztő több hasonnemű dolgozatok közül, melyeknek megírásánál a verseny ébresztőleg hatott a tehetségekre , a legértékesebbet mutathatja föl lapjában az olvasóknak. Ha a kiadó jelenleg nincs azon körülmények közt, hogy maga tűzhessen ki jutalmakat, álljanak össze többen e célra, kikkel mind a szerkesztő, mind a kiadó örömest egyesül, s egy ívre 5—5 frtot ir alá. Amint 100 frt együtt lesz, a kidolgozásra hasznos kérdések kitüzetnek. E rövid felszólításunknak (a szépet kevés szó eléggé ajánlja) dús eredményt reménylünk. — (Adakozás.) Az adakozásairól már ismert Kirschner Hermann fakereskedő, száz darab 6 fontos kenyeret ajánlt fel az inségügyi bizottmánynak, a szükölködök közötti kiosztás végett.— (A szegedi csónakda bárrendező bizottmánya) szükségesnek tartja a t. c. páholybérlőket értesíteni, hogy páholyaikat f. hó 5-én délutáni 4 óráig a színházi pénztárnál kiválthatják, azontúl mások igényei vétetvén figyelembe. * (A szűkölködök javára) az iparossegéd-egylet által rendezendő mai műkedvelői előadásra felhívjuk a közönség részvétét. Minden fillér keserű könnyeket törül le most a szükölködök arcáról, kik fáznak és éheznek. * (A bérkocsik rondasága miatt) sok panaszt hallottunk, melyekhez még a magunkét is csatoljuk. Valóságos tyúkültetők azok, úgy, hogy becsületes ruhával átall az ember beléjök lépni. A lovaknak évszáma fiátokra van írva a soványság száraz betűivel, mert régi dolog, hogy a kiszolgált lovakat szokták frakker vonókká degredálni. Ezen azonban nem ütközik meg az ember s abrakra tartja érdemeseknek a szegény állatokat ha a kitűzött pontig elviszik; azt azonban megkívánhatja mindenki, hogy ruhája semmi piszokkal érintkezésbe ne jöjjön. Midőn erre figyelmeztetjük a tulajdonosokat, egyszersmind a hatóságot is kérjük, hogy a bérkocsisok díjainak évenkint történni szokott megszabásánál a,kocsik állapotát is tekintetbe vegye. '■ * (Egy különös hitelezőről ir) E. Gy. ur H.-M.-Vásárhelyről. A napokban egy úriember megszorulván, bement egy hitelezőhöz, illő biztosíték mellett 2005 forintot kérvén tőle kölcsön. A derék úr kész volt segíteni megszorult embertársán, következő feltételeket szabván: „Fizetni fog ön minden száztól 21 percentet, s hogy a feleségemnek is legyen valami haszna, száz forint után ad két véka búzát. Mások, kiket szintén szerencsés voltam segíteni (minél előbb koldusbotra jutni — ez alakomban értetődik), a kocsisokat is ide ígérték a nyárra, hogy az életet haza hordhassam rajta, de az urat nem fogom ezzel terhelni, mert tudom, hogy lovaira mindig nagy szüksége van.“ (Áldott szivü ember!) „Hát egyebet nem kíván?“ — kérdő a kölcsönt kérő, megtartván hidegvérét. „Ne hogy én is biztosítva legyek, hozzon ön 360 frtot , azt kézbesítse nekem négy szemközt, s aztán két tanú előtt átadom a kétezer forintot, természetesen levonva belőle a rendes kamatot.“ — Ilyen föltételek alatt lehet most pénzt kapni. Azért nem örvendezhetünk eléggé a földhitelintézetnek, mely szorult állapotban levő gazdáinkat megmenti az uzsorások körmei közül s evvel együtt a tönkrejutástól. — (Beküldetett.) Alulírottak az újév előestéjén a felsővárosi ev. templomban tartott isteni tiszteletnél jelen voltak, mely alkalommal szerencséjük volt főtiszt. Szeberényi Lajos ur zengzetes s velős szavait a szószékről hallgatni. Alulírottak ezen remek s kitűnő szónoklat által megihletve s megindíttatva érzék magukat olyannyira, hogy el nem mulaszthatják a főtiszt. Szeberényi Lajos lelkész ur irányában gerjedt határtalan tiszteletet ezennel kifejezni azon újévi kívánattal, hogy a Mindenható főtiszt, lelkész urat ájtatos ekklézsiájával együtt sok számos éven át egészségben és jó erőben tartsa meg. Több szegedi izraelita. * (1863-dik évi statisztika.) Szegeden 1863-ban született: a palánkban 466, alsóvárosban 839, felsővárosban 617, Rókuson 275, összesen 2197 egyén; meghalt: a palánkban 428, alsóvároson 619, felsővároson 375, Rókuson 384, összesen 1806 egyén; eskettetett: palánkban 116, alsóvároson 212, felsővároson 125, Rókuson 73 pár. Az elmúlt évben 125-tel született, azonban 384-gyel halt meg több egyén, mint 1862 ben, s 67 párral kevesebb eskettetett meg. Nem a legörvendetesebb arány. — (Nagy hó.) Szolyváról (Bereghmegye) azon hirt vettük, hogy ott a múlt héten oly nagy hó esett, miszerint a községek közötti közlekedés kocsin teljesen megszűnt. — Tegnap reggel óta itt is egyre havazik, s máris jó szánat készült. A hirtelen megváltozott időjárás, úgy látszik, tartós marad. * (Fölkérettünk a következő hálanyilatkozat közlésére) : A kies fekvésű 8 kedveződőjárás mellett termékeny földü Kis-Zarabor községe, az 1861 ki pusztító jég, a multéri idei szárazság következtében az ínség oly szomorú fokára jutott, hogy a háromezer lelket meghaladó lakosoknak két harmadrésze már hónapok óta kenyér s keresetforrás nélkül van. — S hogy e nyomasztó, s napról napra súlyosbodó kínos helyzetben lakostársainknak egy jelentékeny része idáig az éhhalál áldozata nem lett, azt csupán az irántunk minden idős körülmények közt atyai jósággal viseltető nemes Rónay család áldozatkészségének köszönhetjük. Mert jóllehet, gondosan művelt földjük a vetőmagot is alig adta meg, de mindemellett is községünk nagy része élelmét a nyár óta csaknem kizárólagosan tőlük nyeri. S e ritka emberbaráti szeretetüket, legújabban azon nagylelkű áldozattal tetőzték, hogy e hó 19-től kezdve, jövő szent György napig, hetenkint 160 drb 12 fontos kenyeret osztanak ki szegényeink közt. — De hogy az igazság 8 hála követelésének eleget tegyünk, meg kell még azt is említenünk, miszerint ngos Rónay Mihály úr, ki amellett, hogy még a nyár elején 213 pozsoni m. búzát minden kamat nélkül osztott ki s a fentebbi kenyérösszeghez is nagy mennyiséggel járul, mostanában elhunyt, a legszebb női erényekben oly kitönő jó édes anyja iránti hálás kegyeletből, 100 o. é.srtot s 10 köböl lisztet adott át lelkészünknek azon kijelentéssel, hogy azt belátása szerint ossza ki szegényeink közt. És igy e nemeslelkű ember a jó szív ama jellemvonását mutatta fel, mely saját fájdalmának mások vigasztásában keres enyhületet. — A nemes Rónay családnak e ritka s általunk csak gyönge színekkel ecsetelt nemesszivüsége mélyen meghat bennünket. Azért szívből fakadó hálánkat a szökölködök nevében azon kijelentéssel fejezzük ki e becses lap utján, miszerint a nemes család iránti hálás kegyeletünket keblünkben megőrizni s azt gyermekeink szivébe is átültetni szent kötelességünknek ismerendjlik. — Kis Zombor 1863. évi dec. 13. A kis-zombori segélyző-bizottmány. Vegyes hírek. * (A magyar országgyűlést) — mint az ágostai „Allgemeine“-nak Bécsből írják — a legközelebbi hónapokban bizonyosan összehívják Pestre s a kormány közegei evégre már előkészületeket tesznek. * (A „Botschafter“ hire.) A „Botschafter“ a következő közleményt hozza Pestről: „a magyar országgyűlés egyenjogúsága a szűkebb birodalmi tanáccsal, mindkét képviselet követeiből alakítandó közös és egy kamrából álló népképviseleti testület, az országgyűlés költségvetésének elválasztása a birodalmi költségvetéstől, s az előbbinek a magyar országgyűléshezi utasítása, — ezek volnának körülbelül azon épület alaprajzai, melyekre itteni felfogás szerint a kiegyenlítést építni lehetne. Ha nem akarjuk magunkat vajmi nagy optimizmusnak átengedni, meg kell vallani, hogy a legközelebbi országgyűlés, ha ugyan nem sokára összeül, hasonló eszmekörben fog mozogni.“ * (Az irói segélyegylet igazgató választmányának) utóbbi igen népes ülésében, melyben az egylet ellenőrködő bizottmánya, elnökével, gróf Károlyi Györgygyel együtt, részt vett, a többek közt az is elhatároztatott, hogy az egyletnek igen jelentékeny tőkéjével hitelintézeti értékpapírok vásároltassanak. E határozat foganatosításával az ellenőrködő bizottmány bízatott meg. * (Az országos alapból) Gróf Pálffy Mór e exera eszközlése folytán biztos értesülés szerint 14,000 frt utalványoztatik a magy. akadémia könyvtára számára. * (Az inség Aradon,) naponkint inkább érezhető, kereskedés, ipar haldoklóban van. A marhák hullanak, vagy mivel eledellel el nem láthatják, agyonütik őket, miután így legalább a bőrért pénzt kapnak. A múlt napokban egy pár lovat, kocsival együtt 16 ftért adtak el az aradi piacon. * (Jótékony célú zeneestélyek.) Aradon a városi kapitány két zenestélyt rendezett, melyeknek szép jövedelméből kenyeret vettek az éhséggel küzdők számára. Az ottani ifjúság is szándékozik egy jótékony célú táncvigalmat rendezni. * (Leves egylet.) Aradon, leves-egylet alakult, azon szép céllal, hogy a szükölködöket 13 hétig levessel ellássa. Az aláírók szépen szaporodnak. * (Az aradi casinó-egylet) a jövő évre 41 lapot 8 folyóiratot rendelt meg. Ezek közt van 25 magyar 14 német, 1 francia, 1 román. Boldog aradiak, 41 lapot tudtak járatni! * (A szepesmegyei gazdasági egyesület e hó 9-én tartotta közgyűlését Lőcsén, melyen a kedvező idő dacára alig jelent meg 25 tag, a közellevő Iglóról, s a 16 szepesi városból, Váralja kivételével, valamint Késmárk városából senki sem. A közgyűlés elhatározta, hogy az állattenyésztésre, s a gazdasági eszközök és gépek tökéletesítésére az eddigi kiállításoknak jótékony hatását tapasztalván, a jövő évben Iglón hasonló kiállítást fog rendezni. Továbbá a közgyűlés, az egylet közlönyének, a „Szepesi Értesítő“-nek támogatására 150 forintnyi segélyösszeget szavazott meg. Az egyletre vonatkozólag írják: Szomorú tapasztalás, ha látja az ember, hogy a honunkban egy pár év óta annyira felkapott gazdasági egyletetek, kevés kivétellel, mily nyomasztó állapotban siütödnek. Más országokban ezrekre megy az egyleti tagok száma; nálunk, például a szepes megyei gazdasági egyletnél, alig van 300 tag, s ezeknek is — a kiállítási közgyűléseket kivéve — tizedrésze sem jelenik meg a közgyűléseken, s így az egyletek hasznos működését legfölebb egyes lelkesek tevékenységének lehet köszönni. Szerencse még, hogy ily egyes lelkes emberek talán sehol sem hiányzanak. Körülbelöl ennyire vagyunk Csongrád megyében is. * (Az adó, és bélyeg illetékek fölemelése) mint a hivatalos bécsi újság élén olvassuk — jövő évi január, február, március és április havaira is elrendeltetett. * (Az új tízforintos bankjegyek, zöld nyomattal bevonva, újévre bocsáttattak forgalomba. * (Gr. Batthiány Lajosné, mint a „P. Napló“ értesül, 1678 forintnyi összeget gyűjtött az alföldi szükölködök javára. Ez összegből 500 ftot Török-Becsére gr. Bethlen Józsefnek, 678 ftot Hevesmegyébe gr. Szapáry Gyulának, és 500 ftot Békésmegyében. Wenckheim Bélának küldött el az ínségben levők közötti kiosztás végett. * (Megtiszteltetés.) Özvegy Damjanich Jánosnénak, a magyar gazdasszonyok választmánya, küldöttség által díszes emlékalbumot nyújtott át, az egylet vezetése körül tanúsított érdemeinek elismerése jeléül. * (Vidéki színészek nyugdíj- és segélyintézete. Molnár György, a budai népszínház igazgatója fölszólítja a vidéki színigazgatókat és színtársulatokat, küldjenek hozzá fölhatalmazást arra nézve, hogy az ő nevekben, felsőbb helyen egy, a vidéki színi nyug- és segélyintézet megalapítását eszközlő bizottság szervezésére engedélyt kérhessen. * (Az „Ördög pikolái“) jelmezeit és készleteit, mint egy pesti lap értesül, egy bécsi színház Molnártól megvette. Mindamellett darabot a budai népszínházban január közepéig szakadatlanul adni fogják. * (A szarvasmarha behajtását) s belőle eredő nyers terméknek bevitelét Magyarországból Galíciába a sanoki, sambori, stanislavovi és kolomeai határszélen a lembergi cs. k. helytartóság eltiltotta. * (Hollósy Kornélia) a böjt kezdetén újra körútra indul: febr. 13. és 14-én Tatában lesz; 16-án és 17-én Komáromban; 20- án és 21-én Nyitrán; 24-én s 26-án Léván; 28-án s 29-én Selmecen. * (A pesti tornaegylet) alakulása meg nem engedtetett. A kir. helytartói excjának ez ügyben a városi hatósághoz küldött kibocsátványa megjegyzi, hogy a tornázásra nem szükséges külön egylet. * (Richard abbénak versenytársa akadt) Pecenicén Orozdy mérnökban, ki — mint írják Peczenice környékén már számos forrást volt szerencsés fölfedezni. * (Zágrábban a jövő nyáron ipartárlat lesz) A bizottság 8000 példányban fogja jegyzékét közzé tenni, még pedig horvát- olasz és német nyelven. A „P. H.“ figyelmeztetve a bizottságot a régi testvéri viszonyra, méltán kérdi, várjon mért nem adatott hely e jegyzékben a magyar nyelvnek is, ha már a horváton kívül egyéb nyelvet is használnak ? * (Az államvaspálya közigazgatósága) egy körlevelet bocsájtott ki, melyben elrendeli, miszerint ezentúl a lisztszállítási árakat a gabonanemekkel egy osztályba fognak Boroztatni, vagyis lisztre nézve az árszabály jelentékeny módon leszállítatik; egy vámmázsa lisztnek egy mérföldnyire való szállításáért ezentúl 97/too kr. fog fizettetni , belé számítva a fel és lerakás költségeit. * (A Soós fölött kimondott halálos ítéletet) a kir. tábla azon módosítással erősi-