Szegedi Híradó, 1864. január-június (6. évfolyam, 1-52. szám)

1864-01-03 / 1. szám

gáló tartalékjavak is beszerezve vannak? — Szükséges-e tehát bővebben fejtegetnem, hogy az emberi és állami jóllét és polgárosodás fő-alapja és legfőbb tényezője: a mezőgazda­sági előállítás? hogy eszerint egyesületünk, midőn a mezőgazdaság ágazatainak felvirá­goztatását tűzte ki célul, oly érdekek elöse- gélését tette feladatul, melyek az emberi életre 8 az összes társadalomra legfontosabb horderővel bírnak. Mert habár mutat is föl a történelem államokat, melyekben a jólét és polgárisodás a földművelés különös ápolása nélkül, főleg ipar és kereskedelem üzése mel­lett is honos volt; meg kell mégis vallanunk, hogy átalános állandó jólétet, magasabb fokú polgárisodást, az azokból folyó szellemi, anyagi és politikai nagyobb súlyt csak azon államok­ban találunk, hol virágzó müipar és kereske­delem mellett, a földművelés, mely különben is a müiparnak anyagot, a kereskedelemnek szintén legfontosabb tárgyakat szolgáltat, mint Angol-, Franciaország és Észak Amerika ta­núsítja, az elöhaladás legemelkedettebb fo­kain áll. Ha a fennemlített államokban a mezőgazdasági ágazatok virágzásának ennyire legfőbb jelentősége van, mennyivel inkább kell ennak hazánkban olyannak lenni, hol a népesség kilenc tizedrészének jelenlegi fog­lalkozását és hivatását mezőgazdasági előállí­tások alkotják? hol az ismeretes mondat sze­rint: azé lévén a haza, akié a föld, a föld­birtok föntartása a nemzet és haza fönmara- dásának is legfőbb, majdnem egyedüli alap­ját képezi; hol tehát, miután a földbirtok fentartását a mezőgazdasági ágazatok virág­zása legbiztosabban eszközli, mindazt, mi e felvirágzás eszközlésére jótékonyan hat elö- segéleni, avagy hátráltatására szolgál el- enyésztetni, minden honfinak úgy nemzete mint hazája iránti legfőbb feladata és köte­lessége. De talán a mezőgazdaság ágazatai fel­virágzásának eszközlésére, mint sokan mon­dani és hinni szeretik, az ipar és kereskede­lem emelkedésén kívül, más tényezők nem is szükségesek ? ennélfogva talán e célra a haza fiai szellemi és anyagi tehetségeinek máskénti részvétele és hatályos közreműködése nem is igényeltetik ? Vagy talán oly állapotban és oly emelkedettségi fokon, és annyi akadályt nem találva, díszlenek már hazánkban és me­gyénkben a mezőgazdaság ágazatai, hogy magasabb virágzás elösegélésére vagy vala­mely akadály elhárítására, minden további közreműködés üélkülözhetövé, sőt fölösle­gessé vált? Hogy virágzó kéz- és gyáripar, mely anyagjai legnagyobb részét a mezőgazdaság előállításaiból nyeri, hogy a virágzó keres­kedelem, mely a mezőgazdaság cikkeinek kész vevőül szolgál, a mezőgazdasági előállí­tási munkásságot nem csak feléleszti, hanem szorgalma növekedésére s folytonosságban fentartására ösztönt és kedvet legbiztosabban nyújt; hogy tehát virágzó miüpar és keres­kedelem, a mezőgazdasági ágazatok virágzá­sának , midőn együtt mindhárman testvérként karöltve járnak, igen hatályos emeltyűje, ta­gadni nem lehet. Azonban, közelebbről vizsgálva a mező­gazdasági előállítások összes tényezőit: meg kell vallanunk, hogy a müipar és kereskede­lem által ébrentartott földművelési munka és szorgalom a cél kellöleges elérésére még magában nem elégséges, hanem e tekintet­ben oly tényező a legfőbb, mely a müipar és kereskedelem körén kívül áll, tudniillik a mezőgazdasági előállítási értelem, vagy mint mondani szokták, kellő szakképzettség. Mun­ka, de értelmes munka azon hatalom, mely által a gyenge ember kopár és sivatag lak­helyét termővé és paradicsommá átalakította; értelmes munka azon hatalom, mely által a gazdasági előállítások felvirágzásának akadály lyait vagy egészen elhárította, vagy legalább káros hatásukban meggyöngítetté; értelem azon hatalom, mely a mezőgazdasági, előállí-. tások többi tényező tökéinek, az alaptőkének vagyis a földnek, az álló tökének, a gazda­sági fölszereléseknek, a forg'ó tökének, a na- poukinti kezelés kívánalmai fódözésének lel­ket, életet és irányt kölcsönöz; értelem, a mozgatható föerö, mely nélkül a névezett tő­kék célszerű munkásságban és kellő kihasZ-' nálásban nem részeltetnek; értelem azon ha­talom, mely birtokosát, egyest u^y mint ösz- szes nemzetet, még akkór is, midőn anyagi jóléte külviszonyok és csapások súlya alatt romba dőlt, újra teremtöleg fölemel; mig ér­telem nélkül a csupán anyagi jólétnek örven­dett egyes vagy összes nemzet, magán'többé segíteni képes nem lévén, ’gyáva szolgaságba törpül; szóval, értelem, úgy az ipar és ke­reskedelem, mint az ember bármely foglalko­zásánál, és így a mezőgazdasági előállítások­nál is a legfőbb tényező, és a legjelentéke nyebb töke. (Folytatása következik.) Helybeli újdonságok. * (A legörvendetesebb újdonság az), hogy előfizetőink folyvást szép számmal gyülekez­nek; ez arra indította a kiadót, hogy a la­pot feles számmal nyomassa, hogy a később jelentkezők példányaikat rögtön megkaphassák. * (Mit beszél ékes Mátyás uram.) Meg­súgtam a Katica lányomnak, bogy a „Sze­gedi Híradó“ előfizetői szépen gyülekeznek, s hogy efölött nagy az én örömöm. Azt kér­dezte, hogy mi hasznom van belőle? Sok, nagyon sok. Először is, ha a mesterség se­hogy sem akar menni, felcsapok skriblernek. És mért ne lehetnék én az? Hányán van­nak, akik amint nevüket le tudják Írni, skrib­lernek esküsznek. Pedig hamarább meg le­hetne a dupla talpat emészteni, mit azt, amit ők Írnak, mégis eltengődnek a tudományuk­ból. Hja! mindennek van alja a világon s a napnak legnagyobb árnyéka van. Én Írtam már egészséges dolgot is, majd csak megélek hát köztök bú nélkül. Másodszor, ha sok az előfizető, nagyobb kedvvel ir az ember, mert tudja, hogy sokan olvassák. Harmadszor, ha sok az előfizető, szaporodnak a munkások is; már pedig több szem többet lát. Csak azon az egyen csodálkozom, hogy a koma meg a sógor — az egyik gazdag iparos, a másik kereskedő, neveiket most az egyszer elhall­gatom — nem járatják a „Szegedi Híradó“t, pedig mennyi volt benne a múlt évben is írva az iparos és kereskedő osztály érdekében. Nem elég azt a kávéházban olvasni sógor! elol­vasná azt a háznál az anyjuk is s az is ta­lálna benne magának valót. Azon reményben, hogy amit a sógornak mondtam, azt a koma is megérti, boldog újévet kívánok! * (Nyissunk pályázatokat.) Amint a „Sze­gedi Híradó“ első évi folyamát átlapoztuk, örvendetes eredményű pályázatokra bukkan­tunk. Hogy mily hasznos s mennyire emeli a lapot a pályamű, erre nézve csak annyit szükséges fölhoznunk, hogy a szerkesztő több hasonnemü dolgozatok közül, melyeknek meg­írásánál a verseny ébresztöleg hatott a te­hetségekre ; a legértékesebbet mutathatja föl lapjában az olvasóknak. Ha a kiadó jelenleg nincs azon körülmények közt, hogy maga tűzhessen ki jutalmakat, álljanak össze töb­ben e célra, kikkel mind a szerkesztő, mind a kiadó örömest egyesül, s egy ívre 5—5 frtot ir alá. Amint 100 frt együtt lesz, a ki­dolgozásra hasznos kérdések kitüzetnek. E rövid felszólításunknak (a szépet kevés szó eléggé ajánlja) dús eredményt reményiünk. — (Adakozás.) Az adakozásairól már ismert Kirscbner Hermann fakereskedö, száz darab 6 fontos kenyeret ajánlt fel az inségügyi bizottmánynak, a szükölködök kö­zötti kiosztás végett.-— (A szegedi csónakda bálrendezö bi­zottmánya) szükségesnek tartja a t. c. páholy­bérlőket értesíteni, hogy páholyaikat f. hó 5-én délutáni 4 óráig a színházi pénztárnál kiválthatják, azontúl mások igényei vétetvén figyelembe. * (A szükölködök javára) az iparos- segéd-egylet által rendezendő mai műked­velői előadásra felhívjuk a közönség részvé­tét. Minden fillér keserű könnyeket törül le most a szükölködök arcáról, kik fáznak és éheznek. * (A bérkocsik rondasága miatt) sok pa­naszt hallottunk, melyekhez még a magun­két is csatoljuk. Valóságos tyúkültetök azok, úgy, hogy becsületes ruhával átali az ember beléjök lépni. A lovaknak évszáma fiátokra van Írva a soványság száraz betűivel, mert régi. dolog, hogy a kiszolgált lovakat szok­ták fiakker vonókká degredálni. Ezen azon­ban nem ütközik meg az ember s abrakra tartja érdemeseknek a szegény állatokat ha a kitűzött pontig elviszik; azt azonban megkí­vánhatja mindenki, hogy ruhája semmi piszokkal érintkezésbe ue jöjjön. Midőn erre figyelmez­tetjük a tulajdonosokat, egyszersmind a ha­tóságot is kérjük, hogy a bérkocsisok díjai­nak évenkiot történni szokott megszabásánál a-,kocsik állapotát is tekintetbe vegye. '■ * (Egy különös hitelezőről ir) E. Gy. ur ' H.-M.-Vásárhelyröl. A napokban egy úriember megszorulván, bement egy hitelezőhöz, illő biztosíték mellett 2005 forintot kérvén tőle kölcsön. A derék ur kész volt segíteni meg­szorult embertársán, következő feltételeket szabván: „Fizetni fog ön minden száztól 21 perceutet; s hogy a feleségemnek is legyen valami haszna, száz forint után ad két véka búzát. Mások, kiket szintén szerencsés vol­tam segíteni (minélelöbb koldusbotra jutni — ez alakomban értetődik), a kocsijokat is ide Ígérték a nyárra, hogy az életet haza hord­hassam rajta, de az urat nem fogom ezzel terhelni, mert tudom, hogy lovaira mindig nagy szüksége van.“ (Áldott szivü ember!) „Hát egyebet nem kíván?“ — kérdó a köl­csönt kérő, megtartván hidegvérét. „No hogy én is biztosítva legyek, hozzon ön 360 frtot 8 azt kézbesítse nekem négy szem közt; s aztán két tanú előtt átadom a kétezer forin­tot, természetesen levonva belőle a rendes ka­matot.“ — Ilyen föltételek alatt lehet most pénzt kapni. Azért nem örvendezhetünk eléggé a földhitelintézetnek, mely szorult állapotban levő gazdáinkat megmenti az uzsorások kör­mei közül s evvel együtt a tönkrejutástól. — (Beküldetett.) Alulírottak az újév elő­estéjén a felsővárosi ev. templomban tartott isteni tiszteletnél jelen voltak, mely alkalom­mal szerencséjük volt főtiszt. Szeberényi La­jos ur zengzetes s velős szavait a szószékről hallgatni. Alulírottak ezen remek s kitűnő szónoklat által megihletve s megindíttatva érzék magukat olyannyira, hogy el nem mu­laszthatják a főtiszt. Szeberényi Lajos lelkész ur irányában gerjedt határtalan tiszteletet ezen­nel kifejezni azon újévi kívánattal, hogy a Mindenható főtiszt, lelkész urat ájtatos ekklé- zsiájával együtt sok számos éven át egész­ségben és jó erőben tartsa meg. Több szegedi izraelita. * (1863-dik évi statisztika.) Szegeden 1863-ban született: a palánkban 466, alsó­városban 839, felsővárosban 617, Rókuson 275, összesen 2197 egyén; meghalt: a pa­lánkban 428, alsóvároson 619, felsövároson 375, Rókuson 384, összesen 1806 egyén; eskettetett: palánkban 116, alsóvároson 212, felsövároson 125, Rókuson 73 pár. Az elmúlt évben 125-tel született, azonban 384-gyel halt meg több egyén, mint 1862 ben, s 67 párral kevesebb eskettetett meg. Nem a legörven- detesebb arány. — (Nagy hó.) Szolyváról (Beregh- megye) azon hirt vettük, hogy ott a múlt héten oly nagy hó esett, miszerint a községek közötti közlekedés kocsin teljesen megszűnt. — Tegnap reggel óta itt is egyre havazik, s máris jó szánút készült. A hirtelen megvál­tozott időjárás, úgy látszik, tartós marad. * (Fölkérettünk a következő hálanyilat­kozat közlésére) : A kies fekvésű 8 kedvező döjárás mellett termékeny földü Kis-Zorabor községe, az 1861 ki pusztító jég, a multéri 8 idei szárazság következtében az Ínség oly szomorú fokára jutott, hogy a háromezer lel­ket meghaladó lakosoknak két harmadrésze már hónapok óta kenyér s keresetforrás nél­kül van. — S hogy e nyomasztó, s napról napra súlyosbodó kínos helyzetben lakostár­sainknak egy jelentékeny része i iáig az éh- balál áldozata nem lett, azt csupán az irán­tunk minden idő s körülmények közt atyai jósággal viseltető nemes Rónay család ál dozatkészségének köszönhetjük. Mert jólle­het, gondosan müveit földjük a vetőmagot is alig adta meg, de mindemellett is községünk nagy része élelmét a nyár óta csaknem kizá­rólagosan tőlük nyeri. S e ritka emberbaráti szeretetüket, legújabban azon nagylelkű ál­dozattal tetőzték, hogy e hó 19-töl kezdve, jövő szent György napig, hetenkint 160 drb 12 fontos kenyeret osztanak ki szegényeink közt. — De hogy az igazság 8 hála követe­lésének eleget tegyünk, meg kell még azt is említenünk, miszerint ngos Rónay Mihály ur, ki amellett, hogy még a nyár elején 213 pozsoni m. búzát minden kamat nélkül osz­tott ki s a fentebbi kenyérösszeghez is nagy mennyiséggel járul, mostanában elhunyt, a legszebb női erényekben oly kitönö jó édes anyja iránti hálás kegyeletből, 100 o. é. frtot s 10 köböl lisztet adott át lelkészünknek azon kijelentéssel, hogy azt belátása szerint ossza ki szegényeink közt. És igy e nemeslelkü ember a jó szív ama jellemvonását mutatta fel, mely saját fájdalmának mások vigaszta- sában keres enyhületet. — A nemes Rónay családnak e ritka s általunk csak gyönge színekkel ecsetelt nemesszivüsége mélyen meg­hat bennünket. Azért szívből fakadó hálán­kat a szökölködök nevében azon kijelentéssel fejezzük ki e becses lap utjáu, miszerint a nemes család iránti hálás kegyeletünket keb­lünkben megőrizni s azt gyermekeink szivébe is átültetni szent kötelességünknek ismerend- jlik. — Kis Zombor 1863. évi dec. 13. A kis-zombori segélyzö-bizottmány. Vegyes hírek. * (A magyar országgyűlést) — mint az ágostai „Allgemeine“-nak Bécsböl írják — a legközelebbi hónapokban bizonyosan össze­hívják Pestre s a kormány közegei evégre már előkészületeket tesznek. * (A „Botshafter“ hire.) A „Botschaf­ter“ a következő közleményt hozza Pestről: „a magyar országgyűlés egyenjogúsága a szükebb birodalmi tanácscsal, mindkét kép­viselet követeiből alakítandó közös és egy kamrából álló népképviseleti testület, az ország­gyűlés költségvetésének elválasztása a biro­dalmi költségvetéstől, s az előbbinek a ma­gyar országgyüléshezi utasítása, — ezek vol­nának körülbelül azon épület alaprajzai, me­lyekre itteni felfogás szerint a kiegyenlítést építui lehetne. Ha nem akarjak magunkat valmi nagy optimismusnak átengedni, meg kell vallani, hogy a legközelebbi országgyű­lés, ha ugyan nem sokára összeül, hasonló eszmekörben fog mozogni.“ * (Az irói sagélyegylet igazgató választ­mányának) utóbbi igen népes ülésében, mely­ben az egylet ellenőrködő bizottmánya, elnö kével, gróf Károlyi Györgygyel együtt, részt vett, a többek közt az is elhatároztatott, hogy az egyletnek igen jelentékeny tőkéjével hitel­intézeti értékpapírok vásároltassanak. E hatá­rozat foganatosításával az ellenőrködő bizott­mány bízatott meg, * (Az országos alapból) Gróf Pálffy Mór ö exeja eszközlése folytán biztos értesülés sze- iiut 14,000 frt utalványoztatik a magy. aka­démia könyvtára számára. * (Az inség Aradon,) naponkint inkább érezhető, kereskedés, ipar haldoklóban van. A marhák hullanak, vagy mivel eledellel el nem láthatják, agyonütik őket, miután igy legalább a bőrért pénzt kapnak. A múlt na­pokban egy pár lovat, kocsival együtt 16 ftért adtak el az aradi piacon. * (Jótékony célú zeneestélyek.) A.radon a városi kapitány két zenestélyt rendezett, me­lyeknek szép jövedelméből kenyeret vettek az éhséggel küzdők számára. Az ottani ifjúság is szándékozik egy jótékony célú táncvigal­mat rendezni. * (Leves egylet.) Aradon, leves-egylet alakult, azon szép céllal, hogy a szükölkö- döket 13 hétig levessel ellássa. Az aláírók szé­pen szaporodnak. * (Az aradi casinó-egylet) a jövő évre 41 lapot 8 folyóiratot rendelt meg. Ézek közt van 25 magyar 14 német, 1 francia, 1 román. Boldog aradiak, 41 lapot tudtok járatni! * (A szepesmegyei gazdasági egyesület) e hó 9-én tartotta közgyűlését Lőcsén, melyen a kedvező idő dacára alig jelent meg 25 tag; a közellevö Iglóról, s a 16 szepesi városból, Váralja kivételével, valamint Késmárk váro­sából senki sem. A közgyűlés elhatározta, hogy az állattenyésztésre, s a gazdasági esz­közök és gépek tökéletesítésére az eddigi ki­állításoknak jótékony hatását tapasztalván, — a jövő évben Iglón hasonló kiállítást fog ren­dezni. Továbbá a közgyűlés, az egylet köz­lönyének, a „Szepesi Értesitö“-nek támogatá­sára 150 forintnyi segélyösszeget szavazott meg. Az egyletre vonatkozólag Írják: Szomorú tapasztalás, ha látja az ember, hogy a ho­nunkban egy pár év óta annyira felkapott gazdasági egyletetek, kevés kivétellel, mily nyomasztó állapotban sinlödnek. Más orszá­gokban ezrekre megy az egyleti tagok száma; nálunk, például a szepesmegyei gazdasági egyletnél, alig van 300 tag, s ezeknek is — a kiállítási közgyűléseket kivéve — tizedrésze sem jelenik meg a közgyűléseken, s igy az egyletek hasznos működését legfölebb egyes lelkesek tevékenységének lehet köszönni. Sze­rencse még, hogy ily egyes lelkes emberek talán sehol sem hiányzanak. Körülbelöl ennyi­re vagyunk Csongrád megyében is. * (Az adó, és bélyeg illetékek fölemelése) mint a hivatalos bécsi újság élén olvassuk — jövő évi január, február, március és április havaira is elrendeltetett. * (Az uj tízforintos bankjegyek,) zöld nyomattal bevonva, újévre bocsáttattak for­galomba. * (Gr. Batthiány Lajosné,) mint a „P. Napló“ értesül, 1678 forintnyi összeget gyűj­tött az alföldi szükölködök javára. Ez összeg­ből 500 ftot Török-Becsére gr. Bethlen Jó­zsefnek, 678 ftot Hevesmegyébe gr. Szapáry Gyulának, és 500 ftot Békésmegyébe b. Wenck- heim Bélának küldött el az ínségben levők közötti kiosztás végett. * (Megtiszteltetés.) Özvegy Damjanich Jánosnénak, a magyar gazdasszonyok választ­mánya, küldöttség által díszes emlékalbumot nyújtott át, az egylet vezetése körül tanúsított érdemeinek elismerése jeléül. * (Vidéki színészek uyugdij- és segély­intézete. Molnár György, a budai népszínház igazgatója fölszólítja a vidéki színigazgatókat és színtársulatokat, küldjenek hozzá fölhatal­mazást arra nézve, hogy az ö nevökben, fel­sőbb helyen egy, a vidéki színi nyug- és se­gélyintézet megalapítását eszközlö bizottság szervezésére engedélyt kérhessen. * (Az „Ördög pilidái“) jelmezeit és készleteit, mint egy pesti lap értesül, egy bécsi színház Molnártól megvette. Minda- mellet e darabot a budai népszínházban janu­ár közepéig szakadatlanul adni fogják. * (A szarvasmarha behajtását) s belőle eredő nyers terméknek bevitelét Magyaror­szágból Galíciába a sanoki, sambori, stanis- lavovi és kolomeai határszélen a lembergi cs. k. helytartóság eltiltotta. * (Hollósy Kornélia) a böjt kezdetén újra körútra indul: febr. 13. és 14-én Tatá­ban lesz; 16-án és 17-én Komáromban; 20- án és 21-én Nyitrán; 24-én s 26-án Léván; 28-án s 29-én Selmecen. * (A pesti tornaegylet) alakulása meg nem engedtetett. A kir. helytartó ö excjának ez ügyben a városi hatósághoz küldött kibo- csátványa megjegyzi, hogy a tornázásra nem szükséges külön egylet. * (Richard abbénak versenytársa akadt) Pecenicén Orozdy mérnökban, ki — mint Ír­ják Peczenice környékén már számos forrást volt szerencsés fölfedezni. * (Zágrábban a jövő nyáron ipartárlat lesz) A bizottság 8000 példányban fogja jegy­zékét közzé tenni, még pedig horvát- olasz- és német nyelven. A „P. H.“ figyelmeztetve a bizottságot a régi testvéri viszonyra, méltán kérdi, vájjon mért nem adatott hely e jegy­zékben a magyar nyelvnek is, ha mára hor- váton kivül egyéb nyelvet is használnak ? * (Az államvaspálya közigazgatósága) egy körlevelet bocsájtott ki, melyben elren deli, miszerint ezentúl a lisztszállítási árakat a gabonanemekkel egy osztályba fognak Boroztatni, vagyis lisztre nézve az árszabály jelentékeny módon leszállítatik; egy vámmá­zsa lisztnek egy mérföldnyire való szállításá­ért ezentúl 97/ioo kr. fog fizettetni , belé szá­mítva a fel és lerakás költségeit. * (A Sóós fölött kimondott halálos Íté­letet) a kir. tábla azon módosítással erösi-

Next

/
Thumbnails
Contents