Szegedi Híradó, 1864. július-december (6. évfolyam, 53-104. szám)

1864-07-02 / 53. szám

1864. Hatodik évfolyam. W 53-ik szám. Szombaton, julius 2-án Mosjolon : Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Szerkesztési iroda: Egyháztér, 367. sz. EZiadölüvatal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Előfizetés a „Szegedi Híradó“ 1864. évi jalios — decemberi folyamára. Szegeden házhozhordással és vidékre postán: félévre 4 frt; évnegyedre 2 írt osztr. ért. Helyben a kiadó-hivatalból elvitetve: félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 60 kr. osztr. értékben. A vízvezeték beváltása s egy ál­landó Tiszahíd építése ügyében. A vízvezeték beváltása 8 egy állandó Tiszahíd építése ügyében a helybeli takarék- pénztári egylet kővetkező kérvényt nyúj­tott be a városi hatósághoz : Tekintetes nemes tanács! A szeged-csongrádi takarékpénztár igaz­gató választmányának tagjai e város polgárai lévén, mint ilyenek ösztönszerüleg nemcsak az intézet, hanem szülővárosunk, úgy szellemi, mint anyagi elöbaladását is, amennyiben ez tőlünk függ, eszközölni elengedhetlen polgári kötelességünkül tekintjük. S eme ketftís kötelesség érzetében nem titkolhatjuk el azon meggyőződésünket, mi­szerint városunknak, ba a közművelődés és anyagi gyarapodás terén önkárára elmaradni nem akar, mulhatlauul szükséges, hogy nem csak Európa műveltebb nemzetei, de hazánk nevezetesebb városaival is a lehetőségig lé­pést tartva, elöhaladjon. Ily meggyőződéssel tekintve szét a teen­dők bosszú során, mindenekfölött két eszme merül föl szemeink előtt, melyeknek valósí­tása közönségünknek régtől óta különösen s kiválólag táplált óhajtásai közé tartozik. Egyike ezeknek a „vízvezeték,“ a másika egy „állandó Tiszahíd“ építése. Az első már létezik ugyan, de hacsak áltatni nem akarjuk magunkat, meg kell val­lanunk , mikép azt sajátunkul nemcsak a jelenben nem tekinthetjük, hanem a szerző­déses 25 év letelte után is csak egy elavult csőhálózatnak jutand tulajdonába városunk, a nélkül, hogy vlzhuzógépo s igy vize lenne. A mi pedig az állandó hidat illeti, őszintén megvallva, hogyha annak létrehozási költségei födözését a közjövedelmek kedve­zőbb alakulásától föltételezzük s várjuk, úgy Isten tudja, meddig fog az még a jámbor óhajtások között maradni? S valóban tekintve szülővárosunk, úgy egyes lakóinak ez idöszerinti mostoha pénz­viszonyait, kétségbe kellene esnünk bármi nagyobbszerü eszmék megtestesíthetése fölött, hogyha az ujabbkori financtudomány meg nem tanított volna arra, mikép nemcsak a forgalomba lévő érc, és illetőleg ezt képvi­selő papírpénz teszi mai napság az úgyneve­zett „nervus rerumot“ egyedül, hanem hogy sajátképen az ingatlan vagyon ama forrás, melyből az emberi ész hatalma pénzt, kincset, vagyont képes előteremteni. Intézetünk egyik tisztviselője által ki­munkálva, egy ilyetén terv nyujtatott be f. évi márciushó 26 án tartott igazgató választ­mányi ülésünkre, melyet kellő figyelemmel átvizsgálván, meggyőződtünk, mikép annak létesítése által városunk a vízvezetéket tulaj­donává teheti, a Tiszán pedig állandó hidat építethet, s ezenkívül még szeged-csongrádi takarékpénztári intézetünk is saját s közvet­len e város polgárai érdekére igen kedvező 8 hasznos üzletel teend, s mindezt a nélkül, Szegeden házhozhordással és vidékre postán: Egész évre .....................................................8 frt Félévre ... ......................................4 „ Évnegyedre ..................................... . 2 „ hogy akár a városnak, akár pedig a takarék- pénztári intézetnek egyetlen fillérjébe kerülne. A terv következő: A szegedvárosi területen és talajon épí­tett vízvezetékért fizetue a város a magyar földhitelintézet 34 V2 éves hitelzálogleveleiben, névleges értékben .... 170,000 frtot a tiszán építendő hídért . . 100,000 „ összesen . 270,000 frtot és ez összeg szabad kir. Szeged városa ki­hasított 6000 bold földére a pesti földhitel­intézet meghatározása szerint betábláztatnék. Az ezért fizetendő záloglevelekből a víz­vezeték ára fejében a szegedi kiviteli gőz­malomnak névszerinti értékben adatnék át 170.000 frt. A többi 100,000 forint a szelvényekkel együtt a helybeli takarékpénztárnak adatnék át, ennél letétetnék és az 5'^%-oa szelvények által a hídépítéséhez megkivántatandó töke gyüjtetnék, úgy hogy három év folytán 118,560 frt lenne a hídépítéséhez folyóvá. A 270,000 frtuyi 34 '/a éves hitelzálog­levelek kamatjaiul és törlesztéséül a szegedi kiviteli gőzmalom fizetue kamatul . . 5 % törlesztésül . 1 */\ „ összesen . . 6'U% tehát évenkint 18,2225 frtot mint évi haszon­bért a vizárulási jogért, és a haszonbért első helyen leendő betáblázás által biztosítaná. Továbbá a kiviteli gőzmalom átenged a hídépítési alap kibocsátása után a helybeli takarékpénztárnak kölcsönképen 50,000 frtnyi hitelzáloglevelet, névleges értékben 5'/a % kamat mellett, miért a takarékpénztár a ki­viteli gőzmalomnak az árfolyam 3/4-résznyi értékében 5 ^-os pénztári jegyeket ad át, miáltal uj forgalmi eszközt teremt, és e megállapított pénztári jegyek segítségével fizet. A letétel utáni öt év lefolyta előtt, e letétemény föl nem mondható, úgy hogy a takarékpénztár az első három évben mintegy 100.000 frtot, az utána kővetkező öt évben mintegy 50,000 frtot kap rendelkezésére. Ilyen módon a szegedi kiviteli gőzmalom a fizetendő vizhaszonbérlet által a 270,000 frtnyi kölcsönkamatjait és tökéjét törlesztené, úgy hogy: a) a vízvezetéknek városi területre át. helyezése; b) a Tiszán át a Bánságba vezető híd­építése, a városi pénztárnak nemcsak semmi­jébe nem kerülne, hanem számára a híd vám is csonkitatlanul megmaradna. A 34 V2 év lefolyta után a város tulaj­donához tartozó 6000 hold földre való betáb­lázás megszűnnék. Miért is ezen tervnek elfogadását a tekintetes nemes városi tanácsnak meleg részvétébe ajánlva, tisztelettel vagyunk, Sze­geden, május 17-én 1864. évben a tekintetes tanácsnak stb. stb. Hazai mozgalmak. Szeged, 1864. junius 28. —nyi. Marhavész iránti intézkedés. A magyar kir. helytartótanács az annyi pusztí­tást okozott marhavész teljes megszüntetése végett a következő rendeletet bocsátotta vala­mennyi törvényhatósághoz : Az országban három év óta pusztító, habár jelenleg csak aránylag csekély számú helyekre szorítkozó, de a nemzetgazdászatot mégis folyton csök­kentő keleti marhavész végképeni elfojtása tekintetéből, oly rendkívüli intézkedések élet- beléptetése mutatkozván szükségesnek, melyek segélyével részint a fenálló szabályok erélyes foganatosítása, részint a barmászrendöri óv­intézkedéseknek pontosabb ellenürködése által a pusztító vésznek valabára véget vetni sike­Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Egész évre...........................................6 frt — kr. Félévre ......... 3„ — „ Évnegyedre...........................................1 „ 60 „ rülbet, következő intézkedések azonnali élet- beléptetése rendeltetik el, a keleti marhavész tartama idejére: 1) Az országban busz járvány föbizott- mány állíttatik föl, melynek mindegyike na­gyobbrészt több megyék területére kiható működési tért nyer. Ezen föbizottmányok teendőihez tartozand: a keleti marhavész el­fojtására s tovább terjedésének meggátlására, a fenálló szabályok értelmében, a szükséges rendelkezéseket azonnal megtenni, s szigorú alkalmazásuk fölött őrködni; különösen pedig a bunkózás körüli szabályokat foganatosítani, az e részbeni kártalanítási igényeket kipuha­tolni s a megfelelő pénzösszeget az illető marhatulajdonosok részére lehető gyorsaság­gal kieszközölni, bizonyos bajtó-utakat és az ezeken szükségelt átvizsgáló állomásokat ki­jelölni, a marhavásárokat rendezni, az egyes megyékben és sz. kir. városokban albizott- máuyokat fölállítani, s ezekkel közreműködve a vész megsemmisítését eszközölni, végül magukat egyenesen ezen kir. kormányszékkel érintkezésbe tenni, melynek úgy is folytonos felügyelete alatt állandóak. 2) Ezen busz főbizottmány területezése a rendelethez zárt mintázat szerint alapíttat- ván meg, székhelyül rendesen a megyei cso- portozat középpontja tűzetett ki. Mindegyik föbizottmány tagjai állanak az elnökből, és pedig rendesen azon megyei kormányzóból, kinek területébe a föbizottmány székhelye esik; továbbá az ott netán létező vidéki gaz­dasági egyesületnek egy-két küldöttjeiből, nehány értelmes, Ugybuzgalmu, érdekelt gaz­dából s egy orvosból. A bizottmány tagjait az elnök jelöii ki. 3) A föbizottmányi elnökök működésére a hatáskörére nézve utasítás adatik ki, mely szerint fognak pontosan és erélyesen eljárni. Az illető megyei és városi hatóságok pedig a kerületi föbizottmányi elnöknek a keleti marhavész tárgyára vonatkozó utasítá­sait legpontosabban tartoznak teljesíteni, s minden ez ügyhez tartozó jelentéseiket meg­batározott időszakban az elnökhöz intézni, ki is az említett járvány minden ügyeinek el intézését ezennel átveszi. 4) Folyó évi april 14-én 5,277. sz. alatt kelt kegyes udvari rendelet szerint a vész sikeres elfojtása céljából szükséges intézkedé­sekből fölmerülő költségek fedezésére, az egész országra nézve 125,000 frtnyi összeg enge­délyeztetvén, ebből 100,000 forint bunkózási, 25,000 frt pedig utazási célokra s a szük­ségesnek mutatkozó többi intézkedések fede­zésére fordítandónak határoztatik oly hozzá­adással, miszerint ezen alap lehető takarékos kezelésére legnagyobb felügyelet leszen for­dítandó. Minthogy pedig az említett vész országszerte örvendetes apadásnak indulván, jelenleg csupán egyes helyeken merülnek föl elkülönzött vészbetegségi esetek, melyek ta­pasztalatilag csakis a bunkózásnak lehető legnagyobb mérvbeni alkalmazása által szün­tethetnek meg a kívánt gyorsasággal oly időben, melyben a marha már a fennforgó takarmány szűke miatt is a legelőre hajtatni kényteleuíttetvén, az érintkezési pontok sok­félesége, a vész elhurcolására folyton alkalmat nyújt; a közönségnek, folyó évi március 1-én 16,596. sz. alatt kelt itteni intézvény kapcsán újólag szorosan megkagyatik, miszerint elő­forduló esetekben a bankózást mint a vész elnyomására elismert legcélszerűbb s legegy­szerűbb szert, a lehető legkiterjedettebb mérvben alkalmazva, a fenálló járványszab­vány 51. §-ában foglalt körülmények figye­lembevételével, a mutatkozó vészt lehetőleg gyorsan elfojtani igyekezzék. Mely cél elérése tekintetéből a közönségnek egy a bunkózás célja s eljárása iránt népszerűén szerkesztett oktatás mintája oly meghagyással küldetik át,*) hogy azt számos példányban kinyomat- tatván, a lakosok közt osztassa szét s be­folyásának egész súlyával oda működni töre­kedjék, hogy a köznép a bunkó alkalmazá­sának hasznáról s az ebből eredő kárának megtérítteté8éröl kellőleg fölvilágosíttatván, annak használatba vételére hatályosan buzdít- tassék. Megbagyatik továbbá a közönségnek, miszerint a bunkózások utáni kártérítési összegeknek mielőbbi kiszolgáltatbatása szem­pontjából, az erre vonatkozó beadványoknak, *) Ezt legközelebb közöljük. Szerb. XXirdetéseK : A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr, két­szerinél 5 kr, többszörinél 4 kr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 ujkrajcár. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Barger Zsig­mond könyvkereskedéséhöz cimezendök. a fenidézett 51. §-a szerint leendő hiány- nélküli fölszerelése s haladéktalan fölterjesz­tése iránt erélyesen intézkedni kötelességének ismerje, hogy az illetők részére a kárpótlási összegek, a fenkitett alapból, a lebetö leg­gyorsabban utalványoztathassanak. Magától értetvén, mikép nem csupán a bunkózásnak fennebbi kiszabott nagyobb mérv­beni alkalmazása, hanem a többi óvszabályok szigorú és következetes keresztülvitele, elő­forduló esetekben a közönség által azonnal eszközlendő, mely célból az 1859. évi jár­vány szabványon kivül a vész elfojtására a kormányszék által kiadott szabályrendeletek összegyűjtve, a közönségnek tájékozás, alkal­mazkodás és a járások között leendő kiosztás végett megküldetnek. Hogy pedig a szarvasmarhák egészségi állapotáról folytonos nyilvántartás eszközöltet­hessék, és az e részbeni eltitkolásoknak eleje vétethessék, a közönségnek szoros köteles­ségévé tétetik: miszerint minden hó elsőjén és közepén a szarvasmarhák egészségi álla­potáról szóló jelentését az illető járvány fö­bizottmány elnökéhez okvetlen beküldeni, fele­lősség terhe alatt el ne mulaszsza ; megjegyez­tetvén, mikép még azon esetre, ha közigaz­gatási területén a marhák között betegség elő sem fordult volna is, az ezen körülmény­ről szóló nemleges jelentések lesznek bekül­dendők. Szeged, julius 29, Az árvizek pusztításai. Alig szűnt meg a szárazság, mely a múlt évben véginséggel fenyegette Magyarország sokat sujtolt népé­nek egy részét, most ismét a vizet túl bősége okoz roppant károkat nemesak a szomszéd keleti tartományokban, hanem hazánk egy nagy részében is. Aradtól Erdélyig az ár múlt vasárnap érte el tetőpontját: Zsigmondbáza alsóbb része, Békés, Kis-Szt.-Miklós, Mikalaka vizben úsztak. Glogovác, Mondorlak, Csicsér, Paulis, Radna határait, Lippa alsó részét s az egész Marosvölgyet ellepte a víz. Az idei termés ott sok helyt tönkre van téve, a széna és repce elúszott, sőt emberélet is esett áldo­zatul. Arad belvárosát az ínség idején ké­szült nagy töltés csakugyan megmentette a veszélytől, de a külvárosok vízzel voltak borítva. Ezrek vagyona és birtoka lön elő­ször Erdélyben a pusztító jég 8 nyolc uapig tartó esőzés következményeinek martaléka. Jelentéktelen, ártatlanul kigyódzó patakok s folyócskák lőnek erős szakgató folyókká, melyek nemcsak házakat s más épületeket romboltak le maguk előtt, de tönkre tevék a veteményeket és réteket is. Legnagyobb kárt szenvedett a szásztöid, különösen Meggyes, Segesvár és Brassó határai, továbbá Maros- Vasárbely és Gyulafehérvár vidéke. Kolozs­várnak is tetemes kárt okozott. A zugó és gát közötti földet — írja a „Korunk“ — mintegy 20 ölnyire elsodorván, rést nyitott a Szamos ágának befolybatni a nagy árokba, s most valamennyi malom, melyhez a vizet ez az ág vezette, szárazon áll. A város ká­rát körülbelül 60,000 forintra becsülik. A Ompoly is kiöntött, rohanó árja hidakat, há­zakat döntvéa le útjában, Borbánd, Segesvár vízben úsztak; Hunyad és Remete közt a megáradt Körös pusztított. Az Aranyos is áthágta árkát, Tordánál, Keresztes- és Eger- begyuél. Szamosujvárról írják, hogy az or­szágút vonalában Válaszút, Jenő, Boncbida, Iklód, Szamosujvár stb. stb. határait a nagy esőzések következtében a víz tönkre juttatá. Ezekenkivül még tömérdek helység lett részint a jég, részint az árvíz áldozata. Majd csak ha minden folyó — a Köröst sem véve ki, mely szintén sokat tönkre tett — medrébe visszaszorul, fogják a tömérdek pusztításokat felszámíthatni. Még sokkal nagyobb lehet a szerencsétlenség a szomszéd Szerbiában, ezen a természet által annyira áldott országnak több mint fele lett a pusztító elem áldozata, majdnem egyetlen völgye sem lön megkímélve. Kragujevác, Jacotin, Zvilanic, Boserivác stb. virágzó völgyei és mezői elpusztítattak, s a lakosság nagy része existentiájától megtosztva szerte bolyong. A Kulpa és Száva is nem kevéssé fejleszté ki pusztító erejét. Galíciá­ból szintén szomorú tudósítások érkeztek : Lembergböl f. hó 23-káról Írják, hogy a heves felhőszakadások következtében az utak sok Egyes szám ára S kr osztr. ért.

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents