Szegedi Híradó, 1864. július-december (6. évfolyam, 53-104. szám)
1864-07-02 / 53. szám
helyen meg vannak szakgatva. A madvernai úti kerületben, a Kárpátokban és a delatyni főútvonalon több hidat megrongált és elsodrott az árvíz. A San-Przemyslnél kiáradt s Blonje külvárost elöntötte. Átalában bárhová fordítjuk szemeinket a keleti tájakon, mindenfelől a legszomorubb panaszhangok hatnak hozzánk át. Röviden akarunk még az anyafolyóról, a Dunáról emlékezni; miután ez a meglehetősen megdagadt Drávát, a kiáradt Tiszát és Szávát fölvette, nem csodálható, ha ezen s a Szerbiából most beleömlő nagy vízmennyiségek ágyában meg nem férve, alsó tájékait elöntötte. Különösen nehéz csapás érte Oláhország lapályait a balparton, melyek nagyobbára vízzel borítják, s ezen ország legtermőbb vidékén a kár szintén borzasztó nagy. A Duna jobb partja nagyobbára, különösen a Szerb területen valamivel magasabban fekszik, bár a bolgár síkságon is kiöntött a víz, itt kevesebb kárt okozhatott, mint az oláh moldvai jól mivelt területeken. Az erdélyi jégverések. Egy Maros-Vásárhelyről Tordára utazó, a következő szomorú rajzát adja az azon a vidéken Kutyfalvánál tapasztalt jégverésnek : A látvány, mely Kutyfalvánál előttem föltárult, jajkiáltást sajtolt ki mellemből. Az országút mindkét oldalán a buja, reménygazdag vetések letarolva hevertek, mintha romboló hadsereg vonult volna rajtuk keresztül, egyedül azon célból, hogy összetiporjon s legázoljon mindent. E borzasztó pusztítás a kutyfalvi és marosludasi határokat érte, és egy déli 12 órakor (június 18-dikán) történt jégvihar szomorú emléke. Hasonló pusztításról fogalmam sem volt. A vetések csépelt gabinához hasonlítottak s at. A „Korunk“ legutóbbi közlése szerint a jég körülbelül Enyed tájékától M.-Vásárhely felé a mezőségnek vette útját. Az okozott károk fölszámíthatlanok, számtalan ember- és gyermekélet esett áldozatul, töméntelen juhot, disznót, hornyát, sőt lovakat és ökröket ölt meg. M.-Gezsénél a Maros 7 ökrött vetett ki. Ahol áthúzódott, ott reá sem lehet ismerni a helyekre jóformán. Egy m.-bogáthi utazót az után kapván a vihar, le kellett ugrani szekeréről, melyet a megvadult lovak beleragadtak a Marosba s ott vesztek, a tulajdonos pedig csak nagy bajjal tudott megmenekülni egy híd alatt. A lakházak födelét úgy összerontotta, hogy néhol merőben használhatlanok. A mely marhát kint kapott, az egytől egyik mind sebes a tojás nagyságú jegektől. A munkás emberek betört fejekkel s megsebezve menekültek a merre lehetett, akinek nem volt hova, az menthetlenül elveszett. Nem folytatjuk tovább e szomorú tudósításokat. Ennyiből is láthatják olvasóink, hogy mily nagy csapás érte a testvérországot, mely a múlt évben oly meleg részvéttel sietett enyhíteni az alföldi ínségesek sorsát, ki hitte volna, hogy oly hamar szüksége lesz a részvét viszonnyilatkozatára ? Levelezések. Bécs, 1864. junius 30. („Ördög pilulái.“ . Józsefvárosi színház. Schafhaxl. A bécsi publikum. Ész aristokrátia. Bécs színházai. Suhr és Trost circusa, művészi állásuk. Hermann. Bécs nevezetesebb helyei. Requirálás. Bécs naplopói.) A józsefvárosi színházban az „Ördög pilulái“-nak színre hozatala oly roppant sok ideig tartott készülődés után végre mégis bekövetkezett. Pár hét óta már éles nagyságú falragaszok hirdeték a jun. 27-én megkezdendő előadásokat. A bécsi publicum képzelő tehetségét a legfőbb fokra csigázta a hit szája, mely a Budán adatott s az illető színháznak oly roppant jövedelmet hozott előadást a szó teljes értelmében remeknek festé; nem csodálom azért, ha a bécsi közönség a legnagyobb érdekkel tekintett a közelgő napokra, melyeken a darab szinrehozatala által oly élvezetben remélt részesülni, amilyet a józsefvárosi színház igazgatósága ez ideig közönségének nyújtani képes nem volt, miután a darabhoz kellő gépezet s átalában az előadatáshoz szükséges berendezés oly költséget igénylendettek, amelynek előteremtését s az ez által közvetítendett színrehozatalt, a legnagyobb erőmegfeszítés mellett sem ténylegesíthető; az előadások pedig annyi jövedelmet soha sem eredményeztek, hogy a bevételből a tagok fizetésén felül maradó részletet, melylyel amúgy is a színház körüli apróbb kiadások fedeztetnek, oly roppant költséget, oly fényes kiállítást igénylő darabnak, mint az „Ördög piulái“, s amelyiyel mégis a legjobb esetben csak félévig állhat fenn, megszerzésére fordíthatta volna. Hogy jól számított a józsefvárosi színház igazgatósága, midőn az „Ördög pilulái“ gépezetének Budáról felhozatala s a darabnak bécsbeni előadatása érdekében Molnárnál lépéseket tett — kétségkivüli. A bécsi nép amúgy is kapkod az ily darabokon ; láttuk mily nagy részvétnek örvendett az úgynevezett „Le pied de mouton“ darab, melynek egy viccig német iró ez eredeti s a darabot jellemző nevet adó: „Schafhaxl.“ Csak boszorkányság, repülő medvék, görögtűz, holdvilágos éjen temetőkerti tánc, átalában csak a szemnek tetsző, de a lélekre semmi tartós benyomást nem gyakorló művek adassanak, a bécsi nép rohan a színházba. Ezzel nem akarom Bécs publicumának műveltségi állását s aestheticai fogékonyságát kétségbevonni,... mentsen isten, csak azt mondom, hogy a művészi szépséget nem tartalmazó, ficamodott eszmékkel, erkölcsi otrombaságokkal halmozott darabok ingere jobban vonja a mulatni vágyó népet színházba, mint a komoly dráma. Hogy mindegyiknek meg van publicuma, az áll, de azért a komolyabb irányú darabokat látogatni szokott egyének ily selejtes darabokkal elmenetelét ez állítás még nem zárja ki. — Átalában az ily nagy város publicuma s különösen az alsó réteg, mely a színházban legerősebben képviselve van, foglalatosságaitól szabadulva mulatni vágy, s nem azért megy színházba, hogy a darab minősége szerint komoly arcot öltve csak unalmat vegyen pénzéért. Ő nevetni, mulatni óhajt, s hol találja azt meg, ha nem ily daraboknál. Azzal azután, hogy erkölcsi botlások tömkelege vagy classicus szépet tartalmazó eszmék képezik-e a darabot nem sokat gondol. Vagy talán a 19-ik század műveltsége hozza magával, hogy lassanként minden morális kötelesség, minden szépre, jóra irányuló érzés az ember kebléből az ily francia irányú erkölcstelen darabok szinrehozatala által — amely darabok szinrehozatala Bécs publicuma előtt nagyon is kapós, — végkép kiölve legyen, s olyan álláspontra vigye a kéj és mulatságba nyakig elmerült, s más nemesebb foglalkozásra épen ennek következtében nem sokat adó alsóbb réteget, amelyen az erény, morális belérték s jó érzelem megtagadása által minden lehet csak ember nem!!? A komolyabb daraboknak publicuma szintén meg van, mert hiszen mire való lenne az intelligens rész, az ész aristocratia képviselői, mint magukat a német írók nevezni szeretik, hanem arra, hogy az ürességeket és semmi classicus szépet nem tartalmazó darabok helyett, a nekik való élvezetet oly helyen keressék, mint a Burg- és opera-színház. A várva várt „Ördög pilulái“ nak első előadásán temérdek közönség jelent meg, mely a színházat valóságos ostrom alá vette. Az utolsó felvonás viharos tetszést idézett elő. Molnárt számtalanszor kihívták, s ő mindannyiszor megjelent, mégpedig magyar ruhában. A bécsi lapok mind az „Ördög pirulái“-nak nyújtják a babért „Schafhaxel“ felett, kell-e ennél több Molnárnak? Időtöltési helyekkel, a mulatság minden neméből pazaron el van látva Bécs, s ha még ideszámítjuk színházait is, azt momutjuk, hogy pénzét, s idejét ügyesen felosztani biró egyénnek Bécs egész menyország. Átalában amilyen kedély-hangulatban van valaki, azzal tökéletesen öszhangzó darab előadását találhatja naponkint. Operai darabokra, ott az opera-szinház; komoly classicus művekre, drámákra a Burg színház; a tréfa, bohózat egész halmazát a Károly-színház mutatja; francia erkölcsi otrombaságok s fajtalan kifejezések egész seregével teli művek pedig a wiedeni színház körébe tartoznak. Ha pedig valaki sírni akar az emberek tudatlanságán, akkor menjen a józsefvárosi színházba, melynek tagjai semmivel sem jobbak a Magyarországon ide-oda vándorló társaságoknak a középszerűséget is alig meghaladott tagjainál. Van azután Thalia-színház Lerchenfelden, melytől nem rég von búcsút Donato Juliano, a féllábú táncos. Van ezeken kívül még Bécsnek a praterben vagy 30 színháza, amelyeknek publicuma szintén meg van, miután a nevezett helyeken egy páholy 7 ki. Nevetséges, de igaz ! A praterben most Suhr circusa gyönyörködteti a kitolongó népet, a Lipótvárosban pedig a Renz-féle épületben Trost circusa. A mindkettőben létező ügyes tagok elég vonzerőt képeznek arra, hogy a folytonos színházat egy kissé megunt publicum figyelmét — mely publicum a változatosság érdekében mindent elkövető előadásaikra vonják. Azonban ha a publicum részéről az egyik circus írást nagyobb mérvben nyilatkozó részvétből (mint a másik iránt) szabad következtetnünk azoknak művészi állásukra, úgy Subrnak vagyunk hajlandók adni a babért s az elsőségét, mely elsőbbséget a naponkénti előadások iránti roppant részvételével Bécs publicuma is bizonyítja. Átalában oly embernek, mint Suhr, ki tekintélyes pénzösszeggel rendelkezik, a legjobb erőket öszpontosítni circusához nem nagy feladat, mely öszpontosítás még egy részről kedvező álláspontra helyezi circusa hírnevét, addig más oldalról a publicum részéről mutatkozó tömeges részvét, pártolás — mely publicum az igazi művészetet mindig és mindenütt méltányolni bírja — nem megvetendő bevételt is eredményez neki. Az oroszlánszelidítő Hermann megérkezett; előadásait vad oroszlánokkal Suhr circusában rövid időn megkezdendi. — Nagyon szép! csak úgy ne járjon aztán, mint Batti bácsi!! Bécsnek nevezetesebb helyei a meleg napok bekövetkeztére a publicum számára nyitva állanak. A természetek tára, a csász, régiségtár, könyvtár, kincstár, pénzgyüjtemény, Belveder, arsenal, az ipar és szépművészetek tára stb. átalában oly helyek, melyeknek megtekintését a nevezetességek iránt keblében érdeket tápláló egyén el nem mulaszthatja. Oly lelki élvezet ez, melyet mi sem pótolhat s melyet ha mellőz valaki Bécsben léte alkalmával, azt csak veszteségnek tekintheti minden időben. Sok helye van ilyen Bécsnek, s az a furcsa, hogy a publicum mindig kisebb nagyobb requirálásnak, mondhatnám zsarolásnak teszi ki magát, ha ezek meglátogatását tűzi céljául ki. Nem azért mintha belépti díj volna szabva, korántsem, hisz ez nincs is; de mert a kapuk, melyek a nevezetességet magukban foglaló helyekhez vezetnek, mindig léhütöktől vannak körülvéve. Ezek aztán rettenetes szemtelenséggel ajánlják fel szolgálatukat a tárgyak megtekintéseinél mutogatás s magyarázást illetőleg. Ezektől szabadulni és oly lehetetlen, mint az örvény karjai közül, rád köli magát, visz, cseveg, hogy azután tetemes borravalót csikarva, tovább állhasson. Az oly helyeken, hol talán a csoportulás a nevezetességek körül nagyobb mérvben mutatkozik, az ily egyének az alkalmat felhasználva, legnagyobb óvatosságod dacára is megfosztanak tárcádtól, s ilyen ingyen élője, quasi naplopója Bécsnek temérdek van; ezek elfoglalva tartják a helyeket, melyekre az érdek vagy a látni vágy idegeneket vezet, a legnagyobb ügyességgel használnak fel minden alkalmat, mely reményt nyújt nekik a balek-fogásra, egy pillanatot sem mulasztanak el eredmény nélkül, melyet óhajtót céljukhoz talán átvezető hídként használhatnak, ők tudnak mindent pontosan, az arcról olvassák le falusi, vidéki ember-éks szemtelen tolakodásuk nem talál korlátot semmiféle egyén előtt, fúrják magukat mindaddig, mig óhajtott siker nem koronázza fáradozásukat. S ilyen emberek falkánként zsibongnak Bécs utcáin, s kik után — bármily éber legyen a policia figyelme, felfedezni vagy semmit vagy nagyon keveset lehet, miután művészetüket rettenetesképen értik, s a bekövetkezhető komolyabb esetekben magukat a mentségek egész halmazával szabadítják ki. Tarczy Zoltán: Helybeli újdonságok. — Lapunk pártolóit kérjük az előfizetések mielőbbi megtételére, hogy a nyomandó példányok száma iránt tájékozhassuk magunkat. * Szép tett. Isnárdy Emma kisasszony 3 szegény leánykát tanít ingyen s lát el a szükséges könyvek- és tanszerekkel. Hány szegény leányt lehetne átadni a művelt társadalomnak, ha sok ilyen növelde-tulajdonosné akadna, ki ily módon bizonyítja be, hogy mennyire szívén hordja a nevelés ügyét. * Műkedvelői előadásra készülnek ismét. Az egyik előadandó darab lenne: „Ő nem féltékeny“ felvonásos, élénk vígjáték. Tán az ily előadásokat, oly rég érezvén hiányát a színészetnek, most maga a közönség is örömmel venné. * A múlt vasárnapi népvigalom összes bevétele 636 írt 15 kr ; kiadás 238 írt 93 kr.; a nőegylet tiszta jövedelme tehát 405 forint 42 kr. — Valóban szép eredmény, mely az egyletet arra ösztönzi, hogy a tervbe vett második népvigalmat is megtartsa, mely hallomás szerint holnaphoz egy hétre menne véghez. * A Maros árja a Marostőben, Hattyason és Bodonban részint rendekben, részint vontatókban összerakott szénát mind elvitte; szerdán reggel a Tisza túlsó fele tele volt úszó szénával, most a mezőket öles víz borítja, mondják, hogy a Bodonba magába majd 6000 vontató széna állt. A boszorkány - szigeten levő vetések is igen ki vannak az árnak téve, de a víz ma nem áradván, hiszszük, hogy mentve lesznek az elbontástól. * Tokajból sürgönyzik: „június 30-án délben. A vízállás ma 16 láb 6 hüvely, apadóban. Ibránynál a töltést keresztül törte s ez okozza esését.“ —■ Ibrány a Nagy-Láp partján, Bérezel alatt fekszik Szabolcsmegyében; mint tudjuk Nagy Láp, Bodrogköz átellenében, a Tisza balpartján, Vörösmart, Kisvárda, Szerencs, Nagymegyer, Ibrány, Bérezel és a Tisza közt terjed el, s Nagy Czigándon alól a Kis-Tisza szakad bele, azonban egész Nagy-Láp töltésekkel van védve. * A makóiakról azt híresztették, hogy a k.m.-vásárhelyi töltéseket át akarják szakítani, utat nyitandó a víznek. E hír alaptalannak bizonyult, sőt épen az a baj, hogy a makóiak a maguk megvédelmezése körül nagyon is egykedvűen viselték magukat, s nem igen gondoskodtak a védelemről. No de tán nem is féltek az ámulattól, bár szerdán, mind Makón, mind a Maros inneai Zomborban a harangokat egész nap és éjen át félreverték. * A hajóhíd tegnap este elkészülvén, ma reggel átadatott a közlekedésnek. * Tűz volt tegnap éjféltájban a felsővároson. Hogy mit pusztított el, még nem jött tudomásunkra. * Ama szerencsétlen kimúlt vasárnap a rögtönzött hídról a Tiszába esett és belehalt többek állítása szerint Loibl nevű halottbemondó 8 perzselyhordozó. — Azok közül, kik láttak mint tántorgott bele, egy felismerte; a személyazonosságát pedig azon körülmény is erősíti, mert a nevezett, vasárnap óta szállására vissza nem tért. A szerencsétlen vasárnap délután a felsővárosi erdőben mulatott, honnan szokott jó kedvvel mintegy 11 óra táján visszatérve, a népkerti vigalmat akarta meglátogatni, úgy tudjuk, hogy az általa eddig végzett kegyeleti szolgálatok teljesítésével ismét egy szegény, de becsületes ember fogna megbizatni, s jó lenne ha ilyenek jelentkeznének Mihályfy Ferenc belvárosi templomatyánál. — Kincskeresés. A múlt héten városunkban elrejtett kincset kerestek, mely Isten tudja mióta heverne a földben. Két h.m.-vásárhelyi ember addig bizonyozgatta, hogy dédapjukról származó titok szerint Szegeden a főtér egy általuk megnevezett helyén, egy lakós hordó van elrejtve, tele arany s ezüst pénzzel, s hogy dédapjuk egy ízben mintegy 75 darabot ki is vett belőle, melyek 1552. évszámmal voltak ellátva . Amig egy kéz a műveltebb osztályhoz tartozó egyén velek Szegedre berándulván a hatóságnál jelentést tett, úgy beszélik, hogy az ásás a hatóság felügyelete alatt csakugyan megtörtént, de siker nélkül, kincs ott és oly kevéssé találtatott, mint üres zsebeinkben. * Burger Zsigmond nyomdájából megjelent: „Ágnes,“ regény két kötetben. Irta Homoród J. (Szentpály Janka). Ára két írt. A tiszta jövedelem az ínségeseké. Most az egyszer akármiét megharagudjanak is bizonyos szegedi atyafiak, ki kell emelnünk a csinos kiállítást, mely becsületére válik Burger úr nyomdájának A művet legközelebb ismertetni fogjuk. — Az első magyar átalános biztosítótársaság Pesten azon nyereményt, melyet életbiztosítási osztályának 1863-ra szóló mérlege 35083 frt 43 krral kimutat, a biztosítási föltételek 11. és 12. §§-ai értelmében az erre jogosult biztosítói között aránylag, folyó évi június elsejétől, a hivatalos lapokban is közölt mód, és a társaság minden egyes felét értesítő-levele szerint kiosztat, mit a fél akár készpénzben fölvehet, úgy tőkéje gyarapítása végett ahoz csatolhat, vagy ezentúl évi díjfizetése leszállítására is fordíthat. El nem mulaszthatjuk hazai intézetünknek az életbiztosítás ágában is követelt eme hűs üdvös eljárására a közönség figyelmét felhívni. — Kitűnő ménesi asszúbor küldetett Szegedre Kelemen Kálmán úrhoz. Egy meszelyt tartalmazó üveg ára 80 kr. Ámbár nem igen élünk vele, de a jót mások nyomán is méltónak tartjuk az ajánlatra. * Csongrád megyében újabb tudósítás szerint 41 súlű beteg van még. Ezek is azonban napról napra gyógyulnak a gondos ápolás alatt, úgy hogy jövő hóban a betegség végkép megszűnhet. * A Nazarenusokat H.-M.Vásárhelyről még eddig nem bírták kipusztítani, itt is, ott is üti fel fejét egy-egy Nazarenus hirdetvén , hogy közeleg az Ítélet napja, a világ vége, a midőn az igaz Nazarenus testestöl-lelkestöl felszáll a menyek országába. De e fanatikusok nagyobb elterjedésének már eleje van véve s kissé szigorúbb intézkedések mellett a létezőket is igaz útra lehetne téríteni. * Céllövészet. A f. hó 29- és 30-án tartott céllövészetnél lőtt: Eröskövy Antal 10 kettőst, 1 hármast; Rohrbach Antal 1 szeget, 1 négyest, 4 hármast és 5 kettőst; Georgievics György 1 hármast, 3 kettőst; Brauswetter János 2 hármast, 7 kettőst; Hosszú Nándor 5 hármast 1 kettőst; Zászlósy János 1 négyest, 3 kettőst; Metz J. 1 hármast, 2 kettőst; Georgievics Istv. 1 kettőst; Krausz Alberti hármast, 2 kettőst; Zsótér Ferenc 2 kettőst; Ivánkovits Károly 1 hármast; Török J. 1 kettőst. — Jelentkezési szabályok. A néhány évvel ezelőtt alkalmazásban volt jelentkezési rendszabályokat a nm. m. kir. helytartótanács 1864. évi február 8-kán 100,106. száza alatt kibocsátatott intézménye folytán, nálunk is ismét életbeléptette. E szerint junius elsejétől kezdve minden háztulajdonos lakóját, minden ember rokonát vagy mást, kinek szállást ad, a vendéglősök az utazókat, kereskedők, iparosok stb. segédjeiket és bármi néven nevezendő cselédjeiket beköltözés, beszállás s változás eseteiben, bejelentési jegyek által a kapitányi hivatalnál büntetés terhe alatt bejelenteni tartoznak. Az arra vonatkozó szabályzat a városban kellően elterjesztetett. A bejelentési jegyek a városi kapitányi hivatalnál és minden városban az illető biztosoknál díj nélkül megszerezhetők. visszaélés a délkeleti vasúton. A szegedi pályaudvarnál s hihetőleg másutt is, néhány nap óta egy újabb visszaélés lépett gyakorlatba. Ez abból áll, hogy ki távozó barátait vagy rokonait egész az udvarba kikísérni, vagy az érkezőket ott fogadni akarja, azon 18 krt zsarolnak. Midőn e botrány oka iránt kérdést tettünk, azon választ nyertük, hogy a sínek közelében való járás következtében már több szerencsétlenség történt. Ezt nem akarjuk kutatni, hanem szeretnék látni azon mély belátású gépészt vagy természet-