Szegedi Híradó, 1865. július-december (7. évfolyam, 53-105. szám)

1865-07-02 / 53. szám

az esőzés még néhol segített a bajon, külö­nösen a tisztabuza, zab, elég szépek; kukori­cánk is lenne, ha eső érné őket. Szóval mos­tanában legjobb azt mondani, hogy az idő a gazda, s mindenesetre jobb gazda, mint egy csongrádi birtokos, ki néhány előkelő félegy­házi gazdával szövetkezvén, lovait a Bugaczon székelő méneshez terelteté, mely által gazdáink mindössze is annyit nyertek, hogy a ménes megrühesedett. E baj miatt nem akarjuk a lovakat gyanúsítani, mert az ily betegség elő­jel nélkül nincsen, mit az illető tulajdonos, csupán ildomosság szempontjából is, szemügyre vehetett volna, minthogy lovai más városbeli gazdákat meglehetősen megkárosítának, sőt ami több, az e lovak által történhetendett faj-szaporitás teljesen meg van semmi­sítve, mert betegségből csak betegség szár­mazik. — Múlt levelemben egy öngyilkos leányról szóltam, most pedig egy fiatal legénykéről te­szek említést, ki felakasztó magát; ma haj­nalban pedig a Félegyháza és Péteri közti vas­pályán egy nő lelte halálát, ki szándékosan adta fejét a halálra. Beszélik, hogy úri forma nő lehetett, mert kezei szép fehérek, ruhája pedig szintén a felsőbbi osztályra hagy követ­keztetni , megismerni azonban nem lehet, mert feje irgalmatlanul szétzúzatott. A múlt napokban egy tanyát ástak föl, honnan több ingóságot elórzának, de a tet­test mindezideig nem sikerült kinyomozni. Az e lapokban is említett városi Írnok még mai napig sincs meg. Az illető neve M i- hálkovits József, körülbelül 54 éves, ha­bár életviszontagságos vonásai s ősz haja mint­egy 60 évet tolmácsolnak. — Azért irtuk eze­ket ide; mert beszélni hallottuk, hogy eltű­nése óta Szegeden is járt-kelt volna az illető, kit szivteleuséggel vádolni sem fölösleges dolog, miután idehaza neje s több gyemeke majdnem a gondviselésre hagyatott, kenyér­kereső nélkül R. I. Helybeli újdonságok. * A népbank ügyében a nagy össze­jövetel ma délelőtt 10 órakor tartatik. * A dohánytermelőket különö­sen figyelmeztetjük a pesti biztosító- intézetnek lapunk mai hirdetései között olvas­ható fölhívására, és pedig annyival is inkább, minthogy az idei dohányvetések gazdag ered­ményű terméssel kecsegtetnek, ami azonban az ez idén, fájdalom, gyakran ismétlődő jég­verések által fölöttébb fenyegetve van. — Te­kintve, hogy a biztosítási díjak a dohányra nézve aránylag olcsók, s a dijak befizeté­sére a dohány beváltásáig terjedő időhaladék engedtetik; eszerint min­den mezei gazdára nézve meg van könnyítve a mód, hogy a biztosítás jótéteményét igénybe vehesse. * A tüzek jegyezgetésíéből soha sem fogyhatunk ki. Szerdán éjjel 12 óra táj­ban a felső városon a Teleki-utcában egy ci­pész háza é-'ett le, s épen, midőn e sorokat irtuk, a belvároson jeleztek tüzet a harangok s mint mondják, Nagy F. földjén két ház lett a tűz martaléka. *Helytartótanácsi körintézvény. Azon sajnos tapasztalások folytán, hogy a gya­kori tüzesetek azon körülménynek tulajdonítha­tók, hogy a rendőri szabályok nem kezeltetnek eléggé szigorúan, a nm. m. k. helytartótanács az ország valamennyi törvényhatóságához is­mételve egy körintézvényt bocsátott ki, melyben a községi elöljáróknak kötelességévé tétetik oktatólag, s a hol szükséges kényszeritőleg is odahatni: hogy a tüzrendőrség a helyi vi­szonyokhoz képest állandóan meghonosittassék, és szakadatlanul teljes szigorral kezeltessék, kiválólag pedig a vagyon-biztositási hajlam a közönségben ébren tartassák, óhajtandó, hogy ezen üdvös intézkedésnek mielőbb sikere legyen. * Nemes cselekedetet jegyezhe­tünk f e 1 i s m é t gr. Károlyi Alajos ő excellen- tiájáról. A nagylelkű gr. ugyanis h.-m.-vásár- helyi bérlőinek, a hátralevő három évre, éven­ként 13 ezer frtot engedett el s igy 50 csa­lád számára közel 40 ezer frtnyi bérelengedést tett. — * A „Századunk“ című lap, melyből egyidőben néhány szám Pesten jelent meg, mint fővárosi lapokban olvassuk, ezután „Európa“ cím alatt Szegeden fog megjelenni. Féltékenység nélkül kérdhetjük, hogy miként fog az a lap Szegeden megélni, mely Pesten sem volt képes íentartani magát? * Angol cséplőgép (három lóerőre készült s igen jó munkaképes) Biztos forrás­ból értesülünk, hogy e cséplőgépet tulajdo­nosa folyó é. aug. 15-től kezdve részcsép- lésre kiadni szándékozik, és pedig igen ju­tányos föltételek mellett eszközli a helyszínén leendő rendes felállítását is; — bővebb érte­sítést adnak H.-M.-Vásárhelyen Schéner Imre ur fűszer - kereskedésében. — Akik ezen cséplőgép munkájának eredményét hason­lítva a lóvali nyomtatáshoz ismerik, s eszerint tudják, hogy a jó cséplőgép legalább is 6^-al több szemet hoz ki a szalmából, mintsem a közönséges nyomtatás; hisszük, nem fognak késni akár levél utján, akár személyes érint­kezés nyomán a fentnevezett urat megkeresni; egyébiránt szerkesztőségünk is tud erészben némi felvilágosítást adni. * A lótenyésztési jutalmak és érmek kiosztása az idén is meg fog tör­ténni s épen mint a múlt évben 2664 darab cs. kir. arany fog jutalmul kiosztatui, a fenn­maradt 83 db. arany pedig lótenyésztési ér­mek veretésére fog fordíttatni. E jutalmak és érmekből a többi közt Kecskeméten szept. 19-én, H.-M.-Vásárhelyen szept. 22-én és Sza­badkán szept. 25-én fognak, és pedig helylyel- helylyel 15 dijat, összesen 84 aranyat kiosz­tani. — A föltételek hivatalos utón közhírré tétetnek. * Az „Ifjúság Lapja“, melyet Re- mellay G. szerkeszt, s mely nemcsak az ifjú­ságnak nyújt mulattató s oktató olvasmányt, hanem melyből a felserdült hölgyek , sőt anyák is sok hasznos ismeretet meríthetnek, váro­sunkban Pest után legtöbb előfizetővel bír, s hasznos és mulatságos tartalma, szép kiállí­tása s olcsósága miatt ajánlható is a szülék figyelmébe. Egyébiránt Remellay félig-meddig szegedinek mondható, annyiból, hogy 1861-ben városunk választói által Szeged múltjáról irt számos cikkei méltánylatául egyhangúlag kiál­tatott ki városunk tiszteletbeli főjegyzőjének. Az előfizetési pénz, évnegyedre 1 frt 30 kr, fél évre 2 frt 50 kr (a havonként háromszor, kétszer másfél, egyszer egy ív tartalommal s legalább 6 szép képpel megjelenő lapra) Bur­ger Zs. könyvkereskedésében is elfogadtatik. * A pesti gazdasági kiállítás ki­állítói közül ő Felsége egy junius 24-éről kelt legfelsőbb határozattal többeknek tudtul adatta megelégedését. Ezek között olvassuk helybeli gépész Eichinger Károly nevét is. N. A régi temetőket nem ártana átalakítani; mert ha már elődeink iránti ke­gyeletből nem engedtük házhelyeknek elosz­tatni, annyival kevésbé nézhetjük nyugodt szív­vel, hogy ottan sertések, libák, pujkák le­gelnek és az elsők azt fel is dúrják. Ez oknál fogva az volna ajánlatunk, hogy ha már a város nem akar rá költeni, bízza azt magá­nosokra, adja ezen temetőket akkép bérbe; hogy a bérlő tartozzék: 1) a kimutatandó ha­táron bekeríteni, 2) a még meglevő kőemlé­keket egyik sarokba összehordani és ott ren­desen felállítani, vagy ami még célszerűbb volna, átvinni az uj temetőkbe. 3) A térséget csak kaszálónak, szántóföldnek vagy kertnek szabad használni; 4) Csak egy épületet sza­bad emelni, és ezt is csak legfeljebb két láb mély alapfallal. 5) Pincét ásni, valamint átal- jában egy lábnál mélyebben semmiféle ásást eszközölni nem szabad. 6) A bér-pénzből le­vonandó leend a kerítésnek költsége, és ez oknál fogva a bérletet legalább 10 évre kellene kiterjeszteni. N. Az alacson, falból kiálló cé­gérek, melyek Pestről már rég száműzettek, nálunk még mindig díszlenek. Úgy tűnnek fel azok előttünk, mintha valami kereskedő az arramenők elébe nyújtaná karját, mondván: ide tessék bejönni, itt kap jó portékát! — Vannak oly alacson cégérek, melyek a maga­sabb ember fejéről leütik a kalapot is, de különösen ernyővel nem mehetni arra össze­ütközés nélkül. Nem lehetne-e azokat a cé­géreket kissé magasabbra tenni, hisz a jó bor cégér nélkül is elkél. N. A sebes nyargalás, mint hallottuk, különösen azoknak van megtiltva, kik két, három, és több lovat egymáshoz kötve, palánk főutcáin a Tiszához mennek itatni; és ennek örültünk, mert nemcsak hogy könnyen tör­ténhet szerencsétlenség, de kellemetlen is az arra járó-kelőkre nézve, hogy ily nyargalod- zóktól futni kell a fal mellé, hogy el ne ti­porjanak. Azonban, ugylátszik, a tilalomra nem sokat adnak, mert a napokban is három fickót láttunk az iskolautcából a halpiacon keresz­tül futtatni, egy másik gyerkőc lovon ülve ostorával hajtott négy egészen szabad lovat sebes vágtatva, egy harmadik két lóval s hangos kiáltással ijeszté pajtásának lovait. — Ugy­látszik a tilalomnak kézzelfoghatólag kell ér­vényt szerezni; mindenekelőtt pedig nagyobb figyelemre volna szükség. N. Az utcák tisztaságára nézve csak azon igénytelen kérdést tesszük: Nem lehetne-e, mint más városokban, a háztulajdo­nosokat felszólítani, hogy házuk előtt mind­nyájan söpörtessenek; sok házi-ur nem is tudja, mily szép és hasznos az ily söpretés, és meg­fogja tenni, ha meg lesz parancsolva; de azért, mert van néhány ember, aki az ily rendeletet nem örömest teljesíti; a többi lakosok kényelmét és tisztaságát nem kellene elhanyagolni. A rabok ritkán érnek rá, és roszul söprenek. Lövészet. Az ujszegedi lövöldében a múlt csütörtökön lőttek: összesen 1 ötöst (szeg), 1 négyest, 16 hármast, 39 kettőst; lőtték a következők: Erőskövy Antal 1 ötöst (szeg) 7 kettőst ; Burger Zsigmond 1 né­gyest, 2 hármast; Rohrbach Antal 5 hár­mast, 11 kettőst; Zászlósy János 2 hármast, 1 kettőst; Georgievits György 1 hármast, 1 kettőst; Korolovits főhadnagy 1 hármast, 4 kettőst; Berger főhadnagy 1 hármast, 3 ket­tőst; Zsótér Ferenc 1 hármast, 3 kettőst; Brauswetter János 1 hármast, 1 kettőst; Novák Gusztáv 1 .hármast; Krausz Albert 1 hármast, 3 kettőst; Metz Gábor 2 kettőst; Nigrényi Pál 1 kettőst. * A hódmezővásárhelyi főgymna- siumban a jelen félévi vizsgálatok következő renddel fognak megtartatni: Jul. 17,18,19,20-án Írásbeli érettségi vizsga. Jul. 23-án d. e. Év­bezáró isteni tisztelet. Délután ének, rajz és szépirászati vizsga. Szavalat. Jul. 14-én d. e. Az 1-ső bölcs. oszt. vizsgája, úgyszintén a Il-ké a vegytanból. Délután A Vl-ik gymn. osz­tály. Jul. 25-én d. e. az V-ik gymn. osztály. Délután a IV-ik osztály. Jul. 26-án d. e. a Hl-ik osztály. Délután a II- ik osztály. Jul. 27-én d. e. az I-ső osztály vizsgája. — Ezen napon tartatik a szóbeli érettségi vizsga is, melynek szuperintendensi helyettes elnöke nt. Hajnal Ábel békés-bánáti Esperes ur lesz. — Kelt H.-M.-Vásárhelyen, jul. 28 án 1865. Fejes István igazgató. Vegyesek. * A bécsi miniszter-válságról a következő legújabb hírek érkeztek: Mensdorf gróf tárcája megtartása mellett miniszter- tanács elnökévé neveztetett ki. Hübner báró Bécsbe hivatott. Schmerling, b. Mecsery, Lasser, Hein s Plener ministereknek múlt kedden délben volt audientiájuk Ő Felségénél s ekkor elbocsáttatásukat kérvényezték. Ő Felsége fel­kérte őket, hogy a viszonyok ujraalaku- lásaig az ügyeket tovább vezessék. Gróf Esz- terházy Móric, Frank és b. Burger ministerek nem köszöntek le. Ugyanezt mondják Mazu- rauich horvát udv. kancellárról, bár más hírek az ellenkezőt akarják tudatni. Rainer főherceg és neje Angolországba utaztak el. Gr. Belcredi a csehországi helytartó lenne államminiszter­nek jelölve, gr. Rechberg foglalná el a szintén visszalépett b. Lichtenfels helyét, mint az államtanács elnöke. Lovag Hasner szintén le­mondott a közoktatási tanács elnökségéről. Schmerling és társainak lemondását elfoga­dottnak tekintik. A végleges elintézés ő Fel­ségének lseidből való visszatérte után fog tör­ténni. Hir szerint dr. Kaiserfeld képviselő mi­niszteri tárcával fogna megkináltatni , báró Sennyey Pál a tárnoki, gróf 'Apponyi ismét az országbírói méltóságra , Pápay István udvari tanácsos a helytartótanács alelnökévé lenne kijelölve. — A kancellária kebelé­ben, de különösen a megyei kormányzók kö­zött több rendbeli változások helyeztetnek ki­látásba ; a gróf Zichy kancellársága alatt javas­latba hozott 19 főispán kineveztetéséről pedig jelenleg természetesen szó sem lehet. József főhg ő Fensége lenne a nádori méltóságra ki­szemelve. A miniszteri combinatiókban, ma­gyarok is szerepelnek. Névszerint Dessewffy Emil játszik nagy szerepet, kinek állítólag Plener ur helyét ajánlották. Lónyai Menyhér­tet is emlegetik, mint ki a kereskedelmi mi­nisztérium elfogadására volna felszólítva. — Bécsből Írják a „Pesti Naplónak, hogy a legújabb változások közvetlenül Ő Felsége ön­álló elhatározásából származnak ugyan, ezen örvendetes elhatározás előidézésében még is tetemes része volt gróf Eszterházy Móric tárca nélküli ministernek, ki hónapok óta az ügy­letek részleteitől és minden párttusától távol maradt ugyan, de éppen ezért, és nem ke­vésbé a viszonyok higgadt államférfim felfo­gásáért a felség bizalmát vívta ki magának. * Majláth György főkancellár ő excja junius 28-án foglalta el hivatalát; a nmlgu udvari kancellária személyzetét szokás szerint a püspök, Korizmics Antal ő mlga mutatá be az uj főkancellárnak, s ékes be­széddel üdvözlé őt; mire ő nmlga körülbelül következőleg válaszolt: „Őszinte, melegen érzett köszönettel fogadom méltóságodnak a nagym. kir. kancellária nevében mondott üdvözletét. Midőn Ő cs. ap. kir. Felsége legkegyelmesebb urunk határozott parancsa nyomán, ezen a tisztelt elődöm lemondása által megürült diszes, de a jelen körülmények között kettőztetett súlyú állást elfogadtam: tettem azt szerény tehetségem érzetében egyedül annak tudatában, miként a célnak, melyet Ő Felsége legköze­lebb, ünnepélyes alkalommal kijelölni méltóz- tatott, valósítása, melytől hazánk, s közvetve a birodalom maradandó jóléte föltételeztetik, szükségképen egyedül akként sikerülhet, ha minden honpolgár azon körben, melyben hatnia adatott, önodaadással, ha szükség önfeláldo­zással , minden esetre pedig törhetlen erélylyel, működendik közre, E cél irányábani törekvé­seimet, úgy hiszem és reményiem, a nmlgu kancellária tagjai támogatni fogják, kettőzött szorgalommal, ritka ismereteik, s tapasztala­taik tárházával; támogatni nem egyedül a kötelesség rideg érzetével, hanem azon oda­adással, melyet a pillanat komolysága, és a cél magasztos volta igényel.“ — Tegnapelőtt küldettek szét a körlevelek a bécsi és magyar- országi hatóságokhoz, melyekben Majláth Gy. ő excja egyszerűen tudatja, hogy junius 26-án legf. határozattal magyar kir. udv. cancellárrá kineveztetvén, jun. 28-án a kancellária veze­tését átvette. * Örvendetes hirt hoz az „Ung. Nachrichten“ mely szerint ő Felsége méltóz- tatott megboldogult nagy történetírónk Szalay László özvegyének életfogytig évenkénti ezer forint, és árván maradt két gyermeke neve­lési költségeinek pótlására két—két száz forint nyugdijt rendelni legkegyelmesebben.“ * A pesti polgárok ő Fölségéhez in­tézett hálaföli rátában az a kérelem is benn van, hogy ő Felsége az országot legközelebb felsé­ges nejével és a csász. gyermekekkel együtt, meglátogatni kegyeskedjék. * Azon folyamodványok száma, melyek ő Felségének Magyarországban be nyújtva lőnek, 900-ra megy. * „Deák Ferenc alapiványt“ tett végrendeletileg, a Tárnokban 1862-ik év sept. havában elhunyt Gáspár Vilmos fiatal orvos. Az alapítványi tőke 2000 ft., melynek 100 ftos kamatja minden valláskülönbség nélkül, érde­mes zalamegyei tanulónak adatik ki. Az ösztön­díjra érdemesítendő tanuló kinevezési jogát Deák Ferencre bízta a nemes hagyományozó; ennek halála után pedig Zalamegye közönsége felü­gyelete alatt álljon. * A selyemtenyésztés Magyaror­szágban. A magyar szent korona országa­iban, 5600 Q mértföldnyi területen az éven­ként termelni szokott selyem értéke félgyárt- mányi állapotban csak 50,000 írtra megy, pedig Magyarország, némely éj szaki hegyes várme­gyék kivételével, a selyem tenyésztésre nagyon kedvező, sőt Zala-, Vas-, Sopron-, Mosony-, Győr-, Fehér-, Tolna-, Baranya-, Somogy-, Veszprém-, Komárom-, Pozson-, Esztergom-, Hont-, Nógrád-, Pest-, Bács-, Heves-, Bihar-, Békés-, Csongrád , Arad-, Temes- és Torontáli vármegyék a tapasztalás szerint arra kitünőleg alkalmasak. Csak néhány helyen foglalkoznak dicséretes szorgalommal ezen iparággal, neve­zetesen Baranya-, Tolna- és Sopronmegye több helységeiben ; némi lendületet kezd nyerni Aradban is. Szegeden is megkezdték már egyesek, azonban nagyon lassan haladnak. Nagyobbszerű lendületet e tekintetben gazda­sági egyletünk közvetlen buzdítása, példaadása s útmutatása által remélhetünk. * A magyar gőzhajótársulatnak, mely most lép a végmegalakulás stádiumába, bízvást szép jövőt jósolhatni. A társulat alap­tőkéjét eredetileg 2000 részvény képviselné, de mint a titkár jelenti, az aláírások e számot már rég^ túlhaladták , s még folyvást történnek alájegyzések. — A hajózási engedélyt már le- küldte a m. k. helytartótanács, ennek értelmé­ben a társulat fel van hatalmazva, hogy a Du nán Győrtől Újvidékig gőzhajókkal, melléklo­bogó alatt útasokat és terhet is szállíthasson. * Az Eszterházi sorsjegyek kifi­zetésének felfüggesztése. Mint a „Pester Bote“ írja, Pesten bécsi levelek folytán a az a hir terjedt el, hogy az Eszterházy sors­jegyek nyerményeinek kifizetése pillanatnyira kétséges, sőt mások szerint fel is van függesztve. * Éhenhaló színészek. Rév-Komá- romból Írják a „Pol. Újdonságokénak: Meg- emlithetőnek tartom városunk részéről azt, hogy benne egy jobb sorsra érdemes színtár­sulat a szó teljes értelmében annyira megbu­kott, hogy tagjai két-három nap is éhen ván­szorogtak utcáinkon. * Kilenc éves leány öngyilkos­sága. A „S.“ Írja: Múlt hó 10-én történt Csobánkán, hogy egy 9 éves leányt W Máriát szilvafára felakasztva leltek fel. A nyomozás szerint ez öngyilkosságnak oka abban rejlenék, hogy a kis leány M. J. kertjébe ment zöld szilvát veregetni a fáról, s hogy az okozott kárért egy üstöt vettek el tőle, mire meg­ijedt és szülei büntetését kikerülendő, felkö­tötte magát. * Amerikai hírek. A „New-York Herald“nak következőt táviratoznak: „Kormá­nyunknak nincsen szándéka Angolországhoz intézett kárpótlási követeléseiről lemondani, vagy azokat akár csak alább szállítani. — Ele­gendő hadi erőnk marad még, miszerint köve­teléseink kielégítését erővel is kicsikarhassuk a külföldi kormányoktól. Úgy halljuk, egyelőre már intézkedés is történt, miszerint a Mon- roe-tannak érvény szereztessék, és a franciák császárának tudtára lön adva, mikép nemcsak nem szabad több katonaságot küldenie Mexi­kóba, de az ottlevő francia katonaságot is vissza kell húznia, miszerint a mexikói nép maga határozhassa el köztársaságot akar-e, vagy császárságot. * A négy évi polgárháború Ame­rikában, a hadügyminisztérium most közzé­tett jelentése szerint, következő áldozatokat hozott egyebeken kívül csupán emberekben. Meghaltak sebeik miatt a kórházakban: 325,000 ember. Az éjszaki hadsereg sebesülteinek összes száma egy millió és százezerre tétetik. Éjszak halottainak és sebesülteinek száma tehát össze­sen 1.425,000 ember. Ha a déliek veszteségét holtakban és sebesültekben csak hasonló ösz- szegre tesszük, az amerikai négy évi harc elestei és sebesültei száma körülbelül három millió. Legújabb hírek szerint Jefferson Davis megőrült. * A spanyolországi zavarok le­csillapultak már, miután O’Donel tábornagy elnöklete alatt új népszerű ministerium ala­kíttatott, melynek programja igen szabadelvű s az olasz királyságot elismerte.

Next

/
Thumbnails
Contents