Szegedi Híradó, 1872. július-december (14. évfolyam, 79-155. szám)

1872-07-03 / 79. szám

/ 1872. Tizennegyedik évfolyam. 79-ik szám. Szerda, julius 3-án. POLITIKAI ÉS VE GYE ST$.E, TALMU KÖZLÖNY. Hetenkint 3-szor: vasárnap, szerdán és pénteken reggel. Nzerkeszldségi iroda, hová a lap szellemi részét illető közlemények külden­dők: iskola-utca, Vadász-liáz, 1-ső emelet. Uladőlilvalal Burger Zsigmond könyvnyomdájában, hová az előfizetési pénzek küldendők. Előiizetési (»Újtelek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán: Helyben a kiadóhivatcutól elvitetve: Egész évre . . . 8 írt. | Félévre Évnegyedre ... 2 írt. 4 írt. Egész évre Évnegyedre 7 frt | Féléve 1 frt 75 kr. 3 frt 50 kr. Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a kiadóhivatalban; Pesten .Neumann I). első magyar hirdetési irodájában, ,,lg? ,,Ut£a'! 8zam■ Becsben llaasenstein & Vogler (Neuer Markt 11), Oppelik A. (Wrdlzeile 22) és Mosse ltudolf (Seilerstátte 22) hirdetési ügynököknél; Majna m. Frankfurtbau 0. L. Daube & Cp. és Mosse liudolf hirdetési ezpeditiójaban; Lipcsében Eugen Fort, Páriában Havas, Lafiite, llullier & Cp. iPlace de la Bourse 8), Prágában, Münchenben, Norinbergben, Strassburgbau, Zürichben és Hamburgban Mosse B. hirdetési irodájában Hirdetések dijai: Magánliirdetésekiiél a hathasáhos petitsor egyszeri hir­detésnél <> kr., kétszerinél 5 kr., többszörinél 4 kr. és minden bcigtatás után 30 kr kincstári illeték fizetendő. Hivatalos hirdetések megrendelésénél a hirdetménynyel együtt a díj előlegesen megküldendő, és pedig minden hirdetés utána bélyegilleték betudásával, 100 szótól 1 frt és 50 kr., minden további szóért egy kr. fizetendő A „Nyílttériben a négyhasábos petitsor iktatási dija i 15 krajcár. Előfizetési fölhívás a ,SZEGEDI HIRADO-ra Fél- és negyedéves előfizetőinket bátrak vagyunk figyelmeztetni az e hó végével lejárandó előfizetéseik szives meg- njitására. Egyszersmind fölhívjuk mindazo­kat , kik lapunk irányát osztják s Sze­geden egy tekintélyes , a város és vi­dékejt hathatósan elömozditni képes köz­lönyt óhajtanak birni: hogy lapunkat anyagilag is támogatni s azt körükben terjeszteni szíveskedjenek. Az előfizetési föltételek lapunk hom­lokán olvashatók. Az elöfiz. pénzek beküldésére ajánl­juk a posta-utalványokat. A kiadóhivatal. Horváth Mihály levele választóihoz. Tekiutetes Fodor István választási elnök és Reizner János választási jegyző uraknak! Uraim! Van szerencsém Önöket értesíteni, hogy kezemhez vettem a f. junius hó 20-án lefolyt képviselőválasztás jegyzőkönyvét, mely által tudtomra adatik, hogy Szeged sz. kir. város I. kerületének választó-polgárai nagybecsű bizodalmukkal engem njra megtisztelve, má sodizben ruháztak föl képviseltetésökkel a szept. 1 re kihirdetett országgyűlésen gya- korlaudó törvényalkotásban. A bizodalom , melyet választó-polgár­társaim oly fényesen, oly váratlan nagyszám­mal tanúsítottak irántam, örömmel és büsz­keséggel tölti el keblemet , mert abban leg­szebb, legdrágább jutalmát látom bazafiui tö­rekvéseimnek. Fogadják Önök, kik a választást kitartó buzgalmukkal ily fényes eredményre vezet­ték, s adják át, kérem Önöket, a kerület többi tisztelt választó-polgárainak is kevés szavakban, de annál melegebben érzett, szi­vemből fakadó kőszönetemet. Hálám fejében csak azt Ígérem tisztelt választó-polgártársaimnak , hogy törvényal­kotói pályámon, melyre fölhatalmazni mél- tóztattak, mindig és mindenben az lesz egye­düli irányadóm , azért fogok ernyedetlenül küzdeni, amit érett megfontolás után legin­kább a haza javára, üdvéi e válandónak fog sugalni lelkiismeretem ; és abban találandom legnagyobb örömemet, ha szerencsés lehetek, a haza javán felül valamit még a nemes vá­ros anyagi s erkölcsi fölvirágzására, külön­leges érdekeinek előmozdítására is lendíteni. Fogadják Önök ismételve is , s kérem Önöket, adják át többi választó-polgártársaim­nak is legbensöbb köszönetemet, hazafias tisztelettel maradván, Pesten, 1872 diki junius 25-én *) bü polgártársuk Horváth Mihály. Választási eredmények. (K. L.) A „választások“ jelenleg állandó rovatot képeznek ; e rovat mel­lett minden más háttérbe szorul, elha­nyagoltaik vagy egészen mellöztetik. Pedig a külföldön is annyi a valóban érdekes esemény, hogy figyelmünket nagy mértékben lekötnék, ha azt hazai *) A választási elnök ur , kihez e levél címezve volt , annak megérkeztekor a utána több napig távol évéD, közzététele ez okból késett a mai számig S z e r k. ügyeink nem abszorbeálnák teljesen, így Németországban nagyszerű hullá­mokat vet a jezsuita-kérdés, melynek hordereje egyház politikai tekintetben még alig látható be egészen ; annyi azonban már bizonyos, hogy Bismarck­nak erélyes föllépése — s ö nem a fél tettek embere — az ingadozó „alkalom- szerűség“-nek véget fog vetni. — Olasz országban a pápának legújabb encycli- cája foglalkodtatja a kormányt és nem­zetet. A szentatya minden egyes mani- íestációja bebizonyítja, hogy a kor szel­lemének jogait nem akarja elismerni; ez a szélmalomharc szükségképen oda fog vezetni , hogy az állam és egyház közti viszony végre-valahára határozod tan körülirt törvényekben nyerend kife­jezést. — Franciaország a közlársasági intézmény megszilárdításával, a véderő emelésével és a minden téren tapasz­talható fogyatkozások orvoslásával fog­lalkozik. A. komoly és nehéz munka az érzékenységet lecsillapította és a visz- szatorlás véres gondolatját egyelőre el­fojtotta ; ki a súlyos csapásokat ki akarja heverni, annak mindenekelőtt bé­kére van szüksége. — Spanyolország kezd a zűrzavarból kibontakozni; Amadé király a reakció fojtó öleléséből kisza­badulva az ellenkező rendszerrel tesz kísérletet. De azért a siker bizonytalan és helyzete még mindig kétes ; mert a közlársasági eszmék a levegőben vannak és a szomszéd határakból folyton uj tápot nyernek. — Angolország a társa­dalmi reformok szükségét kezdi emle­getni ; politikai intézményei oly szilár­dak , hogy komolyabb rázkódástól alig lehet szó többé. Az „ Alabama“-ügy el­intézése a genfi választott bíróságra van bizva; kétséget nem szenved, hogy egyezmény fog létrejönni: angolok és amerikaiak sokkal praktikusabbak, sem­hogy egy gyilkos háborút kockáztatná­nak. — Ruménia még mindig szégyen­foltja Európának ; az oláh barbárság a zsidók üldözésében nyer piagnáns kife­jezést. Ez áldozatok számára a Duna- fejedelemségben nem létezik törvény, jog és igazság, úgy hogy a botrányo­kon fölháborodva az összes európai dip­lomácia erélyes föllépésre készül. Re­méljük , hogy a rendreutasítás nem fog hatás és eredmény nélkül maradni. Az imént érintett ügyek oly fon­tosak, hogy behatóan foglalkoznánk ve­lük , ha — mint mondottuk — a vá­lasztások nem vennék igénybe egész figyelmünket és terünket. Reánk nézve saját házunk berendezése természete­sen a födolog; és miután a választási eredményeken függ ugyszólván egész jövőnk, nem csuda, hogy választások­kal kelünk, választásokkal fekszünk le. Szóljunk tehát, ismét a választá­sokról és pedig az eddigi eredmények nyomán. De csupán egy mozzanatot akarunk ezúttal kiemelni, mely vélemé­nyünk szerint igen jellemző és cáfol- liatlan tanúságot tesz a deákpárti poli­tika terjedéséről, hódító erejéről. Azt tudjuk, hogy a jobboldal már eddig is több mint fél száz ellenzéki széket fog­lalt le a maga részére; ily fényes gyö­zedelmeket csak erkölcsi hatalom vív­hat ki, a korrupció soha. bárinikép eről­ködjék is a baloldal sajtója és lelkiis­meretlen kortes-hada a Deákpórt minden vívmányát arra visszavezetni, nem gon­dolván meg, hogy ezen ráfogással a ma­gyar nemzet kétharmad részét megbé- lyegzi, jellemtelennek nyilvánítja. Azon­ban nem a megnyert városok, megyék jés kerületek jelentőségére akarunk e sorokban hivatkozni , hanem azon i m- p d n á 1 ó kisebbségekre, melye­ket a jobboldal majdnem mindenült föl­mutat, hol az ellenzéki jelölt győzött. Számok beszélnek ; a statisztika, alkal­mazzuk bármely téren, csalhatatlan hév- mérö. A Deákpárt megszaporodása épen ott tűnik föl leginkább, hol eddig az el­lenzék mintegy egyednrságot képviselt, hol a két párt közti számarány annyira megváltozott, hogy — mig bárom év előtt az oppozició ötszörös, tízszeres többséggel győzött — jelenleg a ser­penyőkbe vetettt sulyok majdnem egyenlő nagyságnak. Ez nem megvetendő me- reség; mert habár az országgyűlésen csak a megválasztott követ szerepel mint tényező és nem a bukott „hangu­lat“ — ha úgy szabad mondanunk —, bármily nagy legyen is azok száma, kik azt képviselték : mégis biztos követ­keztetést vonhatunk nemcsak az ural­kodó politikai érzület- és meggyőző­désre , hanem egy jövendő választás eredményére is, ha nyílt bódításaink mellett az ellenzék Pyrrbus-gyözelmeit is tekintetbe veszsziik. A mi kisebbsé­geink is most már oly jelentékenyek, hogy a közjogi vita meddőségére már ezáltal is ki van mondva az Ítélet, sjöt hogy a helyzetet alig lehetne jobban illustrálni, mint azáltal , hogy szembe állítjuk egymással azon szavazattöbbsé­geket és — ki ;ebbségeket, melyekkel a pártok győztek vagy buktak. így lát­nék csak a Deákpárt öregbedését egész nagyságában és horderejében. A választások. (Folytatás.) Megválasztott képviselők: Deákpártiak: Kecskemét I. kerület: Horváth Döme. 11 y e f a 1 v a : Gi- dófalvy Albert. Szepsi-Szent György: Császár Bálint. Do bokamegye: Barcsay Ákos (borbándi kerület), gr. Vass Sámuel (alsó kerület). Lipótmegye: Kajuch Jó­zsef (rózsahegyi kerület). Kolozsmegye: Lészay Lajos (gyalui kerület). M e d g y e s- szék és város: Schreiber Frigyes , Saclisen- heim Albert. Szeben-szék: Rannicher Jakab , Kapp Gusztáv. Belső-szol n ok­megye: Földváry János. Bercgme- gye :Horvátk Károly, Budai Sándor. A1- só-Febér megye: Borbándy Károly, Kamsay Ákos. Beregmegye: Lónyay János (tiszaháti kerület), Lónyay József. Bács megye kulpini kerület: Dimitrievics Miklós. Balköz épiek: Kecskemét II. kerület: Kiss Miklós. Jász-Jákóbalma: Oláh Gyula. Kardszag: Varró Soma. Turkeve: Hajdú Ignác. Debrecen: Tisza Kálmáu, Kiss János. Makó: Dobsa Lajos. Kassa: Éder Ferenc. Aranyos­szók: Houcbeard Ferenc, Csipkés Lajos. Szathmármegye: Domahidy Ferenc, Péchy Jenő, Vályi János. Szélsőbaloldaliak: Csongrád város: Éder István. Hajdú- Bőszörmény: Gál Mihály. Czegléd: Bobory Károly. T o- r on tálmegye basabidi kerület: Miletics Szvetovár. Hód-Mezö -Vásárhely: Kos­suth Lajos. A választások eredménye jul. 2-ikáig : 210 jobboldali, 85 balközépi, 30 szélsőbalol­dali, 1 nemzetiségi. Választási gyöngyvirágok. A múlt héten itt járt az öreg T á n- csic8 Mihály — lecsüggesztett fejjel s réme- dezÖ szemekkel. Persze hogy az orosházai bukás után volt már. Szegény öreg! Oda a mandátum, — ötét. is kiütötték a nyeregből, hiába interpel­lált annyit. Pedig de ráfért volna I Tagadbatlan, hogy nem igen való biz ő az országházba törvényhozónak ; de azért bi­zony isten megsajnáltain öt. így fizet a világ: — sokat igét-, keve­set ád I * A szomorú után a vig, a ború után derű. Íme egy gyöngyvirág-távirat, melyet az „El­lenőr“ -bői ollóztam ki: „A veszprémi választókerületben a jobb­oldal káptalani, püspöki béresek , kocsisok, inasok, hajdúk, erdöörök, haraogozók, sekres­tyések, kulcsárok, megyei hajdúk, pandúrok, börtönörök, levélhordók, lóbázi szolgák, kol­duló barátokból, deficient örült papokból összetákolt 297 szótöbbséggel törvénytelen és részrehajló összeírás által megnyomorított el­lenzéken diadalmaskodott illetőleg hatalmas­kodott és méltó vezérüket Eötvös Károlyt ó vás niellett képviselőnek választotta.“ No, ennél különbet az „Ellenőr“ szer­kesztőségében sem tudnak összenyomoritaui. * Szegény B o b u 1 a I Ki ismeri Bobu- Iát ? Ő a tót „Poslovenski Noviny“ szerkesz­tője, a ki Zsolnán megbukott mint képviselő- jelölt Bobula nagyon szerény ember, minél­fogva saját lapjában igy ir a saját bukása fölött: „A nép el van keseredve a Bobula bukása fölött. Midőn Bobula szavalt, az egész tömeg sírásra fakadt, köztük még a „Karásek“ cimll tót éiclap szerkesstöje is. Vének, férfiak, nők, gyermekek egymás karjaiba borultak, mint t< sívérek. Többen falhoz verdesték fejeiket, hajukat tépték , a nők az ^utcákon jártak kiáltozva: Már elárultak bennünket a zsidók és urak I Egy asszony tálhoz Utögette fejét, azt kiabálván, hogy nem megy előbb el, mig szét nem zúzza fejét, megcsaltak min két — kiáltá — a zsidók és szolgáik, a hi­vatalnokok I“ TANÜGYI ROVAT. Jegyző könyv a Szeged városi iskolaszék 1872. évi junius 15-én tartott üléséről. *) Elnök: Takács Mihály. Jegyző: Kövecs Nándor. 36. Olvastatott Szűcs István harmadéves jogász magántanuló kérvénye, a Rózsa-téle alapítvány ösztöndíjának további engedélye­zése iránt. V. — Minthogy folyamodó tanulmányait magánúton helyben végzi, a végrendelő aka­ratától elütő kérelme nem teljesítetvén , ed­dig élvezett ösztöndija beszüntettetik s az alapítványi tökéhez csatoltatik. 38. Olvastatott a békés csongrádmegyei tanfelügyelő f. évi ápril 3 án 403. szám alatt kelt érlesitése, melyben dr. Bock tanár által szerkesztett „A testi és szellemi épség fönn­tartásáról“ cimü müvét 14 példányban a nép­tanítók közti kiosztás végett átteszi. *) C-iak a fontosabb tárgyakat közöljük. S z e r k.

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents