Szegedi Híradó, 1877. január-június (19. évfolyam, 1-77. szám)
1877-04-25 / 49. szám
ebben hallottunk egy oly fokozatossággal tartott hosszú crescendót egész a legmerészebb fortissimoig vive , amilyen szegedi hangversenyteremben még nem hangzott el. Menter Zsófia játéka ment minden külső hatásvadászattól, a teljesen bevégzett és az eszményítésnek csak eszközül alárendelt technikája , a finomság, könnyed, játszi modor, a kitartó erő és végre az önálló értelmezés és eszményités oly tulajdonai , amik művészi egyéniségét magas polcra helyezik s a világ legünnepeltebb zongoravirtuózai közé emelik. Popper D., mint említettük is, egy csöppet sem kisebb művész a maga hangszerén, a gordonkán , mint neje, s e mellett nemcsak játszó , hanem ép oly kitűnő zeneszerző is ; erről győzött meg bennünket C-moll Concert és le Papillon saját szerzeményei; ezek és az első estélyen előadott Davidoff féle „Ugrókat“ annyira fölvillanyozták a hallgatóságot, hogy ezekkel a nagy bensőséggel és sok nemes érzéssel játszott többi darabok fölé emelkedett. Popper D. kitűnő hangszerét oly könnyűséggel kezeli, hogy a szemlélő valóban hajlandó azt elhinni, hogy a gordonkajáték nem is nehéz. Hangterjedelme , amit Liszt magyar ábrándjában kihozott, csaknem hihetetlen s a laikus, de még inkább a szakértő , bámul, hogy miként lehet egy gyönge vonóval abból a kis faalkotmányból oly velőtrezgető hangokat kihozni. Staccatoi pedig mesés könnyűséggel ömlenek, mint játszi pacsirtahangok. Az ily művész-párt, kik a zeneművészetet ihletett magasságában engedik élveznünk , mindenkor előszeretettel és tárt karokkal fogadhatjuk, s reméljük , hogy a 2-ik estély kis közönsége nem hatott reájuk lehangolólag s hogy rövid idő múlva ismét részesíteni fognak bennünket azon ritka műélvezetben , amelynek ezúttal maradandó emlékét hagyták hátra. Contra Octáv. Vegyes. * Petőfi a szibériai ólombányákban. Dr. Tomcsányi, a „Szatmár“ szerkesztője, a következő levelet intézte a „Budapesti Napilapéhoz Szatmárfél ápr. 18-iki kelettel : „Sietek tudósítani önöket azon ép oly borzasztón leverő, mint lelket rázó örömhírről, mely városunkban kering. E hir az, hogy Petőfi Sándor él. A hitterjesztő Boros András nevű úr, ki állítása szerint mostanig rab volt a szibériai ólombányákban, ahol szerinte Petőfi Sándor rab gyanánt él. Boros nemrég szabadult ki a fogságból s Szatmár megyébe jött fölkeresni hátrahagyott nejét, ki évtizedek óta megholtnak tartá már a visszakerültet és 22 év óta másnak neje. Izgatottan és remegő kézzel írom e sorokat a „Budapesti Napilap“ számára, mert ha Boros állítása való volna ... de nem, ne is érintsük ezt egyelőre! Én folyamatba tettem részemről a való földerítésére szükséges lépéseket s Boros hivatalos úton fog kihallgattatni. Míg tehát ennek eredményéről írhatnék, kérem e hírt kétkedve fogadni, miként fogadtuk mi itt Szatmár megyében, kik Petőfit szinről-szinte ismertük. Az eredményről táviratilag fogom tudósítani.“ — Helyesen jegyzi meg e levélre a nevezett lap, hogy Boros András állítása legjobb esetben tévedésen alapszik, mert abszolúte föl nem tehető, hogy Petőfi Sándor hollétéről ne értesült volna a világ, ha még oly rejtve tartották volna is az élőnek híresztelt költőt. Szibéria nem oly hermetikusan elzárt ország, hogy huszonnyolc év alatt ne szivárgott volna ki oly világhírű költő állítólagos fogságának híte, mint Petőfi. A lengyel deportáltak és orosz száműzöttek, akiknek jelentékeny része műveit s európai képzettséggel bíró férfiakból áll, bizonyára értesültek volna arról, amit Boros András mond most Petőfiről. És minthogy a deportáltak közül nem egy kegyelem útján viszszatérhet ismét szülőföldjére, mások pedig szökés által menekülnek : bizonyára magukkal hozták volna Petőfi állítólagos rabexistenciájának hírét. * A cár és Albrecht főherceg. Mint Bécsből a „P. L.“-nak tavítják, a cár Albrecht főherceghez levelet intézett, amelyben szerencsét kíván neki jubileuma alkalmából, s örömmel emlékszik vissza azon időre, melyben a főhercegnek a legnagyobb orosz rendet (a Szent-György-rendet) adományozta. Végül reméli a cár, hogy kettőjük között változhatlan lesz a barátság ezentúl is. — Hát hiszen azt nem bánjuk, csak aztán ennél maradjon! * A próféta zászlaját, midőn a török szultán a harctérre menend, ki fogják bontani. E zászlóról a törökök azt tartják , hogy maga Mohamed hordozta. — Most folyton 300 katona őrzi a törökök ez ereklyéjét, s háború alkalmával külön sátorban fog elhelyeztetni. * Hagyomány egy hírlap részére. Szalay István, budapesti polgár, ki végrendeletében több közcélú hagyományt tett, többi közt a „Fővárosi Lapok“ szerkesztőségének is 500 frtot hagyományozott, mert — mint mondja — a apát nagyon megszerette. — No, ilyen eset sem volt még! * Gorcsakoff be nem avatkozási politikája 20 év előtt és ma, 1856. szeptember 2-án Gorcsakoff egy sürgönyt tett közzé, melyben tiltakozott Anglia és Franciaország azon eljárása ellen, hogy ezek Nápolyban előterjesztéseket akartak tenni a politikai foglyokon elkövetett kegyetlenségek miatt. A sürgönyben az orosz kancellár szórul szóra a következőket mondá : „A nápolyi királyra preszsziót akarnak gyakorolni azért, mert ő elvitázhatlan uralkodói jogát érvényesíti és saját belátása szerint uralkodik alattvalóin. Az még érthető volna, ha egyik kormány a másiknak barátságos indulatból jóakaratú tanácsokat adna, még ha a tanácsok az intések jellegével bírnának is, hanem a mi véleményünk szerint e határon túllépni nem szabad. Soha sem felejtették el Európában annyira, mint ma, azt, hogy a suverének egymás közt teljesen egyenlők, s hogy nem birodalmaik kiterjedése, hanem minden egyes uralkodó jogának szentsége az, mely a köztök fönnálló viszonyokat szabályozza.“ — Ez a dipl.okmány, melyet, mert egy francia lap keres elő, valóban érdekes, mert a porta most e sürgöny minden szavát fölhozhatná Oroszország ellen. * Sarapoff Sergiust, a Jászberénybe internálva volt orosz mérnököt és írót, szerdán a fővárosba, a rendőrkaszárnyába vitték. Kétségbeesett levelet intézett Tóth Kálmánhoz, kinek a „Nők az alkotmányban“ című vígjátékát oroszra fordította, hogy tegyen ügyében valami lépést, mert isten tudja, hova viszik. A szerző készségesen engedett a fordító kivánságának, elment az államrendőrség főnökéhez s onnét a legnagyobb örömhirt vitte a fogolynak, hogy t. i. másnap reggel az olasz határszélig kisérik s aztán mehet szabadon, még 100 frank további költséget is kap. A deli s igen tehetséges orosz ifjú, ki több nyelvet beszél s a magyart is egy év alatt jól megtanulta, meghatva hallá az örömhirt s egészen elérzékenyülve fogadta, hogy mint ember és iró Magyarország iránt, amelynek népét annyira megszerette, örökké hálás lesz s országunkat az orosz irodalomban a legnagyobb lelkesedéssel ismertetni fogja. *A helyzet Konstantinápolyban. A török fővárosból april Síkéről a következőket írják : A szombat és vasárnap közti éjjel bizonyára nem egy új jövevény aggodalmasan kelt föl ágyából a boszporusi kéthalmú városban és azt gondolta: íme, a régóta előre látott keresztény hajsz végre megkezdődik. A külső jelenségek valóban igazolták e föltevést; siető emberek töltötték meg a máskor egész üres utcákat, itt-ott zapiteli-őrök voltak fölállítva s a kilőtt mozsarak mély hangjába a pisztoly lövések pattogása vegyült. A dolog nyugtalanítónak látszott, de alapjában véve ártatlan volt: örmények és görögök, Konstantinápoly lakosainak többsége, a húsvét előünnepét ülik. A török rendőröknek csak az a feladatuk, hogy a nyugalmat és rendet fönntartsák, minthogy Hellász hevesvérű utódai az ilyen alkalmakkor könnyen hajba kapnak egymással. Konstantinápoly mostanában a szó teljes értelmében a türelmesség városának mondható , különben hogyan volna lehetséges az, hogy a húsvétot, a gyaur főünnepét, összehasonlíthatlanul nagyobb ténynyel, sőt nagyobb részvéttel üljék meg, mint a muzulmánok összes ünnepeit? Két nap óta szakadatlanul örömlövésektől visszhangzik a levegő, vasárnap reggel a nagy perai után a harangok ünnepi zúgása közt a görög keresztények nagy proceszsziója vonult át elől, a papokkal hatalmas alakok, hullámzó szakállal, aranynyal dúsan megrakott ornátusokban. Az egész szertartás alatt török rendőrök képeztek sorfalat. Délután sok ezer látni vágyó tolongott a szabad terekre Peruba, ahol igen élénk és mozgalmas látvány kínálkozott. Igazi népünnep volt mindenféle látványossággal. Éhez járult a kelet kék ége és olyan időjárása, mint másutt alig júniusban van ; az emberfajok és népviseletek tarka vegyülete az elegáns effenditől kezdve, ki csak a vörös fezzel különbözik a nyugati embertől, a távol Ázsia lakójának tarkabarka ruházatig ; kedves, érdekes kép volt, melynek jó benyomását növelte minden kurjongatáé, civódás és verekedés hiánya, mely a nyugat hasonló mulatságait kisérni szokta; sokan mégis azt állítják, hogy az idén a részvétel nem volt oly tömeges, mint máskor. A kedvezőtlen anyagi viszonyok a lakosság egy részét visszatarthatták a népünneptől. Bismarck visszalépésének hírét a török lapok hatalmasan kiaknázták. Egynémelyikük azt állította, hogy Bismarck herceg azért lép vissza, mert nem tudta elfogadásra juttatni ama politikát, mely Törökország erélyes támogatására irányult. E hírt a nép alsóbb körei szilárdan hiszik s Bismarck egyszerre roppant népszerű lett a muzulmánok közt. * Az oláhországi magyarok helyzetét jellemző adatokat tesz közzé a „II. Hírlap.“ Romániában elszórva körülbelül egy negyed millió magyar él, magában Bukarestben közel 25,000 lélek. Bukarestben e 25,000 lélek közt van 1200 iskolás gyermek. Az 1200 gyermek számára van egy református egyház által fenntartott iskola, melyben azonban csak 80 gyermek nyer oktatást, és egy katholikus, melynek 129 tanítványa van. A református iskola szerencséje, hogy a lelkész, Gyárfás Albert, sok teendője dacára hetenként 12 órát ad a gyermekeknek a világi tudományokból. A katholikus iskolának is van egy derék, becsületes tanítója, de csak egy, és ez kevés. De ha ez a 200 gyermek a legtökéletesebb oktatást nyerné is, marad még 1000, aki vagy iskola nélkül, vagy az oláh iskolákban nő fel és természetesen eloláhosodik. Ezen az utón lett már vagy 30,000 magyar gyermekből oláh ember. Különben is — folytatja a tudósító — minden lépten-nyomon azt a tapasztalatot teszszük, hogy a magyar itt Romániában igen könnyen kivetkőzik nemzetiségéből , aminek egyik oka kétségkívül az, hogy az összes romániai katholikus papságban csak 3 magyar van, a többi oláhul tanítja a vallást, oláhul gyóntat és prédikál. Szükségünk van tehát magyar katholikus papokra és új iskolákra. Szegények vagyunk, s a jelen viszonyok közt, midőn minden ipar és mesterség pang, kétszeresen képtelenek vagyunk magunkon segíteni. Hova forduljon tehát szemünk, ha nem szeretett szülőföldünkre, ki hallgasson ránk, ha a magyar nemzet nem hallja meg jajkiáltásunkat : „mentsétek meg a romániai magyarságot a haza, a nemzet számára ! ? * Gyilkos báliruhák. Berlinben közelebb nyomára jött az egészségügyi hivatal, hogy a divatozó báli ruhakelmék közt olyanok is vannak, amelyeken ezüst- vagy aranyszínű fénypont (kristálypor) van elhintve. E por réz és ón ötvözete , mely az emberi bőrrel érintkezésbe hozatván, abba befurakodik, a nyálkahártyákra és lélekző szervekre veszélyes hatású. Ha már most ilyen ruhában táncra kel a báli szépek koszorúja, a veszélyes por lehámlik, eltölti a terem levegőjét és kész a tüdőbetegség , azt sem tudjuk, hogy honnan. — Hát csak onnan a külföldről, ahová annyi kincsünk vándorol piperecikkekért, északkeleti és arad-temesvári vasút közt egyrészt , másrészt a bürgisch-märkisch-rajnai és köln-müncheni vasút közt, évi május 15-én egy új különleges díjszabvány fog érvénybe lépni gabna és hüvelyes termények, őrlemények, maláta, olajpogácsa, olajmag és visszamenendő zsák szállítmányokra nézve , és a hasonneműekre vonatkozó alant megnevezett dijszabványok díjtételei fölhagyatnak , illetve pótoltatnak és pedig: a) Az 1873. október 1-én kelt rajna-thüringiai osztrák kötelékeket illető dijszabvány és pótlékai, b) Az 1872. augusztus 1-én kelt, egyrészt ausztria-magyar állomásokkal forgalomban , másrészt az északnémet, illetve szász-wesztpfaleni vasutszövetség állomásai és a szász-rajnai, illetve a rajna középnémet vasutszövetség közt forgalombani, illető dijszabványok díjtételei pótlékaival együtt, c) Az 1874. augusztus 1-én kelt dijszabványok a magyarrajna vasutkötelék (érv. Ruttek , Oderberga, Berlinen át) illető díjtételei pótlékainál, d) Az 1874. szeptember 1-én kelt, a nyugat-keletnémet-magyar vasút szövetségre vonatkozó dijszabvány illető tételei és pótlékai, e) Az 1874. aug. 1-én kelt, az északkeleti magyar-rajnai vasut-kötelékre vonatkozó dijszabvány illető tételei és pótlékai, f) Az 1876. julius 1-én kelt az osztrák államvasúttársaság, a tiszai vasút, az arad-temesvári vasút, az alföld fiumei vasutat és a magyar északkeleti vasutat illető forgalomban egyrészt, másrészt a rajnai vasútállomás díjszabványainak illető díjtételei. A mai számunkban hirdetett Ferenc József keserűvizre e helyen külön figyelmessé teszszük a közönséget, mint olyanra, melynek a többi, eddig forgalomban volt ilyen vizek fölötti előnyei legutóbb sokféleképen szellőztettek, így a „Pester Lloyd“ néhány számában több szakember nyilatkozatait olvastuk, melyeknek lényege röviden abban foglalható össze, hogy a „Ferenc József“ keserüviz minden eddig ismert keserüvizeknél hatásosabb szer és bármily hosszú időn át való használás után sem idéz elő hátrányos következményeket. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — Magyar-rajnavidéki gabnadijszabvány. A cs. kir. szab. osztrák államvasut-társaság az ap. Ferdinánd cs. északi vasút, a tiszai vasút, és alföldi vasút a magyar államvasutak , a kassa-oderbergai vasút a magyar — Németalföld-osztr.-magyar vasutkötelék Az 1876. december 15-én kelt gabnaszállitmányokra vonatkozó különleges dijszabványhoz a magyar-németalföldi forgalomban. évi május 1-én egy új dijszabvány fog érvénybe lépni, mely a kassa-oderbergai vasút, a magyar államvasutak, a tiszai vasút és a nagy északkeleti vasút állomásainak a kötelék forgalmában dijtételváltozásokat tartalmaz.— Példányok a kötelék állomásain, a kötelék igazgatóságánál betekinthetők és a cs. kir. szab. osztr. államvasuttársaság forgalmi igazgatóságánál Bécs, Pestalozzigasse 8. sz. megszerezhető. A futárvonat menetrendje: Bécs (államvasp.) ind. hétf. és csüt. 3 ó. 53 p. d. u. Bécs (ész. vasp.) „ „ * „ 3 „ 43 „ „ „ Budapest „ „ „ „ 10 „ 40 „ este. Szeged „ kedd. „ pént. 2 „ 38 reggel. Temesvár „„ „ . 5 , 28 , „ érk. „„ „ 9 „ —■_ „ „ Baziás ind. „„ „ délelőtt „ Rustzuk-Giurgevo „ szerd. „ szomb. „ Konstantinápoly érk. csüt. és vasáru, délután. Konstantinápoly ind. pént. „ kedden „ Rustruk-Giurgevo „ szomb. „ szerd. este Baziás ind. hétf. „ pént. 6 ó. 0 p. este. Temesvár „„ „ n 9 „ 5, „ Szeged „ kedd. „ szomb. „ 30 p. reggel Cegléd „ „ „„ 5 „ 32 „ » Budapest „„ „„ 7„50„ „ Bécs (államvasp.) érk. „ „ , 1 „ 56 „ délután Bécs északi vasp. „„ „ „ 2 „ 3 „ Nyilttér. Köszönet-nyilvánítás. Mindazon tisztelt s szeretett rokonaimnak, jóbarátaim és ismerőseimnek, kik feledhetetlen hold, nem halála alkalmából s temetésénél irántam részvétüket tanussták s fájdalmamat elviselhetőbbé tevék, ezúton nyilvánítom forró s hálás köszönetemet. Szeged, 1877. ápril 22. Y e z e n d i (Preyszler) Vilmos Szerkesztői üzenet. — D. W—B eh, helyben. Képtelenséget kíván tőlünk. Felelős szerkesztő : Nagy Sándor. Legfelsőbb meghagyás folytán ezennel megindittatik a jótékony célokra szánt VI. magy. kir. államsorsjáték, melynek tiszta jövedelme a CSÁSZÁRI és APOSTOLI KIRÁLYI FELSÉGÉNEK 1876. évi május hó 18-án kelt legfelsőbb elhatározása folytán a gyógyithatlan, de közveszélyes elmebetegek számára felállítandó ápolda javára fog fordittatni. E sorsjáték összes, 3334-es megállapított nyereményei az alább következő játékterv szerint: frtra rúgnak és pedig: az I. főnyeremény 100.000 írttal o. é., a II. főnyeremény 20.000 írttal o.é. 2 nyeremény 5000 írttá. 10.000 írtban o. é. 10 „ 1000 „ 10.000 „ * * 2Ö 50Ö „ 10.000 „ „ . 10° „ 100 „ 10.000 „ . _ 200 „ 50 „ 10.000 „ „ „ 3000 sor.-nyerem. 10 „ 10.000 „ „ „ A huzás visszavonhatlanul 1877. évi junius 4-én történik. A sorsjegy ára 2 frttal o. é. Van megállapítva. Sorsjegyek kaphatók: a lottóigazgatóságnál Budapesten (sítvámépület) , valamennyi lottó, só- és adóhivatalnál, a legtöbb postahivatalnál, és minden városban és nevezetesebb helységben felállított sorsjegy áruló közegeknél. Itt. kir. lottóigazgató szig. Budapesten, 1877. évi március hó 1-én. MUTUSZ ALAJOS, m. kir. osztálytanácsos és lottóigazgató. 173—6—3 (UtAnnysmis nem dijaitatik. ••Üzletcég-egyesülés. Van szerencsém a n. é. közönséget tisztelettel értesíteni, hogy a takarékpénztár-épület átellenében levő Rieger-féle házban létezett fűszerüzlete noi f. évi ápril 19. óta II. Altner József-féle hasonüzlettel egyesült. Az üzletem irányában eddig nyilvánult nagybecsű bizalmat ezen egyesült cég alatt is iparkodni fogom lehetőleg kiérdemelni. Aigner Nándor: 327-3210-es“u.cat -wird, ein unverheiratheter Mann, welcher in einem hiesigen Bureau die Schreibgeschäfte und das Incasso besorgen kann. Bewerber müssen der ungarischen und deutschen Sprache in Wort und Schrift mächtig sein, Localkenntnisse besitzen und eine Kaution erlegen oder vorzügliche Referenzen aufweisen. Ausgediente Unter-Officiere erhalten bei gleicher Qualification den Vorzug. Offerte sind bis 1-ten Mai a. c. unter der Chiffre „Incasso“ an die Administration dieses Blattes zu richten. 331—1 Gummi és halhólyag tucatja 1—4 írt. Empécheurok (magömlési akadályozók) darabja 2 írtjával utánvét és legnagyobb titoktartás mellett szétküld. 155—20—13 Zieger John Grapban. Gummi-különlegességek és sérvkötők raktára, 819- 311-3-8 Árverési hirdetmény, Thein és Kary kereskedő cég javára, 387 frt 66 kr tőkekövetelés, ennek 1874. febr. 1-től járó 6°/„ kamatai, 47 frt 81 kr megítélt eddigi, és még fölmerülendő költségek erejéig, Pfeiffer E. és társai ellen, a szegedi kir. törvényszék 2077/875. sz. végzésével az árverés elrendelve lévén, ennek felperesi megbízott kérelme folytán IV. r. alperes Wechsler Franciskától 1874. novemb. 3 án lefoglalt, 1400 írtra becsült 211. és 306 sz. férfi , 80. és 239. sz. női izr. imaszéknek, a szegedi izr. hitközség jegyzői hivatalában leendő nyilvános elárverezésére újabb határidőül 1877. évi ápril 30-nak d. e. 8 órája kitüzetett. Mire a venni szándékozók ez után is meghivatnak, Szegeden, 1877. ápril 14-én Benkeő József, kik. végr. Bátorkodunk t. c. gazdasszonyainkat egy nagy takarékosságra figyelmeztetni, mely a kávénak füge-kávéval együtti főzéséből áll. Ezáltal kétféle előnyt nyerhetni. Az 1-ső: a kávénak ize tetemesen javul; 2-ik: olcsó megszerzése megtakarítást szerez. Ennélfogva megkísérlésre fölkéretnek valódi füge-kávénkkal. Midőn minden csomag tartalmáért (aranyozott felszereléssel ellátott kávénknak) valódiságát illetőleg 100 forinttal jól állunk, ide nyomott védjegyünket különös figyelmükbe ajánljuk. Schmidt Viktor és fia cs. k. szabadalm. gyámok Bécsben. 804* Raktár Szegeden : Tóth Péternél.