Szegedi Híradó, 1879. január-június (21. évfolyam, 7-78. szám)
1879-01-15 / 7. szám
Helybeli újdonságok. A Milkó-féle gyár ügyében vasárnapra összehívott rendkívüli közgyűlés rendkívüli érdekeltséggel folyt le. A bizottsági tagok alig jutottak helyekhez a jelen voltak szokatlanul nagy száma miatt. A túlságos érdeklődést a tárgy közérdekű jellege mellett az egyéni érdekből eredt agitációk is segítették előidézni. A tanácskozás mindvégig igen élénk, zajos, vége felé éles és izgatott volt. A közgyűlés tárgyára nézve Szekérke József, egyike az ülés összehívását kérelmező 20 bizottsági tagnak, hosszabb beszédben előterjesztő azon körülményeket és indokokat, melyek a Milkóék által a Szina-telken állíttatni szándékolt gőzfűrészmalom ellen, úgy a közelebbről érdekelt szomszédok, mint általános érdekek szempontjából ellene harcolnak. Szóló, valamint azok, akik utána a gyár ellen szóltak , hangsúlyozták, hogy nincs kifogásuk a gyár fölállítása ellen s nem is akarják megnehezíteni annak létesítését, hanem pusztán az ellen tiltakoznak, hogy a gyár a Szína telken állíttassák föl. Azon indokok, melyek e vélemény támogatására fölhozattak, jobbára ismeretesek e tárgyra vonatkozólag a lapokban közölt fölszólalóéból. A gyár a Szina-telken, a város egyik központján, folytonos zakatolásával nemcsak a szomszédokra nézve lesz kellemetlen, hanem zavarja a közelben lévő középületek csendjét, minek a templom, a közép-, polgári és elemi iskolák, továbbá a honvédkaszárnya. Közegészségi érdekek is tiltják a gyár ottani fölállítását, mert a gyárban fölhasznált víz csaknem közvetlen a vízvezeték fölött vezetvén a Tiszába, az ivóvizet megrontja. A gőzfűrészmalom által továbbá a Szinatelek melletti egyetlen kirakodó helyről le fognak szorittatni a fakereskedők; azonkívül a közlekedés gázoltatni fog, nemkülönben a vízszivettyúzás is, és a gyár a város szépítésének is hátrányára szolgál ; végül a Szinateleknél netán vízvédelmi célokból szükséges kisajátítást a telek értékét roppant mérvűre fokozó gyár csaknem teljesen lehetetlenítendi. Ezek voltak általánosságban azon kifogások, melyek a gyár jelzett helyen való létesítése ellen fölhozva lettek. A közgyűlésben egyébként igen erélyes kifejezésre talált az ellennézet is, mely a fölhozott indokok ellen azzal érvelt, hogy az iparvállalatok elé nem szabad akadályokat gördíteni. Bakay és dr. Rosenberg Izsó, kik a gyárnak a Szina telken leendő fölállítása mellett szóltak , éles szemrehányást is tettek a köztörvényhatósági bizottságnak amiatt, hogy ahányszor egy-egy gyár létesítése forog szóban, annak létesülését közvetlenül vagy közvetve mindig megnehezíteni ipardik. A tárgyalás folyamában a főkapitány és Gerg Izsó konstatálták , hogy a közgyük nincs joga az iparjogosítvány tárgyában állást adni, mert az ipartörvény az iparvállátok engedélyezését s azzal együtt a gyár melyének kijelölését is az arra illetékes iparhatóságoknak tartja fönn , s e tekintetben elsőfokú fórum a főkapitány. Az ellenpárt köréből e tényt nem tudták meggyöngíteni azáltal, hogy a közgyűlésnek a múlt évről kelt határozatára hivatkoztak a gyári iparvállalatok elhelyezése ügyében, mely szerint az újabban keletkező gyárak helyéül a hattyasi magaslat jelöltetett ki. Egyébiránt ez oldalról sokakra nézve megnyugtató volt a főkapitány úr nyilatkozata, melyben kijelenté, hogy a fönnforgó ügy eldöntésénél a törvényhatóság véleményét irányadóul tekinti, egysorsmind hangsúlyozta, hogy a közgyűlés beleszólási joga fönntartatott még a gyár elhelyezésére szükséges kisajátítások kérdésénél, ez és az építkezési engedély a közgyűlés fóruma előtt döntetik el. A mellett a főkapitány szigorúan ügyelt az előleges eljárás törvényes formáinak megtartására is s az érdekletteket hétfőre értekezletre hívta össze, mely alkalommal a város mint érdekelt fél szintén meg fogja tenni saját észrevételeit a gyár else- TÁRCA. A villánál gyakorlati alkalmazása a társadalomra. (Fölolvasta dr. Kiss György a polgári iparos és gazdasági körben, 1879. január 5-én.) (Folytatás.) Francia- és Németországban indóházak, gyárak s nyilvános helyek igen sok helyi villámfénynyel vannak már világítva. Nézzünk azonban a megmérhetlen területű tengerre, amelyen sötét éjjelen a vihartól kergetett hajós hányatott hajójának hiában keres iránypontot; de a messzeségben föltűnik a világítótorony, melynek különnemű színei mindannyi jel a hajósoknak, hogy ott vagy biztos kikötőre találnak , vagy azt a helyet mint veszedelmes zátonyt kerüljék. Mily nélkülözhetlen a hajósokra ily világítótorony, kitűnik abból is , hogy úgy az egyes kormányok, mint nemzetek, a világítótornyokra kiváló gondot fordítanak. — Mennyi agyagi jólét, mennyi földi boldogság és kincs rejlik egy ily hajó-rakomámányban? Hány család várja egy ily hajó megérkeztét , amelyhez anyagi jóléte fűződik ? Hányat mentett meg ezek közül a világítótorony, mely jeltűzként a viharlepte hajósnak biztos útbaigazítóul szolgál ? És a világítótornyok nagy része már villámfénynyel világittatik, mert messzebb terjedő világossága s kiállítási olcsósága vele minden más világítási eszközt versenyképtelenné tett. Nézzünk azonban a tengeren közlekedő hajókon végig s látni fogjuk , hogy az egyes hajók jeltüzei sokkal messzehatóbb s élénkebb lyezése tárgyában. S miután a polgármester úr a tárgyalásra kiküldte és a város részéről utasítással ellátta a főügyészt, a közgyűlésnek hatalmában áll az utasítás fölött nyilatkozni. Ezzel a vita az illetékes mederbe térvén, a felől folyt a tárgyalás, hogy minő utasítás adassák a főügyésznek. A polgármester által adott utasítás fölolvastatott s e szerint a főügyész a gyárnak a Szina-telken való fölállítása ellen fölebbezés bejelentésére utasíttatik. Mindkét oldalról élénk vita folyt az új mederbe terelt kérdés fölött ; többen a polgármester által adott utasítás fönntartása mellett szóltak, míg mások azt kívánták, hogy a közgyűlés változtassa azt meg a gyár előnyére, s a főügyészt arra utasítsa, hogy az előzetes tárgyalásnál a város részéről támogassa a gőzfűrészmalomnak a Szina-telken leendő fölállítását. A polgármesteri utasítás ellen Bakay és Obláth Lipót keltek ki leghatározottaban , mig annak támogatására legerélyesebben Szekerke, Babarczy József és Lévay Ferenc emeltek szót. Végre déli fél 1 óra tájban szavazással döntetett el az ügyi és mintegy 80—90 szóval 20—25 ellenében a polgármesteri utasítás helybenhagyatott, illetőleg Lévay Ferenc indítványa elfogadtatott , mely szerint a köztörvényhatósági bizottság részéről a gőzfürészmalomnak a Szinatelken való létesítése elleni akcióra utasítja a főügyészt. — Kaszinónkról. * A belvárosi kaszinó-egyesület választmánya f. hó 10-én ülést tartott. Legérdekesebb tárgya ez ülésnek a költségvetés megállapítása volt. Tagadhatatlan, hogy a kaszinó múlt évi állapota, sok tekintetben lanyha, életnélküli vezetése sok aggodalmat okozott az újjáalakuláskor. Tetemes adóssága egynémely kaszinótagot a múlt közgyűlésen arra késztetett, hogy a bérhelyiség egy részének visszabocsájtását indítványozza, úgy, hogy a kaszinó négy szobára szorittatott volna. A kik azonban a kaszinónak jobb jövőt is mertek jósolni s a kik a tétlenségből a társadalmi tevékenység terére akarják hívni a kaszinót, aminek sikerétől a kaszinó virágzó fönnállását föltételezik, a helyiségnek ily megszükitését nem pártolták s inkább kívántak becsülettel kimúlni, mint megtörpülve lézengni. A közgyűlés tehát egy költségvetési bizottságot küldött az ellentétes javaslatok megvitatására s a költségvetés egybeállítására, mely bizottság jelentése a f. hó 10-én tartott választmányi ülésben tárgyalva és elfogadva jön. E szerint a választmány az öszszes kaszinói helyiségek megtartását javasolja a közgyűlésnek. A bevételek összege 3630 frt 45 krban, a kiadásoké 3468 frt 60 krban állapíttatott meg; ezserint a f. évre 161 frt 85 kr többlet mutatkozik. A választmány hiszi, hogy a kaszinó új és szebb hivatásnak néz elébe az eddiginél. E tekintetben nem is habozik a kaszinó céljára és működésére nézve reformokat létesíteni; ez azonban legjobban elősegíttetnék az által, ha városunk kaszinóba való összes elemei ott sorakoznának. Ez elemek alatt értjük az értelmi, ipari, kereskedő- és birtokos-osztály javát. Ha ily elemek sorakoznak „közügyi egyesületté“, a város a kaszinóból vezettetnék, s ez esetben a városi közgyűlésen az elemek nem országos, hanem városi pártként sorakoznának. Az állandó hid ügyében működő albizottság Vasárnap este tartott értekezletet a városháza tanácstermében s beható tárgyalás alá vette az állandó hidat érdeklő s külön nyomtatványban megjelent okmányokat, n. m. a belügyminiszter leiratát a közgyűlés 1877. évben az állandó hid kiépitése tárgyában kelt határozatára, továbbá Müller Frigyes ajánlatait és végül Zombory tanácsnok tervezeteit a hid költségeinek fedezete tárgyában. A bizottság főbb megállapodásait a következőkben közöljük : Az állandó híd mielőbbi kiépítése a forgalom érdekei által sürgősen parancsolt szükség fénynyel világítanak, olyannyira , hogy maholnap a villámfénynek egy hajóról sem szabad hiányoznia. De nemcsak a közlekedés utain, hanem mélyen alant a tenger fenekén, a búvárharangokban is alkalmazását találja a villámfény, hogy az ember részint a hajótörés alkalmával a tenger által elnyelt kincseinek töredékét megmentse, részben pedig, hogy a tenger vagy bányák által elrejtett kincset az azt szomjahozó ember a mélységből a föld felszínére hozhassa. — Mit szóljunk a III. Napóleon által véghezvitt nagy munkálatokhoz, amelyek Párist a világ legszebb városává tevék? Éjjel-nappal ezernyi munkás dolgozott a nagyszerű terv valósításán, amelynél nappal a fénylő nap s éjjel az ahhoz hasonló villamfény szolgáltatta a világosságot. Ha azt hinnék, hallgatóim, hogy a villamfény csak a békés polgároknak világit s egyedül a szorgalom s ipar termékeinek létrehozásában árasztja csudálatraméltó fényét, nagyon csalatkoznának; kivette ebből az emberi leleményesség a maga részét a háborús időben is, midőn az élelmes hadvezér az éj sötétét fölhasználja, hogy mozdulataival halálos csapást mérjen ellenére; ekkor az önmagát védő villám fényével megvilágítja az ellen hadoszlopait s úgy figyeli meg hadállásait, hogy előkészületeket tehessen oly megtámadások ellenében, amelyek haláldöfés lennének katonáira. Így volt ez Páris ostromakor, midőn a porosz hadállásokat a franciák Páris falairól megvilágíták. Amit nem tehetett meg az erő az ügyes védelem ellenében, megtette az éhség s Párist csakis ez adta a poroszok sezébe. — — Az északamerikai államok serege a rabszolgatartó államok ellenében viselt háborúban nappal a parti ütegekhez, védvekhez nem közeledhetvén, az éj leple alatt úgy közeledtek hozzájuk, hogy azokat villámfénynyel világították meg. A vakító világítás alatt az ellen nem lévén képes a vilás azt annyival inkább javasolni fogja a nagybizottságnak, mert a híd törlesztési költségeinek födözésére is kellő alap kínálkozik. E tárgyban, mely a terv létesítésére nézve legfontosabb s csaknem kizárólag döntő kérdést képez, az albizottság, Zomborynok komplikált financiális terveit mellőzve, egyszerűbb módját fogja javasolni a törlesztésnek. — A 30 éves földek fölszabadulásáig, 1884 ig, pusztán a hidvám-jövedelem szolgáland törlesztési alapul 30,000 frt erejéig; a vámtarifa fölemeléséből befolyó többlet : 22,000 frt, a közpénztár rendes jövedelméül tartatván meg. E törlesztési alaphoz járulandó marostői földek 1883-ban leendő bérbeadása folytán megnyíló uj jövedelemből 10,000 frt. 1885-ben már a 30 éves földek bérbeadásából befolyó pénzek is a törlesztésre fordittatnak, s minthogy a 12,000 hold közvagyon évi bérletéből 40,000 frtnyi bevételt helyez kilátásba a bizottság, az említett esztendőn túl a törlesztésben évenként 80,000 frt fogna fizettetni. A nagyobb összegű törlesztéseknek azért adatott előny a kisebb rátafizetések fölött, mert így a város előbb tisztázza e terhét és kevesebb összeget fizet kamat fejében. A hidrámtarifa emelése tárgyában, néhány tétel kivételével, elfogadtatott Zomborynok tervezete. Ami az állandó híd létesítési módozatát illeti, az albizottság pályaversenyt kérni javasol az ajánlatok és tervek beadására nézve s Müller úr ajánlatai is pályázatra fognak utasíttatni. — A tiszavölgyi társulat központi választmánya 1. évi január 7-én tartott ülése után, melyről múlt számunkban emlékeztünk meg, még 11-én is tartott értekezletet, melyen egy az alföld s legközelebb Szeged vízvédelmi viszonyaira nézve nagyfontosságú tárgy forgott szőnyegen. A mindszentapátfalvai tiszaszabályozó társulat ugyanis kérvényt nyújtott a központi választmányhoz az iránt, hogy a közlekedési minisztériumnál kérelmezze az alsótiszai nagyfai átmetszés kiképeztetését. A társulat amiatt kívánja az említett átmetszés kiképeztetését, mert a nagyfai régi Tisza kanyarulata nagyon ostromolja a társulat töltéseit , s igy az átmetszés kiképeztetését, melynek folytán a folyam sebeje a régi Tiszából elvezettetnék, a társulati töltések fönntartása követeli. A társulat kérelme Szegedre nézve jelentékeny hátrányt involvál, mert a nagyfai átmetszés csak pár órai távolságra fekszik fölöttünk, s ha kiképeztetnék, a felsővizek folyásának sebességét közvetlen Szeged fölött fokozná s igy a vizek még nagyobb erővel zúdulnának reánk. A központi választmány a kérdést az alföldnek, a kérvényben fölhozott oknál sokkal fontosabb érdekek szempontjából mérlegelvén, azt elutasította s határozatilag kimondá, hogy a nagyfai átmetszés előbb nem képeztethetik ki, mig a vödrösházi átmetszéstől lefelé valamennyi alsótiszai átmetszés kiképezve nem lesz. A központi választmány imént jelzett teljesen korrekt határozata gróf, Károlyi Sándor és Reizner János fölszólalására, egyhangulag hozatott. — Halálozás. Polgár István, kisújszállási földbirtokos, Polgár Lászlónak, főispánunk vejének egyetlen fivére, tegnapelőtt hosszas betegség után 34 éves korában meghalt. A korán elhunyt a Kunság legkitűnőbb s legszorgalmasabb gazdáinak egyike volt. Hátrahagyott családja jövőjét szorgalma eredményével biztosította az épp oly jó családapa, mint munkás honpolgár. Nyugodjék békében ! — Rendőri akció. Hogy ne vádoltathassunk a rendőrség iránti elfogultsággal, nemcsak a rendőrség rovására tartozó eseményeket és mozgalmakat jegyezzük föl, hanem ahol csak alkalom kínálkozik — sajnos, hogy oly ritkán! — szívesen írjuk föl a napi események krónikájába a rendőrségnek a rend érdekében viselt dolgait. Nos, hát míg egyrészről köztudomású tény, hogy utcáinkon s köztereinken brutális gitógóc távolságpontját még csak megközelítőleg sem meghatározni , a körözőhajók teljes biztosságban puhatolhatják ki az ellenséges csapatok s partvédők elrendezését és erejét. A vegytanban a villámtűz által oly fémeket és agyagokat, amelyek semmi tűzben nem olvadnak, a roppant hőtok kifejlődése által nagy könnyűséggel hozunk olvadásba. A villámfény gyakorlati alkalmazásba jő még a színházaknál, szinképjátékoknál, napnagyításnál s a ködfátyolképeknél. * Az emberek egymás közt való folytonos érintkezése fölébreszté a vágyat, a távollevőkről s a messzebb történt eseményekről gyorsan hírt hallani, tudomást venni. A régieknél a hadvezérek őrállásaikkal adták a hírt kitűzött céljuk felé. Mások tűzjeleket alkalmaztak, hogy ez által az ellenség győzelmes leveretését gyorsan tudassák a harc kimenetéért remegő fejedelemmel. A múlt század végén a franciák Chappe által föltalált s a figyelőházon kívül álló karókkal jeleket mutató készüléket használtak, 8 ezen készüléket táviró- (telegraf) készüléknek nevezték. Az ilynemű távirókészülékek használhatósága igen korlátolt volt, mert a köd és és sötété a táviratozást mindig korlátozta. Ezt a primitiv távirást ismét a villamosság volt hivatva helyéből kiszorítani s arra a magaslatra vinni, a melyen ma áll s a mely nélkül ma már a társadalom úgyszólván nem létezhetik. Mi módon lehet a villamossággal a legmesszebbre is írni, könnyen megérthetővé válik, a mint annak alapjával , a villamdelejességgel megismerkedünk. A távirás jelenleg kétféleképen történik: a delejtű elhajlása és a villamosság által, keletkezett delej vonzóereje által. A delejtűvel való távirás különösen az angoloknál van divatban, fickók és részeg kétlábú állatok által menny garázdaság vitetik végbe rendőri intervenció nélkül, szolgáljon köztudomásul az is , hogy néhány rendőr szombaton d. e. egy embert, aki ittas állapotban a Ferenc téren nagy patáliát csapott, elismerésre méltó erélylyel megfékezett és hűvösre kisért. A szóban levő garaboncás fráter egy katonaviselt, erős, tagbaszakadt férfi, hatalmas resistenciát fejtett ki a rendőrségi akció ellen, s midőn látta, hogy a megszaporodott hajdúk ellenében, lábain állva, többé nem fejthet ki siker reményével oppoziciót, hanyatt vágta magát a földön s kézzel lábbal vickándozott, hogy hozzá ne férhessenek. A rendőrök azonban kezein s lábain megragadván, mint terhet szállították be a hűvösre, a hol a ferenctéri hős nemes heve kissé lecsillapulhatott. A főgymnáziumi „önképzőkör“ vasárnap tartotta a folyó tanévben Il-ik nagygyűlését, amelyen ft. Horváth Sándor tanár uron, a kör vezetőjén kívül ft. Magyar Gábor igazgató, valamint ft. Cserép Sándor és Fittinger Károly tanár urak jelentek meg mint vendégek. A közgyűlés tárgyai a következők voltak : 1. Titkári jelentés, fölolvasta Kriszhaber Adolf 8. o. t. 2. „Édes jó hazám“, Becsei Sándortól, szavalta Reichlinger Ede 7. o. t. 3. „A villámhárító föltalálása“, székfoglaló értekezés, fölolvasta Spitzer Vilmos 8. o. t. 4. „More patria“, saját költemény, fölolvasta Mészáros Lajos 8. o. t. 5. „Shakespeare Hamletja, a költő szylje és világnézete“, értekezés, fölolvasta Klein Alajos 7. o. t. 6. „Az utolsó alamizsna“, Petőfi Sándortól, szavalta Kriszhaber Adolf 8. o. t. 7. „A színpad mint az erkölcsök tükre“, székfoglaló értekezés, fölolvasta Schreiber Fülöp 7. o. t. 8. „Koldusének“, Arany Jánostól, szavalta Herzl Manó 8. o. t. — A titkári jelentésből kiemelendők a következők : A körnek van 49 rendes tagja a 7. és 8. osztályból s 23 bejáró tagja a 6. osztályból. Tartott összesen eddig elé 11 gyűlést, melyek közül 8 kiválóan munkálkodási gyűlés volt ; ezek egyikén a bejáró tagok tartottak szavalati akadémiát. Ezen gyűléseken a rendes tagok közül 16-an 19 írásbeli művel és 24 szavalattal léptek föl. A kör pénztára 108 frt 35 kv fölött rendelkezik. A könyvtárban van 313 mű 551 kötetben. Ebből 42 rendes és 21 bejáró tag 228 művet olvasott 401 kötetben. Ez a körülmény annál kielégitőbb, mivel ugyanezen tagok az ifjúság nagy könyvtárt is használják. A szabadelvü kör választmánya szombaton d. u. ülést tartott, mely alkalommal az egyesület házi ügyei voltak tárgyalás alatt. A pénztár és könyvtár állapotáról lévén szó, az előterjesztésekből kitűnt , hogy a kör financiái, habár nem mondhatók éppen roszaknak, de, mint ez időszerint majd mindenik egyletünkre nézve áll, nem is kedvezők; ellenben a könyvtár felőli jelentés annyiban örvendetes, hogy a könyvtárt a kör tagjai szorgalmasan használják. — „A virágnak megtiltani nem lehet“ — tudniillik Virágh felsővárosi biztosnak, hogy a katonát is bekísérje, ha garabonciáskodik. Mégis tette szombaton éjjel. „S ha tette, jól tette.“ Az említett éjjel egy 8 hadfiból álló benyakalt kompánia nagyban produkálta intézkedését a felsővároson egy korcsmában. A vitéz fiúk azon kezdték a diadalmas hadjáratot, hogy a korcsmában összetörtek mindent, s azzal a„rechts um!“ tovább álltak ; s minthogy az éjjeli marschhoz trombitás nem volt, mindegyik saját hangszerén fújta a riadót, oly éktelen orditozást vivén végbe, hogy az utcák lakóit fölriaszták álmaikból. A rendőrség azonban még idejekorán érkezett, hogy a garázda publikumot megfékezze. Ez persze nem ment egykönnyen, mert katona-ember nem hagy könnyedén packázni magával, aztán meg neki is oldalán lóg a „kezebet”.“ Hanem ez egyszer emberükre akadtak a katonák a rendőrökben akik bár sokkal kevesebben voltak, dicsérendő erélylyel léptek föl a rendbontókkal szemben. míg a delej a mi távíróinknál van alkalmazásban , azért ez utóbbi közelebbről érdekelvén bennünket , itt ennek magyarázatára szorítkozom. Ha a brrt telepből a villamfolyamot lágy vas körül vezetjük, úgy, hogy a villamosságot vezető sodrony selyemmel vagy gyapjúval legyen körülvonva, az időre, míg a folyamkeringés történik, vas és acéldarabokat magához vonz ; amint a villamfolyam megszakíttatik, a lágy vas elveszti delejes erejét s a magához vonzott tárgyakat abban a pillanatban elereszti. A villamosságnak ezt a sajátságát Morse ügyesen használta föl, ki is a mai távirógépek föltalálójává jön. A távirógép lényegében nem áll egyébből, mint egy két, rézsodronynyal számtalanszor körültekert lágy vasból , mely fölött keresztben ismét egy emeltyűvel összekötőt vas- vagy rézdarab van ; az emeltyű másik oldalán sodronyrugony és végén szabályozható kiálló szög van. A kiálló szög fölött vékony papírszalag fut el, amelyet egy óramű szabályszerüleg gombolyít le tekercséről. A mint a villámfolyam megindittatik, a lágy vas delejessé válik s a fölötte keresztben levő vasat magához vonzza. E vas emeltyűszerü mozgása által a másik vég, melyre a kiálló szög helyezve van, fölfelé emelkedik s a fölötte elvonuló papírba benyomást hagy maga után a szerint, a mennyi ideig a vas a delej működése által magához vonzatott. A villamfolyam megszüntetése által a delej is megszűnvén, az említett sodronyrugó az emeltyűt visszahúzza eredeti állapotába, s ekkor a szög is eltávozik a papirtól s a benyomási művelet megszűnik. A papírra a benyomások tetszésszerintiek lehetnek a szerint, amint hosszabb vagy rövidebb ideig engedjük a villamfolyamot keringeni, így lehet a papíron pontot és vonásokat képezni, melyekből a sürgönyzés abc-je kikerült. (Vége, köt.) * Múlt számunkból kimaradt.___________Szert.