Szegedi Híradó, 1879. július-december (21. évfolyam, 79-225. szám)

1879-07-01 / 79. szám

Huszonegyedik évfolyam 1879. Kedd, julius l-én. 79-ik szám. Megjelen: az ünnep utáni napokat kivéve mindennap. Előfizetési föltételeit: Szegeden bázhozhordással és vidékre postilii: Egész évre . . . 15 frt — kr. Félévre .... 7 „ 50 „ Évnegyedre . . íi „ 75 „ Egy hóra ... I , 25 , Előfizetések legcélszerűbben pos­tautalvány utján eszközölhetők. ; ~ii aan» in —" >i.n —■■■ mg POLITIKAI ág VEGYES tAKTALMU NAPILAP Hirdetések dijai:' A hétbasábos petitsor vagy annak tereért egyszeri hirdetésnél 6 kr, kétszerinél 5 kr, többszörinél 4 kr. és minden beiktatásnál 30 kr. kincs­tári illeték fizetendő. A bizonyítékul kívánandó lapok és a nyugtabélyeg külön fizetendők. A „Nyílttériben a négyhasábos petitsor iktatási dija 15 kr. Hirdetések fölvétetnek a fővárosi és a külföldi nagyobb hirdetési irodákban is. Szerkesztőségi iroda : hol e lap szellemi részét illető ügyekben értekezhetni, Klauzál-tér, 209. sz. a. az udvarban balra. ZEg'37'es szám ára- 3 Isr. Kiadóhivatal: Borger (tnsztáv könyv- és kőnyomdája, könyvkötészete, papirraktára, hova az előfizetési pénzek és hirdetések küldendők. Kossuth elmélkedése. Előfizetési fölhívás a 1879-ik évi huszonegyedik évfolyamának második felére. Szeged város rekonstrukciójának kezdeté­vel lapunk is nevezetes fordulópontra jutott : a mai nappal. tKLS-pila/ppá. alakult át olymódon, hogy megtartja régi alakját. Az előfizetési ár az eddigi 10 fiiról 15 forintra emeltetik. Lapunk tehát mint napilap olcsóbb mint eddig volt hetenként háromszori megjelenés sei. Kiadónk e jutányos ár megszabásánál szá­mított azon nagy érdeklődésre, a mely Szeged re- k onstrukciója iránt nem csak helyben s a köze vidéken, hanem országszerte nyilvánul, tehát fo­kozódására azon részvétnek, a mely lapunk iránt különösen a vidék részéről a katasztrófa óta le­folyt három hónap alatt tényleg mutatkozott. E fontos változásra a viszonyok úgyszólván kényszeriteltek bennünket; mert be kellett lát­nunk, hogy a rekonstrukció alatt fölmerülendő eseményekkel az eddigi megjelenéssel lépést nem tarthatunk, s hogy a kiválóbb mozzanatok kellő ismertetése és méltánylására nagyobb tér kell és ezt, valamint a közönség érdeklő­désének és gyors tudásvágyának kielégítését csak napilappal érhetjük el. Uj programmot nem adunk, mert megtart­juk a régebbit, a mit a katasztrófa után két szóban kifejeztünk: „Szeged ujjáteremtése,“ Ez a mi programmunk jövőre is mindad­dig, mig a nagy mű, legalább nagy vonásaiban, bevégezve nem lesz. Erre fordítjuk tehát fő figyelmünket ezután is azzal a forró szeretettel, a melylyel szülővárosunkhoz romjaiban is ra­gaszkodunk, s azzal a lelkesedéssel, a melyet az uj, a szebb és dicsőbb Szeged távol lebegő képe keblünkben fölkeltett és táplál. Magától értetődik, hogy a k i r. biztos­ság körében előforduló minden mozzanatról közvetlen, tehát teljesen hiteles for­rásból, gyorsan és kimerítően fogjuk értesi- tesiteni a közönséget mindig — s a kir. biz- osnak Szegei javára irányzott törekvéseit tel­jes energiával támogatni fogjuk. Egyébként pedig a változással módunkban lesz lapunkat változatosabbá is tenni; a mennyire fő föladatunk engedi, figyelemmel kísérjük tehát az országos és világeseményeket is, hogy olvasó­inkat e részben is kielégítsük. T árcarovatunkatis igyekszünk minél tartalmasabbá tenni. Hogy pedig mindezen Ígéretünket be is válthassuk, gondoskodtunk kellő szellemi támo- gattatásról s jelesen helyből a legkitű­nőbb munkaerőket nyertük meg. Mi tehát megteszünk mindent, a mit mél­tányosan kívánni lehet, s retnénynyel né­zünk e lapok uj pályafutása elé ; reményünket pedig Szegeden kívül a közel s távol vidék, kü­lönösen a testvér városok lelkes közönségének részvétére alapítjuk, a mely nemes áldozatot hoz, midőn lapunkat tömeges pártfogásában részesiti. Múltúnkra hivatkozunk biztosítékul, hogy a pártolást meg fogjuk érdemelni. Szeged, 1879. julius l-én. Nagy Sándor szerkesztő. Burger Gusztáv kiadó. £lőlixetf‘NÍ föltételek. Helyben házhozhordással, vagy vidékre postán : Egy évre : 15 frt, félévre: 7 frt 50 kr, negyedévre : 3 frt 75 kr, egy hóra 1 frt 25 kr. A kiadóhivatal. I. A Szeged ujjátererutéséröl folyó cikksorozatunkat másod Ízben is meg kell szakitanunk , hogy figyelmünket azon nagyérdekü nyilatkozatra fordít­hassuk, a melyet Kossuth Lajos „Elmélkedés Szeged rekonstrukciója fe­löl“ cim alatt közrebocsátott. Tehetjük azonban ezt annál inkább , mert a mit mi még elmondani akarunk e tárgyban, az már nem épen sürgős természetű, de meg midőn Kossuth elmélkedéséhez szólunk, szintén a rekonstrukció kérdé­sét szellőztetjük. Minthogy lapunknak napilappá lett, átalakulása folytán kétszerannyi térrel rendelkezünk, mint eddig, Kossuth eme nagyterjedelmii, de egyúttal nagybecsű nyilatkozatát egész terjedelmében kö­zöljük, már csak azért is, hogy olva­sóink, kik más lapot nem járatnak, csonkitatlan bírhassák azt. Idegen földön élő, de velünk együtt érző és szenvedő nagy hazánkfiát má­sodszor bírja szólásra Szeged világra­szóló katasztrófája. Első nyilatkozatá­ban — hatalmas viszhangjaként a ma­gyar király fölemelő szavainak — re­ményt öntött belénk, vigasztalt, buzdí­tott, bátorított. Most — szilárd hitének kijelentésével a nemzet iránt , hogy az Szeged föltámasztásához egész impozáns erejével segédkezet, nyújt — tanácsokat mond, nézeteit adja elő : miként kellene a rombadült várost rekonstruálni úgy, hogy az minta magyar város és jövője biztosítva legyen, vagyis, hogy 1) árviz esetén el ne pusztuljon s 2) minden vizfakadás, a talajnak minden lazasága mellett is szilárd fönnállásra számíthasson. A mi nekünk, a csapás által oly mélyen sújtottaknak oly jól esik, az a végtelen szeretet,, a melylyel irántunk, s a mély érdeklődés, a melylyel „hazája második s a magyarság első nagy váro­sának“ sorsa, jövője iránt viseltetik, a mire „mind nemzeti, mind közgazdasági szempontból igen-igen nagy súlyt helyez. “ Ez nyilvánult első levelében és húzódik vörös fonálként végig jelen nyilatkoza­tában is. A második közös vonása a két nyi­latkozatnak: a szigorú tárgyiasság, az óvakodás minden politikai tendentiától s pártszempont belekeverésétől, a mi jellemzőleg tünteti föl Kossuthnak finom tapintatát. Csak egy utóiratban tesz némi megjegyzést az ellen, hogy Tisza Kálmán öcscsét nevezte ki kir. biztos­nak ; de ezt is igen óvatosan teszi s megengedi, hogy „talán jobban van igy“, és elvárja, hogy „a mű dicsérje mes­terét.“ Jelen nyilatkozata azonban azzal különbözik az elsőtől, hogy egészen reális téren mozog, s mig az elsőben in­kább érzelmeinek, rokonszenvének adott kifejezést az ő ragyogó tollával, ebben sokoldalú tudományának s világbolyon­gásában szerzett gazdag tapasztalatainak egész tárházát hozza elénk, hogy ve­gyük hasznát. A becses „elmélkedés“ ezen általá­nos jellemzésén túl ezúttal nem terjesz­kedünk ki a részletekre; csupán egyet emlitünk föl a sok érdekes momentum közül már most: Kossuth nézetét a fel­tol t é s kérdésében. Azért emeljük pedig ki ezt most mindjárt, mert — mint ol­vasóink tudják — mi a város belterü­letének feltöltését a sikeres rekonstrukció első és alapföltételének jelentettük ki. S most nem kis megelégedésünkre szolgál jelezhetni, hogy a tapasztalt, helyi és vizviszonyainkat, mint látszik, igen jól ismerő Kossuth is teljesen osz­tozik ebben a nézetünkben s a feltöltést Szeged rekonstrukciójánál az „okszerűség lényeges posztulatumának“ mondja. Es ezt, a vízviszonyokból, a való helyzetből merített, oly meggyőző érvekkel bizo- nyitja be, a miket megdönteni lehe­tetlen. Ha azt akarjuk, hogy Szegedből újra város, nagy és virágzó város legyen, ennek meg kell lenni! — Wenck heim Béla báró halá­lán van! Ezt a megdöbbentő hirt, hozza a mai „Egyetértés“, melyben a következőket ol­vassuk : A báró, kinek betegsége a muH hetekben általános részvétet keltett, s fölgyógyulásának hirét mindenki örömmel fogadta, ma reggel óta a halál révén van. Baja: idült vesebaj, tegnap (szombat) este fokozott erővel megújult. A be­teg a legborzasztóbb kínokat állta ki az éjjel, s a szenvedés annyira erőt vett rajta, hogy ma reggel már elállóit a szava s azóta moz­dulatlanul és eszméletlen állapotban fekszik ágyában, alig adva olykor olykor életjelt. — Orvosai, dr. Korányi és Lumniczer tanárok, ma reggel lemondtak minden reményről ; a be­tegnek rokonai és barátai, köztök gr. Almásy Kálmán, gr. Wenckheim László és gr. Szapáry Antal, az egész napot mellette töltötték. Délelőtt 11 órakor Dosztál Gaudentius , a ferenciek guardiánja, megjelent a betegnél, bogy a ha­lotti szentségekkel ellássa. A báró azonban már nem birt meggyónni, mozdulatlanul feküdt ha­nyatt s a lelkésznek má- nem volt egyéb te­endője, mint ráadni az áldást és az utolsó kenetet. Fél 12 kor az orvosok kije­lentették, hogy vége mindennek ; — a beteget többé nem lehet megmenteni. Kirnyezete ekkor sürgönyzött a rokonoknak ; 2 órakor értesítet­tek a kormány tagjai és a kormánypárt vezér - férfiai a beteg reménytelen állapotáról. 1 órakor, lapunk zártakor, Wenckheim még élt, kevés valószínűséggel bir azonban , hogy a reggelt megérje. Ez időben Szapáry István gróf, Sza- páry Géza, Zichy Ferraris Viktor gróf állam­titkár, Almássy György, sat. időztek nála. — Wenckhem betegsége általános részvétet kelt a fővárosban. Lakásán egész nap egymást érték a tudakozódások. — Egy botrányos „rendje 1-p ö r“ folyt le a legközelebbi napokban Bécsben, a melynek vádtárgya volt: p é n z é r t való rend- úelszer zés olyan hiú bolondok számára, ^ kik azt érdemeiknél fogva el nem nyerhetvén, pénzért akarták beteges vágyukat kielégíteni. Á pör minket is érdekel, a mennyiben, fájda­lom, egy országos kitünőségüuk, a képviselőház alelnöke, Várady Gábor is bele van bonyo­lítva. Nem akarunk a bécsi tárgyalásokból — a melyeken Várady G. nem volt vádilva s igy ! védelmezve sem — Ítéletet mondani ; de már az, hogy az ő neve ily botrányos pörben szere­pelt, oly tény, a mely mély fájdalommal kell hogy eltöltse minden hazafi keblét. Mint a lapok Írják, a pör iratait átteszik a magyar kir. főügyészséghez. Magasabb köreink reputációja érdekében óhajtjuk, hogy a kompro­mittált férfiú tisztázza magát. Szeged, 1879. junius hó 27. A szokottnál valamivel hosszabb id it en­gedtünk ez egyszer kivételesen elhaladni, hogy közegészségünk állapotáról határozott képet nyújthassunk. Ez idő alatt megfigyelő álláspon­tot foglaltunk el, mivel a már múlt tudósítá­sunkban különösen kiemelt ragályos bániaknak sorában egy rég félt fordulópont látszott be­következni. N svezetesen a hagymái, fSképn pedig a küteges hagymáz, mely a beteglétszá- * * Jelen közlemény múlt számunkból kimaradt. S z e r k. mot aggasztó mérvben kezdte szaporítani, anél­kül azonban, hogy a járvány jelentőségileg emelkedett volna ; eddigelé legalább még olyan­ná el nem fajult. Megfigyelésünk eredménye a következőkben foglalható össze: A hngymázos betegek sorában ezen bánta- lom kezdetétől fogva 2—4 uj eset fordul elő naponként; ez esetek kisebb része küteges; férfiaknál gyakrabban fordul elő, mint nőknél ; aggok és csecsemők leginkább maradnak ki­méivé; idegenek aránylag sokkal nagyobb meny- nyiségben betegednek meg, mint bennlakók. A betegek legnagyobb része javulófélben van ; ne- hányan már fölgyógyultak; a háláló sás aránylag csekély. Mindezekből Ítélve bátran kimondhatjuk, hogy járvány eddig még városunk­ban nincsen. Nem vagyunk prófétai ihlet- séggel megáldva és azért nem is tudjuk meg­mondani azt, hogy vájjon fog e ilyen rémitő sorscsapás is a reánk mért többiekhez csatla­kozni, vagy hogy talán mégÍ3 megkímélve ma- raduuk tőle; annyit azonban határozottan tu­dunk és mondhatunk, hogy a kellő óvó-in­tézkedések ma még lényegesen járu'hatna k annak eltávolításához; óvó-intézkedések, a me­lyek részint általános, részint magánjellegűik, mindannyian azonban, még a kicsiny és mellé­kesnek látszók is, nagy horderejűek és teljes figyelmet igényelnek . Alkalomszerűnek véljük ez okból az óvó­intézkedések közül legalább a fontosabbakat kimeritően fölsorolni, olvasóinknak pedig azokat még idejekorán különös figyelmébe ajánlani. Első, a mi figyelmes gondozást igényel : a levegő, annak tisztasága, illetve tisztítása; mert erre van most folytonosan utalva a mi légkörünk, ha azt akarjuk, hogy egészséges és élvezhető maradjon. A közegészségnek, az élet­nek ez a főföltétele. —Hí az étkek, az italok rósz ízűek, romlott ik, fékezhetjük, mellőzhet­jük azokat addig, mig jobbakra szert nem te­szünk ; éhezhetünk, szomjazhatunk órákig, na­pokig, ha kell, de levegő nélkül percekig sem lehel meg az emberi szervezet ; legyen bár az őt környező lég bűzös, gerjjel telt vagy halált- hozó is, előle magát el nem zárhatja, kénytelen azt magába szívni. — Mindenekelőtt tehát üde, romlatlan levegőt kell számára biztosítanunk. Hogy miképen ? Erről általánosságban gon­doskodik és gondoskodjék is a tudomány és hata­lom minden rendelkezésre álló segédeszköz föl­használásával. Ezzel azonban az egyénnek mint ilyennek még korántsem szabad beérnie ; kell, hogy az egyesek azt a légkört, a melyben ők és családjaik tartózkodnak, önmaguk tartsák foly­tonosan, hogy úgy mondjuk, jókarban, és te­gyék ha nem is élvezetessé, de legalább élvez­hetővé. Udvart, folyosót, a ház előtti járót min­den hulladék- és iszaptól iparkodjunk megszaba­dítani ; azokat gyakori locsol is által pormente- siteni ; a pincébe hatolt vizet kiszivattyúzni ; a szobákat lehetőleg szárazzá tenni és szorgosan szellőztetni ; a lakhely minden egyes részeit pedig, valamint a csatornát is, vasgálic és fenilsavas mészéleg alkalmazása által fertőztél eniteni. Ez utóbbi módszert különösen hangsúlyoz­nunk kell, mivel, általánosan elismert üdvös hatása dacára, még mindig csak elvétve lehet alkalmaztatására akadni. Végre a barakkokban és középületekben lakóknak figyelmébe ajánljuk, hogy tartsák fönn a tisztaságot és kerüljék le­hetőleg ez összezsufolást, legalább nappal, az által, hogy jobbadán künn tartózkodnak, árnyé • kos helyen, szabad ég alatt. A t a 1 a j 1 é g folytonos összeköttetésben állván a földköri levegővel, szükséges, bogy a talaj minősége is lehetőleg javit­ta s s é k ; égető szükség ez kivált most; mert nagy járványok rendszerint a talajvizek leg­alantabb állásával esnek össze. Természetes, hogy a talajjavítás céljából mi nem csatornázást, kiszárítást, befásitást és több effilét óhajtunk rögtön foganatosíttatni, mert jól tudjuk, hogy az ilyen munkálatok nem pillanat művei és hogy

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents