Szegedi Híradó, 1892. október-december (34. évfolyam, 236-313. szám)
1892-10-01 / 236. szám
Szeged, 1892. XXXIV. évfolyam. 236 szám. Szombat, október I. Előfizetési árak: Ho hoc hordással vagy postán küldve: Egyes évre . 14 frt — kr felvre . . 7 » — » .Negyedévre 3 » 50 « ?Sg7 hóra « . 1 » 20 » Eglyes Szám ára 5 kr. Kiadóhivatal: Endrényi Imre könyvkereskedése Szegeden, hová a előzetések s a lap szétküldésére vonatkozó fölszólandások intézendők Híradó Szerkesztői iroda, Tisza Lajos körút 73. és Reitzer-féle ház, földszint hová a lap szellem részét illető minden közlemény intézendő. Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak visst«. POLITIKAI NAPILAP Hirdetéseket iS nyílt téri kíszleményükét a kiadóhivatal merséigel áron vess P*l. A közönséghez. A harmincnegyedik évfolyam utolsó negyedének küszöbén bizalommal fordul a Szegedi Hiradón ahhoz a közönséghez, melynek lankadatlan buzgó támogatása annyi balszerencse, nehéz idők közepette nemcsak fenntartotta, hanem meg is izmosította a legrégibb magyar vidéki lapot. ígérni nehéz, de megtartani könnyű. És ezért mi óvakodunk a manapság anynyira divatos nagyhangú ígéretektől. A ^Szegedi Hiradó^ közönsége jól ismer a múltból. Tudja, hogy ez a lap hű osztályosa volt a régi keserveknek, új törekvéseknek. Szolgálta és szolgálja a liberális demokráciát, Szeged s az alföld kultúrájának nagy nemzeti érdekeit. A szerkesztőség s a kiadóhivatal folyton arra törekszik, hogy aSzegedi Híradót mind szellemi összeállítása, mind adminisztrációjára való tekintettel minden izében modern faj legyen és maradjon. Bő távirataink, kimerítő országgyűlési tudósításaink, a kereskedelmi s gazdasági élet minden említésre méltó mozzanatának gyors, pontos regisztrálása, szépirodalmi közleményeink gondos megválogatása s a helyi, valamint az országos és külföldi napi események hű képét nyújtó riport, nagyérdekű regények képezik azon eszközöket, amikkel a közönség folyton emelkedő pártfogását kiérdemelni törekszünk. Szeged modern, nagyvárosias fejlődésének tagadhatatlanul jelentékeny tényezője a szegedi sajtó. És minden önhittség nélkül merjük állítani, hogy aSzegedi Híradót mint tisztességes s komoly irányú lap, minden időben az elsők között volt, van és lesz, amikor Szegednek, az alföld természetes központjának bármely téren való előhaladása forog szóban. Kizárólag ezen az alapon fordulunk az új évnegyed előtt a közönséghez azzal a kérelemmel : részesítse aSzegedi Híradót, ezerttál is azon szeretetteljes támogatásban, amiben eddig elé részeltető. Megemlítjük, hogy Galitzin herceg •Szeretet nélküli című, szenzációs orosz társadalmi regényének közlését nyomban a most folyó rövidebb olasz regény befejezte után meg fogjuk kezdeni. Előfizetési föltételek: Egész évre. . 14 frt. 1 Negyedévre. 3 frt 50 kr Félévre . . 7 » Egy hóra 1 » 20 » Tisztelettel „Szegedi Híradó" szerkesztéséén és kiadóhivatala. A kolera. Szeged, okt. I. Budapesti távirataink minden kétséget kizáró hitelességgel konstatálták azt a szomorú tényt, hogy az ázsiai rém az ő mérföldlépő csizmáival immár betoppant hívatlan, kelletlen vendégkép a magyar tó- és székvárosba. A dolog természeténél fogva nincs kizárva annak lehetősége, hogy azon szakadatlan, sűrű, élénk közlekedés mellett, mely minket Budapesttel összeköt, akármelyik nap tanyát üssön a borzasztó járvány Szeged falai között is. Mindazoknak, akik hivatva vannak a közegészség legfőbb érdekei fölött lelkiismeretesen őrködni, kötelességük számot vetni ezzel a szomorú lehetőséggel s nem mulasztani el semmit is azon évrendszabályok közül, melyeknek pontos, gyors alkalmazása közt a tapasztalat szerint a minimumra redukálja a közvetlen közelből fenyegető veszedelem kiterjedését, ártó hatását. Meg vagyunk róla győződve, hogy Szeged város hatósága, egészségügyi tisztviselői már jóval ezelőtt, mikor az ázsiai rém még csak Oroszországban öldökölt, foganatosították a kellő előzetes rendszabályokat. Szó sincs arról, hogy a kolera készületlenül találja Szegedet s és ezért egészen fölösleges lelki emóció valami túlságosan megrémülni közeledtétől. Valószínű, hogy ha idáig jut, elvisz néhány áldozatot a társadalom azon szerencsétlen rétegéből, melynek nincs módjában lakási és táplálkozási viszonyait az egészség legelemibb követelményei szerint is berendezni. A nagyközönség kilencvenkilenc percentje teljes nyugalommal nézhet a kellemetlen látogatás elé. Úgyszólván csak önmagától függ, hogy a legcsekélyebb bántódása se legyen miatta. Kolera idején kiki önönmagának orvosa. A legfőbb évrendszabály az, hogy nem kell félni. A legkisebb változtatást sem szabad tenni a megszokott életrenden. A tiszta, gondosan szellőztetett lakás, a mérsékelt, egészséges, rendes táplálkozás, az állandó, gondos fertőtlenités s mindenek ’ fölött a mi speciális szegedi megváltónk, az ártézi viz, csaknem pozitiv biztonsággal mentesítenek a rémületes bajtól. Vigasztaló és megnyugtató mo ’ mentuma az idei kolera-járványnak kései föllépte. Előttünk feküsznek az 1872—73. évi nagy koleráról szóló statisztikai kimutatások, melyek azt bizonyítják, hogy miután a pusztító járvány az év legforróbb időszakában, július és augusztus folyamán elérte dühöngésének tetőpontját, attól kezdve, a kisebb őszi időjárás beálltával egy csapásra megszüntette dúlását, úgy, hogy már október hó 9-én hivatalosan lett mondva a járvány megszűnése. Az 1886-iki őszi kolera alkalmával a fővárosban szeptember 10-én észlelték az első kolera-esetet. Szegeden körülbelül június végén lépett fel szórványosan a katonaság között. Azonban mind Budapesten, mind nálunk a hatóság mindaddig titkolta a kolera jelenlétét, amíg csak lehetett. Ez alkalommal Szegeden mindössze két olyan kolera-eset fordult elő, melynek áldozatai az intelligencia köréből kerültek ki, azonban ezek sem végződtek halálosan. Mindezek szerint alaposan remélhetjük, hogy ha ide is ellátogat az ázsiai rém, itt tartózkodása rövid tartamú s kevéssé veszedelmes jellegű lészen. Főispán-krízis: Rudnay Béla orsz. képviselőnek Komárom megye és város főispánjává való kineveztetését, miről már régebben tettünk említést, most a félhivatalos «Nemzet» megerősíti. Minthogy Zichy József grófot megint miniszterjelöltül emlegetik a Szögyény helyébe, a rábízott két vármegye uj főispánjainak nevét is tudni akarják némelyek. Pozsonymegyébe Majláth György, Trencsén megyébe Baross Jusztin alispán menne főispánnak. A nyugdíjba menő abauji főispán, Darvas Imre utóda vagy Péchy Zsigmond sárosi alispán, vagy Darvas Ferenc képviselő lesz. Tar-ián Béla helyére Somogy főispánjává állítólag gróf Széchenyi Aladár volt orsz. képviselő van kiszemelve. Üres mandátumok. Minthogy Rudnay Béla főispán lesz, Hieronimy Károly államszámszéki elnök , az ekként megüresedő szakorcai mandátumra Csernátony Lajos, a zsombolyaira pedig Gajáry Ödön a szabadelvű párt jelöltje. Ideje is volt, hogy a párt helyrehozza azt a mulasztást, amit ennek a két kiváló publicistának a törvényhozásból való távolléte állandó szemrehányásként képezett. A fia apja- Bár az apja fia a nap hőse, ezek a most fölelevenített, jellemző apróságok mégis a fia apjáról szólnak. Budapest fő- és székváros új főkapitányának apja, Se 1rey Sándor tudvalévőleg a sze-