Szegedi Híradó, 1922. július-december (65. évfolyam, 148-289. szám)

1922-07-01 / 148. szám

SZSOEDI híradó Szoirhst, 1922. juHus 1. dolta Menyhártnak, — kérjük az Is­tent, hogy az évszázados Jubileumot más körülmények között és máskép ünnepelhessük meg. Végül Kelemen Bélához intézett még néhány búcsúszót és ugyan­olyan fiatalos frisseséggel mint reggel leszállott, felugrott különvo- natára, amely reggel 5 óráig ma­radt Szegeden, amikor azután elin­dult Békéscsaba felé. 4: A katonaság és a sajtó Most, amikor a kormányzó sze­gedi látogatásáról beszámoltunk, nem mulaszthatjuk el, hogy a nagy nyilvánosság előtt köszönetét ne mondjunk Shvoy Kálmán vezérkari főnöknek, aki a lehető legnagyobb úri előzékenységgel gondoskod ott arról, hogy a napisajtó munkásai a kormányzói látogatás minden egyes aktusánál akadálytalanul megjelen­hessenek. Köszönet illeti még Bach Dezső századost is, aki a kora reggeltől a késő esti órákig kalau­zolta szives közvetlenséggel az újságírókat. A katonaságnak a saj­tóval szemben tanúsított magatar­tása bizony követendő például szol­gálhatna némely polgári hatóságnak, sőt úgynevezett városi pupucnak is. A rendőrszemélyzet és a sajtó Ugyanakkor, amikor köszönettel adózunk a katonaságnak, nem me­hetünk el szónélkül amellelt a ma­gatartás mellett sem, amellyel a rendőrszemélyzet tagjai viseltettek — nem most először — a kötelességét teljesíteni akaró újságírókkal szem­ben. A rendörörsszemélyzet legtöbb tagja ugyanis egyáltalán nem volt hajlandó figyelembe venni a Shvoy ezredes által kiállitott kordon átlé­pési igazolványokat, de nem res­pektálták még a Bottka főkapitány ál- ’al aláirt újságírói igazolványokat sem. Feltartóztatták az újságírók kocsijait, a lehető legdurvább hangon támadtak rá a kormányzói kiséret — amely­hez az újságírók is tartoztak —, ré- -szére fentartott útvonalon haladó hírlapírókra. Mindezeket pedig azért hozzuk a nyilványoságra, hogy a nagyközön­ség lássa, a sajtóval hogyan jár el egy olyan testület ^ őrszemélyzete, 4mely legszebb sikereit a sajtóval raröhve szokta elérni. 9 hormány a hiengesztelÉs politiliáját aliarja folytatni Hatályon klyfll a kivételes batalom több Intézkedése ÜZletfltllBlyBZBS. NŐI fodrász és manikür üzlete­met Iskola ntca 7. szám alnl ujonann átalakítva és megnagyob­bítva Kállay Albert-ntca 1. sz. alá (Hld-ntoa) Olllkó palotába helyeztem át. — Személyzet sza­porítás folytán a kiszolgálás gyor­sabb és pontosabb lesz. További HoffinannÉ. X Harcsás halpaprlkas Hágl kertjében Olcsó házat és földet csak a Szegedi Híradó hirdetései alapján szerezhetsz! A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Gaál Gaszton elnök. Jelenti, hogy a következő kép­viselők mandátumai ellen érkezett be panasz: Pakots József, Nagy Ernő, Rakovszky István, Haller Ist­ván, Berky Gyula, Apponyi Antal gróf. Lukács György, Peidl Gyula, Szeder Ferenc és Urbán Péter báró. Jelenti, hogy az amerikai magyar társaság az Egyesült Államok füg- getlensege kivívásának emlékére jú­nius 2-án ünnepséget rendez, a melyre a nemzetgyűlés meghívót kapott. Ajánlja, hogy a nemzetgyű­lés Huszár Károlyt küldje ki az ünnepségen való részvételre és a koszorú elhelyezésére. A Ház ilyen értelemben határoz. Elnök igazolja múltkori rendelke­zését, amely szerint Peidl Gyulának nem akarta megengedni, hogy fel olvassa deklarációját. A házszabá­lyokban erre vonatkozólag nincs, vagy legalább is olyan értelemben nincs rendelkezés, amely a dekla­ráció felolvasását megtiltaná. Ez tu­domásul vétetik. Bejelenti, hogy Kabók Lajos sür­gős interpellációra kért engedélyt. Tekintettel arra, hogy a holnapi ülés úgyis interpellációs ülés lesz, az engedélyt nem adja meg. Mint­hogy a képviselő kéri az engedély elbírálásának a Ház elé terjesztését, az elnök szavazásra bocsátja a ké­relmet. A Ház az engedélyt nem adta meg. Ezután az indemniíási javaslat tárgyalása következik. Ivddi Béla, a pénzügyi bizottság előadója ismerteti az 1922—23 költ. ségvetési év első 6 hónapján vise­lendő közterhekről és fedezendő ál lami kiadásokról szóló törvényjavas­latot. Nagy Emil kisebbségi előadó kéri a nemzetgyűlést, hogy véleményét felszólálása keretében mondhassa el. Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök állott fel szólásra: — Tisztelt nemzetgyűlés! Midőn a kormány felhatalmazást kér az állam bevétele kezelésére és az ál­lami kiadások teljesítésére, köteles ségemnek tartom a magam részéről, hogy a nemzetgyűlést röviden tá jékoztassam a kormány felfogásáról es egyúttal kitérjek arra a munka programra, amelyet a kormány a maga részéről célba vett. Ennek az országnak mindenek előtt békés belső munkára van szük­sége. Erre semmiféle áldozat nem nagy. A magyar kormány a kien­gesztelés politikáját akarja foly­tatni, melyet a mait nemzetgyű­lésben kezdett már meg és most tető alá akar hozni. Erre a kormányzat cselekvésén kivül szükséges, hogy minden társa­dalmi osztályban hasonló szán­dék éljen. Arra van szükség, hogy minden társadalmi osztály letegyen arról, hogy osztály- uralmat gyakoroljon, arról a szándékától, hogy más osz­tályokkal szemben s ezek rovására magának előnyöket biztosítson. Arra van szükség, hogy minden társa­dalmi osztály közösen munkálkodjék a többi osztállyal. Bizonyos önmér- tékletet és önmegtagadást kell biz­tosítani a nemzet egész összeségé- ban és társadalmi osztályokban egymás iránt. A magam részéről közös, harmo­nikus munkára hívok fel minden társadalmi osztályt és ha egyes osz­tályok közt súrlódás, ellentét mutat­koznék, a kormány felajánlja a maga részéről a becsületes közvetítést. A kormányt ebben a közvetítésben ob­jektiv szempontok fogják vezetni, az a szempont, hogy a békét létre­hozza és fenn is tartsa­Nemzetünk gyógyulása és boldo­gabb jövője attól függ elsősorban, hogy munkaképes lesz-e ez a nem­zetgyűlés, vagy sem. De a parla­ment munkaképességétől az is függ, hogy végre-valahára áttérhetünk-e a háboruekozta rendkívüli viszonyok­ból a normális viszonyokba. Minél gyorsabban fogunk hozzá a mun­kához, annál rövidebb lesz az át­meneti idő. A múlt nemzetgyűlésen a kor­mány Ígéretet tett arra, hogy lassan hatályon kivül helyezi ezt a kivéte­les hatalom alapján kiadott rendel­kezéseket. E tekintetben a kormány már meg is kezdte munkáját és pe­dig két irányban. Az első teendője az volt, hogy egyes kivételes hatalom alapján kiadott rendelkezéseket hatályon kivül ßelyezett. Munkája második része az, hogy utasítást adott a közhatóságok­nak arra, hogy bizonyos rendelke­zéseket megváltoztatásuk nélkül eny­hébben alkalmazzanak. A kormány hatályon kivül helyezte azokat a rendeleteket, amelyek a sajlócenzurára, belföldi levél- és tá- virócenzurára vonatkoztak, meg­szüntette a gyorsított bitót eljárás alkalmazását, megszüntette a ka­tonai bíráskodást polgári egyének felett, a katonai felügyeletet a szén­bányák felett és visszaállította a szabadközlekedés jogát. Más téren e rendelkezéseket ugyan nem helyezte hatályon kivül, azon­ban alkalmazásukon enyhített, igy apasztotta lényegesen az internáltak, a rendőri felügyelet alatt állók szá­mát, hatályon kívül helyezte azokat az intézkedéseket,melyek a szakszerve­zetek működése elé akadályokat gördileltek. Ezen a téren tovább is fognak menni. — Arra nem vagyok hajlandó, hogy az emigránsokat, mint olyanokat, egyformán amnesztiában részesitsem. Mindenki hazajöhet. 5 amennyiben büntelendő cse­lekményt nem követett el, nem esik bántódása. Nem vagyok abban a helyzeitben — és ezt hangsúlyozom, — hogy az emigránsokkal szemben a magam részéröl enyhébb elbírálást gyakoroljak, mint azokkal szembm, akik itt maradtak az országban. (Él­jenzés.). Akik bűneiket azzal is te- t zték, hogy ennek az országnak jóhir nevét a külföldön megrontották, vagy propagandát folytattak és folytatnak ma is Magyarorszaggal szemben,- amíg nem mulatják a megbánás [elét, addig nincs helye velük szem­ben az amnesztiának. Azt hiszem, hogy egyfelől meg van a garancia arra, hogy 6 hónapon belül a kivételes ha­talom teljes mértékben meg fog szűnni. Megvan a garancia a tekintetben is, hogy a kormány a ráruházott hata­lommal nem élhet vissza, mert köte­lessége minden alkalommal cselek­vését bejelenteni a Háznak. Lapunk zártakor az ülés még tart Ratbenaa gyilkosai Berlin, junius 30. (MTI.-Wolff.) A berlini rendörigazgalóság által le­tartóztatott egyének, akikre rábizonyí­tották, hogy részt vettek Rathenau meggyilkolásában, a következők: Schütt berlini kereskedő, Diestel ber­lini kereskedő, annak az autógarázs­nak tulajdonosa, ahol a gyilkosság alkalmával használt kocsit elhelyezték, Gerd Techow berlini gimnazista, az időközben elfogott Techow Ernő tet­testárs öccse, továbbá Wily Günther berlini egyetemi hallgató és Stuben­reich berlini gimnazista. Gerd Techow, Günther és Stubenreich tudtak a bűn­tettről, illetve felbujtók voltak, Schütt és Diestel is tudomással bírtak róla, sőt előkészitetiék a gyilkosságot. A bűntettben résztvétellel gyanúsítottak további sorának letartóztatása küszö­bön áll. Hambnrgban készítették el5 a gyilkosságot Hamburg, jun. 30. (MTI.—Wolff.) Az állami sajtófönökség közlései szerint a hamburgi dinamitmerény- iet vizsgálata indokolta azt a gya­nút, hogy a tettesek politikai szer­vezethez tartoztak, amely szervezet az egész országot behálózta. A to­vábbi nyomozás során Rathenau meggyilkolásának végrehajtására és előkészítésére is fényt derítettek. Hazajönnek az oroszországi toszok A magyar és orosz kormány kö­zött a hónapokig tartó tárgyalások eredményeként szerdáp reggel a rá­kos! állomáson be vagon irozták az utolsó kommunistaszállitmány tagjait, számszerint 34 halálra, életfogytiglan £S több évi fegyházra iiélt kommu­nistát. Ez volt az utolsó kcmmunista- szalliimény, amclyntk Budapesnöl való elszállításával egyidöben elin­dultak Oioszországból az ottvissza- t irtott magyar túszok is. Az utolsó szá!« litmány kőzett van Kéri Pál, Klein József, Haubrich József Dovesák Antal Jancsik, a vörösőrség volt parancs­noka, a hírhedt Surih, Rabinovic.« és Halter, aki a kormányzó ellen már a diktatúra bukása után me rényletet tervezett és ezért életfogy­tiglan tarló fegyházra ítélték, ágy- időben az útnak indult kommu­nistákkal elindulnak Oroszország ból is a magyar túszokat haza szállító vonatok. Krasznojarszkból hatvan tényleges fogoly tiszt érkezik haza, akik között néhány ezredes és más idősebb törzstiszt ii van. Ezek azok a túszok közül, aki­ket az oroszok csak a legvégső esetben szándékoztak «iadni. Turkesztánbói 100, Moszkva és környékéről 20—20 indul el. Az utolsó túszok megérne zését julius 10-re várják. Tanügy A Tárosl női és fin felsőkeres­kedelmi Iskolában az 1922 23. tan­évre való felvételek julius hó 1., 2., 3., 4. és 5. napjain történnek az in lézer Boldogasszony-sugárut 6. számú helyiségében. Mirdkét intézet első évfolyamába felvételre jelentkezhet­nek oly növendékek, akik a gimná­zium, reál-, vagy polgári iskola IV. osztályát sikerrel végezték. A jelent kezők augusztus hó végén felvételi vizsgálatot tesznek 1. magyar helyes­írásból, 2. szépírásból és 3 számtani alapműveletekből. Felvételi dij 25, felvételi vizsgadij 50, évi tandíj 200 korona. Bővebb felvilágosítással szol­gál az intézet igazgatósága. 2438

Next

/
Thumbnails
Contents