Szegedi Híradó, 1923. január-július (66. évfolyam, 3-146. szám)

1923-01-05 / 3. szám

1923. Január 5. Péntek. Egyes szám ára is kiróna. Szeged, LXVL évfolyam. 3. sz. IRADO e$}LITlKAI HmUKP Előfizetési ára vidékre: í­zerkesztés&j; ' Tlisa Lajr^^-kftnit !'. Telefonszám 102. Kiadóhivatal : Tisza Lajos-körut 71. Telefonszíim 102­lőfizetési Éra taelySaa: Eg,r hóra .........................180 korona Egy hóra, 200 korona 9 ju­ve k­özgyű­lésnsi­ képe Tarnay Ivor, Csanádvármegye ki­­tűnő alispánja, a következő indít­ványt terjesztene a vármegye köz­gyűlése elé. A földadóról szóló 1922. évi XXII. t.-c. 13. § a elrendeli, hogy a legtöbb adót fizetők 1923. évre szóló névjegyzékének összeállításá­­nál ezen törvény rendelkezései fi­gyelembe vétessenek, azaz a virilis jog szempontjából számításba vétes­sék az 1922. év második felében a törvény rendelkezései szerint fizetett húzaadó. A vármegye igazoló választ­mánya megfelelt a törvény alapján kibocsátott belügyminiszteri rendel­kezésnek s a­ névjegyzék összeállí­tásához a szükséges előmunkálato­kat megtette. Indíttatva érzem magam, hogy előterjesztéssel, helyesebben indít­vánnyal lépjek a törvényhatósági bizottság elébe, kérvén a vármegye közgyűlését, intézzen feliratot a nemzetgyűléshez s kérje az idézett törvénynek oly irányú módosítását, amely lehe­tővé teszi, hogy a földbirtokkal rendelkezőkön kívül az egéd foglalkozási ágak képviselői is helyet foglalhassanak a törvény­­hatósági bizottságban, a városok s községek képviselőtestületeiben. A merev ragaszkodás az általam kifogásolt törvényszakaszhoz azt fogja eredményezni, hogy az értel­miségnek számos kiváló egyénisége nem jut többé szerephez a közélet­ben, nem lesz módjában részt venni az önkormányzati szervezetek életé­ben, ami mindenesetre a kulturális színvonal hanyatlását fogja maga után vonni, épp akkor, mikor e szín­vonal fentartása a nemzetnek létér­deke , jóformán egyetlen fegyvere a bennünket körülvevő ellenségek­kel szemben. Hogy e törvény nem igazságos s ellenkezik azzal a szellemmel, amely a korábbi törvényhozást vezérelte, elegendő reámutatni arra, hogy szé­leskörű politikai jogokat juttat egy bizonyos társadalmi osztály részére oly adónem után, amely csak igen csekély hányada az általuk élvezett igen nagy jövedelemnek. Bár számösszegre nézve igen je­lentékeny összegnek tűnik fel a földadó, végeredményben mégis csak igen csekély hányada a búza magas ára révén elért jövedelemnek. Emellett nagyarányú kedvezése a törvénynek az, hogy a törvény­hatósági és községi közterhekben nem adózik a földnek a birtokosa a teljes összegű földadó, hanem csu­pán a kataszteri tiszta jövedelem kétszerese után, amely alig vala­mivel több, mint amennyit az előző években fizetett. Egyrészt tehát jóformán kizáróla­gos lehetősége van még az önkor­mányzati élet irányításához, más­részt az­ önkormányzati terhek­hez előlle-­ csekélyebb mérv­ben adózik, mint a honovációs, a kereskedő-, vagy iparososztály. Ez sérti az igazságosság és egyenlő elbánás elvét, de kardinális hibája az egyoldalúság, amely az érvé­nyesülési lehetőséget csakis egy társadalmi osztálynak adja meg. A társadalmi osztályok közötti harmónia s az összes értékkel bíró tényezők erőinek egyesítése követelévé teszi a törvénysza­kasz módosítását s nem kételkedve abban, hogy a törvényhatósági bizottság elismerve indokolásom helyességét, tisztelettel kérem, méltóztassék a felirat elhatá­rozását kimondani. Franciaország egyedül is hajlandó behajtani a német jóvátételt Páris, jan. 4. A konferencia teg­napi ülésének lefolyása példátlan izgalmat kelt a francia fővárosban. A helyzetet súlyosan aggasztónak látják. A pesszimizmusban legtovább megy a Daily Mail párisi híradása, amely azt újságolja, hogy mivel Bonar Law nem volt hajlandó a francia jóvátételi tervet a tárgyalás alapjául elfogadni, másrészt Poin­caré tárgyalni sem akarja az angol javaslatot valószínű, hogy a konferenciát még ma este eredménytelenül befejezik. Angol kormánykörökben — írja a Daily Mail — azt hiszik, hogy Bo­nar Law és munkatársai még ma aznak Párisból_ A lap hoz­záfűzi, hogy Franciaország a párisi konku­­rencia meghiúsulása után egye­­dü­l fogja tervét végrahajtani , jár el Németorszag ellen. Január 15-­­:T­­alán a francia kormány Németországho­z ulti­mátumot intéz, melynek viszsa­­utasítása bizonyossággal vár­ható. Fooh tábornok erre uta­­sítást kap, hogy vonuljon be a nabi vidékre és szállj­a meg Essent és Bohainot. Ehhez 2—3 hadosztály lesz szük­séges Meg lehet azonban állapítani, hogy a ma reggeli párisi sajtóban ezzel a pesszimisztikus felfogással a Daily Mail teljesen egyedül áll. A német lapok erélyes állásfogla­lása a franciák ellen Berlin, január 4. A berlini lapok állásfoglalása a francia lapok ellen példátlanul éles. A Deutsche Allge­meine Zeitung szerint Poincaré terve a rablásvágy gyalázatos önleleplezése és európai gonosztett. A „Vorwärts” igen pesszimisztikusan ír, mert attól tart, hogy az antant megmentése ér­dekében újra fel fogja áldozni az igazságot. Németország még mindig csupán e politikának az eszköze. Titilos katonai szerzsődés a németek és az eroszok­ között Lengyelország leigázására Budapest, január 4. A Magyar Kurír jelenti: A Narodni Politika ma jelentést közöl, amely szerint Németország és Szovjetoroszország kö­zött titkos katonai szerződés jött létre, mely Lengyelország ellen irányul. A németek e híradás szerint arra kötelezték magukat, hogy újjászervezik a vörös hadsereget és ellátják hadianyaggal. Oroszországban erős had­sereget szerveznek német tisztek és altisztek vezetésével. A titkos szerző­dést állítólag hosszú tárgyalások előzték meg is a németek körében erős mozgalom indult meg e szerződés ellen. Az ellenmozgalom élén Laden­­dorff áll. Ellenzéki pártvezérek tiltakozása a kisántánt állítólagos demarsa ellen Budapest, jan. 4.: A kisántánt minden befolyását latba veti az ántántnál, hogy Magyarország belügyeibe ka­tona lépés útján demarssal bele­­avatkozhassék, ürügyül használja fel arra azt, hogy a kormány a nemzet­gyűlés elé terjesztette a rendtörvény­javaslatot, amelynek a munkakény­­szerről szóló paragrafusából a kis­ántant casus bellit olvas ki, mert szerinte ez a paragrafus biztosítaná a kormánynak azt a jogot, hogy a munkakényszer címén visszaállíthassa a békeszerződésben kifejezetten meg­szüntetett általános védkötelezettséget. A kisántánt tervbe vett demarsa hivatalos helyre, értesülésünk sze­rint még nem érkezett meg, sőt arról autentikus értesítést sem ka­pott a magyar kormány. Maga a beavatkozás a kisántánt részéről pártkülönbség nélkül a legerélyesebb tiltakozást váltja ki nemcsak a nem­zetgyűlés tagjaiból, hanem az or­szág minden rétegéből. Maga a kormány is a legerélyesebb vissza­utasításra és tiltakozásra készül. A kisántánt állítólagos demarsa e pillanatban tényleg azért bír külö­nös jelentőséggel, mert az ellenzék" '^4 r '­ t tudniillk éles és kérlelhetetlen harcot hirdet a rendtörvé­ny ellen s a demars folytán az a képtelen hely­zet állott elő, hogy az ellenzék egy után látszik haladni a kisántant­­tal, holott kétségtelen, hogy az el­lenzéktől ez a szándék teljesen távol áll. Mint Ugron Gábor alábbi nyilat­kozatából is kiderül, ez a demars, ha tényleg igaznak bizonyul, az el­lenzéket a rendtörvény ellen meg­­megindított harcban esetleg passzi­vitásra kényszerítené. Az ellenzék felfogásáról ebben az esetben az alábbi nyilatkozatok számolnak be: Ugron Gábor: — A kisántánt okveletlínkenésé­­hez már szokva vagyunk, főleg ahhoz, hogy mindig olyan dolgokba akarják beleülni az orrukat, melyek­hez semmi joguk. Magyarország belügyeibe való beavatkozásukhoz sincs semmi joguk. Bassay Károly: ^ — Nem tudom megfelel­ni a valóságnak az a hir, mely a k­ántántnak ilyen demarsáról Sem­mi körülmények között se hetjük, hogy belügyeinkbe irulíjyirá'­mok beleavatkozzanak.­­■ J. Friedrich István : * Ha a kisántánt demarssal akár a magyar kormányhoz, vagy a dmv-­ hatalmak értekezletéhez fácdusos, helyes, de ehhez a tervhez f­izető összes kombinációk mulattatója - vagyok barátja az uraimon se a re­­zsimnek, de azt mégis a legras­zebb­ akaratú fantázia szüleményének kell tartanom, hogy itten fehér­­orror van és katonai készülődésekkel­ akarjuk a békét megzavarni. Minden ember, aki Magyarországra lakik­,­­ vagy itt megfordul, láthatat ' semmiféle katonai készülődés­ nincs,­­ sőt valóságos preisizmus utágrodik ^ minden voralon. Itt a cseheket és a kisántántot valaki ugratja, azt­­ hí*­­szem, hogy ezeknek a rémmeséknek * kitalálóit az úgynevezett i'^|yar emigránsok körében lehetne keresni. v — A magyar fascizmusra eltié­r­jedt rémhírek is minden etáp.) külöznek. A fascista-tábor í la... A gyűlésén elmondott beszélt r ?ei,s miféle újabb momentumot nem tar­talmaz. Hogy én Rómába és Kc'.­­stanlinápolyba utazom, ehhez f.f . nek és a többi cseh uraknak közük. Én nem utazom sem a k­or­mány, sem az állam, sem a nemvr«­­gyülés megbízásából, h£.nek­ magánember tapasztalatokat ir, politikum információkat kívánok . é­rezni. Én sem törödöm a­zt?, h­g a cseh urak merrefelé uta­z-. i.- és kikérem magamnak, hog­y­­ magánügyeimbe ök beleavatti

Next