Szegedi Kis Ujság, 1947. január-május (2. évfolyam, 1-105. szám)
1947-01-01 / 1. szám
1947. Január SZEGEDI KISÍÍJSÁG UJjáépitjUk-e $xe«edet? A befejezett — megnyert és elvesztett — háború után világszerte megindult az újjáépítés. Nem csoda, hiszen az ötéves világpusztítás tüzes szekerének modern halállával a bombázók, mindenüvé elvitték magukkal a pusztítás pestisnél vérengzőbb eszközeit, a féltonnás, majd két, három, sőt tíztonnás gombákat. Dante alvilágának leggyötrőbb pokla gyermeteg mese ahhoz a borzalmas és fékeveszett élet és anyagpusztításhoz képest, amelyet a nagy városok lakói szenvedtek végig és ha az első világháború anyagi veszteségeinek mérlegét akként vonták meg, hogy az elpusztított és felhasznált anyagok értékéből a harcokban résztvett 20 millió katona mindegyikének családi házat tudtak volna építeni úgy a mostani világpusztítás anyagi áldírzataiból a harcoló katonák részére — akiknek száma elérte az 50 milliót — emeletes házat és luxus gépkocsit lehetett volna ajándékozni — feltéve ha nem pusztításra és gyilkolásra fordították volna avilág javait. A háláíu azonban az emberi sorsfenyegető rémeként végigpusztította elsősorban E Európát és a béke, sőt a fegyverszünet elkövetkeztével megkezdődött a világtörténelem legnagyobbszabású újjáépítése, a romok eltakarítása és az eddiginél nagyobb és modernebb városok és otthonok felépítése. Az emberi élniakarás és a jobb életkörülmények utáni vágy soha nem látott erőre kapott és bár a nagyobb anyagi tartalékkal rendelkező győztesek természetszerűen messze elől haladnak az újjáépítésben, a legyőzöttek pedig szőkébb keretek között, de éppen olyan akarással és szívósággal folytatják harcukat a háború vészes örökségei ellen, mint azok a nemzetek, akiket a győztesek oldalára vitt helyes politikájuk vagy jószerencséjük. MagyaroMXAg•3 törökdúlás évszázadai óta nem szenvedett annyit, nem pusztult el annyi értéke, mint az első totális háború reá eső egy esztendeje alatt. Most is városok dőltek rommá, falvak, tanyacsoportok néptelenedtek el és 1944 szomorú esztendejében az országúton hazafelé bandukoló embercsoportok leginkább üszkös romokat, elhagyott,, megroggyant tanyákat láttak, ahonnan legfeljebb a kövérre hízott varjak károgása szolgáltatott életmegnyilvánulást. Egy évvel később azonban a betapasztott ablakú, ideiglenesen kijavított tanyák közül a föld népe megmaradt tehénkéjével vagy sok helyen emberi igával, de művelte a földet. A városokban pedig a munkásság rohammunkával fogott a gyárak és a üzemek újjáépítéséhez, hogy újra legyen ipari árú a keservesmunkával szerzett kenyérért. Az egész országon lázas építkezés üteme vett erőt. Szén- és kenyércsaták vívódtak éppen olyan elszántsággal, mint korábban az ágyuk idején. Budapesten, amely talán a legtöbbet szenvedett az egész országban. Mehetetlen lendülettel támadtak fel a pincék alvilági lakói és egymásután épültek fel a hidak, tűntek el , a roltok s az emberek dolgoztak ,és éltek, ha szűkösen is- Szeged ff hadiszerencse "kiszámíthatatlan jóvoltából Trondinitná pusztulás nélkül h intett át ,a fajit tűzkeresztségén. Komhaz alig volt, az ablakok nagyobb része épen vészelte át a történelmi időket. A 'város három rappal a fdls'.'sabadulás után villafiaval 'ídanal, gázsal volt ellátva brat. Misétől nem vak vissza egyesek, talán Szeged lett volna Budapest felszabadulásáig a demokratikus Magyarország ideiglenes fővárosa. Az igazi pusztítást nem is a közvetlen háború, hanem a visszavonuló németek okozták. Az utolsó pillanatban felrobbantották a nemes ívelésű közúti hidat, valamint a vasúti híd megrongált szerkezetét- A bombázások előzőleg ugyan okoztak károkat Alsóvároson, Felsővároson és a klinikák épületeiben, de mint a nemrég kiadott statisztika is igazolja, Szeged hátulról számítva harmadik a háborús pusztításokat szenvedett magyar városok között. Ez a szegediek szempontjából nem nagyon érdekes, hiszen aki itt él, az jól ismeri a szerencsés tényeket, de a számok és az összehasonlítás segítségére kel támaszkodnunk, ha elfordultság nélkül kívánjuk látni, miként halad Szeged újjáépítése. A híd volt az első, amelyet pótolni kellett a front mögötti Szegednek. A vörös hadsereg valóban egy nap alatt felépítette hadihídját mindennél ékesebben biznyítva, hogy oktalan rombolás áldozata lett két hidunk. Nem sokkal később pedig ugyancsak az orosz utászok és a közmunkára kirendelt lakosság a felrobbantott vasúti híd elé erősen tartósabb, a téli jégzajlástól független hidat építettek, amelyen keresztül soha nem látott forgalmat bonyolítottak le. A fegyverszünet elkövetkezte, Budapest felszabadulása s minden egyéb momentum, amely távolabb vitte a háborút Szegedtől, szükségképen az újjáépítés erősödését, a város felemelkedését segítette elő. Szeged azonban ismét végzetesen lemaradt. Közigazgatásunk, városvezetésünk, részben az elmenekült tisztviselők hiánya, részben a pótlásukra beállított jóakaratú, de kevés gyakorlati tapasztalattal és áttekintéssel rendelkező gárda felkészületlensége miatt sorra mulasztotta el a lehetőségeket, amelyek időben megragadva soha nem látott előnyökhöz juttatták volna szűkebb hazánkat 1947 elején két és negyed évvel a felszabadulás után Szeged ismét ott áll, aholvolt Nincs híd, az ideiglenes hadihíd, amelyet természetesen nem a város építetett halálosan megrokkant Persze ez csak az előre nem látók, a hozzá nem értők előtt váratlan nehézség. Egyébként mindenki, aki kicsit előbbre nézett volna mint éppen muszáj, másfél évvel ezelőtt vészharangot vert, volna 140 ezer bolgár fülébe, hogy emberek baj van, a hadihíd nevénél és természeténél fogva csak ideiglenes, gondoskodni kellene egy stabilabb öszszekötőről' a tiszántúli részek'nel. Akadtak ugyan mérnökök és laikusok, akiket lassan híd-megszállottaknak tartottak, de a hivatalos város ténykedése egészen másból, politikai és személyi csatározásokból állott reggeli figurák kidőfését vagy új istenek bálványozását lehurogással és üdvrivalgással méltatták. Eközben a hadihíd rongálódott, a pilléreket körülfogó deszkakosarakból lassan hullott ki a szegedi polgárok által kézrők kézre adogatott kő, a felrobbant Arili híd roncsain megtörő szeszélyes hullámok pedig lassan hordták ki az iszapot városunk egyetlen tiszántúli útja alól.Máshol az országban azonban serényebb volt a munka. Egymásután épültek a hidak, a polgármesterek és a küldöttségek szí- V(^ ostroma győzött, mert minden vár sorsa az, hogy elessék, mégha az minisztérium is. Vár*«p«UtikáAk c«Gl]e Sohasem mutatkorzott oly leplezetlenül, mint most egy nappal a megrokkant hadihíd lebontása elött. A 140 ezer polgár ciáltán teheti fel a kérdést, hogy miért dolgoztunk több mint két évig, miért fizettük az adókat, miért szedik a közmunkaváltságot és milyen tervek és elgondolások alapján vitték ennek a nagy közösségnek sorsát két esztendőn keresztül. Mert mindenki, a vezetésre születettek, a vezetettségben maradók is tudják, hogy annak, aki élre áll nem a máról-holnapra vegetálással, a mindennapi kenyér és az oltalmat nyújtó törlőbiztonságáról, kell kizárólag gondoskodni. A legnagyobb ínségben és nyomorban is a kivezető utat kell előbb megalapozni, hogy azután a kiöntött cementkockák és egymáshoz illesztett kövek alól soha ne menjen ki az alap. A nép, amikor egy vezetőt állít maga elé, azért teszi, hogy az, mint legprimitívebb fokon a családfő előre gondoskodjék a többiek helyett, részlet és mindennapi munkájukból építsen, alkosson és vigye előre a maga közösségének sorsát. Ősi törvény ez és mint minden törvény kegyetlen szankciókat von maga után. A nép, a közösség, ha észreveszi, holly vépére nem tesz semmivel sem többet, mint bármelyik közönséges egyed, elsöpri és forradalmaknál vész törvényszékek előtt brutális nyíltsággal olvassa fejére, hogy te sem vagy különb, mint bármelyik más szürke közülünk s a kezedre bízott hatalommal, kötelességgel "és felelősséggel nem éltél, nem fordítottad a javunkra. A amlaaitác hiba és a hiba több mint háng hozzánemértél! A történelem nagy átalakulásainak véres forgatagában zsenik és kis akarnokok széles sora tűnik fel. Az előbbiek ha vétkeznek a közösség ellen, nem hibáznak, mert bűnük saját lángelméjük elferdüléséből torzul ki. A kis akarnokok szürkeségük eltüntetésénél konstruktív megnyilvánulásokra szükségszerűen nem képesek és úgy élnek a kezükbe ragadott hatalommal, mint az afrikai néger a rabolt hegedűvel, amelynek használatára szűk agya csak legfeljebb szitjának ékesítéséig eszmél. De a fali képül használt hegedűhöz jobban ragaszkodik, mint bármihez és aki esetleg egy hegedlűhangversenyt merne játszani rajta, legott agyonütné. Jjöhet, hogy talán a kis akarnokok bunkósbot.ia civiiváltabb világban lévőnk, egy párt vagy más közösségi erő, de lényegileg, a hozzánem értés fegyvere lett, legyen bumeráng, vagy sorba kivonult tömeg, ma ugyanaz: megvédelmezni azt, akit bírálni kellene. A megoldó« Szegeden így elodázódott Mert » két éven keresztül befizetett adóra és beszedett közmmunkaváltsága.M mindig akad mindennapi kiadás. Elég ha naponta— ismét a primitív formát vegyük elő — a családfő két vagy hárm felesleges, bár nagyon jól eső és így harmadnap már szükségesnek mondott kiadást nem épít le. Ha a család ezután később, úgy karácsony vagy újév felé az új ruhát kérné, gondos kimutatást adna nekik, hogy fiaim, itt megettünk két három tortát, emekkor pestig: egy nap két mozielőadást néztünk meg és bár könyvelésileg tökéletesen helytálló amit mond, élből nem lesz ruha, nem lesz cin -7 d'I híd sem. A nagyvonalúsás, az elitmrelátás és az idejekorán megtett intézkedések azok, amelyeket elvárunk legalsó fokon a családfőtől és feljebb egy közösség vezetőjétől. Ez a tény, ehhez mást mondani nem kell. A megjegyzés meg annyi, hogy 140 ezer ember nagy család, annaksorsát nem lehet és nem is szabad elhétköznaposítani, jövedelmét és, lehetőségeit, vágyait és jogos kívánságait aprópénzen elsantócskodni. Valamikor azt mondták:Szeged nem volt, s hanem lesz.“ Eza jelszó félő, hogy ma egészen másként hangzik: „Szeged nem lesz, hanem volt . . Dr. Fábjlán Ferenc. JUnCH kedves vevőinek és megrendelőinek papírkereskedő] BAJCSI-ZSILINSZKY U. 24. Kissteresneily,^ hatósági cukor kapható Peterneily ulMa csgpei Házhoz sz liSt ' a vidékre is S Sándor Leander bpnermew SAjXnERMÉSt) FAJBORAINAK KIMÉRÉSE Sándor'Sa^áníl 49. •mm uidüin, sondtalan servvsi S3 aacagdssal fogadjuk és kezdjük* az ul esztendin! A legpompásabb szórakozást nyújtjuk az uj szezon k magasló nagy katonai-operettivel viaizazetraSKíidian meynek főszerepét a tumorban és mulattatásban egyedülálló remek FERNANDEL játsza. A filmet, mely az egész viligon óriási sikert aratott, végre Magyarországra is megérkezett, s annak jass -l ását mi szereztük meg Magyarországon el-i --ebbsegi jog-ral, s csak aztán kérő Budapesten a Décsi és Corvin színházak műsorára. Gonata an lesz újéve ezzel « szipot^ ház^an szelemes kamuu vigjátéka fu'sá uj V nap.an 3, S, 7-koP|^ köznapok n rendes^ V24, i'iB, T. Boifeog u|okat folvás a ttELVOROSI MOZt ^fiig Hi M HMoli kedves vevőimnek, jóbarátaimnak és ismeröseinmek Kucska Mihályl borpincésxete | Szejfed, Kossuth Lajos-sogárut 21.sz. | KERES Sxevedai €$er%y