Szegedi Kis Ujság, 1947. január-május (2. évfolyam, 1-105. szám)

1947-01-01 / 1. szám

1947. Január t SZEGEDIKlStrJSAG UJjáépitjUk-e $xe«edet? A befejezett — megnyert és el* Tesztett —; háború után világszer­te megindult az újjáépítés. Nem ssoda. hiszen az ötéves világpusztí- tás tüzes szekerének modern hslál- lovaL a bennbázók, mindenüvé el­vittek magukkal a pusztítás pestis­nél vérengzőbb eszközeit, a félton­nás, majd két. három, sőt tíztoniiás i)ombákat, Dante alvilágának leg- .gyötrőbb pokla gyermeteg mese ah­hoz a borzalmas és fékeveszett élet és anyagpusztításhoz képest, ame­lyet a nagy városok lakói szenved­tek végig és ha az első világhábm rú anyagi veszteségeiuek mérlegét akként vonták meg, hogy az elpusz­tított és felhasznált anyagok érté­kéből a harcokban résztvett 20 mil- .Uó katona mindegyikének családi házat tudtak volna építent úgy a mostani világpusztitás auj^agi ál- dírzataiból a'harcoló katonák részé­re — akiknek száma elérte az 50 milliót — emeletes házat és luxus gépkocsit lehetett volna ajándékoz­ni — feltéve ha nem pusztításra és gyilkolásra fordították volna á .vi­lág javait. A hálKlru azonban az emberi sors ^fenyegető rémeként végigpusztította elsősor­ban íiurópát és a béke. sőt a fegy- verszSuet elkövetkezíével megkez­dődött a világtörténelem legna- gyobbszabású újjáépítése, a romok eltakarítása és az eddiginél na­gyobb és modernebb városok és otthonok felépítése. Az emberi élni- akarás és a jobb' életköinilmények utáni vágy soha nem látott erőre kapott és bár a nagyobb anyagi tartalékkal rendelkező győztesek tenmészetszerűeu messze elől ha­ladnak az újjáépítésben, a legyő­ző ttek pedig szőkébb keretek fő­zött, de éppen olyan akarással és szívósággal folytatják harcukat a háború vészes öröksége" ellen, mint azok a nemzetek, akiket a győzte­sek oldalára vitt helyes Politikájuk vagy jószerencséjük. MagyaroMXAg • 3 törökdúlás évszázadai óta nem szenvedett annyit, nem pusztult el annyi értéke, mint az első totális háború reá eső egy esztendeje alatt. Most is városok dőltek rommá, fal­vak, tauyacsoportok néptelenedtek cl és 1944 szomorú esztendejében az országúton hazafelé bandukoló em­bercsoportok leginkább üszkös ro­mokat, elhagyott,, megroggyant ta­nyákat láttak, ahonnan legfeljebb a kövérre hízott var.jak károgása szol­gáltatott életmegnyilvánulást. Egy évvel később azonban a betapasz­tott ablakú, ideiglenesen kijavított tanyák körül a föld népe megma­radt tehénkéjével vagy sok helyen omberi igával, de művelte a földet. A városokban pedig a munkásság rohammunkával fogott a gyárak éí> üzemek újjáépítéséhez, hogy újra logy-ea ipari árú a keserves 'mun­kával szerzett kenyérért. Az egész országon lázas építkezés üteme vett erőt. Szén- és kenycrcsaták vívód­tak éppen olyan elszántsággal, mint korábban az ágyuk idején. Buda- penten. amely talán a legtöbbet S'zenvedett az egész országban. M- hetetlen lendülettel támadtak fel a pincék alvilági lakói és egymá.s- után épültek fel a hidak, tűntek el . a roiiiok s az emberek dulgoztik .és éltek, ha szűkösen is­Sseged ' ff hadiszerene.se "kiszámítliatatlan jóvoltából TOondlnitná pusztulás nél­kül .intolt át ,a fn/jit tüzkercs'ztsé- géii. Komhnz- alig volt, az ablakok aagyobbrés'/e épen vészelte át a tör­ténelmi időket. A 'város három rappsl a ftls'.'iabadulás után vil- iafiayaL "ídaaai, gázsal volt ellátva bJ^í. Miiétől nem vak» vissza c.gyesek, talán Szeged lett volna Budapest felszabadulásáig a demokratikus Magyarország ideig­lenes fővárosa. Az igazi pusztítást nem is a közvetlen hábory, hanem a visszavonuló németek oko'iták. Az utolsó pillanatban felrobbantották a nemes ívelésű közúti hidat, vala­mint a vasúti híd megrongált szer­kezetét- A bombázások előzőleg ugyan okoztak károkat Alsóváro-- son. Felsövároson és a klinikák épületeiben, de mint a nemrég ki­adott statisztika is igazolja; Sze­ged hátulról számítva harmadik a háborús pusztításokat szenvedett magyar városok között. Ez a sze­gediek szempontjából nem nagyon érdekes, hiszen aki itt él, az jól is­meri a szerencsés tényeket, de a számok és az összehasonlítás segít­ségére keU táinaszkodnnuk, ha clfcr gultság nélkül kívánjuk látni, mi­ként halad Szeged újjáépítése. A hid volt az első, amelyet pótolni kellett a frontmögötli Szegednek. A vörös hadsereg valóban egy nap alatt felépítette hadihíd.iát mindennél ékesebben biz^yítva, hogy oktalan rombolás áldozata lett két hidunk. Nem sokkal később pedig ugyan­csak az orosz utászok és a közmun­kára kirendelt lakosság a felrob­bantott vasúti híd elé erős éa tar- fósabb, a téli jégzajlástól független hidat építettek, amelyen keres'ziül soha nem látott forgalmat bonyolí­tottak le. A fegyverszünet elkö vet­kezte, Budapest felszabadulása s minden egyéb momentum, amely táyolgbb vitte a háborút Szegedtől, szükségképen az újjáépítés erősödé­sét, a város felem >ukcdését segítőt- te elő. Szeged azonban ismét vég­zetesen lemaradt. Közigazgatásunk, vároavezetésünk, részben az elme- neltült tisztviselők hiánya, részben a pótlásukra beállított jóakaratú, de kevés gyakorlati tapasztalattal és áttekintéssel rendelkező gárda felkészületlensége miatt^ sorra mu­lasztotta el a lehetőségeket, ame­lyek időben megragadva soha nem látott előnyökhöz juttatták volna szűkebb hazánkat X947 cl«I*ii két és negyed évyel a felszabadulás után Szeged ismét ott áll. ahol .volt Nincs híd, az ideiglenes hadihíd, amelyet természetesen nem a város építetett halálosan megrokkant Persze ez csak áz előre nem látók, a hozzá nem értők előtt váratlan nehézség. Egyébként mindenki, aki kicsit előbbre nézett volna mint éppen muszáj, másfél évvel ezelőtt vészharangot vert, volna 140 ezer liolgár fülébe, hogy emberek baj van, a hadihíd nev-énél és termé­szeténél fogva csak ideiglenes, gon­doskodni kellene egy stabilabb ösz- szekötőröl' a tiszántúli részek'üel. Akadtak ugyan mérnökök és laiku­sok, akiket lassan híd-megszállot- takuak tartottak, de a hivatalos vá­ros ténykedése egészen máaból, po­litikai és személyi csal ározásokból lUuÓH kedves vevSinekl és megrendelőinek papirkereskedő] BAJCSI-ZSILINSZKY-U. 24. állott « egyeli figurák kidölését vagy új istenek bálványozását lehurogással és üdvrivalgással mél­tatták. Eközben a kadihíd rongáló­dott, a pilléreket körülfogó desvka- kosarakbói lassan hullott ki a sze­gedi polgárok által kézrőkkézre adogatott kő, a fehrobbanttrtlj híd roncsain megtörő szeszélyes hullá­mok pedig lossan hordták ki az iszapot városunk egyetlen tiszán­túli útja alól. jMáshol az országban azonban serényebb volt a munka. Egymásután épültek a hidak, a pol­gármesterek és a küldöttségek szí- V(^ ostroma győzött, mert minden vár sorsa az, hogy elessék, mégha az miuiszíérinm is, Vár*«p«UtlkáAk c«6<l]e Sohasem mutatkerzott oly leplezet­lenül, mint most egy nappal a meg­rokkant hadihíd lebontása elölt. A 140 ezer polgár öióltáii teheti fel a kérdést, hogj' miért dolgoztunk több mint két évig, miért fizettük az adókat, miért szedik a közmunka- váltságot és milyen tervek és el­gondolások alapján vitték ennek a nagy közösségnek sorsát két oszteu- dön keresztül. Mert mindenki, a ve­zetésre születettek, a vozetettség- beu maradók is tudják, hogy an­nak, aki élre áll nem a máról-Lol- uapra vegetálássál. a mindennapi kenyér és az oltalmat nyújtó íörlé- biztonságáról. kell kizárólag gou- dcfskodni. A legnagyobb ínségben és nyomorban is a kivezető útat kell előbb me.galapozui, hogy azután a kiöntött cementkoekák és egymás­hoz illesztett kövek alól soha ne menjen ki az alap. A nép. amikor egy vezetőt állít maga elé. azért te­szi, hogy az, mint legprimitívebb fokon a c.salúdfö előre gondoskod­jék a többiek hél.vett, részlet és mindennapi munkájukból építsen, alkosson és vigye élőre a ma.ga kö­zösségének sorsát. Ősi törvény ez és mint minden törvény kegyetlen szankciókat von maga után. A nép. a közösség, ha észreveszi, hci^fy vo- pére nem tesz semmivel sem többet, mjnt bármelyik közönséges egyed, elsöpri és forradalmaknál vósztör- véuyszékek előtt brutális nyíltság­gal olvassa fejére, hogy te sem vagy különb, mint bármelyik más szürke közülünk s a kezedre bízott hatalommal, kötelességgel "és fele­lősséggel nem éltél, nem fordítot­tad a javunkra. A amlaaitác hiba és a hiba több mint hűnT Eoz- zánemertés! A történelem nagy át­alakulásainak véres forgatagában zsenik és kis akaruokok széles sora tűnik fel. Az előbbiek ha vétkez­nek a közösség ellen, nem hibáznak, mért bűnük saját lángelméjük el- ferdülóséből torzul ki. A kis ukar- nokok szürkeségük eltüntetésénél kons+rnktív megnyilvánulásokra szükségszerűen nem képesek és úgy élnek a kezükbe ragadott ha­talommal, mint az afrikai néger a rabolt hegedűvel, amelynek haszná­latára szűk agya csak legfeljebb síitrának ékesítéséig eszmél. De a fali képül használt hegedűliöz job­ban ragaszkodik, mint bármihez és aki ' esetleg egy hcge.'lűhangv-er­Kisiíeresiieilg,^! hatósági cukor kapható Peierneiíy uüMa csgoei Házhoz sz liSt ' a vidékre is S Sándor Leander bpnermew SAjXnERMÉSt) FAJBORAINAK KIMÉRÉSÉ Sándof'Sű^áiiíl 49. senyt merne játszani rajta, legott agyonütné. Jjöhet, hog.v talán a kis akarnokok bunkósbot.ia civü’wál- tabb világban lévőnk, egy párt vagy más közösségi erő. de lénye­gileg, a hozzánemériés fegyvere lett, légj en bumerán.g, vagy sorba kivo­nult tömeg, ma ugyanaz: megvé- delmezni azt, akit bírálni kellene. A megold 4« Szegeden így elodázódotL Mert » két éven keresztül befizetett adóra és beszedett köziuunkaváltságT.'i mindig akad mindennapi kiadás. Elég ha naponta '— ismét a primi­tív formát vegyük elő — a családfő két vagy hárfnn felesleges, bár na­gyon jól eső és így harmadnap már szükségesnek mondott kiadást nem épít le. Ha a család ezután később, úgy karácsony vagy újév felé az új ruhát kérné, gondos kimutatási adna nekik, hogy fiaim, itt incget- íiiuk kcHiárom tortát, emekkor pes dií: egy nap két mozielöadást néz­tünk meg és bár köuyvelé-sileg töké- letiesen helytálló amit mond. élből nem lesz ruha, nem lesz ciiw -7 d'I híd sem. A nagyvonalúsás, az elií* relátás és az idejekorán meglett in­tézkedések azok, amelyeket elvá­runk legalsó fokon a családfőtől éi feljebb egy közösség vezetőjétől. Eü a tény, ehhez mást mondani nem kell. A meg.iegyzés meg annyi, ho.gy 140 ezer ember nagy család, annak .sorsát nem lehet és nem is szabad elhótközuaposítani, jövedelmét ét« lehetőségeit, vág.yait és. jogos kí­vánságait aprópénzen élsaatócskod' ni. Valamikor azt mondták: -Sze­ged netn volt, Ijanem lesz.“ Ez 'a jelszó félő, hogy ma egészen más­ként hangzik: „Szeged nem lesz, ha­nem volt . . Dr. FáJjlán Feren$, •mm uidüin. sondíalan serűvsi S3 üücagdssai fogadjuK és kezdjük* az ul esziendin! A legpompásabb szóiakozást nyújtjuk az ui szezon k ma- gasló nagy katonai-operett j ivei inaizazezraSKíidiKn meynek főszerepét a tiu- morban és mulattatasban egyeüüiáiló remek FERNANOEL látsza. A filme», mely az egész vili^pn criási sikett aratott, végre Magyaror­szágra is megérkezett, s annak jais -'ását mi szereztük meg Magyarországon el-i --óbbsegi jog-íai, s csak aztán kérő Bucapesien a Décsi és Corvm színhazak műsorára. Gonata an lesz újéve ezzel « szipot^ káz^an szel emes kamnu vigjáié ka fu'sá uj V nap.an 3, S, 7-koP|^ köznapok n rendes^ V24, i'iB, T. Boifeog u|6kat fcivái a ttELVÓROSI MOZt ^fiig Hi M HMoli kedves vevőimnek, jébarátaimsak és ismeröseinmek Kucska Miháiyl bovpincésxeie | Szejíed, Kossuth La)os-sogárut 21.sz. | KERES Sxevedai €$er%y

Next

/
Thumbnails
Contents