Szegedi Kis Ujság, 1947. január-május (2. évfolyam, 1-105. szám)
1947-01-01 / 1. szám
1947. Január t SZEGEDIKlStrJSAG UJjáépitjUk-e $xe«edet? A befejezett — megnyert és el* Tesztett —; háború után világszerte megindult az újjáépítés. Nem ssoda. hiszen az ötéves világpusztítás tüzes szekerének modern hslállovaL a bennbázók, mindenüvé elvittek magukkal a pusztítás pestisnél vérengzőbb eszközeit, a féltonnás, majd két. három, sőt tíztoniiás i)ombákat, Dante alvilágának leg.gyötrőbb pokla gyermeteg mese ahhoz a borzalmas és fékeveszett élet és anyagpusztításhoz képest, amelyet a nagy városok lakói szenvedtek végig és ha az első világhábm rú anyagi veszteségeiuek mérlegét akként vonták meg, hogy az elpusztított és felhasznált anyagok értékéből a harcokban résztvett 20 mil.Uó katona mindegyikének családi házat tudtak volna építent úgy a mostani világpusztitás auj^agi áldírzataiból a'harcoló katonák részére — akiknek száma elérte az 50 milliót — emeletes házat és luxus gépkocsit lehetett volna ajándékozni — feltéve ha nem pusztításra és gyilkolásra fordították volna á .világ javait. A hálKlru azonban az emberi sors ^fenyegető rémeként végigpusztította elsősorban íiurópát és a béke. sőt a fegyverszSuet elkövetkezíével megkezdődött a világtörténelem legnagyobbszabású újjáépítése, a romok eltakarítása és az eddiginél nagyobb és modernebb városok és otthonok felépítése. Az emberi élniakarás és a jobb' életköinilmények utáni vágy soha nem látott erőre kapott és bár a nagyobb anyagi tartalékkal rendelkező győztesek tenmészetszerűeu messze elől haladnak az újjáépítésben, a legyőző ttek pedig szőkébb keretek főzött, de éppen olyan akarással és szívósággal folytatják harcukat a háború vészes öröksége" ellen, mint azok a nemzetek, akiket a győztesek oldalára vitt helyes Politikájuk vagy jószerencséjük. MagyaroMXAg • 3 törökdúlás évszázadai óta nem szenvedett annyit, nem pusztult el annyi értéke, mint az első totális háború reá eső egy esztendeje alatt. Most is városok dőltek rommá, falvak, tauyacsoportok néptelenedtek cl és 1944 szomorú esztendejében az országúton hazafelé bandukoló embercsoportok leginkább üszkös romokat, elhagyott,, megroggyant tanyákat láttak, ahonnan legfeljebb a kövérre hízott var.jak károgása szolgáltatott életmegnyilvánulást. Egy évvel később azonban a betapasztott ablakú, ideiglenesen kijavított tanyák körül a föld népe megmaradt tehénkéjével vagy sok helyen omberi igával, de művelte a földet. A városokban pedig a munkásság rohammunkával fogott a gyárak éí> üzemek újjáépítéséhez, hogy újra logy-ea ipari árú a keserves 'munkával szerzett kenyérért. Az egész országon lázas építkezés üteme vett erőt. Szén- és kenycrcsaták vívódtak éppen olyan elszántsággal, mint korábban az ágyuk idején. Budapenten. amely talán a legtöbbet S'zenvedett az egész országban. M- hetetlen lendülettel támadtak fel a pincék alvilági lakói és egymá.sután épültek fel a hidak, tűntek el . a roiiiok s az emberek dulgoztik .és éltek, ha szűkösen is-Sseged ' ff hadiszerene.se "kiszámítliatatlan jóvoltából TOondlnitná pusztulás nélkül .intolt át ,a fn/jit tüzkercs'ztségéii. Komhnz- alig volt, az ablakok aagyobbrés'/e épen vészelte át a történelmi időket. A 'város három rappsl a ftls'.'iabadulás után viliafiayaL "ídaaai, gázsal volt ellátva bJ^í. Miiétől nem vak» vissza c.gyesek, talán Szeged lett volna Budapest felszabadulásáig a demokratikus Magyarország ideiglenes fővárosa. Az igazi pusztítást nem is a közvetlen hábory, hanem a visszavonuló németek oko'iták. Az utolsó pillanatban felrobbantották a nemes ívelésű közúti hidat, valamint a vasúti híd megrongált szerkezetét- A bombázások előzőleg ugyan okoztak károkat Alsóváro-son. Felsövároson és a klinikák épületeiben, de mint a nemrég kiadott statisztika is igazolja; Szeged hátulról számítva harmadik a háborús pusztításokat szenvedett magyar városok között. Ez a szegediek szempontjából nem nagyon érdekes, hiszen aki itt él, az jól ismeri a szerencsés tényeket, de a számok és az összehasonlítás segítségére keU táinaszkodnnuk, ha clfcr gultság nélkül kívánjuk látni, miként halad Szeged újjáépítése. A hid volt az első, amelyet pótolni kellett a frontmögötli Szegednek. A vörös hadsereg valóban egy nap alatt felépítette hadihíd.iát mindennél ékesebben biz^yítva, hogy oktalan rombolás áldozata lett két hidunk. Nem sokkal később pedig ugyancsak az orosz utászok és a közmunkára kirendelt lakosság a felrobbantott vasúti híd elé erős éa tarfósabb, a téli jégzajlástól független hidat építettek, amelyen keres'ziül soha nem látott forgalmat bonyolítottak le. A fegyverszünet elkö vetkezte, Budapest felszabadulása s minden egyéb momentum, amely táyolgbb vitte a háborút Szegedtől, szükségképen az újjáépítés erősödését, a város felem >ukcdését segítőtte elő. Szeged azonban ismét végzetesen lemaradt. Közigazgatásunk, vároavezetésünk, részben az elmeneltült tisztviselők hiánya, részben a pótlásukra beállított jóakaratú, de kevés gyakorlati tapasztalattal és áttekintéssel rendelkező gárda felkészületlensége miatt^ sorra mulasztotta el a lehetőségeket, amelyek időben megragadva soha nem látott előnyökhöz juttatták volna szűkebb hazánkat X947 cl«I*ii két és negyed évyel a felszabadulás után Szeged ismét ott áll. ahol .volt Nincs híd, az ideiglenes hadihíd, amelyet természetesen nem a város építetett halálosan megrokkant Persze ez csak áz előre nem látók, a hozzá nem értők előtt váratlan nehézség. Egyébként mindenki, aki kicsit előbbre nézett volna mint éppen muszáj, másfél évvel ezelőtt vészharangot vert, volna 140 ezer liolgár fülébe, hogy emberek baj van, a hadihíd nev-énél és természeténél fogva csak ideiglenes, gondoskodni kellene egy stabilabb öszszekötőröl' a tiszántúli részek'üel. Akadtak ugyan mérnökök és laikusok, akiket lassan híd-megszállottakuak tartottak, de a hivatalos város ténykedése egészen máaból, politikai és személyi csal ározásokból lUuÓH kedves vevSinekl és megrendelőinek papirkereskedő] BAJCSI-ZSILINSZKY-U. 24. állott « egyeli figurák kidölését vagy új istenek bálványozását lehurogással és üdvrivalgással méltatták. Eközben a kadihíd rongálódott, a pilléreket körülfogó desvkakosarakbói lassan hullott ki a szegedi polgárok által kézrőkkézre adogatott kő, a fehrobbanttrtlj híd roncsain megtörő szeszélyes hullámok pedig lossan hordták ki az iszapot városunk egyetlen tiszántúli útja alól. jMáshol az országban azonban serényebb volt a munka. Egymásután épültek a hidak, a polgármesterek és a küldöttségek szí- V(^ ostroma győzött, mert minden vár sorsa az, hogy elessék, mégha az miuiszíérinm is, Vár*«p«UtlkáAk c«6<l]e Sohasem mutatkerzott oly leplezetlenül, mint most egy nappal a megrokkant hadihíd lebontása elölt. A 140 ezer polgár öióltáii teheti fel a kérdést, hogj' miért dolgoztunk több mint két évig, miért fizettük az adókat, miért szedik a közmunkaváltságot és milyen tervek és elgondolások alapján vitték ennek a nagy közösségnek sorsát két oszteudön keresztül. Mert mindenki, a vezetésre születettek, a vozetettségbeu maradók is tudják, hogy annak, aki élre áll nem a máról-Loluapra vegetálássál. a mindennapi kenyér és az oltalmat nyújtó íörlébiztonságáról. kell kizárólag goudcfskodni. A legnagyobb ínségben és nyomorban is a kivezető útat kell előbb me.galapozui, hogy azután a kiöntött cementkoekák és egymáshoz illesztett kövek alól soha ne menjen ki az alap. A nép. amikor egy vezetőt állít maga elé. azért teszi, hogy az, mint legprimitívebb fokon a c.salúdfö előre gondoskodjék a többiek hél.vett, részlet és mindennapi munkájukból építsen, alkosson és vigye élőre a ma.ga közösségének sorsát. Ősi törvény ez és mint minden törvény kegyetlen szankciókat von maga után. A nép. a közösség, ha észreveszi, hci^fy vopére nem tesz semmivel sem többet, mjnt bármelyik közönséges egyed, elsöpri és forradalmaknál vósztörvéuyszékek előtt brutális nyíltsággal olvassa fejére, hogy te sem vagy különb, mint bármelyik más szürke közülünk s a kezedre bízott hatalommal, kötelességgel "és felelősséggel nem éltél, nem fordítottad a javunkra. A amlaaitác hiba és a hiba több mint hűnT Eozzánemertés! A történelem nagy átalakulásainak véres forgatagában zsenik és kis akaruokok széles sora tűnik fel. Az előbbiek ha vétkeznek a közösség ellen, nem hibáznak, mért bűnük saját lángelméjük elferdülóséből torzul ki. A kis ukarnokok szürkeségük eltüntetésénél kons+rnktív megnyilvánulásokra szükségszerűen nem képesek és úgy élnek a kezükbe ragadott hatalommal, mint az afrikai néger a rabolt hegedűvel, amelynek használatára szűk agya csak legfeljebb síitrának ékesítéséig eszmél. De a fali képül használt hegedűliöz jobban ragaszkodik, mint bármihez és aki ' esetleg egy hcge.'lűhangv-er-Kisiíeresiieilg,^! hatósági cukor kapható Peierneiíy uüMa csgoei Házhoz sz liSt ' a vidékre is S Sándor Leander bpnermew SAjXnERMÉSt) FAJBORAINAK KIMÉRÉSÉ Sándof'Sű^áiiíl 49. senyt merne játszani rajta, legott agyonütné. Jjöhet, hog.v talán a kis akarnokok bunkósbot.ia civü’wáltabb világban lévőnk, egy párt vagy más közösségi erő. de lényegileg, a hozzánemériés fegyvere lett, légj en bumerán.g, vagy sorba kivonult tömeg, ma ugyanaz: megvédelmezni azt, akit bírálni kellene. A megold 4« Szegeden így elodázódotL Mert » két éven keresztül befizetett adóra és beszedett köziuunkaváltságT.'i mindig akad mindennapi kiadás. Elég ha naponta '— ismét a primitív formát vegyük elő — a családfő két vagy hárfnn felesleges, bár nagyon jól eső és így harmadnap már szükségesnek mondott kiadást nem épít le. Ha a család ezután később, úgy karácsony vagy újév felé az új ruhát kérné, gondos kimutatási adna nekik, hogy fiaim, itt incgetíiiuk kcHiárom tortát, emekkor pes dií: egy nap két mozielöadást néztünk meg és bár köuyvelé-sileg tökéletiesen helytálló amit mond. élből nem lesz ruha, nem lesz ciiw -7 d'I híd sem. A nagyvonalúsás, az elií* relátás és az idejekorán meglett intézkedések azok, amelyeket elvárunk legalsó fokon a családfőtől éi feljebb egy közösség vezetőjétől. Eü a tény, ehhez mást mondani nem kell. A meg.iegyzés meg annyi, ho.gy 140 ezer ember nagy család, annak .sorsát nem lehet és nem is szabad elhótközuaposítani, jövedelmét ét« lehetőségeit, vág.yait és. jogos kívánságait aprópénzen élsaatócskod' ni. Valamikor azt mondták: -Szeged netn volt, Ijanem lesz.“ Ez 'a jelszó félő, hogy ma egészen másként hangzik: „Szeged nem lesz, hanem volt . . Dr. FáJjlán Feren$, •mm uidüin. sondíalan serűvsi S3 üücagdssai fogadjuK és kezdjük* az ul esziendin! A legpompásabb szóiakozást nyújtjuk az ui szezon k magasló nagy katonai-operett j ivei inaizazezraSKíidiKn meynek főszerepét a tiumorban és mulattatasban egyeüüiáiló remek FERNANOEL látsza. A filme», mely az egész vili^pn criási sikett aratott, végre Magyarországra is megérkezett, s annak jais -'ását mi szereztük meg Magyarországon el-i --óbbsegi jog-íai, s csak aztán kérő Bucapesien a Décsi és Corvm színhazak műsorára. Gonata an lesz újéve ezzel « szipot^ káz^an szel emes kamnu vigjáié ka fu'sá uj V nap.an 3, S, 7-koP|^ köznapok n rendes^ V24, i'iB, T. Boifeog u|6kat fcivái a ttELVÓROSI MOZt ^fiig Hi M HMoli kedves vevőimnek, jébarátaimsak és ismeröseinmek Kucska Miháiyl bovpincésxeie | Szejíed, Kossuth La)os-sogárut 21.sz. | KERES Sxevedai €$er%y