Szegedi Kis Ujság, 1947. január-május (2. évfolyam, 1-105. szám)

1947-01-01 / 1. szám

A mult és }övő mesgyéiéu..« Irta; Madarász Júnos^ a Kisgazda párt társelnöke. Ibtan, kit a bölcs láugesza fel nem ír.., ilozzád löbászkoünnk! Ki mé­red a múltat és tudod a jövőt... Ki ismered az ember *jo és rossz tulaj- aunsagait... Te látod az emberes ^leikét, bogy kik akarnak és kik törtetnek a maguk javáért. Tinát kül­dünk Hozzád, tekints le ránk az új év hajnalán. izegenyen, do boldogan fáradunk azért, hogy embertársaink megtalál­hassák a lárSadalombau,. a nagy em­beri közösségben azt a méltó bolyét, amelyet a doigozó eniüer megcnlemei. Tudjuk, mindig vannak, mindig lesznek, akik jobban tudják ...• ezt Így, azt úgy kellett .volna. He soha­sem voltak ott, amikor a gondolat szuietelt, nem voltak ott, amikor a kockázatot vállalni és cselekedni keJ- lett, de ott vannak most, amikor bí­rálni kell. Azt mondják, nem eleget végezte­lek. Söl semmit sem tettelek értünk.- ^11. ba ott lettünk volna, jobban csi­náltuk volna... Mind elLisszükl l)e hát miért nem voltak ott? Hiszen az é^uómuokábol nem záratott ki sen­ki Sőt! Most is azt akarjuk, hogy minél többen jegyii.ikl Kein arra vau fczükség, hogy három párttagia, jus- wm eg>' vezér, hanem arra, üogj' az élniakarók ezreinek iegjeu egy \-ez6- re, sőt ba kell, vessük alá magunkat az országos vezérnek, minden feles­leges bírálat nélkül. Mert ö magj-ar ember, mert ö paraszt ember és thd- ia azt, hogy mikor mit lehet és mit kcJl tenni... Amikor itt, az újság basábjain elég jgyen nemsokára a magj’ar. ritkán szólok hozzátok' gazdatársaim, cn sem tudok mást mondani, mint pártelnökünk és miniszterelnökünk,,. iUzzatok bennünk! Csak a javatokat akarjuk. Csak értetek küzdünk. Nem szabad mindig csak a hibákat ko­resni: És főképpen nem helyes a mai helyzetben azt áJiítani, hogy ha én ott lettem volna, így vagy úgj-, job­ban tudtam volnál Legyünk “«^el .tisztábánl Sok­éves bűnt, mulasztást, elötenemlátas hiányát kéll p-ótolni. A háború úgj’an mar héf«j<*i 5ödött, a fegyverek zaja már elült,'de a békéért is küzdenűnk kelL A béke pedig nem a békeszerződés­sel kezdődik, vagy érkezik el. D«*- hogy! Ez csak egy új bare kezdetét jelenti. Volt idő, amikor a puszta életünkért adódtunk, amikor aggódtunk jö- .Vönkért, nemzetünkért, országunkért. S háta a Gondviselésnek, megma­radtunk. Együtt maradhattunk egy nemzet közösségében, mi magyarok. Nem kellett eltűnnünk az emberiség egjik legnagyobb háborújának tüzében. Az alkotó ember lelkében él a gon­vató tekintet nélkül, mindannyian, akik megmaradtunk, vagy megmara­dunk, hogy az új magyar életet szol- Sáijuk. isagyou nehéz két esztendő után ér­tünk él az iy47. új esztendőhöz. Az ujjael'-dö 'magyar politikai élet to^-abtls''zervezese, a leJbomloU állami apparatus újjászervezése, az ejöbb ki- losztolt, májú a hadjái’at áitai. feldúl I magyar gazdasági eiet teriíielö mun­kájúnak meginmtása, az első törté­nelmi nagy vmtozasnak, a föJdreiorm- nak elhataroimsa és keresztülvitele, az újjáépítésnek megkezdése, nemzet­közi 'kaijcsoiatük keieseso és kiépíté­se,* az első sovány aratás eredményé­nek felosztása, az ideiglenes kor­mányzat helyére végleges kormányzat alakítása, majd a rohanó intiáciöv'al való kcser\''j.-i küzdelem, valamint a forint stabilizációja s a kormányzat új cs nagyszabású gazdasági terveij stb. stb., iinud-miud az elmúlt két esz­tendő kesenes munkájának útjelző kövei. Azt mutatják ezek az eredmé- yyek, hogy a magyar nép szorgalma es épitö Öntudata maradéktálaxi és munkakészségo töretlen. Nines a .vi­lágnak egy népe, amely a mienkhez hasonló elcsettrógében ezeket az ercct- ményekel tudná iclmutatui a világ­nak. A két év előtti bizakodás és re­ménykedés uém volt indokobiUau. A magy ar népnek ma még több . Joga van. a bizakodásra. Hazánk szabad és független országa válik, belső éle­tünk az emelkedes útján haladva, nol- fh.ig és elégedett nemzet kell hogy le­Mit kell tennünk, hogy a magyar népnek ez a reménykedése be is teb ji'büljön, valóra is váljon? Gazdaság téren ma már tudjuk, mivel rendeí- kezünk anyagban, értékben és erőben. Első feladátiuik a niozögazdasági teu- melésbeii szükséges változások ke­resztülvitele. Le kell vonni annak köv'etkezinényeít, hogy a nagybirtokos országból törpebirtok állammá let­tünk. Jlinden kisgazdaságnak, réginek és újnak egyarátn virágzó szakszerűen vezetett termelési Ozeuiíné .kell válnia az alatt a uébány év alatt, amely még rendelkezésünkre áll a ma.gyar mező­gazdaság felfuttatására. A tudományos haladás minden esz­közét fel kell használnunk arra, hogy a magyal’ föld gazdag, • bőséges és ke­lendő termést bozzon, amelynek jclsö sorban az ország dolgozó népe, majd a gazdífsági kapcsolatok révén a vi­lág többi népei is hasznát látják. Ho.á’ eaeket elérhessuii,. komolyan fél kell készülnünk a jövő gazdasági elet nagy. harcára, a barázda és a ^•.elömag kíKdelmére, de azon túl is a purasÄ küzdelme az értckesilésseJ. Xe feledjük, hogy ^x>lt idő, mikor fil­lérekért kellett adni termelvényünket. S ha a magyar paraszt egj'másra nem talál, és föl nem készül a jövő élet naay harcára, úgy megint rászakad- líat'olyan korszak, amikor parasztnak lenni égi’cnlö lesz a koldussal,’amikor a sZiijától kell elvonni a falatot egy pár ctpötalpérl, mert nem lesz érté­ke a búzájának, a kukoricájának és a burgouyájanuk.. ­A jövő inésgyéjén hozzátok szólok guzdalársaim. Á párt a tiétek. Ti vagytok a Pártért, és a Párt van Ti érlelek. A béke és inegiírtés útját kell járnunk. A kölcsönös bizfilom léglcö- i’éro .sohasem volt nagyobb száiliség, niint nup'jainkban .,. A múlt és jöi ő hatarmeáí;jréjéii az új esztendő hajna­lán új elÍiataro.zásük feszülnek ben­tiünk. Most már .nem a megmaradás­ról, hanem az emelkedés és boldogu­lás lebetöségeif’öl. tanácskozunk ön­magunkkal és egymás közidt. Az új világ útjára ráléptünk. Sok terhet, szenvedést, nehézj^get kell még el- líonlanunk erről az útról, de tudjuk, hőgv ha bec.sületcs elhatározásunk­ból n-OT engedünk, mmikúiikban nem lankadunk, egymás iránti szerete- tünkben és megbecsülésünkben meg nem fogj-atkozijnk, magyar éltünk bé- ke.ssé.gét meg nem zavarjuk, akkor a nép, a nagyközösség ítélete es a de­mokrácia történetírása előtt éppe'u úgy becsületesen és bátran nicgállba- tuiik, miij^ aho^ megállhatnak azok, akik két esztendővel ezelőtt az új mai gyár élet kezdő lépéseit elindították. Lényegesen javult a lakosság élelmiszerellátása Érdekes adatok az 1945 és 1946 decemberiben kiosztoH éleImíszerfe|ada|okrél Az ország lakosságának élelmiszer ellátása a háborús események lezaj­lása után a legnagvobb nehézségekbe ütközött s a közeílátás vezetőinek, igen csekély készletekből kellett a szükségleteket fedezni. A szétosztás ra kerülő élelmiszerkészletekböl el­sősorban az újjáépítés nehéz munká­ját yégrö ipari dolgozókat kellett kl- clégíteiii -s ennek a feladatnak telje­sítése után kerülhotett csak sor az ország ellátatlan Lakosságának a ki­riolat: Hátha az elszenvedett minden elégítésére. A kezdeti szűkös készle­borzalom dacára is szebb, jobb, tisz­tább, egyenlőbb és emberté^esebb magy’ar életet tudunk teremteni. Az emberi szenvedések mellett, a nemzet sorsa fölötti ággodalom a legfájóbb érzés. Azonban már érezzük, hogy a fr.aa’ar világ megmarad s minden fi- gy^iünket és erőnket összpontosít­va, arra törekszünk, hogy a politikai, gázdasá.sp és lelki. romok eltakarítása alán, miként lehet ezeket újjáépíteni Ez volt a vágy minden bec-süíetes ma- gjar emberben: összefogni minden erőt, kitakarítani életünkből a múlt­nak minden hibáit s elkezdeni egjn'itt az ú,j demokratikus Magyarország megépítését. Az eljövendő béke melegsége járta It. sznünket s feibuzogott bennünk a szeretet utáni vágj,’. Óh, bár minél jobban tudnánk szeretni eginiást, oártúHúsra, világnézeti" ‘különbségre B.U.&.IC. KEDVES VEVŐINEK m E ICH I »Vf ft- «fl. A mezőgazdaság) helyzet 'javulása, termelők áldásos mhnkája követ. lek. miatt az e.llátáa menetébe igen sokszor mutatkoztak komoly zavarok ű^’, liogy még a legfontosabb mun­kát végző dolgozók számára sem si­kerűit biztosítani a legszükségesebb élelmiszerellátást. • A a keztében a dolgozók élelmiszerellá­tása fokozatosan javult. A jeleolessl lieíVjZetben már nemcsak az ipari dől- gőzök, hanem az ország lakosságá­nak minden ellátatlan tagja részesül egy . minimális élelmiszerfejadagban, természetesen nem jelenti azt, hogy iiiost már a nép igényeit a közellá­tási hatóságok tökéletesen ki tudják feléigiteni s még jgen áulyos időket 'keJl Jekftzdeiü aaiig eljutunk addig, hogy’ megfelelő élelnjiszerkfazletekkei rendelkezzünk. A jövíj azonban min­.denesetre biztató, mert a nemzetközi kötelezettségeink ellenére is a iei’me- lök megfeszített munkája révén be­látható időn belül elegendő mennyisé- s^ű életmiszerkészlethez jut az or­szág lakossága. A javulás nemcsak az országban, hanem helyi viszonylatban is tapasz­talható, amennyiben a szegedi közel- látús 19-15. decernherében 15 dkg. ke­nyérfejadagot osztott szét a lakosság között, mig lúlá deeem bérében a kt- nyérfeja^iagot 25 dkg-ra sikereit fel- épielni s emellett a testi munkások- mxk 10, a nehéztesti munkások ‘2*1 d%-os pótfejadagot juttatott a köz- éJlátás. A kcnvércllátás mellett a lakosság lisztellátása is lónyegescii javult, mert tlMS. ■ decemberébe csak az üzemi ellátásban részesülő 24IR)0 munkásának sikerült féliklógramos lisztfejadagot juttatni, míg 1946. de cepiberében minden ellátatlan 1.‘20 kg. lisztet kaixiü. A lakosság sói'ejadag- ját is sikerült felemelni. 194Ö. decem­berében 10 dkg-os sófejadaggal szem­ben az elmúlt év decemberében min­denki fél kilogram sót kapott. A hi- ^■atalos sóíejadagoii. kívül a Kisgaz- dapárt és á Paratsztszövetség nagjobb meBiiyisrégii sót owztott szét az elmúlt év irtoi.->6 nap,jaj bau a gazdák között, A leglénvegpíú'hb javulás azonban a cukor és a húsellátás terén inufatko­Szeseo-CsMili liüariüpízir SZEGED ALAPÍTÁSI ÍV: 1845. KÖLCSÖNÖKET á gazdasági elet sianiara méltinyoa feltételekkel ' állandóan fo)ypsíi. ­A legelőnyösebb kamattételek mellett elfogarf TAKARÉK- ét FOLYÓ­SZÁMLA ŐETETEKfT. Lfbonyolil BEL- ÉS KÜLFÖLDI ÁTÜTALASOKAT. ÉRTÉKPAPÍROK VÉ­TELÉT ES ELADAS.ÁT ES MINDEN LOYEB EAN.X- ÉSÍ.ÁlUtBÉKPÉNrrAR! ÜGVlETtT. MiMjWiw- dipf/Zr' rAUeri zott, mert 194d deoemberébeu sem cuk­rot sem p«dig húst nem kapott a la­kosság, Gukoi- helyett, annakidején élvezhetetlen” mulaszt kajitak a dolgo-. zók,. mig Ifúshoz az üzemek munkás­sága is csak nagyritkán jutott hozzá ^ lU dkg-os fe.jadagban. A helyzet 1946. decemneffébun lénye,aesen javult. Az elmúlt év utolsó hónapjában ugyanis a lakosság minden tagja W) dkg-os cukoVíejadagot kapott, i'nig a gj-erme- köknek 80, a terhes unjáknak pedig l.'iO kg. cukrot juttatott a közeílátás. Takartilányhiány miatt szinte béke­beli állapotok következtek bo s a nagyfokú kínálat miatt mindenki kor- látian niennyisé.gű búid vásárollmtott. A zsírellátás téren is lényeges javu­lás mutatkozott, mert a;í'194D, decem­berében* kiosztott 10 dkg-os zsíríej- adqggal szemben 1910-ban 30 dkg zsírt kapott a ],iili0sság fejesiként. A lejtíliatás 19-lü. decemberében igen hiá­nyos volt. Csak a terhes anyáknak sikerült hetenként kétszer 3 dci. tejel, adni, ezzel szemben az eimult év de. cembeirében a növekvő tejfclhozata) következtében megleleJö mennyiségű \ tej jutott szabadíorgalorobau az ei lá­tatlanok részére. Vaj, túró 194Ő. lo cemberében egyáltalán nem volt,, míg az elmúlt hónapban korlátlan mejiy- uyiségben vásárolhatott szabadíorga- y lomban a lakosság. Az ecet és a pk'-' róleum szintén csak igen kis uiemiyi. bégben került 1945-bcfi a fogyasztok liozi, ezzel szemben 1946 decemberébe i< szabadforgalomban miukenki megvá­sárolhatta a háztartásához szükséges ecet és petrólemumennyiséget. Igen lényeges javulás mutaűiozott a ciga­retta éa a gyuíaellátóa terén is, hi­szen 1945 decemberében egyáltalán nem lehetett megfelelő mennyiségű cigarettához és gvTifához jutni, ezz'eJ szemben az elmúlt év decemberében a dohányosok a hivatalos ■elárasilo. helyeken korlátlan mennyiségben .sze­rezhették be a legváltozatosabb cigi--*' rcltafajlákat megfelelő meniiyis^ő gyufával egj’ütt. ' A uéiJélülmezés szKmiipoutjábóil azonban a legfontorabb a burgonya-- ellátás lényeges javulása, nicut míg 19-lj0,, dceemberélicn egyállaláu nem, volt burgonyakiutaJás, addig az el­múlt év decemberébeu Szeged közel­látási kormánybiztosának erélyes és határozott intézkedése következtében az üzemi dolgozóik .és a város lakós- sága megfelelő mennyiségű burgonyá­hoz jutott s ugyanakkor szárazbabo* is osztottak ki a lakosság között: Az eddig elmondottakból láthatjuk tehát, hogy ■ a közellátás helyzete az előző évhez viszonyítva az elmúlt év­ben lényegesen javult. Természetes«h • ez a javulás m^ nem jelenti azt, hogy', a lakosság szüBségleteit a közellátási hivatal áiltaj kiutalt éleimiszarkés2t- letek teljesen fedezáék, de míndep- esetre a szegedi közellútás szervezett­ségére s a vezetők önfeláldozó mun­kásságára vall az, hogy- mégis ilyen lényeges élelmiszerjuttatásökkal segí­tettek a dolgozók nehéz megélhetés), viszonyain. Az eddigi ereídmenyek biztató jelei annak, hogy az ország közélelmezési 'helyzete a rendkívkii nehéz viszonyok között is fokozato­san javul és "ez a tény elsősorban a tevmclötársadalom áldozatos munliá- jának az eredménye. Szegedi B. T. hondoni-kwi»$M Teiefon: j"' . ^

Next

/
Thumbnails
Contents