Szegedi Kis Ujság, 1947. január-május (2. évfolyam, 1-105. szám)
1947-01-01 / 1. szám
A mult és jövő mesgyéjén... Irta: Madarász János^ a Kisgazdapárt társelnöke. Ibtan, kit a bölcs lángesza fel nem ír... ilozzád lobászkodunk! Ki méred a múltat és tudod a jövőt... Ki ismered az ember *jó és rossz tulajaunsagait... Te látod az emberes ^lelkét, hogy kik akarnak és kik törtetnek a maguk javáért. Tinát küldünk Hozzád, tekints le ránk az új év hajnalán, szegényen, de boldogan fáradunk azért, hogy embertársaink megtalálhassák a társadalomban, a nagy emberi közösségben azt a méltó helyot, amelyet a dolgozó ember megentemel. Tudjuk, mindig vannak, mindig lesznek, akik jobban tudják ...• ezt így, azt úgy kellettvolna. De sohasem voltak ott, amikor a gondolat szüretelt, nem voltak ott, amikor a kockázatot vállalni és cselekedni kellett, de ott vannak most, amikor bírálni kell. Azt mondják, nem eleget végeztetek. Sőt semmit sem tettetek értünk.^11. ha ott lettünk volna, jobban csináltuk volna... Mind elhisszük, te hát miért nem voltak ott? Hiszen az és nemuokából nem záratott ki senki Sőt! Most is azt akarjuk, hogy minél többen jegyüi.ik. nem arra van szükség, hogy három párttagja, juswmn egy vezér, hanem arra, hogy az élni akarók ezreinek tegyen egy mezére, sőt ha kell, vessük alá magunkat az országos vezérnek, minden felesleges bírálat nélkül. Mert ő magyar ember, mert ő parasztember és tudja azt, hogy mikor mit lehet és mit kell tenni... Amikor itt, az újság hasábjain elég igyen nemsokára a magyar, ritkán szólok hozzátok gazdatársaim, én sem tudok mást mondani, mint pártelnökünk és miniszterelnökünk... izzatok bennünk! Csak a javatokat akarjuk. Csak értetek küzdünk. Nem szabad mindig csak a hibákat keresni. És főképpen nem helyes a mai helyzetben azt állítani, hogy ha én ott lettem volna, így vagy úgy, jobban tudtam volna. Legyünk “«^el ,tisztában. Sokéves bűnt, mulasztást, előrenemlátás hiányát kell pótolni. A háború ugyan már hét«je*i ködött, a fegyverek zaja már elült,de a békéért is küzdenünk kell A béke pedig nem a békeszerződéssel kezdődik, vagy érkezik el. De ahogy! Ez csak egy új harc kezdetét jelenti. Volt idő, amikor a puszta életünkért adódtunk, amikor aggódtunk jö.Vönkért, nemzetünkért, országunkért. S hála a Gondviselésnek, megmaradtunk. Együtt maradhattunk egy nemzet közösségében, mi magyarok. Nem kellett eltűnnünk az emberiség egyik legnagyobb háborújának tüzében. Az alkotó ember lelkében él a gonvató tekintet nélkül, mindannyian, akik megmaradtunk, vagy megmaradunk, hogy az új magyar életet szolggáljuk. N nagyon nehéz két esztendő után értünk el az 1g47. új esztendőhöz. Az ujjael'dő 'magyar politikai élet tovabili''tervezése, a felbomlot állami apparátus újjászervezése, az előbb kifosztott, májd a hadjárat által feldúlt magyar gazdasági eret tersítelő munkájának megvtása, az első történelmi nagy vátozásnak, a földreformnak elhatárolása és keresztülvitele, az újjáépítésnek megkezdése, nemzetközikappcsolatok keresése és kiépítése, az első sovány aratás eredményének felosztása, az ideiglenes kormányzat helyére végleges kormányzat alakítása, majd a rohanó inflációval való keser''j.-i küzdelem, valamint a forint stabilizációja s a kormányzat új és nagyszabású gazdasági terveit stb. stb., mind-mind az elmúlt két esztendő keseres munkájának útjelző körei. Azt mutatják ezek az eredmények, hogy a magyar nép szorgalma és építő öntudata maradéktalani és munkakészsége töretlen. Nincs avilágnak egy népe, amely a mienkhez hasonló elesettségében ezeket az eredményeket tudná kimutatni a világnak. A két év előtti bizakodás és reménykedés nem volt indokolttlan. A magyar népnek ma még több . Joga van a bizakodásra. Hazánk szabad és független országa válik, belső életünk az emelkedés útján haladva, nolfhig és elégedett nemzet kell hogy le-Mit kell tennünk, hogy a magyar népnek ez a reménykedése be is teleibüljön, valóra is váljon? Gazdaság téren ma már tudjuk, mivel rendelkezünk anyagban, értékben és erőben. Első feladatuik a mezőgazdasági termelésben szükséges változások keresztülvitele. Le kell vonni annak következményeit, hogy a nagybirtokos országból törpebirtok állammá lettünk. Minden kisgazdaságnak, réginek és újnak egyarátt virágzó szakszerűen vezetett termelési szenstnékell válnia az alatt a néhány év alatt, amely még rendelkezésünkre áll a magyar mezőgazdaság felfuttatására. A tudományos haladás minden eszközét fel kell használnunk arra, hogy a magyar’ föld gazdag, • bőséges és kelendő termést hozzon, amelynek felső sorban az ország dolgozó népe, majd a gazdassági kapcsolatok révén a világ többi népei is hasznát látják. Hog á’ ezeket elérhessün, komolyan fel kell készülnünk a jövő gazdasági élet nagy harcára, a barázda és a ^•.csőmag küzdelmére, de azon túl is a parasz küzdelme az értékesítéssel. Ne feledjük, hogy exolt idő, mikor fillérekért kellett adni termelvényünket. S ha a magyar paraszt egymásra nem talál, és föl nem készül a jövő élet nagy harcára, úgy megint rászakadhat olyan korszak, amikor parasztnak lenni égigenlő lesz a koldussal,amikor a sínjától kell elvonni a falatot egy pár cipőtalpért, mert nem lesz értéke a búzájának, a kukoricájának és a burgonyájának.. -A jövő mesgyéjén hozzátok szólok gazdatársaim. A párt a tiétek. Ti vagytok a Pártért, és a Párt van Ti érlelek. A béke és megsértés útját kell járnunk. A kölcsönös bizaalom légköréresohasem volt nagyobb szükiség, mint napjainkban ... A múlt és jövő hatalmeátészéjén az új esztendő hajnalán új elfiatarozások feszülnek bentünk. Most márnem a megmaradásról, hanem az emelkedés és boldogulás lehetőségeiről, tanácskozunk önmagunkkal és egymás között. Az új világ útjára ráléptünk. Sok terhet, szenvedést, nehézséget kell még elrronlanunk erről az útról, de tudjuk, hogy ha becsületes elhatározásunkból nőT engedünk, muikánkban nem lankadunk, egymás iránti szeretetünkben és megbecsülésünkben meg nem fogyatkoztunk, magyar éltünk békességét meg nem zavarjuk, akkor a nép, a nagyközösség ítélete és a demokrácia történetírása előtt éppen úgy becsületesen és bátran megállhatunk, mint, ahol megállhatnak azok, akik két esztendővel ezelőtt az új mai gyár életkezdő lépéseit elindították. B.U.&.IC. KEDVES VEVŐINEK dE ICH I »VI ft «fl. Lényegesen javult a lakosság élelmiszerellátása Érdekes adatok az 1945 és 1946 decemberében kiosztot élelmiszerfeladatokról Az ország lakosságának élelmiszer ellátása a háborús események lezajlása után a legnagyobb nehézségekbe ütközött s a közellátás vezetőinek, igen csekély készletekből kellett a szükségleteket fedezni. A szétosztásra kerülő élelmiszerkészletekből elsősorban az újjáépítés nehéz munkáját végző ipari dolgozókat kellett kielégíteni -s ennek a feladatnak teljesítése után kerülhetett csak sor az ország ellátatlan lakosságának a kiholat. Hátha az elszenvedett minden elégítésére. A kezdeti szűkös készlethorzalom dacára is szebb, jobb, tisztább, egyenlőbb és embertégesebb magyar életet tudunk teremteni. Az emberi szenvedések mellett, a nemzet sorsa fölötti aggodalom a legfájóbb érzés. Azonban már érezzük, hogy a francar világ megmarad s minden figyelünket és erőnket összpontosítva, arra törekszünk, hogy a politikai, gazdasággi és lelki romok eltakarítása után, miként lehet ezeket újjáépíteni Ez volt a vágy minden becsületes magyar emberben: összefogni minden erőt, kitakarítani életünkből a múltnak minden hibáit s elkezdeni együ itt az új demokratikus Magyarország megépítését. Az eljövendő béke melegsége járta stsznünket s felbuzogott bennünk a szeretet utáni vágy.’. Óh, bár minél jobban tudnánk szeretni egymást, pártadásra, világnézeti" ‘különbségre A mezőgazdasági helyzet "javulása, termelők áldásos munkája követelek. miatt az ellátás menetébe igen sokszor mutatkoztak komoly zavarok agy, hogy még a legfontosabb munkát végző dolgozók számára sem sikerült biztosítani a legszükségesebb élelmiszerellátást. • A a keztében a dolgozók élelmiszerellátása fokozatosan javult. A felentéssi kereyzetben már nemcsak az ipari dolgozók, hanem az ország lakosságának minden ellátatlan tagja részesül egy minimális élelmiszerfejadatban, természetesen nem jelenti azt, hogy iost már a nép igényeit a közellátási hatóságok tökéletesen ki tudják felérgiteni s még igen sulyos időketkellekstzdeiü aaiig eljutunk addig, hogy’ megfelelő élelmiszerkíszletekkel rendelkezzünk. A jövíj azonban mindenesetre biztató, mert a nemzetközi kötelezettségeink ellenére is a termelők megfeszített munkája révén belátható időn belül elegendő mennyiségű élelmiszerkészlethez jut az ország lakossága. A javulás nemcsak az országban, hanem helyi viszonylatban is tapasztalható, amennyiben a szegedi közellátás 1915. decemberében 15 dkg. kenyérfejadagot osztott szét a lakosság között, mig túlu decemberében a kenyérfejadagot 25 dkg-ra sikerett felépietni s emellett a testi munkásoknak 10, a nehéztesti munkások 1 2*12%-os pótfejadagot juttatott a közellátás. A kenyérellátás mellett a lakosság lisztellátása is lényegesen javult, mert dMS. ■ decemberébe csak az üzemi ellátásban részesülő 241R0 munkásának sikerült félklogramos lisztfejadagot juttatni, míg 1946. decemberében minden ellátatlan 1.20 kg. lisztet kasxia. A lakosság sófejadagját is sikerült felemelni. 1940. decemberében 10 dkg-os sófejadaggal szemben az elmúlt év decemberében mindenki fél kilogram sót kapott. A hiú■atalos sófejadagon kívül a Kisgazdapárt és a Parasztszövetség nagyobb mennyiségű sót osztott szét az elmúlt év ito.-16 nap,jajban a gazdák között. A leglényegerúbb javulás azonban a cukor és a húsellátás terén mutatkoz Szesep-Csili livariupízir SZEGED ALAPÍTÁSI ÍV. 1845. KÖLCSÖNÖKET a gazdasági élet siamara méltinyoa feltételekkel állandóan folyosít.A legelőnyösebb kamattételek mellett elfogart TAKARÉK- ét FOLYÓSZÁMLA BETETEKET. Libonyolil BEL- ÉS KÜLFÖLDI ÁTUTALÁSOKAT. ÉRTÉKPAPÍROK VÉTELÉT ES ELADÁSÁT ES MINDEN LOVERBAN.XÉS í.álutBÉKPÉNrrAR! ÜGYETT. MiMjWiw- dipf/Zr' raueri . ^ j"" zott, mert 1945 decemberében sem cukrot sem pedig húst nem kapott a lakosság, Gukor helyett, annak idején élvezhetetlen” mulaszt kajtak a dolgozók, míg Irúshoz az üzemek munkássága is csak nagyritkán jutott hozzá elő dkg-os fejadagban. A helyzet 1946. decemberjében lényegesen javult. Az elmúlt év utolsó hónapjában ugyanis a lakosság minden tagja W dkg-os cukorfejadagot kapott, idnig a gyermekeknek 80, a terhes anyáknak pedig l.10 kg. cukrot juttatott a közellátás. Takarítlányhiány miatt szinte békebeli állapotok következtek be s a nagyfokú kínálat miatt mindenki korlátlan mennyiségű búrd vásároltatott. A zsírellátás téren is lényeges javulás mutatkozott, mert azí 1940. decemberében* kiosztott 10 dkg-os zsírfejadaggal szemben 1910-ban 30 dkg zsírt kapott a l,iikosság fejesiként. A lejtíllatás 19-10. decemberében igen hiányos volt. Csak a terhes anyáknak sikerült hetenként kétszer 3 dol. tejet, adni, ezzel szemben az elmúlt év decemberében a növekvő tejfelhozatal következtében megfelelő mennyiségű tej jutott szabadforgalomában az ellátatlanok részére. Vaj, túró 1940. decemberében egyáltalán nem volt,, míg az elmúlt hónapban korlátlan mersynyiségben vásárolhatott szabadforgalomban a lakosság. Az ecet és a ph'-' róleum szintén csak igen kis ütemnyi.ségben került 1945-bes a fogyasztók közé, ezzel szemben 1946 decemberébe in szabadforgalomban mindenki megvásárolhatta a háztartásához szükséges ecet és petrólemamennyiséget. Igen lényeges javulás mutatkozott a cigaretta és a gyufaellátók terén is, hiszen 1945 decemberében egyáltalán nem lehetett megfelelő mennyiségű cigarettához és gymrfához jutni, ezzel szemben az elmúlt év decemberében a dohányosok a hivatalos ■elárasilo. helyeken korlátlan mennyiségbenszerezhették be a legváltozatosabb cigi-*' rokafajtákat megfelelő mennyisző gyufával együtt. A vérfélülmezés szemlpontjából azonban a legfontosabb a burgonyaellátás lényeges javulása, mint míg 19-10., decemberében egyáltalán nem, volt burgonyakiutalás, addig az elmúlt év decemberében Szeged közellátási kormánybiztosának erélyes és határozott intézkedése következtében az üzemi dolgozóikés a város lakossága megfelelő mennyiségű burgonyához jutott s ugyanakkor szárazbabot is osztottak ki a lakosság között. Az eddig elmondottakból láthatjuk tehát, hogy a közellátás helyzete az előző évhez viszonyítva az elmúlt évben lényegesen javult. Természetes,h , ez a javulás ma nem jelenti azt, hogy, a lakosság szükségleteit a közellátási hivatal által kiutalt élelmiszerkészletek teljesen fedezték, de mindenesetre a szegedi közellátás szervezettségére s a vezetők önfeláldozó munkásságára vall az, hogy mégis ilyen lényeges élelmiszerjuttatásokkal segítettek a dolgozók nehéz megélhetési, viszonyain. Az eddigi eredmények biztató jelei annak, hogy az ország közélelmezésihelyzete a rendkívüli nehéz viszonyok között is fokozatosan javul ésez a tény elsősorban a termelőtársadalom áldozatos munkájának az eredménye. Szegedi B. T. Londoni-kwis$M Telefon.